Felszólalás adatai

Felszólalások:   93-120   121-146   147-168      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A módosító javaslatok benyújtására pénteken 16 óráig van lehetőség.

Most soron következik az elérhetőbb fogyasztóvédelem érdekében szükséges törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/3517. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Most elsőként megadom a szót Répássy Róbert államtitkár úrnak, az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettes államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon!

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! A kormány kiemelt feladata a magyar emberek, a családok, a fogyasztók jogainak képviselete, azok védelme és érvényesítése.

A jelenlegi kormányzati ciklusban az igazságügyi miniszter a kormány fogyasztóvédelemért felelős tagja, ami lehetőséget teremtett új fókuszpontok kialakítására a területen. Éppen ezért a kormány megalkotta Magyarország fogyasztóvédelmi politikáját, amely négy fő pilléren nyugszik: a digitális fogyasztóvédelmen, a gyermekvédelmen, a fogyasztóvédelem elérhetővé tételén és az egységes joggyakorlat kialakításának támogatásán.

„A béke nem a konfliktus hiánya, hanem a konfliktus kezelésének képessége.” Dan Millman szavai különösen fontosak a mai, veszélyekkel tűzdelt időszakban, jelenleg ugyanis nincsen fontosabb dolog a világon a viták békés rendezésénél, hiszen a békére való törekvés napjainkat alapjaiban hatja át. Mindenhol, az élet összes területén észlelhető a nem formális mechanizmusok igénybevételének növekedése, így az alternatív vitarendezés is felértékelődik napjainkban. Ezek az eljárások egyszerűbb mederbe terelik a problémák megoldását, ösztönzően hatnak az önkéntes jogkövetésre, az érintettek is közelebb érezhetik magukhoz, és a bírósági eljárásokat is tehermentesíthetik.

A kormány számára kiemelt jelentőséggel bír, hogy az alternatív vitarendezési eszközök hatékonyak és ismertek legyenek a társadalom számára, ezáltal elősegítve a békés vitarendezést. A veszélyek korát éljük, és ilyen nehéz időkben többféle lehetőség áll a kormány előtt. Mi minden esetben az emberek, a családok és a vállalkozások támogatása, védelme mellett tettük le a voksunkat, ahelyett, hogy tőlük bármit is elvettünk volna. Most sincs ez másként, a fogyasztóvédelem területén sem.

Tisztelt Képviselők! Az előttünk fekvő törvényjavaslat egy újabb mérföldköve a fogyasztóvédelmi politikában meghatározott irányok és célok végrehajtásának. A kormány munkája a fogyasztóvédelem terén soha nem állhat meg. Számtalan egyeztetést követően került a tisztelt Országgyűlés elé az elérhetőbb fogyasztóvédelem érdekében szükséges törvények módosításáról szóló, az alternatív vitarendezést szolgáló békéltető testületekkel kapcsolatos javaslatcsomag.

Talán felvetődhet, hogy mik azok a békéltető testületek, és miben tudnak segíteni a fogyasztóknak. Valószínűleg számos példát tudunk arra mondani akár a saját életünkből, akár családi, ismerősi körünkből, amikor egy-egy árucikk megvásárlása, szolgáltatás megrendelése kapcsán az adott céggel valamilyen problémánk merült fel. Gyakran megesik, hogy a drága sportcipő talpa az első használat után leválik, az értékes telefonunk szoftverhiba miatt egy év után működésképtelen lesz, a lakásunkban a frissen felrakott csempe leesik. Az első bosszankodást követően mindannyian a vállalkozás felé fordulunk, valamilyen megoldást keresve, de sajnos sok esetben a céggel nem tudjuk közvetlenül rendezni a problémáinkat. Mit tudunk ilyenkor tenni? Két út áll előttünk: vagy bírósághoz fordulunk, felvállalva ezzel annak idő- és költségigényességét, vagy alternatív lehetőségeket keresünk a megegyezésre. Ilyen kiváló alternatív lehetőség a békéltető testületi eljárás, amely számos előnnyel jár a bírósági eljárással szemben.

A békéltető testületi eljárás egy peren kívüli és a fogyasztó számára díjmentes lehetőség tehát, hogy a jogvita közte és a vállalkozás között egyezséggel záruljon le és oldódjon meg, és így a fogyasztó az őt ért anyagi hátrányát a vállalkozással szemben rendezze. A békéltető testületi eljárásoknak tehát hatalmas szerepük van a fogyasztói igények érvényesítésében, működésük enyhíti az igazságszolgáltatásra, a bíróságokra nehezedő terhet.

Kiemelten fontos hazánk számára, hogy az uniós jogi alapokon nyugvó alternatív vitarendezési fórumok hatékonyságát növeljük, amely egyértelmű célja a most tárgyalás alatt lévő törvénymódosításnak.

A törvényjavaslat előkészítését széles körű társadalmi egyeztetés előzte meg, megkérdeztük mind a civil fogyasztóvédelmi szervezetek, mind a vállalkozói érdekvédelmi szervezetek képviselőinek véleményét. A Fogyasztóvédelmi Tanács márciusi ülését dedikáltan ezen javaslatnak szenteltük, és egyeztettünk békéltető testületi elnökökkel is. Szemünk előtt folyamatosan az a cél lebegett, hogy a békéltető testületek előtt a fogyasztók még jobban, még egyszerűbben, még gyorsabban tudják jogaikat érvényesíteni, miközben a vállalkozások és a testületek adminisztrációs terheit is csökkentjük, figyelemmel a XXI. század digitális kihívásaira és elvárásaira egyaránt.

