Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Megkérdezem képviselőtársaimat, kíváne valaki felszólalni még a vitában. (Senki nem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom.

Megkérdezem Sztáray Péter államtitkár urat, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Sztáray Péter András nemet int.) Nem kíván.

Tájékoztatom önöket, tisztelt képviselőtársaim, hogy a módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Most soron következik az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos szabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/3131. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhető.

Most megadom a szót Répássy Róbert úrnak, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ahogy már korábban elhangzott e Ház falai között, egy több hónapon át tartó nehéz, ugyanakkor rendkívül konstruktív és előremutató egyeztetési folyamat zajlott le Magyarország Kormánya és az Európai Bizottság között, mindez az úgynevezett kondicionalitási mechanizmus keretében. Ki kell emelnem, hogy a magyar kormány továbbra is elkötelezett az intézkedések végrehajtása mellett a Bizottsággal közösen lefektetett menetrend szerint. A magyar kormány az elmúlt időszakban az Európai Bizottság irányába tett vállalások megvalósítására és végrehajtására törekedett, amelynek érdekében több javaslatot is a tisztelt Ház elé terjesztett. Ebbe a sorba illeszkedik a most tárgyalandó törvényjavaslat is.

Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat a digitalizáció vívmányait alapul véve az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a Bizottsággal kialakított kompromisszumos megoldásokat ültetné át a magyar jogrendszerbe, amelynek eredményeként rögzítené a vagyonnyilatkozatok kereshető módon történő hozzáférésének részletszabályait. Ennek értelmében a törvényjavaslat lehetővé tenné, hogy országgyűlési képviselő a jövőben elektronikus úton is benyújthassa a vagyonnyilatkozatát, amelyet a vagyonnyilatkozat kezelője digitalizálna. A törvényjavaslat továbbá rögzítené a vagyonnyilatkozatok kereshető módon történő hozzáférésére vonatkozó pontos határidőket. A fentiekben bemutatott szabályokkal kapcsolatban kiemelendő, hogy azok az országgyűlési képviselőkre, valamint a politikai felső vezetőkre vonatkoznak.

Amennyiben az országgyűlési képviselő, illetve politikai felső vezető vagyonnyilatkozatát papíralapon nyújtja be, akkor azt a vagyonnyilatkozat kezelője digitalizálja. A vagyonnyilatkozatot adó személy bármikor jelezheti a vagyonnyilatkozat kezelőjének, hogy a digitalizált változat nem azonos az általa papíralapon benyújtottal, ebben az esetben a vagyonnyilatkozat kezelőjének az eltérést a digitalizált változatban orvosolnia kell. Amennyiben mégis eltérés mutatkozik a benyújtott papíralapú vagyonnyilatkozat és a digitalizált vagyonnyilatkozat tartalma között, úgy a benyújtott papíralapú vagyonnyilatkozatot kell irányadónak tekinteni.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat egyértelműsítené, hogy a vagyonnyilatkozatokban a külföldi vagyoni érdekeltség feltüntetése is szükséges. Bár ez már a hatályos rendelkezések értelmében is így értelmezendő, azonban a Bizottsággal történő egyeztetések során Magyarország vállalta ezen joggyakorlat, következetesen alkalmazott követelmény konkrét, szövegszerű megjelenítését a törvényi szabályozásban. Mindezeken felül a törvényjavaslat technikai pontosításokat is tartalmaz egyes igazságügyi tárgyú törvényekkel, valamint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos törvénnyel összefüggésben.

Tisztelt Ház! A kormány  ahogyan a Bizottsággal folytatott konstruktív és bizalmi együttműködés is alátámasztja ezt  továbbra is elkötelezett az Európai Bizottság irányába tett vállalások megvalósítására és végrehajtására. A törvényjavaslat a kormány és a Bizottság között létrejött megállapodást hivatott törvényi szintre emelni, amely kapcsán annak érdekében, hogy a magyar emberek megkapják a nekik járó forrásokat, kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. A Fidesz-képviselőcsoportjának vezérszónoka Illés Boglárka képviselő asszony. Parancsoljon, képviselő asszony, öné a szó.

ILLÉS BOGLÁRKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslattal a már lassan egy éve tartó drámai megpróbáltatássorozat újabb szakaszához vagy a brüsszeli sitcom újabb epizódjához érkeztünk  a minősítést majd a jövő eldönti. Az azonban tény, hogy a magyaroknak jogosan járó forrásokkal megpakolt autót ők vezetik, és az utolsó pillanatban mindig más irányba rántják a kormányt. Joggal lehet olyan érzésünk, hogy hiába építjük ki a megfelelő utat, újra és újra vesznek egy hajtűkanyart indokolatlan, követhetetlen és észszerűtlen módon. Mi azért nem adjuk fel, és most ennek a keretében újabb útszakaszt is leburkolunk, hiszen az Európai Bizottság kérésének megfelelően a vagyonnyilatkozatok kereshető módon történő hozzáférésének a részletszabályait is megállapítjuk; nyomásgyakorlás 17+1 felvonás. Innen is üzenjük: rajtunk nem fog múlni, álljuk a sarat, még akkor is, ha olyan helyeken akarnak tüzet oltani, ahol talán nincs is, ezzel elterelve a figyelmet a valós problémákról. De rendben, a poroltó berendezésekhez tartozó részletes használati utasítással az egész utat kicsempézzük.

Már a sokadik törvényjavaslatot tárgyaljuk, melyet a kormány a Bizottsággal együttműködve, a kéréseiknek eleget téve alakított ki azért, hogy a magyar emberek megkapják a nekik jogosan járó forrásokat. Lassan úgy tűnhet, hogy ezeknek a sora végeláthatatlan nagyságúra nőtt, mivel mindig újabb és újabb követeléseket fogalmaznak meg Magyarország felé. De rajtunk nem múlhat, azért, hogy a magyar emberek megkapják a nekik jogosan járó forrásokat.

Laikusok számára is világos lehet: Brüsszel politikai eszközként használja az eljárást, halmozza a kifogásokat, valamint újabb és újabb követelések elé állítja hazánkat.

