Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ILLÉS BOGLÁRKA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is engedjék meg, hogy köszönetet mondjak mindenkinek, aki komolyan vette mind a javaslatot, mind a javaslat vitáját eddig a pillanatig, köszönetet mondjak az egészségügyért felelős államtitkárságnak, a Belügyminisztérium valamennyi munkatársának, köszönetet mondjak azért, mert nemcsak egy szakmailag előkészített javaslatot látunk a tisztelt Ház előtt, hanem azért is, mert az előzetes egyeztetéseket lefolytatták  amelyre majd ki fogok térni, hogy a vita során önök mikor utaltak vissza, és mikor kerültek önmagukkal logikai ellentmondásba. Köszönetet szeretnék mondani azoknak is, akik érdemi hozzászólással járultak hozzá ehhez a vitához.

Még azt is meg tudom érteni, ha egy egészségügyről szóló törvényjavaslat fekszik a tisztelt Ház asztalán, akkor sokan úgy érzékelik, hogy itt egy egészségügyi vitanapot tartunk. Ez egy időkeret nélküli, időkorlát nélküli vita, tehát még erre is lehetőségük van, hogy elmondják az egészségüggyel kapcsolatos  bízunk benne, hogy konstruktív  (Dr. Mellár Tamás közbeszól.) javaslataikat, mert szerintem voltak olyan javaslatok, amelyeket akár a jövőben, hiszen elhangzott az államtitkár úr részéről, hogy még a jövő évben is javaslatot fognak hozni a tisztelt Ház elé, valamint a részletszabályok kidolgozásánál, én biztos vagyok benne, hogy figyelembe fognak venni.

Azonban azért is kértem felszólalási lehetőséget, mert fontosnak tartom, hogy az éjszakai és a nappali műszakkal összhangban azért visszaemlékezzünk arra, hogy mik hangoztak el a vezérszónoki felszólalások során, majd azt követően. Hiszen én úgy érzem, lehet, hogy többen figyelemmel tudták kísérni a vitát, lehet, hogy többen már arra készültek, hogy a reggel folyamán vagy adott esetben a mai nap folyamán fognak felszólalni, és ezért kevésbé tudtak akár arra reagálni, vagy akár a már előzetesen megírt felszólalásaiktól eltérni, úgyhogy én mindenképpen a tisztelt Ház elé hoznám azt, ami az egészségügyért felelős államtitkár részéről elhangzott.

Hiszen az egészségügyért felelős államtitkár, amikor ismertette az előttünk fekvő javaslatban foglaltakat, akkor egyértelműen aláhúzta azt, amit most én is fontosnak tartok kihangsúlyozni, hogy az egészségügy területén hatékonyabbá szeretnénk tenni bizonyos ellátórendszereket, és a hatékonyságot szeretnénk biztosítani azokkal a javaslatokkal, amelyek a törvényben vannak. Azt is egyértelművé tette, ha figyeltek a prevenció fontosságára, hogy a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés a középpontjában áll ennek a javaslatnak, de úgy is fogalmazhatnánk, hogy az egészségben eltöltött évek számának a gyarapítása, én úgy gondolom, hogy mindannyiunknak elsődleges célkitűzése, és mindannyian, amit meg tudunk tenni  hiszen a törvényhozók lehetősége is ezen a területen természetesen korlátozott , de amit meg tudunk tenni, és egy ilyen javaslatba bele tudunk foglalni, én úgy gondolom, hogy azt az egészségügyért felelős államtitkárság megtette.

Én azt is fontosnak tartom kihangsúlyozni, hogy ez a javaslat az egészségügyi rendszert igénybe vevők, tehát az emberek középpontba állítását tűzte ki célul, mindazzal együtt, hogy az orvosok és az egészségügyi dolgozók megbecsültségének a további növelését társadalmi és anyagi értelemben egyaránt. Hiszen azokról a béremelkedésekről, amit már az orvosok érzékelhetnek, valamiért a felszólalásukban rendszeresen megfeledkeznek, ezt szerintem nem lehet eltagadni, és azt, hogy az egészségügyi szakdolgozók bérének a hosszú távon való rendezését is tartalmazza ez a javaslat, szerintem azt is fontos kihangsúlyoznunk.