Tisztelt Országgyűlés! A békéltető testületek szakmaiságának erősítése és finanszírozásának hatékonyabbá tétele érdekében a testületek regionális illetékességgel működnek a módosítást követően. A törvényjavaslat címében az „elérhetőbb fogyasztóvédelem” szerepel. Ez ugyanakkor nemcsak jól hangzó szlogen, hanem a fogyasztók számára az ügyintézési helyek bővülését jelenti.

(16.20)

A vármegyeszékhelyek mellett ugyanis a nem vármegyeszékhely megyei jogú városokban is biztosítani kell a személyes meghallgatást 2024-től. Alkalmazkodva a digitális kor kihívásaihoz, és figyelembe véve a koronavírusjárvány-helyzet idején szerzett tapasztalatokat is, a módosítás egyik legjelentősebb eleme, hogy a békéltető testület a meghallgatást elsődlegesen személyes jelenlét nélkül, online formában tartja meg. Ez a fogyasztóknak, a vállalkozásoknak és a békéltető testületeknek is hatékonyabb, egyszerűbb eljárást tesz lehetővé. Természetesen nem feledkezünk meg azokról sem, akik nem jártasak a technika modern vívmányainak használatában, vagy nem rendelkeznek a szükséges technikai eszközökkel, így a fogyasztóknak lehetőségük lesz bármikor személyes meghallgatást kérni.

Mindeközben a vállalkozások érdekeit is szem előtt tartva biztosítani kívánjuk, hogy a fogyasztó személyes meghallgatása esetén is online vehessenek részt az eljárásban választásuk szerint; azaz ezáltal jelentősen csökkentjük a vállalkozások adminisztratív terheit is, hiszen a célunk a viták békés rendezésének elősegítése.

A módosítás fogyasztók szempontjából további jelentős újítása az, hogy a békéltető testület akkor is kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ha a vállalkozás nem tett úgynevezett alávetési nyilatkozatot, de a kérelem megalapozott és a fogyasztó érvényesíteni kívánt igénye nem haladja meg a kétszázezer forintot. Magyarán, a békéltető testület döntése kikényszeríthetővé válik, hasonlóan a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásához. Ez a fogyasztók szempontjából hatalmas előrelépés, és bizton állíthatjuk, hogy az 1999 óta működő békéltető testületi intézményrendszer vonatkozásában is történelmi lépés, hiszen a 200 ezer Ft alatti ügyekben érdemi és végrehajtható döntések meghozatalára kerül sor 2024-től.

Módosulnak továbbá a békéltető testületi tagságra vonatkozó szabályok is. A testületi tagság betöltésének új koncepciója az, hogy az adott békéltető testület tagjaira a jelenlegi szabályozástól eltérően, már a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek is tehetnek javaslatot. A javasolt személynek természetesen meg kell felelnie a fogyasztóvédelmi törvényben előírt feltételeknek.

A békéltető testületek színvonalának növelését szolgálja továbbá, hogy a békéltető testület elnökének és tagjainak a megbízástól számított egy éven belül békéltető testületi alapvizsgát kell tennie. A részletszabályokat egy új miniszteri rendelet fogja tartalmazni; a kiválasztásra, jelölésre, pályázatra vonatkozó módosítások 2023. június 25-én lépnek hatályba, így a törvényjavaslat elfogadása esetén az új tagok, elnökök már az új szabályok alapján kerülnek kiválasztásra 2023 őszén.

A módosítás alapján tovább erősödik a vállalkozások együttműködési kötelezettsége is: a kötelező válasziraton és a személyes vagy online megjelenésen felül ezután tájékoztatást kell adniuk a békéltető testület részére a testület által hozott döntés végrehajtásáról is. Ezáltal bízunk benne, hogy a cégek még nagyobb számban fognak eleget tenni a békéltető testületi döntésekben foglaltaknak.

Tisztelt Országgyűlés! A magyar békéltető testületi rendszer komoly érték, az Európai Unióban egyedülállóan közel 25 éve működő rendszer, ugyanakkor szükséges a hatékonyság növelése és az elérhetőség jobb biztosítása. Ezért a magyar emberek, a családok, a fogyasztók jogainak erősebb képviselete, azok még hatékonyabb védelme és érvényesítése céljából az elérhetőbb fogyasztóvédelem érdekében szükséges törvények módosításáról szóló törvényjavaslat előremutató és támogatásra érdemes.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa a törvényjavaslatot. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterhelyettes úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka Szeberényi Gyula képviselő úr, akit Isten éltessen a neve napján! (Taps a kormánypárti padsorokban.) Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

DR. SZEBERÉNYI GYULA TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A tisztelt Ház asztalán fekvő, az elérhető fogyasztóvédelem érdekében szükséges törvények módosításáról szóló T/3517. számú törvényjavaslat a Magyarországon alternatív vitarendezési feladatokat ellátó békéltető testületekre vonatkozó módosításokat tartalmaz, amelyek célja a békéltető testületek hatékonyságának és elérhetőségének növelése.

A hazánkban 24 éve működő békéltető testületek a fogyasztók és vállalkozások közötti viták ingyenes, gyors rendezésének lehetőségét kínálják, mindezt a felek számára egyszerű, érthető eljárási szabályok révén. Általuk elkerülhető a sokszor költséges bírósági út, és nem szükséges a fogyasztónak polgári peres vagy nemperes eljárást kezdeményezni ahhoz, hogy megoldódjon a vállalkozással fennálló vitája.

A békéltető testületek célja a felek közötti egyezség létrehozatala, ennek eredménytelensége esetén pedig az ügyben történő döntéshozatal a fogyasztói jogok gyors, költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében. Ahhoz azonban, hogy a békéltető testületek betöltsék legfőbb feladatukat és egyezséget érjenek el a fogyasztói jogvitával érintett felek között, szükséges, hogy létrejöjjön a felek kommunikációja.