(16.20)

Mi már-már az észszerűség határát is súrolva igyekszünk azokat teljesíteni, mert az a cél vezet minket, ahogy már mondtam, hogy a magyar emberek megkapják a nekik jogosan járó forrásokat, még akkor is, ha a dollárbaloldal Brüsszelben is a magyarok ellen kelti a hangulatot; még akkor is, ha azért dolgoznak, hogy a Magyarországnak járó uniós forrásokat megvonják a magyar emberektől; még akkor is, ha a guruló dollárok őket más munkavégzésre motiválják vagy éppen kényszerítik.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy aki ennyire tiszteletlenül viselkedik a magyar emberekkel, az vagy nem tudja, hogy mit jelent az európai egység, vagy tudja, de hátat fordít neki. Ugyanis ahhoz, hogy Európa ne pusztán földrajzi kategória legyen, hanem politikai törekvés, hosszú út vezetett, és ahogy mondani szokás, nemcsak megszerezni kell tudni, hanem meg is kell tudni tartani. Mi ezért állunk ki az európai egység mellett akkor is, ha bizonyos meghatározó kérdésekben különbözik a véleményünk. Ezért teljesítjük európai védelmi kötelezettségeinket akkor is, ha arra a költséget nekünk kell állnunk, vagy nekünk kell a költségeit vállalnunk. És ezért maradunk megbízható félként a tárgyalóasztalnál akkor is, amikor már-már a korrektség látszatát sem tapasztaljuk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Európa akkor maradhat közös kulturális tradíció, ha felismerjük, mi az, ami ezt a közösséget összetartja, és mi az, ami ezt a közösséget porlasztja. Márpedig az európai civilizáció tartalmi, közösségi értelmezése csak és kizárólag az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös tisztelet talaján állhat és maradhat fenn, amelyet az Európai Bizottságnak szolgálnia kell és nem szétzilálnia. Éppen ezért terjesztettük elő ezt a javaslatot, és éppen ezért jelezzük, hogy Magyarország minden olyan vállalást és javaslatot teljesített már eddig is, és ez a javaslat szintén ezt bizonyítja, amelyet az Európai Bizottság tőlünk kért.

A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja támogatja a kormány által benyújtott módosító törvényjavaslatot. Az Európai Bizottsággal való mielőbbi megegyezés mindannyiunknak érdeke. Az Európai Bizottsággal való megegyezés láthatóan előfeltétele, hogy a magyar emberek megkapják a nekik jogosan járó forrásokat, de mi tisztelettel kérjük az Európai Bizottság képviselőitől, hogy ehhez hasonlóan járuljanak ők is hozzá, és ehhez hasonlóan mutassanak tiszteletet Magyarország irányába. Ezzel együtt kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák önök is az előttünk fekvő törvényjavaslatot. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. A DK képviselőcsoportjának vezérszónoka Sebián-Petrovszki László. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Bevallom, déjà vu érzésem van, a parlament lett az a hely, ahol nagyjából két-három havonta itt ülünk néhányan, és a vagyonnyilatkozatokról vitázunk most már egy éve folyamatosan. Mondhatnám, hogy ez akár jó is lehetne, hiszen ha azért ülnénk itt, mert jobbá és jobbá szeretnénk tenni, és a kormány olyan javaslatokat terjesztene elénk, ami azt a célt szolgálná, hogy jobbá és jobbá tegyük a vagyonnyilatkozatok intézményét, akkor örömmel ülne itt bármelyikünk, és akár két-három havonta újranyitnánk a kérdést. De valójában nem ez.

Nem ez a történet zajlik egy éve, hanem az, hogy a Fidesz megpróbált tartósan átalakítani egy korábban sem tökéletes, de mégiscsak működő vagyonnyilatkozati rendszert. Megpróbálta teljesen kivenni belőle még azokat a minimális lehetőségeket is, hogy a nyilvánosság megismerhesse, hogy az országgyűlési képviselők, illetve egyéb állami vezetők milyen vagyongyarapodást értek el egy év alatt, és beleütközött utána abba a falba, hogy igen ám, de Brüsszel azt mondta erre, végre valahára a talpára állt, és azt mondta, hogy eddig és ne tovább. Egy európai uniós tag, demokrácia nem teheti azt meg, hogy egy sajtpapír nagyjából az, amit vagyonnyilatkozatnak hívnak a tisztelt képviselő urak.

Igen, csak hogy felemlegessük, hogy mi volt az elmúlt egy évben: ugye, először tavaly nyáron ültünk itt június-júliusban, amikor egy nagy csomag részeként  emlékeznek rá, ez volt a csomag, amiben rengeteg olyan országgyűlési törvénymódosítás volt, ami az ellenzéknek rossz, és ezért a Fidesz ennek nagyon örült  abba a csomagba tették bele a vagyonnyilatkozat átalakítását, és igen, értem én, hogy itt most lázadoznak a fideszes képviselőtársaim, de valójában egy sajtpapírrá minősítették le a vagyonnyilatkozat-tételt. A korábbi, 18-20 oldalas papírból lett egy egyoldalas, de talán kettő maximum, ami semmilyen módon nem mutatta be a vagyonokat, tulajdonképpen egy jövedelemigazolás-szerűség volt, de még annak sem volt hívható.

Itt ültünk mi, ellenzéki képviselők, köztük a DK képviselői, és elmondtuk, hogy ez nem jó irány, ez nem az, ami egy normális országban kell hogy történjen. Elmondtuk, hogy ez nem lesz jó, és hogy ez ellen mindenáron tiltakoznunk kell. Mi nemmel szavaztunk, önök megszavazták. Mi történt? Két hónapra rá, szeptemberben megint itt kellett ülnünk egy ugyanilyen témában, ugyanis akkor, már találkozva az uniós fallal, megpróbálták visszacsinálni azt a bizonyos módosítást, amit nyáron keresztülvertek a parlamenten, és újra lett évenkénti vagyonnyilatkozat. Újra lett rendes formanyomtatvány, újra kellett a családtagoknak is nyilatkozniuk. Emlékeznek rá, tisztelt fideszes képviselőtársaim, tehát volt egy visszarendeződés, amire az ellenzék, köztük a DK megint csak azt mondta, hogy jó irányba haladunk, csak ezt nem kellett volna megtenni, ha nem történt volna meg nyáron a módosítás, de még mindig nem jó a dolog; de még mindig sok kivételt tartalmaz, de még mindig nem olyan vagyonnyilatkozatról beszélünk, aminek van értelme.

Elmondtuk, hogy például a családtagok vagyonnyilatkozatának a nyilvánosságát nem rendezi, pontosabban: nem nyilvánosak a vagyonnyilatkozatai a családtagoknak, és számos olyan kérdés van, amiben további módosítás szükséges. A kormány nem volt hajlandó ezeket befogadni, elfogadta a parlament fideszes többsége ezt a törvénymódosítást, a DK megint csak nemmel szavazott. Egy hónap múlva ismételten itt ültünk, novemberben is itt ültünk, tisztelt uraim, újra vagyonnyilatkozatokat voltunk kénytelenek tárgyalni, megint csak kénytelen volt a kormány módosítani az addig már többször módosított törvényjavaslatot, hiszen kiderült, hogy még az sem jó, amit korábban megtettek és ide behoztak a Ház elé. Mit mondtunk akkor? Ugye, ez volt az a módosítás, amiben a mezőgazdasági területeket vagy földeket nem kellett bevallani, amikor az állandó tartózkodásra használt lakóingatlanból…  tehát egyet ki lehetett hagyni a felsorolásból. Azt mondtuk, ez megint nem lesz jó, megint nem jó ez az irány. Egész konkrétan ugyanez volt a felosztás, én itt álltam, és mondtam a kritikáimat, államtitkár úr ott ült, és elmondta, hogy de, milyen jó lesz ez megint.