Nagyon sok kérdést megfogalmaztak, és ahogy említettem, úgy érzékeltem, hogy saját magukkal is önellentmondásba kerültek bizonyos pontokon, például akkor, amikor az egyeztetéseket hiányolták, és az egészségügyi dolgozók vagy egészségügyben dolgozók felháborodottságáról kívántak beszélni, olyan, mintha az ő felháborodottságukat kívánták volna közvetíteni.

Akkor én arra szeretném kérni önöket, hogy emlékezzenek vissza a saját képviselőjük, a DK képviselőjének a vezérszónoki felszólalására, aki egészen pontosan az egészségügyért felelős államtitkár irányában úgy fogalmazott: „Tudom, hogy ott voltál minden szakmai szervezetnek a konferenciáján, és elmondtad, hogyan akarja a minisztérium csinálni, és mindez hihető és logikus is volt, és mindenki elfogadta.” Ez hangzott el a vezérszónoki felszólalás során. Tehát nemcsak az előzetes egyeztetések, nemcsak a miniszter úr által kezdeményezett egyeztetés, amelyen a frakciók részéről is, akár a vezetés részéről, akár a szakmai szakértők részéről is részt vehettek és javaslatokat megfogalmazhatnak, nemcsak arról van szó, hogy több mint egy hetük volt arra is, hogy érdemben áttekintsék ezt a javaslatot, hanem arról is, hogy az egészségügyért felelős szakterületnek a vezetője a fáradságot nem kímélve minden szakmai konferencián részt vett, és ott a javaslatot, ott az elképzeléseket nemcsak hogy elmondta, hanem meg is vitatták, és az önök képviselőtársa mondta azt, hogy mindez hihető és logikus is volt, és mindenki elfogadta.

Tehát amikor önök is kijelentik, hogy ami korábban is elhangzott, és ami előttünk fekszik, az logikus és a szakma által is érthető, elfogadott, akkor én úgy gondolom, hogy érdemes lenne a vita során (Közbeszólások a DK képviselői részéről.  Az elnök csenget.) is erre vagy ezekre kitérni. Én úgy gondolom, hogy az előttünk fekvő javaslat éppen ezért a szakma bizalmát is tükrözi, és nagyon bízom benne, hogy a gyakorlatban is ezt a bizalmat meg fogja szolgálni.

Ha megengedik, akkor még két észrevételt szeretnék megfogalmazni. Az egyik észrevételem a szakrendelőkkel kapcsolatos, hiszen Jámbor András képviselőtársunk mondta azt, hogy a VIII. kerületben a szakrendelő fejlesztésére akkor került sor, amikor a kerületet Kocsis Máté vezette; ez így elhangzott a vita során. Majd azt is hozzátette, hogy a jelenlegi polgármester is tervez fejlesztést. Ezt mondta, hogy tervez, tehát nem megvalósult fejlesztésről beszél, hanem tervekről. Minderről úgy beszél, hogy már több mint három éve vezeti a várost. 2019-ben felhatalmazást kapott arra, hogy vezesse a várost, és azokat a tervezett fejlesztéseket, amiről a kampány során beszélt, megvalósítsa.

Tehát mi az, amit látunk? Még most is tervekről beszélnek, és elismerik, önök ismerik el, hogy amikor jobboldali vezetése volt a VIII. kerületnek, akkor ezek a fejlesztések meg is valósultak. De nemcsak akkor, amikor a kerületnek volt jobboldali vezetése, hanem akkor is, amikor az országnak nemzeti kormánya van, hiszen azért engedjék meg, hogy elmondjam azokat az adatokat, amelyeket a fejlesztések során mi is megvalósítottunk.

54, kedves képviselőtársam, 54 rendelőintézetet, 107 mentőállomást újítottunk meg, 23 új rendelő épült és 34 új mentőállomás. 13,4 milliárd forintból újultak meg kórházak, nővérszállók, de nemcsak megújultak, hanem adott esetben teljesen új szállókat is építettünk. És azt, hogy ez kedvezőbb környezetet teremt nemcsak a betegek számára, nemcsak az egészségügyi intézményrendszert igénybe vevők számára, hanem a dolgozók számára is, szerintem mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy ma 22 ezerrel többen dolgoznak az egészségügyben.

