Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Kanász-Nagy Máté, az LMP képviselője, kérdést kíván feltenni a technológiai és ipari miniszternek: „Európa legszigorúbb szélenergia szabályozását se támogatja a Kormány?” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

KANÁSZ-NAGY MÁTÉ (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Remélem, folytathatjuk a vitát a szélerőművek engedélyeztetésével, telepítésével kapcsolatban, ugyanis a helyzet továbbra is az, hogy a kormány 2016-ban olyan szabályokat fogadott el, amelyek teljesen ellehetetlenítik a szélturbinák telepítését. Ugyanis lakott területtől számított 12 kilométeren belül nem lehet szélerőművet építeni, üzembe állítani. A sűrű településhálózatunk miatt így nincs olyan pontja az országnak, ami nem esik bele egy település 12 kilométeres körzetébe, vagyis az országban sehol sem lehet szélturbinát telepíteni.

A kormány szélenergiát ellehetetlenítő politikája teljesen érthetetlen és értelmetlen. A kormány 2016 óta nem tudott épkézláb szakmai magyarázatot adni arra, hogy miért tiltja a szélenergiát. Palkovics László miniszterjelölti meghallgatásán azt mondta, hogy Magyarország természeti adottságai nem megfelelőek, mert csak a Móri-árokban fúj stabilan a szél. Ezt az állítást az ELTE energiaföldrajzi kutatócsoportja cáfolta: a tudományos tény az, hogy Magyarország csaknem egész területén gazdaságosan lehetne szélturbinákat telepíteni, mindenhol fúj a szél.

Az LMP benyújtott egy határozati javaslatot, ami Európa legszigorúbb szélenergia-szabályozására tesz javaslatot, de úgy, hogy Magyarországon végre lehetne szélturbinákat telepíteni. Megvizsgáltuk az európai országok szabályozási környezetét a településektől való védőtávolságot és a megengedett zajhatást tekintve, és a legszigorúbbakat vettük át. A lakott területektől való védőtávolság 12 kilométerről, a szélturbina magasságától függően 1,2-1,6 kilométerre csökkenne, és a szélerőmű lakott területen nem okozhat 35 decibelnél nagyobb zajt.

Tisztelt Államtitkár Asszony! Európa legszigorúbb szélenergia-szabályozását támogatnák-e? Mikor lehet újra szélturbinákat telepíteni? Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és a Párbeszéd soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Koncz Zsófia államtitkár asszonynak, aki válaszol. Öné a szó.

DR. KONCZ ZSÓFIA technológiai és ipari minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ismét szeretném megköszönni, hogy ilyen fontos témát hozott ide a parlamentbe, és hogy ennyire a szívén viseli a megújuló energia kérdését.

Ahogy ezt már többször elmondtam az elején is, teljesen egyetértek, a kormány elkötelezett a megújuló energiával kapcsolatban és annak a termelése és használata mellett, és nemcsak beszélünk a zöldpolitikáról, már vannak olyan elért eredményeink, amelyeket már számos alkalommal elmondtam itt a felszólalásom során, úgyhogy ezt most nem részletezném. Mindenesetre az nagyon fontos, hogy 2050-re klímasemleges ország szeretnénk lenni, és ezen az úton nagyon jól haladunk, és úgy, hogy mindeközben pedig csökkentjük a kibocsátást, de a gazdasági teljesítmény pedig erősödik.

Hazánk klímavédelmi és energiafüggetlenségi törekvéseinek fókuszában tiszta, okos-, megfizethető energia áll, és igazából hétről hétre beszélhetünk a szélenergia kérdéséről, de a hazánk földrajzi adottságai nem fognak változni, és az a helyzet, hogy a földrajzi adottságokat figyelembe véve a megújuló energia területén a napenergia, a biogén forrású energiatermelés, illetve a geotermikus és termálenergia a legfontosabbak. Ahogy már elmondtam ezt is, évek óta folyik hazánkban egy szakmai vita a szélerőművekről. Figyelembe kell venni az emberi egészségre és az állatvilágra gyakorolt hatásukat, valamint a szélbiztonság kérdését is éppúgy, mint ahogy tisztában kell lennünk azzal is, hogy egy ilyen erőműnek milyen környezetvédelmi lábnyoma van.

A lebontása, újrahasznosítása, ártalmatlanítása egy nagyon komoly feladat. Például a felszámolásra kerülő turbinák nagy lapátjai sok helyen nem újrahasznosításra, hanem elföldelésre kerülnek. Nyilván ezzel kapcsolatban vannak ezek a már említett szakmai viták. A megújuló energiaforrások közül tehát leginkább a napenergiának kedveznek a magyar természeti adottságok, ezért a kormány a naperőművek használatát és fejlesztését tartja indokoltnak és célszerűnek. 2030-ra a napelemes kapacitást 6 ezer megawattra növeljük, ezzel kapcsolatban nagyon jó úton haladunk. 2025-26-ban ezt már el is érhetjük. Arra kérem képviselő urat, hogy az ezzel kapcsolatos elképzeléseinket támogassa. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   195-198   199-202   203-206      Ülésnap adatai