És most mit csinálunk? Itt vagyunk márciusban, és újonnan kinyitottuk a vagyonnyilatkozatok kérdését, újra kénytelen a kormány beterjeszteni egy olyan előterjesztést, hogy hogyan és mint kell a vagyonnyilatkozatokat, hogy úgy mondjam, még tovább szigorítani, azaz még átláthatóbbá tenni az országgyűlési képviselők vagyoni helyzetét, illetve jövedelmét.

Nem örülök annak, hogy ilyen története van ennek. Én annak örülnék, ha egyszer nyúlnánk hozzá egy ilyen fontos intézményhez, az szépen, rendesen meg lenne csinálva és leszabályozva, és utána azt használnánk mindenki megelégedésére. De természetesen a Fidesznek nem ez az érdeke, amit az is mutat, hogy ez nem őszinteségből fakad, nem abból fakad, hogy önök egy jobb országot akarnak, egy átláthatóbb, transzparensebb politikai működést szeretnének, hiszen már az utóbbi két törvénymódosításnak a címe is arról szólt, hogy az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében akarják ezeket a módosításokat, eszük ágában nincs azért csinálni ezeket, mert egyébként ettől jobb lesz az országban a működés. Tehát természetszerűleg nem őszinte ennek a törvényjavaslatnak sem a szándéka.

Aztán hadd említsem meg, ha már Brüsszelt hoztuk be mint hatást, hogy ha jól számolom, négy nappal vagyunk a beterjesztése után. Tehát megint csak egy olyan törvényjavaslatról tárgyalunk, amit, ha jól emlékszem, péntek délután nyújtott be a kormány, most meg kedden délután vitatkozunk, miközben arról is beszéltünk, és olyan törvénymódosítás is szerepelt itt és olyan uniós kritika is volt itt, amely arról szólt, hogy az SOS-, a gyors törvénykezés egyes nagyon extrém eseteket kivéve nem ildomos, nem helyes, nem jó, nem vezet jó törvényalkotási munkára sem.

(16.30)

Hogyan és mint születhetnének jó törvények akkor, ha néhány nap alatt keresztülnyom a kormány a parlamenten ilyen fontosságú törvényeket? Elárulom: sehogy sem. De megint megtették, megint itt vagyunk, és megint néhány nap volt csak arra, hogy a szakértők és a civil szervezetek bármilyen módon viszonyuljanak ehhez a javaslathoz.

A törvényjavaslat maga, a lényege arról szól, hogy digitalizálják a vagyonnyilatkozatokat; vagy már elektronikusan nyújtsa be az országgyűlési képviselő, vagy ha nem úgy nyújtotta be, akkor digitalizálja és kereshető módon tegye közzé. Ez remek ötlet, ez nagyon jó ötlet, mindenféle cinikus mellékhatás nélkül mondom ezt. Egy problémám van vele, hogy ezt körülbelül négy éve mondja a DK, hogy így kellene csinálni. Legutóbb…  mosolyog a fideszes képviselőtársam, tegnap újraolvastam a legutóbbi vitánk jegyzőkönyvét, nyugodtan megnézheti, ugyanígy elmondtam, hogy a digitalizálás a XXI. században nem ördögtől való, csináljuk ezt. Civil szervezetek nagyjából tíz éve követelik azt Magyarországon, hogy a politikusi, országgyűlési képviselői vagyonnyilatkozatok kereshető formában kerüljenek föl, mert így nem lehet vagy nagyon nehezen lehet felmérni azt, hogy mi a változás. Most végre eljutott oda a kormány, hogy ebbe a javaslatba beletette ezeket a módosításokat. Tehát ez egy jó irányba tett lépés, azt mondanám államtitkár úrnak is, ha majd figyel rám, szóval, ez egy jó irányba tett lépés mindenképpen.

A probléma az, hogy a törvényjavaslat nagy része, nézzék meg az előttünk fekvő javaslatcsomagot, a paragrafusok nagy része valójában kivételeket tartalmaz, mert csak az országgyűlési képviselőkre fog vonatkozni most ez a törvény, nem vonatkozik az ÁSZ vezetőire, nem vonatkozik a NAIH-ra, nem vonatkozik az Alkotmánybíróság tagjaira, és sorolhatnám, a legfőbb ügyészre, a Kúria vezetőjére, és azon hatalmi ágak gyakorlóira, azon intézmények, hatóságok, hivatalok vezetőire, amelyek persze egy normálisan működő demokráciában a kormányzattól független szerepet töltenének be. Csakhogy az elmúlt 13 évben, illetve annak különösen az első néhány évében az önök hatalomgyakorlásának az alappillére lett az, hogy elfoglalták ezeket az intézményeket. Ma már ezek az intézmények a Fidesz és a kormányzat leányvállalatai, a NAIH-tól az ÁSZ-on keresztül arra használja őket a kormány, hogy azokat a politikai érdekeinek megfelelő szándékokat közvetítsék, amelyeket a Fidesz eldönt. Tudnék mesélni ellenzéki párt politikusaként, hogy az ÁSZ, a NAIH és egyéb hatóságok hogyan közvetítik azt az akaratot, hogy lehetőleg az ellenzéki pártokat lehetetlenítsük el, működésükben akadályozzuk, tegyünk meg mindent azért, hogy nehéz legyen bármilyen módon képviselni a választóikat. Na de ezeket a vezetőket, tehát akik teljesen világosan ma már politikai szerepet látnak el, ez a törvénymódosítás kiveszi a vagyonnyilatkozat hatálya alól  már hogy a módosítás hatálya alól , tehát rájuk még ez sem fog vonatkozni, pedig bőven megérdemelnék, hogy így mondjam.

