Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő úr elfogadta az államtitkári választ.

Tisztelt Országgyűlés! Novák Előd, a Mi Hazánk képviselője, interpellációt nyújtott be a miniszterelnök úrhoz: „Hajlandóe a kormány a NATO-bővítés magyar vétójára a világháború elkerülése érdekében?” címmel. Az interpelláció megválaszolásával miniszterelnök úr a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter urat bízta meg, az interpellációra miniszter úr felkérésére Menczer Tamás államtitkár úr, miniszterhelyettes válaszol. Öné a szó.

NOVÁK ELŐD (Mi Hazánk): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A NATO-tagállamok bővítésének magyar vétóját szorgalmazza a Mi Hazánk Mozgalom, mert a világháború felé tett újabb lépés, provokáció volna a katonai szövetség bővítése Oroszország határán, míg a semleges zóna nemzetközi érdek. Egyetérte a kormány ezzel, s támogatjáke a magyar Országgyűlés által alkalmazható vétót? A NATO-tagok közül rajtunk kívül már csak Törökország nem ratifikálta a bővítést, de lényegében Ankara is kiegyezett, így most rajtunk a világ szeme.

Nincs bajunk Finnországgal és Svédországgal, de az ő érdekük is, hogy ne szélesítsük a háborús konfliktust a NATO-hoz való csatlakozásukkal épp most. Európa békéje és a törékeny egyensúly akkor biztosított, ha a NATO és Oroszország nem vagy csak alig határos egymással, mert van egy katonailag semleges vagy úgynevezett pufferzóna. Eddig északon Finnország és Svédország töltötte be ezt a szerepet, Közép-Kelet-Európában pedig Ukrajna. Az elmúlt fél évben láthattuk, hogy ennek a pufferzónának a megszüntetésére, azaz Ukrajna globalizálására, a nyugati szövetségbe való integrálására irányuló kísérletet automatikusan a másik fél durva reakciója követi. Ezért elengedhetetlenül fontos, hogy ebben a helyzetben, a konfliktus világháborúvá szélesedésének elkerülése érdekében katonailag semleges legyen Oroszország szomszédsága, tehát Finnország, Svédország, sőt Ukrajna és délebbre a többi volt szovjet tagköztársaság is.

Magyarországnak felelőssége van abban, hogy függetlenség helyett sajnos idegen katonai felvonulási területté vált hazánk. Fegyverszállítmányok mehetnek át rajtunk, Románián és Szlovákián keresztül Ukrajnába. A Magyar Honvédség parancsnoka júliusban titokban meg is látogatta az ukrán vezérkart; erről csak utólag, ukrán híradásból értesültünk. Az ottani fegyveres erők vezetője úgy nyilatkozott, hogy elégedett Ukrajna és Magyarország katonai együttműködési szintjével. Vajon mit tudhat még ő, amit a kormányunk nem köt az orrunkra? Azóta mindenesetre sajnos a balti légteret is magyar Gripenek biztosítják, és már konfliktusba is kerültek orosz vadászgépekkel.

A Mi Hazánk Mozgalom szerint itt az ideje, hogy a NATO-bővítés vétójával Magyarország végre fellépjen a háború kiszélesítése ellen. A döntés hivatalosan a magyar Országgyűlés kezében van, de nyilvánvalóan meghatározó lesz a kormánypárti képviselők számára a kormány álláspontja, hiszen 2010 óta minden interpellációra adott minisztériumi választ elfogadtak a mamelukok. Szerintük mindig minden miniszterüknek igaza van. Míg 2010 előtt egyébként minden ciklusban volt olyan interpelláció, melynek válaszát az Országgyűlés nem fogadta el, csak azóta utasítanak el csípőből minden jogos kritikát is. Hát, ennyit a nemzeti együttműködés rendszeréről.

De mi lesz a NATO keleti bővítésével (Az elnök jelzi az időkeret leteltét.), a világháború felé tett újabb lépéssel? Azt támogatja vagy a békepárti vétót? Államtitkár úr, várom érdemi válaszát. (Szabadi István tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Menczer Tamás államtitkár úrnak. Parancsoljon!

MENCZER TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Hogyha ön a fölszólalásában a békét forszírozza és a béke fontosságát hangsúlyozza, valamint a világháború elkerülésének fontosságát, a konfliktus további eszkalálódásának elkerülését és ennek fontosságát, akkor ebben teljes mértékben egyetértünk. Ha van kormány, amely a béke pártján áll, ha van kormány, amely érdekelt a békében, amely kezdettől a békét és annak fontosságát hangsúlyozza, akkor az a magyar kormány és akkor az Magyarország.

Mi a háborús ország szomszédságában vagyunk, már 1 millió, talán 1,5 millió inkább az a szám, ahány menekült érkezett hozzánk. Pontosan tudjuk és látjuk, érezzük a háború súlyát, és éppen ezért vagyunk  minekutána nagyon közel is vagyunk a háborús konfliktushoz  érdekeltek a békében.

