Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Répássy Róbert államtitkár úr. (Szabó Szabolcs: Szégyen, amit műveltek! Szégyen!  Közbeszólások a Momentum soraiból: Szégyen!  Az elnök csenget.)

Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Nacsa Lőrinc képviselő úr (Lőcsei Lajos: Na, azt megvárom!  Derültség a Momentum soraiban.), a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője: „Aktuális kérdésekről” címmel. Öné a szó.

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt láthatjuk, hogy forrong a világ, kegyetlen, véres és pusztító háborúk zajlanak, és terrortámadások történnek a közvetlen szomszédságunkban, Európában és a Közel-Keleten is  a veszélyek korszakát éljük. A gyilkos és embertelen háborúkban, terrorista merényletekben ártatlan civilek halnak meg nap mint nap, otthonok, városok, felbecsülhetetlen kulturális örökségek pusztulnak el, idősek és betegek maradnak ellátatlanul, családok szakadnak szét.

143. napja tart az izraeli háború. 143 napja, hogy a Hamász nevű terrorszervezet brutális támadássorozatot hajtott végre Izrael népe ellen, melynek során 1200 ember meghalt, több mint 3 ezren megsérültek, 240 embert pedig túszként hurcoltak el Gázába. Több településre, köztük kibucokba törtek be a terrorszervezet tagjai, ahol válogatás nélkül kegyetlen mészárlásba kezdtek. Brutalitásuk nem ismert határt, csecsemőket, gyermekeket fejeztek le, nőket erőszakoltak meg, és embereket öltek meg. A szélsőségesek későbbi elfogásuk és kihallgatásuk során elismerték, hogy kifejezett utasítást kaptak az erőszakra. A terroristák ezzel egy időben egy kültéri zenei fesztivál helyszínét is elözönlötték, ahol a többségében fiatalabb korú résztvevők körében válogatás nélkül gyilkolásba és túszejtésbe kezdtek. Válaszul Izrael hadműveletet indított a Hamász felszámolása és a palesztin területek terroristáktól való megtisztítása érdekében.

Azt gondolom, hogy Izrael önvédelemhez való jogán túl egyben a világ összes országának is érdeke, hogy a jelenleg folyó terrorellenes intézkedések mielőbb sikerrel záruljanak annak érdekében, hogy soha többé sehol a világon ne fordulhasson elő a Hamász alattomos és brutális támadássorozatához hasonló terrorcselekmény.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Az immár négy és fél hónapja tartó konfliktus folytán sajnos az Izraelt övező térség is forrongani kezdett. Folyamatosak a harcok az izraeli-libanoni határon, ahol a palesztinpárti Hezbollah terrorszervezet rakétatámadásait kénytelen visszaverni az izraeli hadsereg. A pattanásig feszült helyzetben elég egy újabb szikra, és az egész Közel-Kelet lángba borulhat, a háború térségbeli államokra való átterjedése pedig az orosz-ukrán háborút is figyelembe véve akár egy újabb világháború kirobbanásához is vezethet. Éppen ezért minden országnak, így Magyarországnak is minden lehetséges módon, a rendelkezésre álló valamennyi eszközzel fel kell lépnie a jelenleg is fennálló konfliktusok eszkalációjának megelőzésére, megakadályozására és a béke mielőbbi megteremtése érdekében, valamint a humanitárius szempontok előrehelyezése érdekében.

A világháború melletti másik veszély, amely a közel-keleti helyzet folytán fenyegeti Európát, így Magyarországot is, a migrációs krízis további eszkalálódása. Tavaly október óta tapasztalhatjuk, milyen súlyos következményekkel jár e téren már önmagában egy ilyen konfliktus kirobbanása, vészteljes kölcsönhatásban Brüsszel elbukott migrációpárti politikájának következményeivel. A brüsszeli politika ismét elaludt, és kudarcot vallott a húszi lázadók ügyében is, akik folyamatosan támadják a teherszállító hajókat Jemen partjainál, emiatt pedig az Ázsiából Európába irányuló tengeri áruszállítás időtartama és költségei is jelentősen megnőttek.

A világ nem hagyhatja, hogy ez a lázadókból álló szervezet ilyen mértékben veszélyeztesse a világkereskedelem szabadságát. De Brüsszel megint nem megfelelően mérte fel a helyzetet, az EU külpolitikájában megint nem az Európával szomszédos térség valódi problémáival foglalkozik, amely veszély egy új térséget destabilizálhat, radikalizálhat, és az ellátási problémák éleződésével újabb migrációs hullámokat generálhat a Közel-Keletről és Észak-Afrikából Európa felé. Ennek következményeképpen Magyarország a jemeni síita húszi lázadók terrorszervezetté nyilvánítását kérte és kezdeményezte az Európai Uniónál. A magyar álláspont szerint segíteni kell a jemeni kormányt, hogy megerősítse a parti őrséget, az ehhez szükséges források rendelkezésre állnak az Európai Békekeretben.

A migráció, az ellenőrizetlen tömeges bevándorlás migránsgettókat, radikalizmust, antiszemitizmust és terrorista merényletek tucatját hozta Európába. Halálra késelt tanár Franciaországban; agyonlőtt svéd turisták Brüsszelben; legmagasabb terrorkészültség a támadásokat követően. Bombariadó miatti evakuálás múzeumokban, reptereken, kastélyokban. Molotov-koktéllal megdobált zsinagóga Berlinben, Dávid-csillaggal megjelölt lakások. Antiszemita- és terrorpárti tüntetések világszerte.