Ha továbbmegyek ezen a nyomvonalon, látjuk azt, hogy a kifehérítés, a transzparencia irányába nem teszik meg azt a lépést, hogy a családtagok vagyonnyilatkozatát bármilyen módon nyilvánosságra hozzák. Ez régi javaslata számos civil szervezetnek, olyan civil szervezeteknek, amelyek a korrupció elleni harc szakértői, és évtizedek óta véleményt mondanak például a vagyonnyilatkozati rendszerünkről. Számos párt, köztük a DK javaslatában is benne van, hogy igenis ma már elvárás lenne, hogy politikusaink, állami vezetőink családtagjainak a vagyonnyilatkozata is ismert legyen, mert ellenkező esetben olyan helyzetek történnek, mint amiket a sajtóból tudhatunk, hogy történtek is, hogy egyes politikusok a gyerekeikre, unokáikra, feleségeikre és egyéb családtagjaikra írattak át vagyonokat. Így formálisan az ő vagyonnyilatkozatuk persze rendben volt, de közben a család vagyonosodott szép számmal, és nem megmagyarázható módon, sőt, ennél csúnyábban mondom, nem becsületes módon, nem törvényszerűen történt ez a dolog. Ez a javaslat még csak nem is érinti ezt a kérdést, még csak halvány lépésecskét sem tesz bele a törvénybe, hogy a családtagoknál mi történjen velük.

Végül két, ehhez képest apró megjegyzésem van. Nem szól a javaslat arról, hogy a vagyonnyilatkozatok ellenőrzése továbbra sincs rendben. Értem én, hogy van Integritás Hatóságuk, értem én, hogy már az Adatvédelmi Hatósághoz is telepítettek a múltkori módosítással jogköröket. Értem, hogy mindenhova  a saját maguk által vezetett hivatalokról és hatóságokról beszélünk  odatelepítették, hogy még véletlenül se üsse meg a bokáját egyetlenegy fideszes képviselő, illetve állami vezető. De valójában az, hogy ha kiderül valakiről, hogy a vagyonnyilatkozata alapján olyan vagyonosodás történt nála, ami nem magyarázható a bevallott jövedelméből, akkor valójában nincs megfelelően szabályozva, hogy mi történik, nincs az meg, hogy ilyenkor mi a retorzió ellene. Ez a törvény alkalmat biztosított volna arra, hogy ezt is rendezzék  ezt sem rendezték.

Végül egy utolsó megjegyzésem hadd legyen! Többször említettem a civileket. Több civil szervezet van, amely ezen a területen most már tartósan, nem véletlenül mondom, évtizedek óta kifejti a munkáját. Az ő meghallgatásuk még csak meg sem történt ebben az esetben, még csak halvány kísérletet sem tett a kormány arra, hogy a civileknél meglévő szakmai tudást bármilyen módon becsatornázza ebbe a módosításba; megjegyzem, a korábbiakba sem, de ezen már túl vagyunk időben. Most is lett volna alkalom erre  most sem történt meg. Az SOS-, gyors törvénykezés persze nehezen is teszi ezt lehetővé, na de pont ezért lett volna szükség arra, hogy ez egy kiérlelt, jó, helyes magatartás és azt tükröző törvényjavaslat legyen.

Egy szó, mint száz, összefoglalóan azt tudom mondani, hogy egy Fidesz által nem őszinte, nem a célt szolgáló, hanem mindösszesen a brüsszeli pénzek újra Magyarországra hozásában és véleményem szerint azok ellopásában érdekelt Fidesz tevékenységét látjuk itt. Ez a javaslat egy jó irányba tett, ám nem elégséges lépés, nem megfelelő lépés, ezért a DK részéről nem fogjuk tudni ezt támogatni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka Hargitai János képviselő úr. Parancsoljon, öné a szó.

DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Hallva az előbbi DK-s vezérszónok mondatait, abszolút nem lennék meglepve, ha ez a vagyonnyilatkozati módosítási sor folytatódna, mert ilyenkor a gyakorlat az, hogy izzítják az Európai Parlamentben lévő képviselőket, Dobrev Klárát és a többieket, és rábírják az ottani döntéshozókat, hogy folytassuk ezt a történetet. Itt ez a megszólalás adott is nekik muníciót.

Azokat az európai parlamenti képviselőiket fogják majd munkára, akik tudjuk, hogy milyen vagyonnyilatkozatot tesznek. Amikor ön arról beszélt (Sebián-Petrovszki László közbeszól.), hogy rossz volt az az irány, amikor egy-két oldalból állt a vagyonnyilatkozat, akkor is négy-öt oldalból állt (Az elnök csenget.), de akkor egy az egyben átvette a magyar parlament azt a vagyonnyilatkozati rendet, amit Dobrev Klára és mások az Európai Parlamentben gyakorolnak. Akkor ezt a megoldást azért vettük elő, mert körülbelül tíz éve hallgatjuk Nyugatról, Brüsszelből azt a süketelést, hogy a magyar vagyonnyilatkozati rendszerrel gond van.

A gondot úgy akartuk megoldani, hát, ha gond van a miénkkel, akkor megcsináljuk azt, amit a jogállam centrumából, az Európai Parlamentből diktálnak nekünk. Amikor ezt megcsináltuk, akkor az Európai Bizottság azt kérte, hogy térjünk vissza a régi gyakorlathoz, mert az nagyságrendekkel szerteágazóbb volt, áttekinthetőbb volt, többet markoló volt, és igazuk van.

Most további szigorításokat én nem látok ebben a rendszerben, ez egyszerűen a digitalizálás lehetőségét teremti meg a vagyonnyilatkozatok kapcsán. Abban igaza van, képviselő úr, hogy voltak, akik hosszú ideje szorgalmazták, hogy ezt is lépjük meg, amit most ebben a törvényjavaslatban meglépünk.

Egy-két héttel ezelőtt, az időpontra nem emlékszem pontosan, egy online rendezvényen keresztül, egy konferencián keresztül, a jogállamisági párbeszéd kapcsán európai bizottsági szakértőkkel folytattunk eszmecserét alapvetően a magyar vagyonnyilatkozati rendszerről. Zsigmond Barna képviselőtársam volt még velem ezen a rendezvényen, ő a Külügyi Bizottság alelnökeként vett részt ezen az online rendezvényen, de alapvetően a vagyonnyilatkozati rendszerről szólt. Mivel ott szakértők voltak a túloldalon, ezért vita sem volt köztünk. Ha európai parlamenti képviselőkkel zajlott volna az egész eljárás, akkor nyilvánvalóan nem lett volna nézetazonosság köztünk, de ezek a szakértők, tehát a Bizottság szakértői, jegyzőkönyvben utánanézhetnek annak, amit mondok, ezen a rendezvényen is megállapították, hogy a magyar vagyonnyilatkozati rendszer, a tegnapi, a módosítássor előtti vagyonnyilatkozati rendszer az Európai Unió tagállamai közül az egyik legátfogóbb és leggazdagabb volt.