(16.30)

Ezért a magyar kormány álláspontja kezdettől az, hogy egyrészt nekünk ebből ki kell maradnunk, ezért van az, hogy mi nem küldünk katonákat, nem küldünk fegyvereket, és nem engedjük azt, hogy fegyverszállítmányok haladjanak át a magyar-ukrán határon.

Ha ön háborúpárti állásponttól tart, akkor ezt nem a kormánynál kell keresnie, hanem a magyar baloldalnál, ahol is, ha most itt elkezdenék idézni, akkor elmenne az összes idő ezzel, de a miniszterelnök-jelölttől, Márki-Zay Pétertől kezdve Tordai Bencén keresztül Fekete-Győr Andrással bezárólag számos politikus szorgalmazta a fegyverszállítást, illetőleg azt mondták, hogy lenne olyan helyzet, amikor ők Magyarországot belevinnék a háborúba. Erről is döntöttek a magyar emberek az áprilisi választáson, és világosan a béke mellett foglaltak állást.

Ön a NATO-t is említette, tisztelt képviselő úr. Hadd hívjam fel a figyelmét arra, hogy a magyar álláspont a NATO álláspontjával a tekintetben teljesen egybeesik, hogy a NATO is világosan kifejezte, hogy mint szövetség nem küld fegyvereket ebbe a konfliktusba, és mint szövetség nem küld katonákat sem ebbe a konfliktusba. Pontosan azért, amit egyébként ön is említett, és amire, azt gondolom, joggal és helyesen hívta fel a figyelmet, és amivel én is egyetértek, mert a NATO és Oroszország közötti direkt konfliktus  mégiscsak egy hatalmas országról és egy atomhatalomról van szó  egyet jelentene a harmadik világháborúval, ezért a NATO és Oroszország összecsapását és konfliktusát mindenképpen el kell kerülnünk.

A békét kell forszíroznunk. Nem olyan régen, talán két héttel ezelőtt volt az ENSZ Közgyűlése, ahol a világ számos politikusa ott volt, olyanok is, akik egymással egyébként nem ápolnak túlzottan jó viszonyt. Szijjártó külügyminiszter úr végig azt mondta, hogy ezt a közgyűlést is a béke megteremtésére, illetőleg a folyamatok béke felé történő elmozdítására kell felhasználni. Sajnálattal láttuk, és utólag már őszintén beszélni kell róla, hogy ez nem történt meg, és a magyar külügyminiszter volt az egyetlen uniós külügyminiszter, aki Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel is tárgyalt. Hiába kritizálták őt ezért, és hiába mondtak ránk kígyót-békát emiatt, a magyar álláspont világos: béke tárgyalás nélkül nem születik, soha nem született a történelem során, ezért tárgyalni kell, és egyébként azok, akik ezért bennünket kritizálnak, nem árt, ha akár a német kancellárt, akár a francia elnököt, illetve a munkájukat figyelembe veszik, hiszen ők is tárgyalnak az orosz elnökkel.

A NATO-tagságra vonatkozóan önnek igaza van, erről a parlament fog dönteni, az Országgyűlés határoz, ezt a kormány tiszteletben tartja. Mi azt mondtuk kezdettől, hogy a török szempontokat figyelembe kell venni ezzel kapcsolatban.

Még talán a balti légtérvédelemre vonatkozóan kérem, hogy ezt ne kritizálja. Ott a magyar katonák hosszú ideje, ’15-ben, ’19-ben és most is nemzetközi elismerésre tesznek szert, illetőleg vívják ki maguknak, hiszen ott nagyszerű munkát végeznek. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem képviselő urat, elfogadjae az államtitkári választ.

NOVÁK ELŐD (Mi Hazánk): Köszönöm a szót, elnök úr. Már-már el is fogadhatnám a választ, ha nem egy ilyen mellébeszélésbe torkollott volna. Sajnos azzal is kezdődött, és abban bíztam, hogy legalább a válasz végén kimondja azt, hogy ez az időhúzás, amit önök folytatnak, azért valamennyire mégiscsak a béke irányába tereli Magyarországot. De nem látok egyértelmű garanciát arra, hogy meg merik lépni azt a vétót, amit viszont úgy tűnik, hogy most már csak Magyarország tehet meg.

Sajnos hiába adtam le ezt az interpellációt előzetesen írásban, ahogy ezt kérték, hiába volt a címe is az, hogy „Hajlandóe a kormány a NATO-bővítés magyar vétójára a világháború elkerülése érdekében?”, nem adott választ arra sem, hogy ön személy szerint, miniszter úr személy szerint, miniszterelnök úr személy szerint támogatjae ezt, akár képviselőként támogatjáke ezt, akár kormánytagként támogatjáke ezt, milyen útmutatást adnak kormányként a magyar Országgyűlésnek. Nem tudjuk tehát, hogy a vétót támogatjáke, a Mi Hazánk Mozgalom viszont mindenképpen szorgalmazza azt, hogy a világháború elkerülése érdekében Magyarország, ha kell, akkor utolsó NATO-tagként, de éljen a vétó lehetőségével. Ez lesz az igazi békepártiság, és ez lesz az önök békepártiságának az igazi fokmérője. Köszönöm. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)

Felszólalások:   78-83   84-89   90-95      Ülésnap adatai