Tisztelt Ház! A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása alapján sor kerül a békéltető testületek regionális illetékesség alapján történő újjászevezésére. A jelenlegi húsz helyett nyolc békéltető testület működik majd, a fogyasztók számára azonban ez nem jelent hátrányt, mivel a módosítással az ügyintézési helyek bővítésére is sor kerül.

A békéltető testületi elnököket, tagokat a jelöltek közül pályázat alapján a fogyasztóvédelemért felelős miniszter választja ki. A tagok egyharmadára a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek tehetnek javaslatot. A békéltető testület megbízatása a korábbi három év helyett négy évre szól, a tagok száma 12-27 fő lehet.

Elsődlegessé válik a meghallgatások online úton történő lebonyolítása, ugyanakkor a fogyasztók kérhetik a személyes meghallgatást. A javaslatban szereplő legfőbb módosítások közül fontos kiemelni, hogy a 200 ezer forintot meg nem haladó ügyértékű eljárásokban akkor is kötelezést tartalmazó határozatot hoz majd a testület, ha a vállalkozás alávetési nyilatkozatot nem tett, de a fogyasztó kérelme megalapozott. Jelenleg alávetés hiányában csak ajánlás kiadására nyílik lehetőség.

A testületek működésének költségvetési támogatása a tárgyévet megelőző évben a testületek által meghozott kötelezést tartalmazó határozatokban megállapított eljárási költséggel csökkentett összegben kerül folyósításra. A különbözet a fogyasztói tudatosság növelését szolgáló intézkedésekre, a testületi elnökök és tagok képzésére, valamint a békéltető testületeknél az online meghallgatásokkal összefüggésben szükséges informatikai fejlesztésre fordítható.

A fentieken túl a tervezet számos, elsősorban a békéltető testületek által gyakorlati tapasztalatok alapján javasolt, a testületek eljárását érintő módosítást tartalmaz. A békéltető testületi tagok választására vonatkozó szabályok 2023. június 25-én lépnek hatályba, a többi módosítás hatálybalépésének ideje 2024. január 1.

Tisztelt Országgyűlés! Fontos megemlíteni, hogy a kormány által elfogadott új fogyasztóvédelmi politika mottója a cselekvő fogyasztóvédelem, ami egyszerre jelenti a jogsértésekkel szembeni fellépést és az önkéntes jogkövetés előmozdítását mint a fogyasztóvédelem legmarkánsabb feladatát. A felgyorsult technológiai fejlődés, a digitalizáció és a piaci változások okozta kihívások korában hatékony és gyors segítséggel, valamint biztos intézményrendszerrel szükséges garantálni a fogyasztók jogainak érvényesülését. Erre tekintettel az új fogyasztóvédelmi politika négy fő területre fókuszál: a gyermekvédelemre, a digitális fogyasztóvédelemre, a fogyasztóvédelem elérhetővé tételére, és az egységes joggyakorlat kialakításának támogatására. A fentieken túl a törvényjavaslat néhány technikai jellegű módosítást is tartalmaz.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Összegzésként elmondható, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat a fentebb megfogalmazott célokat segíti, ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy az elhangzottak ismeretében a Fidesz-frakcióhoz hasonlóan támogassák a javaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! A DK képviselőcsoportjából Varju László képviselő úr következik vezérszónoklatra. Parancsoljon, képviselő úr. Öné a szó.

(16.30)

VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a lehetőséget. Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Azt hiszem, több ok is van arra, hogy az elhangzott szóbeli kiegészítések kapcsán kezdjem a reakciómat, hiszen ha csak a címből, illetve a címre való hivatkozásból indulok ki, amely az „elérhető fogyasztóvédelem” hangzatos címét adja, annak vajmi kevés köze van ahhoz, ami egyébként ebben a törvénytervezetben benne van, illetve ennél sokkal többet kellene tenni azért, hogy mindez megvalósuljon.

Éppen ezért a szükséges változások egy jelentős részét nem tartalmazza, sőt egy olyan irányt vesz, amit magam úgy értékelek, tisztelt államtitkár úr, hogy ha tulajdonképpen abból indulok ki, hogy a NER-rendszer egy bizonyos elemét önök szeretnék hatékonyabbá tenni, akkor értem az előterjesztést, de mivel szerintünk ezt a rendszert megszüntetni kell és nem hatékonyabbá tenni, ezért azt gondolom, mindjárt azzal kell kezdeni, hogy ezt a törvénytervezetet ebben a formában biztos, hogy támogatni nem lehet. Mondok rá majd részben példákat, részben pedig olyan hiányosságokat, amelyekből az következik, hogy ezt a törvénytervezetet el kell utasítani.

A korábbi Fogyasztóvédelmi Hatóság helyett, amely 2016-ban megszűnt, a feladatait kormányhivatalok látják el. Hogy csak egy jó példát említsek önöknek, szívesen vagy örömmel hivatkoztak arra, hogy húsz helyett most majd csak nyolc helyen kell biztosítani az ehhez szükséges feltételeket. Tisztelettel jelzem, ez azt jelenti, hogy az ügyfeleknek a hozzáférhetősége egy kistelepülésről technika hiányában nem fog megtörténni. És erre most éppen tudok jó példát is mondani  „jó példát”, idézőjelbe teszem , mert amikor önök a rezsinövelést végrehajtották, és az emberek értetlenül álltak a megnövekedett számlák előtt, az elmúlt években hasonló logikán felszámolt ügyfélszolgálatokat hiába keresték, nem találták, viszont ennek a következménye az volt, hogy nagyon sokat kellett utazni azért, hogy valakitől egyáltalán választ kaphassanak a kérdéseikre.