(16.40)

Azóta ezt csak  ha úgy tetszik  erősítettük. Tehát a szakértők és köztünk ilyen szempontból véleményeltérés nincs.

Miben mutatkozik meg, hogy a magyar rendszer sokkal átfogóbb, mint amit a legtöbb európai tagállam folytat, nem is beszélve az Európai Parlamentről? Egyszer az időbeliség. Hányszor teszünk vagyonnyilatkozatot? Teszünk akkor, amikor megválasztanak minket képviselőnek. Teszünk minden év elején, teszünk egy záró vagyonnyilatkozatot akkor, amikor befejezzük a parlamenti ténykedésünket. Ezzel szemben az európai parlamenti képviselők megválasztásukkor, tehát ha úgy tetszik, a ciklus elején tesznek egy nyilatkozatot, és tesznek a ciklus végén.

Gondoljanak vissza a ’22-es évünkre, ezt elmondtam a szakértőknek is, ’22-ben a magyar parlamenti képviselő alapvetően nem csinált mást, mint vagyonnyilatkozatokat tett, és ha volt egy kis ideje, akkor mással is foglalkozott. ’22-ben év elején vagyonnyilatkozatot tettünk, mivel parlamenti ciklusváltás volt, záró vagyonnyilatkozatot tettünk. Elindult az új parlament, új vagyonnyilatkozati eljárást folytattunk le, és tettünk megint egy vagyonnyilatkozatot. Aztán tettünk egy rövid kísérletet arra, hogy átvegyük az Európai Parlament gyakorlatát, és így, augusztus 5-ei határidővel újra tettünk egy vagyonnyilatkozatot. És aztán év végével, nem év végi dátummal, most nemrég újra vagyonnyilatkozatot tett a magyar parlamenti képviselő.

Mondjanak a Földön még egy országot, ahol ez meg tud történni! A magyar parlament ezeket a feltételeket is teljesíti, és olyan helyről kapunk kritikát, ahol semmi ilyen nem történik, még megközelítőleg sem. És a vagyonnyilatkozat tartalmát tekintve, hogy mennyire gazdagabb a rendszer; és itt visszanyúlok megint ahhoz, amit az előbb a képviselő úr a DK részéről mondott, igen, az európai parlamenti képviselők gyakorlata az, hogy ők csak jövedelemnyilatkozatot és érdekeltségi nyilatkozatot tesznek. Ezt egy alkalommal, ugye, mi is alkalmaztuk. De mi emellé  a régi gyakorlatot újra elővéve  egy érdemi vagyonnyilatkozatot is teszünk. Tehát a vagyoni helyzetünkről, a pénzügyi helyzetünkről is átfogó tájékoztatást teszünk, gépkocsiról, vízi járműről, légi járműről  hogy Hadházy képviselő úrnak legyen lehetősége egy megfelelő rubrikában repülőgépét bevallani , műkincsekről, forintban lévő megtakarításainkról, devizában lévő megtakarításainkról, egyéb értékeinkről is teszünk vagyonbevallást; az ingatlanjainkról tételesen.

A képviselő úr szóba hozta ezt is, ebben észszerűsítést akartunk tenni; a földekre akarok kitérni. Higgye el, hogy amit meg akartunk valósítani, hogy ne kelljen tételesen felsorolni a képviselőknek azt, hogy hol van egy kicsi kis földdarabjuk, ettől áttekinthetetlen a rendszerünk, és mi azt mondtuk, hogy lehessen járásonként azt mondani, hogy egy járás területén az adott képviselőnek ennyi földje van. Ezt sem fogadták el. Máshol semmi ilyen nincs! Mi tételesen kimutatjuk. Azért, mert tételesen kimutatjuk a földingatlanjainkat, ezért azoknál a képviselőknél, akik több száz hektár földdel rendelkeznek, az a rendszer szinte követhetetlen. De velünk szemben ez az elvárás, míg máshol semmilyen elvárás nincs.

Erre kénytelen vagyok rámutatni, mert én azt gondolom, hogy az egész eljárás semmi másról nem szól, mint azoknak a forrásoknak, amik nekünk járnak; amik a magyar választóknak, a magyar adófizetőknek, a magyar állampolgároknak járnak, azoknak a kifizetését lehetőleg elhúzzák minél tovább, és ennek egy eszköze a vagyonnyilatkozati eljárások újra és újra előcitálása és a módosítási igények megfogalmazása.

Ami ebben a javaslatban érdemben szerepel, az tartalmilag nem jelent szigorítást, tehát nem változik az a rendszer, amit mi eddig gyakoroltunk, csak a jövőben a mi bevallásunk digitalizálva lesz, és akik ezt akarják, könnyebben kereshetnek a vagyonnyilatkozataink között. Ennek van egy időbeli rendje. Ha a vagyonnyilatkozatát a képviselő megteszi, akkor ez a digitalizáció megtörténik nyolc napon belül, utána felhívják a képviselőt, hogy a digitalizált anyagára nézzen rá  a képviselőnek két munkanapja van ahhoz, hogy visszajelezzen, hogy a dolog rendben van vagy valahol elírtak valamit , és ha ez a kétnapos határidő is eltelt, akkor további öt nap van arra, hogy a végleges anyaga digitalizált formában a nyilvánosság elé kerüljön. Tehát összességében ez 15 nap alatt fog ilyen szempontból megtérülni, és nyilvánvalóan a törvényjavaslat módosítása jelzi azt, hogy kik végzik el ezt a munkát; a kormánynak felhatalmazást ad arra, hogy ebben a tárgyban még további részletszabályokat megfogalmazzon.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Én azt kérem önöktől, hogy merjük nyugodtan kimondani, hogy az a rendszer, amit mi alkalmazunk, az Európában  én ismerem az európai tagállamok gyakorlatát  példátlanul gazdag, nyilvánvalóan lehetne ezt még tovább gazdagítani, de az Európai Unióban az is elvárás lenne, hogy minden joganyagot valamelyest közelítsünk, harmonizáljunk.

Lássuk a végletet! Meggyőződésem, hogy az egyik véglet a magyar gyakorlat, a magyar gyakorlat gazdagsága, és a másik véglet ahonnan a kritikát kapjuk, és ez az európai képviselőket, az Európai Parlamentet illető gyakorlat, ami tényleg a miénkhez képest  hát  egy semmi, egy sajtpapír. És félek tőle  hallva DK-s képviselőtársam megszólalásait , hogy a folyamatnak nem lesz vége, még további ötletek is megfogalmazhatók innen, a Házból súgva Brüsszelbe, hogy gördítsenek további akadályokat ahhoz, hogy ne jusson hozzá Magyarország ezekhez a forrásokhoz, amik minket megilletnek.