Tisztelt Képviselőtársaim! Forrong a világ, háborúk dúlnak, terrorista merényletek zajlanak  mindezek rendkívül súlyos következményekkel jártak már eddig is és járhatnak még a jövőben is egy esetleges további kibontakozás folytán. Azt gondolom, hogy az egész világnak mihamarabb békére van szüksége, ezért mi, kereszténydemokrata képviselők a kormánnyal egyetértésben mindenkor ebben leszünk érdekeltek, és mindenkor a békéért fogunk dolgozni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Nacsa Lőrinc képviselő úr. A kormány nevében Szijjártó Péter külügyminiszter úr fog válaszolni. Öné a szó, külügyminiszter úr.

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor a közel-keleti konfliktusról beszélünk, akkor inkorrekt lenne úgy beszélni minderről, hogy ne akarnánk a teljes képet megérteni  erre vonatkozólag vannak kísérletek a nemzetközi szervezetekben. Akkor, amikor vagy próbálják eltagadni, hogy ez az egész, amit ott látunk a Közel-Keleten, egy brutális, pokoli terrortámadással indult, vagy ha éppen ezt nem is akarják eltagadni, de relativizálni próbálják, mintegy ezt a terrortámadást csak egy elemként feltüntetve a közel-keleti válságot kirobbantó okok között.

Ezért szerintem fontos, hogy így több hónap távlatából is világosan beszéljünk erről a kérdésről, és a lehető leghatározottabban ítéljük el azt a brutális terrortámadást, amelyet a Hamász elkövetett Izraellel szemben. És azt is tegyük világossá, hogy az izraeliek által végrehajtott terrorellenes műveletek sikere nem kizárólag egy izraeli nemzeti érdek, hanem egy globális érdek is annak érdekében, hogy sikerüljön megelőzni azt, hogy ilyen vagy ehhez hasonló terrortámadás bárhol a világon még egyszer megismétlődhessen.

Most, tisztelt képviselőtársaim, a legfontosabb feladata a nemzetközi közösségnek az, hogy megakadályozza ennek a konfliktusnak a továbbterjedését. Mi, magyarok itt megpróbálunk ebben az ügyben segítőleg közbenjárni. Mi egy olyan külpolitikai stratégiát folytatunk, amely a kölcsönös tiszteletre alapul, ennélfogva mi a közel-keleti válság minden szereplőjével, azt minden oldalról látó országokkal beszélni tudunk  ez ma egy nagy érték. Fenn tudtuk tartani a stratégiai szövetségesi kapcsolatainkat Izraellel úgy, hogy közben fenn tudtuk tartani a kölcsönös tiszteleten alapuló, párbeszédet lehetővé tevő partnerséget az arab országokkal is.

És, tisztelt képviselőtársaim, ennek a külpolitikai stratégiának az eredményei ma a közel-keleti konfliktus tekintetében megmentett emberéletekben mérhetők. A helyzet ugyanis az, hogy az egyiptomiakkal és az izraeliekkel kellett megállapodnunk annak érdekében, hogy a Gázai övezetből elsők között jöhessenek el a korábban ott élő, de most veszélybe kerülő magyar állampolgárok, és a katariakkal kellett megállapodni annak érdekében, hogy a túszok szabadon engedése idején azok a magyar állampolgárságú túszok, akik a szabadítható kategóriába tartoztak, szintén az elsők között szabadulhattak el.

(15.30)

Ha nem folytattunk volna, ha nem folytatnánk ilyen külpolitikai stratégiát, nem lehetne egyszerre hatékony beszélő viszonyt fenntartani az izraeliekkel és az arab országokkal, és akkor nem tudtuk volna megmenteni ezeknek a magyar embereknek az életét. És ugyanígy fenn kell tartani a párbeszédet a térségben kulcsszerepet fenntartó országokkal, Libanonnal, Egyiptommal, Iránnal, Katarral és a többiekkel.

A helyzet az, hogy ennek a biztonsági típusú konfliktusnak újra a gazdaságban is van egy rendkívül negatív, nehézségeket, kihívásokat okozó hatása. A húszik ugyanis folyamatosan terror alatt tartják a kereskedelmi hajózást a térségben. Ennek következtében a keletről nyugatra irányuló szállítások időben meghosszabbodtak, bizonytalanná váltak és kifejezetten drágábbak lettek. Közben Egyiptom elvesztette a Szuezi-csatorna tranzitdíjaiból származó bevétel egy jelentős részét, és mindannyian tudjuk, hogy Egyiptom stabilitása, nyugalma és békéje nem csak most, a közel-keleti válság idején, hanem úgymond békeidőben is kritikus fontosságú az európai biztonság szempontjából. Ezért támogattuk az Európai Uniónak azt a döntését, hogy egy tengeri missziót indít, amelynek célja az, hogy a kereskedelmi hajózás szabadsága újra realitássá válhasson. És itt nagyon fontos, hogy a legitim jemeni kormánnyal együtt kell működni, az európai békekeretből a jemeni parti őrséget támogatni kell, és ugyanígy együtt kell működni a térség azon országaival, amelyek erre hajlandóak, a húszikat pedig terrorszervezetnek kell minősíteni.

Végezetül, tisztelt elnök úr, tisztelt képviselőtársaim, mindenkinek az az érdeke az egész világon, hogy vissza tudjunk térni az Ábrahám-megállapodások szellemiségéhez annak érdekében, hogy a Közel-Keleten az emberek újra békében és nyugalomban élhessenek, és ne kelljen félteniük az életüket. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokban.)

Felszólalások:   45-48   49-52   53-56      Ülésnap adatai