Éppen ezért azt gondolom, rendkívüli módon hiányzik az a hatástanulmány, ami egyébként az önök által elfogadott jogszabályból következne, hogy ha elvégeztek volna egy vizsgálatot, hogy mi a következménye a változtatásoknak, és egyébként eddig mi hogyan működött, akkor abból, azt hiszem, világosan látnák, hogy az elérhető fogyasztóvédelem egészen mást jelent. Éppen ezért, ahogy hangsúlyoztam, ennek elfogadására, támogatására nincs is lehetőség; különösen azért, merthogy amióta megszüntették egyébként a hatóságokat, azóta szembe kellett nézni azzal, hogy jelentős volt a szakember-elvándorlás. Ennek következményeként sajnos jelentősen csökkent a hatékonyság, és azt hiszem, emiatt nagyon súlyos károkat szenvedtek maguk a fogyasztók.

Soha nem volt egyébként még ennyire megosztott és szétvert ez az ágazat, mint amennyire most van, amit önök szándékosan tettek ilyenné, annak ellenére, hogy egyébként európai tagországhoz méltatlan helyzetet állítottak elő a fogyasztók szempontjából. A fogyasztóvédelem területén működő szervezeteket gyakorlatilag ellehetetlenítették, és lényegében azt a szakértelmet szüntették meg, ami egyébként a vállalkozásoknál, a termékek előállítóinál megvan, velük szemben fellépő vagy fellépni kívánó fogyasztók számára ez nem áll rendelkezésre. Most önök azt a rendszert akarják hatékonyabbá tenni, amikor a vállalkozások érdekeit védők mellett működő békéltető testületek majd a fogyasztókat veszik figyelembe. Én azt gondolom, hogy éppen a korábban mondottakat igazolja, hogy mennyire indokolatlan az, amit önök végeznek. Ebben a rendszerben ez a megoldás nem elfogadható.

A kérdés tehát az, hogy ehhez a szakértelemhez hogy tudnak hozzájutni az emberek. Én továbbra is azt gondolom, hogy azokat a civil szervezeteket kellene megerősíteni, amelyek egyébként szakemberekkel, hozzáértő emberekkel felvértezve segítik a fogyasztóvédőket. Természetesen ezek a szervezetek az állam helyett végzik el ezt a feladatot, ezért számukra a megbízást önöknek, illetve az ehhez a működéshez szükséges feltételeket biztosítani kellene. A fogyasztói kiszolgáltatottság ebből a szempontból tehát az önök változtatásai nyomán jelentősen nőtt az elmúlt időszakban, és egyébként ez hozzájárult még ahhoz is, hogy az infláció növekedjen, bármennyire is furcsának találják, hiszen az árak drasztikus emelkedése okán a fogyasztók sokkal inkább érzékenyek arra, hogy a rossz termékekkel, illetve az ilyen termékeket előállító gyártókkal szemben hogyan tudnak eljárni.

A rezsit érintő változtatások, mint ahogy említettem, az ebből származó következmények gyakorlatilag kezeletlenek maradtak az elmúlt időszakban, és e tekintetben csak az önálló szerveződések tudtak segíteni. Meggyőződésem, hogy nagyon fontos olyan fogyasztóvédelmi, társadalmi szervezetek által akár fogyasztóvédelmi hatóság megépítése önálló keretek között, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy igenis a fogyasztóvédelmet komolyan lehessen venni, vagy annak lehessen tekinteni akkor, amikor erről a jogszabályról beszélünk.

Éppen ezért nem elfogadható, hogy a békéltető testületek alapvetően a vállalkozások érdekképviseleti szervei mellett működnek. Ezt az ellentmondásos helyzetet tovább élezi egyébként az is, hogy a kamarák láthatóan milyen politikai elfogultság mellett működnek. A fogyasztók szubjektíve is úgy érezhetik, hogy a testület nem elfogulatlan ebben a helyzetben az irányukban.

Nem értünk egyet a miniszteri hatáskörök túlburjánzásával. Nagyobb súlyt kell fektetni a civil és fogyasztói képviseletek számára. Az érdekképviseleti egyesület a javaslat szerint csak a testület tagjainak egyharmadára tehet javaslatot, indokolt 50 százalékra felemelni, ezzel erősítve a fogyasztók bizalmát.

Nem szerencsés a megbízatások eddigi hároméves időtartamát négy évre emelni, mivel ez nehezíti a gyorsan változó gazdasági körülményekhez való rugalmas alkalmazkodást. A békéltető testületekkel kapcsolatos tájékoztatás nagyon gyenge, erre önök nem fordítanak figyelmet. Több felmérés szerint is a fogyasztók többsége nem ismeri ezt a lehetőséget, arról pedig végképp nincs információjuk, hogy elvileg a határon átnyúló viták rendezésére is van lehetőség.

A békéltető testületekkel kapcsolatos kritikákon kívül alapvető változtatásra van szükség a fogyasztóvédelem területén is, mint ahogy említettem, az általános fogyasztóvédelmi ombudsman intézményének a létrehozására, illetve egyes különösen érzékeny területeken önálló ombudsmani hivatal megszervezésére, így energia-fogyasztóvédelmi szolgálat felállítására, különösen ilyen kritikus helyzetben, mint amit önök előállítottak az országban.

Ilyen megélhetési válság közepette, ilyen inflációs és gazdasági helyzet közepette szükség van arra, hogy valódi fogyasztóvédelem legyen Magyarországon, de ezt sajnos ez a törvénytervezet nem szolgálja, ezért nem is fogjuk támogatni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a DK soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka Nacsa Lőrinc képviselő úr. Parancsoljon!