Egy biztos: a vagyonnyilatkozati eljárás biztosan nem fog soha abba a tárgykörbe tartozni, ahol mi megfeszítjük magunkat, ahol összekülönbözünk az Európai Parlamenttel vagy az Európai Bizottsággal. Ha újabb ötletek jönnek, azt is teljesíteni fogjuk, mert az ország érdeke, hogy ezekhez a forrásokhoz hozzájussunk.

Ellenzéki képviselőtársaim némelyikétől  a DK-t mindenképp ilyennek gondolom  direkt azt kérem, hogy a befolyásukat vessék latba, hogy ez az eljárássor a vagyonnyilatkozatok kapcsán itt, a magyar parlamentben már befejeződhessen, és ne legyen akadálya annak, hogy Magyarország hozzájusson a minket megillető forrásokhoz. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaink! A Mi Hazánk képviselőcsoportjának vezérszónoka Apáti István képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr! Öné a szó.

DR. APÁTI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban rétestészta hosszúságúra nyúlik ez a vita, és elég kellemetlen, elég kínos, hogy ezt újra és újra elő kell venni meglehetős gyakorisággal.

Valahogy úgy van, ahogy Hargitai bizottsági elnök úr mondta, 2022. január 31-ei határidővel, 2022. május 31-ei határidővel vagy június 2-ai határidővel, 2022. augusztus 5-ei határidővel és a 2022. december 31-ei vagyoni állapot alapján 2023. január 31-ei határidővel is vagyonnyilatkozatot kellett tenni az országgyűlési képviselőknek és még meghatározott állami vezetőknek. Tehát a legerősebb vagyonnyilatkozat-tételi rendszernek  ezt készséggel elhiszem önöknek, idetartozik a magyar is  sincs erős védelmi funkciója sem az átláthatóság, sem a nyilvánosság szempontjából, hiszen valljuk be őszintén, a legtöbb  ha úgy tetszik  becsületkassza, becsület- vagy tisztességalapú.

Természetesen éles szemű oknyomozó újságírók sok mindennek utánajárhatnak, főleg, ha titkosszolgálati segítség is van mögöttük, titkosszolgálati hátszél is, de akár ilyen speciális hátszél nélkül is. De valljuk be őszintén, ha egy kicsit belenézünk a mélyére, ha még tovább szigorítanánk, még tovább csavargatnánk ezt, mondjuk törvénysértés nélkül nehéz ellenőrizni, hogy adott országgyűlési képviselő és egyébként a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó bankszámláján, megtakarítási számláján pontosan milyen összeg szerepel.

(16.50)

Nyilvánvalóan akinek nincs félnivalója, az bátran odaír akár egy tekintélyesebb, a magyar átlagkeresethez vagy az átlag jövedelmi helyzethez képest tekintélyesebb összeget is. Tehát ha most belegondolunk, hogy ezt milyen alapon lehetne cáfolni, ahhoz akár egy újságírónak vagy bármilyen más személynek körülbelül bűncselekményeket kellene elkövetnie.

A legkevésbé feltárható a készpénz kérdése. Amíg a készpénzt globalista nyomásra, mondjuk, nem szüntetik be vagy nem számolják fel, azért 2030-ig ennek a lehetőségét se szabad elvetni, tudom, ez ma még fantazmagóriának tűnik, de amilyen irányba halad a Világgazdasági Fórum nyomására a világ, és amit át kellett élnünk az elmúlt időszakban a Covid-diktatúrától megkezdve, a terv szerves részét képező, ukrán területen zajló orosz-amerikai háborúig bezárólag, de egyelőre még csak bezárólag, nem lehet elvetni annak a lehetőségét sem, hogy bevezetik a kizárólagos elektronikus pénz intézményét, és akkor aztán a magyaros leleménynek, és most nem a képviselői vagy politikusi leleménynek vagy furfangnak, hanem a magyaros leleménynek vagy okosságnak is bizony nagyrészt befellegzett, hiszen azért valljuk be őszintén, nem politikusként, hanem most magánemberként, természetes személyként nyilatkozom, azért a magyar népléleknek szerves részét képezi az a fajta leleményesség, ami egyébként nagyban hozzásegítette ezt a nemzetet ahhoz, hogy túlélte az elmúlt évszázadok viharait, és szép magyar nyelvünkön tudunk a mai nap megszólalni itt, a parlament plenáris ülésén is. Viszont ha ez megszűnik, akkor nemcsak az átláthatóság növekszik, mert azzal nem is lenne baj, hanem gyakorlatilag egy teljes totális kontroll valósul meg. De ami készpénz létezik, az gyakorlatilag teljesen önbevallás-alapú, hogy a valós adatot tüntetie fel a képviselő vagy sem.

Ráadásul van egy szembeötlő változás. Korábban, egészen tavaly augusztusig a hathavi képviselői alapilletmény mértékét meghaladó összeget kellett feltüntetni. Most, ha jól értelmezem, akkor 1 forinttal kezdődően már fel kell tüntetni a képviselőknél vagy a közeli hozzátartozóknál lévő készpénzt is. Tehát most ez a hathavi feletti szabálymegszüntetés, ha úgy tetszik, szigorúbbra változott.

De ugyanígy nagyon nehéz utánamenni sok adat hitelességének is. Talán a legkönnyebb az ingatlanállománynak utánanézni, legyen az akár lakóingatlan, családi ház, lakás vagy külterületi ingatlan, jellemzően termőföld, hiszen a közhiteles, szabadon hozzáférhető ingatlan-nyilvántartási adatokból meglehetősen könnyű lekövetni, akár egyébként földhivataloknál személyes ügyintézés keretében, vagy az online térben elég könnyű utánanyomozni annak, hogy az adott képviselő minden ingatlanról számot adotte, tehát valószínűleg a summantásnak, a sunyiságnak, az esetleges hamisításnak, elhallgatásnak itt a legkisebb az esélye, de a bankszámlán lévő pénzeknek  legyen ez akár megtakarítási számla, folyószámla vagy bármilyen más, mondjuk, befektetésialap-kezeléshez kapcsolódó számla, államkötvények, esetleg euróban, dollárban, ki tudja, milyen pénznemben nyilvántartott megtakarítások  elég nehéz utánamenni. Az ingatlanvagyon feltárása, az ingatlanvagyon leellenőrzése sokkal könnyebb újságírói vagy egyéb ellenőrzési szempontból is.