(9.50)

2010-ben 86 ezren dolgoztak, ma pedig 107 ezren. Tehát én úgy gondolom, hogy akár beszélhetünk a munkakörülményekről, akár a bérről, és azzal együtt mondom ezt, hogy a felszólalásom elején kihangsúlyoztam, hogy ez a javaslat a bérre vonatkozóan is nagyon konkrét és nagyon előremutató lépéseket kíván nemcsak rövid távon, hanem középtávon is megfogalmazni, de mindezeken felül én úgy gondolom, hogy az egészségügyben részt vevők és az egészségügyben dolgozók ezt visszaigazolják.

Engem mindig mélységesen felháborít, amikor egészen általánosító módon bizonyos szakrendszereket, jelen esetben kórházakat, kórházi osztályokat vagy ott dolgozókat kritizálnak. Nem mondom, hogy nem lehetnek…  emberek vagyunk mindannyian és mindannyian hibázhatunk, nem mondom, hogy nincsenek hibák, nincsenek egyedi esetek, de az, hogy általánosítunk, én mindenképpen fel szeretném arra hívni tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy ilyen típusú általánosításoktól tartózkodjunk. Még azzal együtt is tartózkodjunk, hogyha kétségbe lehet akár azt is vonni, hogy valaki ezt vagy ezeket a rendszereket igénybe vette, vagy nem vette igénybe, vane saját tapasztalata vagy nincs saját tapasztalata, hiszen úgy gondolom, hogy egy politikusnak persze a saját tapasztalataira is építenie kell, de nem szabad pusztán a saját tapasztalataira, mindig túl kell tudnia tekinteni, és mindig látnia kell általánosabban a problémát.

Én most egészen konkrétan egy bizonyos ellátásra és egy bizonyos ellátásban szerintem nem meglévő, de önök által említett hiányosságra hívnám fel a figyelmet. Én kisgyermekes édesanyaként, ha nem is itt tudtam az éjszakai műszakomat végezni, de Sarolt lányom garantálja, hogy otthon az éjszakai műszakom szinte napról napra mindig megadatik, de én az állami egészségügyi ellátórendszerben szültem a lányom. Megtapasztaltam kismamaként azt a gondosságot, azt a figyelmet, azt a hozzáértést, azt a felszereltséget, amit az állami egészségügyi ellátórendszerben kritikus helyzetekben is biztosítanak.

Azért mondom, hogy nemcsak a saját tapasztalatomból indulnék ki, hiszen részben a korosztályomból, részben amikor az ember kismama, akkor jár egyeztetésekre, beszélget más kismamákkal, akkor benne van olyan belső csoportokban, tehát nagyon sok visszajelzést kapok, amikor bölcsődés a kislányom, nyilván akkor is felmerülnek szüléssel kapcsolatos tapasztalatok. Tehát az én visszajelzéseim alapján és a saját tapasztalataim alapján is azt tudom mondani, hogy a kismamák vonatkozásában a gondosságért, amit az egészségügyi intézményrendszerből kapunk és tapasztalhatunk mind a szülészeteken, mind a nőgyógyászatokon, szerintem elismeréssel adózzunk az ápolóknak, és elismeréssel adózzunk a megfelelő felszereltséggel rendelkező kórházi intézményrendszernek, amely azt biztosítja, hogy a lehető legnagyobb biztonságban születhessenek meg a kisgyermekek. Elismeréssel adózzunk a családügyi területnek mind a korábbi vezetői, mind a jelenlegi vezetése felé, akik még arra is figyelemmel vannak, hogy a szülészeteket minél családbarátabbá tudják kialakítani, és ez a figyelem nemcsak elvi szinten, hanem anyagi értelemben is megjelenik, hiszen a kórházak lehetőséget kaptak arra, hogy ennek megfelelően szülészeti osztályokat át tudjanak alakítani.

Úgyhogy én azt szeretném kérni a tisztelt képviselőtársaimtól, hogy az egészségügyi dolgozók, az orvosok és a kórházi személyzet irányába sokkal több tiszteletet legyenek kedvesek tanúsítani. Nagyon szépen köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)