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hát, miért is csodálkoznánk azon, hogy a Demokratikus Koalíció nem támogat egy, a fogyasztóvédelem erősítését szolgáló törvényjavaslatot? Hát, ők mindig a fogyasztóvédelem ellenségei voltak… (Arató Gergely: Mi szüntettük meg a fogyasztóvédelmet? Ne viccelj már!  Zaj.  Az elnök csenget.) Emlékezzünk arra, amikor Varju László…

ELNÖK: Bocsánat, képviselő úr! Arató képviselő úr, ha szeretné elmondani a következő alkalommal azt, amiért most bejött, akkor azt ne kockáztassa, mert a házszabály értelmében ön  mint volt jegyző  tökéletesen tisztában van azzal, hogy nekem milyen lehetőségeim vannak, hogy ilyen beszólásokat a továbbiakban ne tegyek önnek lehetővé. Értjük egymást, ugye? Köszönöm szépen megtisztelő figyelmét. Folytassa, képviselő úr!

(16.40)

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Ugye, nemcsak volt jegyző, hanem volt államtitkár urakról is van szó. Mind Arató Gergely, mind Varju László annak a kormánynak volt az államtitkára, amely egy év alatt  2007-ről beszélünk  1800, ellenőrzéssel foglalkozó szakembert rakott az utcára a fogyasztóvédelemből. 2007 volt az az év, amikor 1800, ellenőrzéssel foglalkozó szakembert nemes egyszerűséggel és különösebb indok nélkül az utcára tettek. De talán emlékezhetünk arra, hogy ugyanez volt az az év, 2007, amikor pont húsvét előtt  most ünnepeltük a húsvétot  élelmiszer-hamisítási botrány volt Magyarországon, amit az önök fogyasztóvédelme megpróbált eltussolni (Derültség a DK soraiban.), és akkor önök ki sem rúgták azokat az embereket, akik a felelősei voltak ennek a botránynak.

Az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy ilyen szempontból, ilyen múlttal lehet, hogy Varju László hozta meg azt a döntést, hogy ezt az 1800 embert el kell bocsátani az állásából, hiszen magas rangú beosztott, gazdasági és fejlesztési kérdésekkel foglalkozó államtitkár volt. Tehát ilyen történelemmel, ilyen múlttal nem fogadunk el kioktatást a fogyasztóvédelem témakörében a Gyurcsány-párttól. Azért szögezzük le, hogy miket tettek ők korábban!

De az elérhető, magas minőséget garantáló fogyasztóvédelem nagyon fontos ügy, azt gondolom, mindannyiunk közös érdeke. Látjuk, hogy a DK ebből megpróbálja kivonni magát, pedig a fogyasztóvédelem története az emberi civilizáció kialakulásáig vezethető vissza. Már a Biblia ószövetségi részében, a Leviták könyvében is említésre kerülnek fogyasztóvédelmi jellegű sorok, figyeljük csak! Azt írja a Biblia: „Ne legyetek igazságtalanok az ítélkezésben, a hosszmérték, a súlymérték és az űrmérték használatában. Legyen hiteles a mérleged, hiteles a súlyod, hiteles a mértéked, hiteles a vékád.”  ezt olvashatjuk a Bibliában, az Ószövetségben is.

Hazánkban már Szent László és Zsigmond király is törvényben rendelkezett bizonyos minőségi, jogi, fogyasztóvédelmi szabályokról a céhekkel és vásárokkal kapcsolatban. Mária Terézia 1764-es dekrétumában a kor viszonyainak megfelelő, magas szintű minőségvédelmi és fogyasztóvédelmi előírások szerepelnek, majd a kapitalizmus és a modern polgári állam kialakulásával az 1872. évi ipartörvény komoly előrelépést jelentett a termékek mennyiségével és minőségével kapcsolatban. Az 1884. évi ipartörvény pedig hazánkban először jogszabályi rendelkezéseket vezetett be a reklámokkal kapcsolatban, a hamis reklámok kiszorítása érdekében.

Mi magunk a KDNP-ben is számos alkalommal felléptünk, és törvényjavaslatokat is nyújtottunk be annak érdekében, hogy ne tudják átverni honfitársainkat a csaló termékbemutatók és egyéb más, akár telejósdák. Olyan szabályozásokat hoztunk ide, amelyek megpróbálták, és a számokból az látszik, hogy sikeresen megvédték azokat az embereket, akiket megpróbáltak átverni különböző csalók ezekkel a termékbemutatókkal.

A mai modern magyar fogyasztóvédelmet megalapozta a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény. Ennek sajátossága, hogy az Európai Unióban egyedülállóan közel 25 éve működik békéltető testületi rendszer, ami komoly eredmény és érték. Itt szeretném megköszönni az Igazságügyi Minisztérium és Kupeczki Nóra helyettes államtitkár asszony munkáját a fogyasztóvédelem területén, hiszen az elmúlt egy évben is számos előrelépést tapasztalhattunk. Legutoljára örömmel olvastam a beszámolót arról a húsvét előtti ellenőrzésről, ahol az embereket a szankciós inflációtól védő árstopok rendszerét ellenőrizték a hatóságok, és számos alkalommal figyelmeztetésre vagy büntetés kiszabására is sor került annak érdekében, hogy a fogyasztókat, a vásárlókat meg tudjuk védeni, és senki ne menjen haza üres kosárral. Köszönjük a hatóságok munkáját is, kérjük, hogy a továbbiakban is ilyen lelkiismeretesen végezzék a munkájukat.