Na de hát, nem is ez a legfontosabb alappillére a korrupció elleni rendszernek, hiszen mondjuk, a közbeszerzési rendszerünk szigorítása nagyságrendekkel fontosabb lenne, hiszen a közbeszerzési csatornákon évente sok ezer milliárd forintot költenek el, a nagy pénzek ott folynak, ott tűnnek el vagy tűnhetnek el, legfőképpen, mondjuk, a szolgáltatásmegrendelések vagy az építési beruházások kapcsán. Szerintem egy gyengébb értelmi képességű és gyengébb politikai adottságokkal megáldott, éppen a tilosba tévedő parlamenti képviselő sem fogja ezeket az összegeket nyilvános módon kezelni, tehát nagy naivitás azt hinni, hogy akár még egy szigorú vagyonnyilatkozati rendszer is bármire választ ad. Ez ilyen értelemben gyakorlatilag egy álvita is, főleg úgy, hogy e tekintetben Magyarország tényleg élen jár, és az egyik, ha nem a legszigorúbb vagyonnyilatkozati rendszert alkalmazza. De még ez a nagyon erős, nagyon szigorú, nagyon részletes, nagyon sok adatot tartalmazó vagyonnyilatkozati rendszer is elég gyenge védelmi vonal a feketepénzek vagy éppen a szürkepénzek feltárása felé. Ettől sokkal komolyabb eszközök szükségesek ahhoz, hogy mondjuk, a tilosba tévedt képviselőtársaink gaztetteire fény derüljön.

Nem tudom megállni itt, ebben a vitában, hogy ne utaljak egy most a szemünk előtt zajló ügyre: Völner Pál egykori államtitkár úr piszkos ügyeire sem a vagyonnyilatkozatai alapján derült fény, hanem úgy, hogy szerteágazó üzleti tevékenységét  józan paraszti ésszel végiggondolva  amatőr bűntársai felfedték, lebuktatták, és azok alapján, amiket Völner képviselő úr feltüntetett  bár elég tekintélyes vagyonról beszélünk , még semmilyen eljárás nem indult egyébként ellene. Tehát ez az egyik közvetett vagy áttételes bizonyítéka annak, hogy nem a vagyonnyilatkozat-tételi rendszer könnyítésén vagy szigorításán múlik az, hogy a magyar politika megtisztuljon és különböző illegális vagyongyarapodásokra fény derüljön.

Az egy valós szembesítés egyébként a DK felé meg általában a baloldal felé, hogy ha bevezeti ez a parlament azt a vagyonnyilatkozat-tételi rendszert, amelyet az Európai Parlament már régóta töretlenül alkalmaz, abban az értelemben még szigorúbban, hogy az augusztus 5-én hatályos szabályok alapján évente kellett volna tenni a magyar országgyűlési képviselőknek és állami vezetőknek vagyonnyilatkozatot, ahogy itt elhangzott, az Európai Parlamentben pedig a cikluskezdéskor és a cikluszáráskor kell, és a kettő között nem négy, hanem öt év telik el, akkor valóban, még az a magyar rendszer is szigorúbb lett volna, mint amit az Európai Parlament alkalmaz, amit aztán visszavezettek december 31-ei vagyoni állapot szerintire, az meg aztán főleg sokkal szigorúbb. Úgyhogy itt egy dolog lehet tetten érhető, hogy valóban, Brüsszel a kákán is csomót keres  és nyilván, ha sokáig keres, akkor talál is , és minden létező, sokszor mondvacsinált, hajánál fogva előrángatott érvvel próbálja megakadályozni, ha úgy tetszik, háborús kifejezéssel élve, ha már egyszer háborús időket élünk, a pénzügyi hadtápútvonalat szétbombázni és tönkretenni ezeket az uniós forrásokat.

Kétségtelen, hogy Magyarországon nemcsak a vagyonnyilatkozat-tételi rendszer rendkívül szigorú  e tekintetben akár még büszkék is lehetnénk magunkra, ha úgy tetszik, csúcstartók vagyunk e tekintetben , hanem sajnos a korrupció mértéke is. Azért legyünk korrektek egymáshoz, ezt sem szabad elhallgatni. És bizony azért az uniós pénzek, a hazai források  mikor melyik  eltüntetésére és jó részének lenyúlására is alapos gyanúnk lehet.

Az már más kérdés, hogy a Mi Hazánk Mozgalom szerint ezt nemzeti hatáskörben kellene megoldani, amit már persze azért a kormánypártok is akadályoznak, ugyanúgy, mint ahogy a brüsszeli pénzek megérkezését mondjuk, a hazai és nemzetközi baloldal akadályozza. Ennek a kárvallottjai végső soron amúgy a magyar emberek lesznek. Tehát lehet itt civakodni jobboldalnak, baloldalnak, balliberálisoknak, konzervatívoknak, kereszténydemokratáknak egymással, a vége az lesz, hogy egy ilyen háborús időszakkal megfejelve egy olyan halmozottan súlyos helyzet áll elő, hogy gyakorlatilag a Magyarország működéséhez, például még az energia-, a villamosenergia-hálózat fejlesztéséhez szükséges pénzek is veszélybe kerülnek. Tény, hogy ez nem azon fog múlni, hogy a vagyonnyilatkozat-tételen lazítunk vagy szigorítunk, hanem azon múlik, hogy sikerüle valamilyen politikai megállapodásra jutni, és akkor talán Brüsszelben is kevesebb kákán csomót kereső típusú hozzáállás lesz.

Gyanítom egyébként, hogy a magyar vagyonnyilatkozat-tételi rendszernél sokkal súlyosabb kérdés, mint például a svéd és a finn NATO-csatlakozás támogatása, mondjuk, sokkal komolyabb feltétele a brüsszeli pénzek megérkezésének, mintsem annak, hogy mennyire lazítjuk vagy mennyire szigorítjuk ezt a vagyonnyilatkozat-tételi rendszert. Úgyhogy nagyon remélem, hogy ebben a ciklusban ezzel többet már nem kell foglalkozni.

A Mi Hazánk Mozgalom áll mindenfajta vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elé. Ezt eddig is megtettük a valóságnak, az igazságnak, a hiteles adatoknak megfelelően, és ezután sincs okunk semmifajta titkolózásra.

Az azonban tényleg elgondolkodtató, hogy a termőföldtulajdonra vonatkozó adatok feltüntetése sok esetben ad okot  ezt talán már múltkor is elmondtam  újságírói csúsztatásokra, mert azért azt is tegyük hozzá, hogy nem minden újságíró próbál az újságírói etika szabályainak megfelelően korrekten utánajárni egy-egy képviselő vagyongyarapodásának, és ez a helyzet súlyosabbá válik, ha nem érti a földtulajdon mibenlétét, főleg, hogyha négyzetméterre átváltva megzavarják a valóban tekintélyes adatok, és arra a téves következtetésre jut történetünk valamelyik újságírója, hogy mondjuk a budai, a pesti vagy a Pest megyei építési telekárakhoz próbálja hasonlítani, ilyen alapon összemérni, hogy vajon mennyit érhet az a termőföldtulajdon.

(17.00)

Én magam is szembesültem azzal még parlamenti pályafutásom kezdetén, hogy a mindösszesen néhány tíz hektárnyi, sőt akkor még, 2010-11 tájékán valamivel kevesebb saját termőföldtulajdonomat, nem is egy újságíró, hanem egy közeli ismerősünk 800 hektárra becsülte. Rendkívül boldog lettem volna, ha 800 hektár termőföldtulajdonnal rendelkezem. Ugyanis a másik gyakori félreértési ok, hogy rengeteg osztatlan közös tulajdonú termőföldben van akár parányi tulajdoni hányada valamelyik képviselőnek, de ha az újságíró vagy a gyanakodó szemlélődő csak, mondjuk, a teljes térmértékig jut, és csak odáig olvassa az adott sort a vagyonnyilatkozatunkban, akkor azt hiheti, hogy 1/1-es kizárólagos tiszta tulajdona van valamelyik képviselőnek, mondjuk, egy 50 vagy 200, vagy több száz hektáros táblában. Ha kicsit lejjebb görgetné és megnézné, hogy adott esetben csak töredéknyi, 1/27-nyi vagy mit tudom, én 1/72 résznyi tulajdoni hányada van, mindjárt megnyugodna, hogy hoppá, ez egy sokkal kisebb értékű, sokkal kisebb térmértékű és sokkal kisebb forgalmi értékű vagyontárgy, és mindjárt más a leányzó fekvése. De ha egy az egyben úgy értelmezi, hogy az az osztatlan közös mintha 1/1-ben a képviselő tulajdona lenne, akkor ez nagyon komoly ok a félreértésekre és nem egy, nem két ilyen összemosásról, sokszor felkészületlenségből fakadó összemosásról lehetett hallani.

Tehát áttekinthetőbb és egységesebb lenne ezt valóban akár járások szerint, települések szerint vagy valamilyen egységesebb, tömbösíthető rendező elv szerint rendszerbe helyezni. Itt gyakorlatilag épeszű képviselő nem vállalja azt a kockázatot, hogy kihagy termőföldeket, hiszen, mint ahogy mondtam, a készpénzzel vagy a különböző számlákon lévő, különböző pénznemekben nyilvántartott esetleges megtakarításokkal ellentétben ezt különösebb oknyomozó újságírói szaktudás nélkül is le lehet ellenőrizni. Elegendő a TakarNet-rendszerbe fellépni vagy elegendő szorgalmasan néhány körzeti földhivatalt végigjárni és akár hagyományosan, gyalogosan, papíralapon lekörmölni, hogy egy adott képviselőnek vagy hozzátartozóinak éppen a tulajdonában milyen mennyiségű termőföld áll. Ennek valóban lenne létjogosultsága, csak az életszerűtlen brüsszeli gondolkodásnak fogalma sincs a magyar ingatlan-nyilvántartás szabályairól, ezt nem teszi lehetővé. Sokszor ott szigorít, ahol semmi értelme és ott nem enged könnyítést, ahol pedig semmifajta csalási lehetőség nincs, vagy legalábbis nagyon magas lebukási esély mellett lehetne csak esetleg valamelyik képviselőnek hamis adatot szolgáltatni, hamis nyilatkozatot tenni, ott meg éppen nem engedik. Úgyhogy ilyen értelemben ez egy álvita és egy ködszurkálás. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ezzel a vezérszónoki felszólalásokat befejeztük. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne valaki még a vitában felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, az általános vitát lezárom.

Megkérdezem államtitkár urat, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Répássy Róbert: Igen.) Igen. Parancsoljon, öné a szó.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Valóban sokadik alkalommal tárgyalunk a vagyonnyilatkozatokra vonatkozó törvények módosításáról. Hogy miért jutottunk ebbe a helyzetbe, azt eltérő olvasatban hallottuk ellenzéki oldalról is és kormánypárti oldalról is. Engedjék meg, hogy én Illés Boglárka képviselő asszony felszólalását tekintsem hiteles forrásnak, mert valóban úgy történt, ahogyan ő elmondta. A magam részéről a kormány nevében azonban továbbra is a Bizottsággal folytatott konstruktív párbeszédet hangsúlyozom, annak ellenére, hogy természetesen nem jó dolog ugyanazt a törvényt már sokadszor a Ház elé hozni, ugyanabban a törvényben még újabb és újabb módosításokat tenni, és még azt sem zárhatjuk ki, ami szintén elhangzott, hogy ez lett volna az utolsó. Sajnos ez sem biztos.

Ám, azt szeretném leszögezni, hogy a mostani módosítás valójában a vagyonnyilatkozatok tartalmát már nem változtatja meg, hanem a digitalizációt, a kereshetőséget teszi lehetővé. Hiába is hivatkoznánk arra, hogy eddig is kiválóan kereshetők voltak a vagyonnyilatkozatok, mert eddig is az az újságíró, aki, mondjuk, egy óránál többet szánt rá, valószínűleg megtalálta valakinek a vagyonnyilatkozatát és össze tudta hasonlítani a korábbi évek vagyonnyilatkozataival, hogy például az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatai szépen sorban a nevüknél minden évben megtalálhatók, gyakorlatilag 2011 óta minden évi vagyonnyilatkozata megtalálható. Mivel nem változtak maguk a nyomtatványok, ezért nem olyan bonyolult dolog összehasonlítani, igaz, hogy ez most majd már még sokkal egyszerűbb lesz és nem kell hozzá egy óra, hanem, mondjuk, tíz perc is elég ahhoz, hogy a változásokat valaki követni tudja.

Az, hogy ettől megye előre a világ vagy sem, azt én most itt nem tudom önöknek megígérni. Mindenesetre, kicsit reagálva arra is, hogy a civilek véleményét miért nem kértük ki, tisztelt Sebián-Petrovszki képviselő úr, ezt a kritikáját továbbítani fogjuk az Európai Bizottságnak, mivel az Európai Bizottság írta elő számunkra ezeket a módosításokat. Bizonyára az Európai Bizottságot nem érdekli a civilek véleménye, mondhatjuk, vagy az is lehet, hogy ők már tudták előre, hogy mi a civilek véleménye. (Dr. Hargitai János: Ez az utóbbi igaz!) Még az is lehet, igen.

Tisztelt Ház! Köszönöm szépen, hogy meghallgattak, és kérem, támogassák a törvényjavaslatot.

Felszólalások:   119-127   127-138   139-156      Ülésnap adatai