A békéltető testületek a fogyasztók és vállalkozások közötti viták, fogyasztói jogviták ingyenes, gyors rendezésének lehetőségét kínálják, mindezt a felek számára egyszerű, érthető eljárási szabályok révén. A békéltető testületek működésével elkerülhető a sokszor költséges bírósági út, és nem szükséges a fogyasztónak polgári peres vagy nem peres eljárást kezdeményeznie ahhoz, hogy megoldódjon egy vállalkozással fennálló vitája. A békéltető testületi rendszer egy jól bevált intézmény, amely tehermentesíti a bíróságokat, gyakorlatias, érthető és költséghatékony megoldást jelent a vitás ügyek rendezésére. A kormány és az Országgyűlés jogszabály-módosításokkal többször is megerősítette és továbbfejlesztette a békéltető testületi rendszert, legutóbb például 2015-ben és aztán 2019-ben is.

A most előttünk fekvő törvényjavaslatban az eltelt időszak tapasztalatai szerint sor kerül a békéltető testületek regionális illetőségű, illetékesség alapján történő újraszervezésére, a jelenlegi húsz helyett nyolc békéltető testület működik majd. A fogyasztók számára ez nem jelent hátrányt, bármit is mondott Varju László képviselő úr, mivel a módosítással az ügyintézési helyek bővítésére is sor kerül. A békéltető testület megbízása a korábbi három év helyett négy évre szól, a tagok száma 12-27 fő lehet. A békéltető testület elnökének és tagjainak a megbízástól számított egy éven belül békéltető testületi alapvizsgát kell tennie, ha erre nem kerül sor, akkor az a jogviszony megszűnésével jár.

Véleményem szerint a legfontosabb előrelépés a mostani törvényjavaslatban, hogy elsődlegessé válik a meghallgatások online úton történő lebonyolítása, az elektronizálás, a minél szélesebb körű online ügyintézés, kiemelt jelentőségű ügy, amelynek érdekében már számos törvénymódosítást fogadott el az Országgyűlés, és érzésem szerint egészen biztosan fogunk még a témával a jövőben is sokszor foglalkozni.

Az előttünk lévő törvényjavaslat előkészítését széles körű egyeztetés előzte meg, sor került társadalmi egyeztetésre, valamint a Fogyasztóvédelmi Tanács tagjaival és a békéltető testületi elnökökkel is egyeztetésre került sor. Ennek megfelelően a KDNP-frakció támogatni tudja a békéltető testületek modernizálását és az emberközpontú fogyasztóvédelem megalkotását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka Gurmai Zita képviselő asszony. Parancsoljon, képviselő asszony, öné a szó.

DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Az Orbán-kormány a hatóságokat, így a fogyasztóvédelmet is rendre politikai fegyelmezőeszközként használja, vagy legalábbis kívülről így tűnik a véletlenek különös egybeesése miatt, mert a kormány számára nem szimpatikus cégek néha egészen véletlenül, hirtelen kapnak egy kis vizsgálatot, egy kis ellenőrzést, csak hogy érezzék a törődést. Ilyen véletlen egybeesés lehet például az, hogy több száz milliós bírsággal kínáltak meg egy légitársaságot, miután annak elnöke a maga bárdolatlan módján ugyan, de indokolhatóan kritizálta a szektorra kivetett különadó létét. (Nacsa Lőrinc: Védi a Ryanairt!  Az elnök csenget.) Csendben jegyzem meg, hogy ezt a több száz milliós fogyasztóvédelmi bírságot mi, fogyasztók fizetjük majd meg, szóval, nagyon nem lettünk „megfogyasztóvédve”. Ellenben a NER-barát vállalkozások és az Orbán-kormány éppen kedvenc külföldi vállalatai valahogy mindig megússzák a hatósági eljárásokat, vagy olyan alacsony összegű bírságot kapnak, amit kacagva fizetnek ki.

Friss példa a visszaeső szabálysértő ázsiai vállalat, amely a Fidesz akkumulátorgyár-fétisének részeként tevékenykedik hazánkban. Na, ott rendszeresen bírságolnak, ráadásul ugyanazért vagy hasonló kifogásért, csak olyan piti összegekkel, amelyek mikroszkopikusak a több tíz milliárdos állami támogatáshoz képest.

De találunk számos más példát, amikor a fogyasztóvédelem vagy más hatóság nem töri össze magát a büntetések kiosztásában, ha a párthoz vagy a kormányhoz közeli vállalkozásokról van szó. Kíváncsi vagyok például, hogy valóban kirónake majd fogyasztóvédelmi vagy akármilyen bírságot arra a fideszes-KDNP-s polgármester-vállalkozóra, aki új és izgalmas élményként lombkoronasétányt ígér az odalátogatóknak, de nem tudja teljesíteni az objektum nevében rejlő ígéretet, mert ahogy a sétányon sétálók néznék a látvány látványát, igazából egy fatákolmányon találják magukat a 4 hektáros pusztaságban, lomb meg sehol. Persze, hogy nem kap bírságot, ez nem ügy, lépjünk tovább, nincs itt semmi tennivaló, látnivaló pláne, szó szerint nincs. Pedig a hatóságoknak, így a fogyasztóvédelemnek a politikától teljesen független dolognak kell lennie, amelynek alapvető célja a magyar állampolgárok védelme. (Dr. Szeberényi Gyula Tamás a képviselőtársaival egyeztet.  Az elnök csenget.)

ELNÖK: Szeberényi képviselő úr!

DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Az előttünk lévő törvényjavaslat, amely a fogyasztóvédelem elérhetőbbé tételét célozza meg, alapvetően egy jó javaslat, ami benne van, az tulajdonképpen oké. Maguk a békéltető testületek az elmúlt 24 évben hasznos feladatukat jól látták el, és a mostani változás után picit majd még hatékonyabbak lesznek. Tehát ami ebben a törvényjavaslatban van, az támogatható.

Amiről inkább beszélni kellene, az az, ami ebből kimaradt. Ez a törvényjavaslat a kormány most meghirdetett új fogyasztóvédelmi politikájának, amely a „cselekvő fogyasztóvédelem” nevet kapta a fideszes marketing-PR-csapattól, első lépésnek eléggé vérszegény. Egy olyan dolgot szabályoz, amely egyrészt eddig is tulajdonképpen jól működött, másrészt olyan területtel foglalkozik, amely már megtörtént problémák egyengetését segíti, nem vitatva, hogy fontos a vitarendezés, fontos, hogy a fogyasztó problémája a lehető leghamarabb megoldódjon. A fogyasztóvédelemnek alapvetően a probléma kialakulását kell akadályoznia.

(16.50)

A fogyasztóvédelemnek, így a kormánynak olyan szabályozást kell kidolgoznia, amely szigorú és nem ad kibúvókat a kevésbé becsületes kereskedőknek és szolgáltatóknak, de ugyanakkor átlátható és betartható. Tájékoztatnia, mi több edukálnia kell a fogyasztókat, az embereket, hogy milyen jogaik és kötelességeik vannak. És végül olyan szigorú ellenőrzési rendszert és olyan bírságolási összegeket kell bevezetnie, amelyek elrettentik a jogsértéstől a vállalkozásokat és kikényszerítik a szabályok betartását.

Tisztelt Képviselőtársaim! Épp ez utóbbi, pont a hatósági ellenőrzés és a bírságolás az, ahol én nagy problémát látok, és ezen belül is egy nagyon fontos területet emelnék ki: az internetes kereskedelem elterjedése magával hozza azokat a termékeket és szolgáltatásokat, melyek kamu csodaszereket, orvosilag nem bizonyított hatékonyságú készítményeket és kezeléseket hirdetnek. Ezek valójában hatástalanok, átverésen alapuló termékek és szolgáltatások. A mögöttük levő vállalkozások egyrészt a kicsit elkeseredett embereket célozzák meg, a fogyni vágyókat, a szépülni vágyókat, másrészt pedig  és ez a legszemetebb húzásuk  a nagyon elkeseredett embereket célozzák meg, a betegségben szenvedőket, hiszen aki gyógyulni vágyik, már bármit kipróbál, hátha jobb lesz. Ezek a vállalkozások gyakran a súlyos, gyógyíthatatlan betegeket használják ki, adnak nekik talmi reményt és szedik el a pénzüket.

Bemutatnék egy példát a kormány fogyasztói oldaláról, random kiválasztva egy esetet. Egy cég, hívjuk X. Y. Z. Invest Kft.-nek, egy weboldalon hirdeti a csodagépet, amely 60 betegséget gyógyít. Persze, semmilyen tudományos alapja nincs, az egész csak egy átverés. A fogyasztóvédelem vizsgálódik, megállapítja, hogy valótlan az állítás, hogy 60 betegséget gyógyítana, majd határoz: eltiltja a jogsértő tevékenységtől a céget, és 100 ezer forintra  még egyszer mondom: 100 ezer forintra  bírságolja. A cég bevétele 8 millió 300 ezer forint volt, és dobpergés, ugyanazon a weboldalon, ugyanaz a gép ugyanúgy 60 betegség gyógyítására van hirdetve, csak most már nem X. Y. Z. Invest Kft., hanem X. Y. Medical Kft. néven. Ennyi, minden megy tovább, és találunk még számos példát arra, hogy a csodaszereket áruló webáruház egy nevetségesen alacsony összegű bírság és a jogsértés beszüntetésére vonatkozó határozat után, picit más néven  cégtulajdonos, székhely egyezik  ugyanazt a terméket árulja tovább és ver át embereket. Ha ezt így meg lehet csinálni, akkor vagy a szabályozással vagy az ellenőrző hatósággal van baj, vagy pedig mindkettővel.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mint tudjuk, dákó és golyók nélkül nem lehet biliárdozni. A fogyasztóvédelemben az emberek érdekeinek védelmében is kemény eszközök kellenek; a fogyasztókat valóban védő szigorú szabályozás kell; elrettentő mértékű bírságok kellenek, és szükség van mindezek felett erősen őrködő, tettre kész hatóságra. A kormány új fogyasztóvédelmi politikájának ebbe az irányba kell tartania, hogy a magyar emberek megfelelő és erős védelmet kapjanak. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Ház! A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka Z. Kárpát Dániel képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy elég furcsa helyzetből indultunk a fogyasztóvédelmet illetően. Ugye, a Fidesz egy óriási mélyrepülést hajtott végre, mert 2010-14 között még volt olyan, hogy Fogyasztóvédelmi Bizottság itt a parlamentben. Önálló bizottságként működött, és nagyon fajsúlyos témákat tudtunk  én is akkor a tagjaként  vizsgálni, így a devizahitelezést, vagy éppen a későbbiekben a Quaestor-botrányt. És államtitkár úrnak is mondom, hogy a mai napig értetlenül állok azelőtt, hogy önök megszüntették a Fogyasztóvédelmi Bizottságot. Tehát arra kapacitálom önöket, ha legközelebb átgondolják a bizottsági struktúrát, és tudom, hogy ezt nem szokás ciklus közepén, de az önálló Fogyasztóvédelmi Bizottság, pontosan ezen javaslat által alátámasztott módon, egy valós igényre reagálna, óriási szükség lenne rá. Most, ugye, albizottsági szinten vannak próbálkozások ezt illetően, de azért egészen más a súlya egy Gazdasági Bizottságba beolvasztott részterületnek, mint egy önálló bizottságnak, amelynek egyébként a vezetősége tárgyalóképes és politikai aktorként is működhetne. Tehát elég mélyről indultunk.

Én örülök, hogy most hosszú évek után, amíg a pusztaságban kerestük, hogy ki a gazdája a fogyasztóvédelemnek, végre van egy minisztérium, amelyik ezt felkarolta  és ezt most cinizmus nélkül mondom , ez egy jó dolog szerintem, és fontos témákkal kell foglalkoznunk. Azt is látom ugyanakkor az online árfigyelő rendszer ügyében, ahol üdvözlöm azt, hogy 5 évvel a javaslatunk megtétele után most valami megvalósul, emlékeim szerint a GVH dolgozik ezen, de talán a Gazdaságfejlesztési Minisztériummal együttműködve. Tehát megint azt látjuk, hogy bár itt ebben a vitában is említettük az online árfigyelő rendszert, mintha egy másik minisztérium is foglalkozna vele, vagy ő foglalkozna vele.

Tehát államtitkár urat kérem, hogy tegyük ezt rendbe, hogy valóban önöke a kizárólagos gazdái ennek a területnek. Ez nemcsak az ellenzéki képviselő számára fontos, hogy hova nyújtsa be a kérdését, de még egyszer mondom, a panaszok beérkezése tekintetében is.

Azt látjuk, hogy a fogyasztóvédelmi elmozdulás terén az online vitarendezési platform  bár nem új találmány, és évtizedek óta létező jelenségről van szó  ha Magyarországon teret nyer, én ezt üdvözlöm, tehát ezt a részét a javaslatnak én mindenképpen támogatom. Ha csökken a személyesen igénybe vehető pontok száma, azt nyilván nehezebben tudnám támogatni. Én azt látom, hogy önök egy ilyen pilot projektet végrehajtottak az orvosi ügyeleti rendszer tekintetében. Ott emlékeim szerint egy megyével kezdték a próbálkozást, egy próbafolyamatot végeztek; olyan amilyen, nyilván az üléspont meghatározza az álláspontot, sokszor a politikai vélemények eltérőek. De itt is az lett volna talán a szerencsésebb, ha összevonás helyett megpróbálják ezt mondjuk egy részterületen, egy kisebb területen, és annak a tapasztalatai alapján indulnak tovább. Tehát én a legjobban azt tudnám támogatni, ha nem csökkenne a személyesen igénybe vehető pontok száma, de mellette még az online is kiterjesztésre kerülne, és az online vitarendezési fórumok elérhetővé válnának. Talán ez lenne a legegészségesebb mixtúra.

És itt valamit a társadalom szintjén is kezdeni kell, mert azt érzékelem, hogy nagyon sokan azért nem fordulnak a vitarendezés ilyen pénzügyi békéltető módjához, mert eleve érzik azt, hogy nincsen elég erőforrásuk ahhoz, hogy ügyvédet, szakértőt, egyebeket fizessenek és felvegyék a harcot, mondjuk, egy céges világgal vagy éppen egy multinacionális hálózattal. Ennek az érzete, tudata eleve visszarettent nagyon sok mindenkit attól, hogy a békéltetőhöz forduljon, pedig fordulhatna, és egyébként jó eséllyel, eredménnyel végezhetne.

Itt megtévesztő a pénzügyi békéltetés számainak a vizsgálata is, hiszen nagyon sok esetben már a békéltetéshez való fordulást megelőzően vagy az elején megegyeznek a felek és azért kerülnek ki az ügyek a statisztikából, vagy pedig éppen a békéltető tárgyalás eredményeképpen születik megegyezés. Szerintem ez egy jó módszer. Vannak fenntartásaim, hogy online módon hogy működhetne. Van itt egy dilemma, államtitkár úr. Tehát erőltetjük a digitalizációt, de van egy olyan fogyasztói társadalmi réteg, amelynek a digitális kompetenciái most még kevésbé fejlettek, és életkori és egyéb sajátosságok okán statisztikailag az várható, hogy a következő évtizedekben nem is fog mindenki fejlődni ezen a téren; van, akiből az ezt irányzó szándék is egyenesen hiányzik, mégis igényt tartana arra, hogy a békéltetést vagy a fogyasztóvédelmi segítséget megkaphassa. Tehát erre nyilván megoldást kell találni. A 20-ból 8 fizikai pont megtartása nem biztos, hogy a megoldás felé mutat ebben a tekintetben, de ahol egyébként van ilyen kompetencia és képesség, ott az online vitarendezést abszolút üdvözlöm és egy járható útnak tartom a jövőben, ha nem is kizárólagosan.

Segítettek nekem kormánypárti képviselőtársaim, mert az expozéindoklás során számos olyan egyéb témát behoztak, amit én magamtól talán az általános vitába nem hoztam volna be, de államtitkár úr a felvezetőjében, számomra szimpatikus módon, családbarát szemléletről beszélt a fogyasztóvédelem tekintetében. Én ezt hallottam a GVH-tól is akkor, amikor különböző, családokat védő megfontolásokat hozott be az ottani javaslatába, és itt az online árfigyelő rendszer kapcsán tette meg mindezt. Én viszont nem értem azt, hogy másfajta fogyasztóvédelmi témák miért nem kerülnek elénk. Van egy korábbi javaslatunk az ingyenes bankolásra vonatkozóan, az átlagbérig és az alapműveleteket illetően. Megvizsgáltuk azt a banki statisztikát, amely a banki költségeket összesíti, és azt látjuk, hogy mondjuk, Nagy-Britanniában szó szerint nullás bankszámlát is lehet találni, Magyarországon viszont kirívóan, extrém magasak a banki költségek. Van, ahol 0,35 százalék, van, ahol fél százalék körüli; Magyarországon 1 százalék fölötti ennek a tipikus, fizetéshez mért terhelése, még egyszer mondom, Nagy-Britanniában van, ahol nulla.

(17.00)

Ha védeni akarjuk a családokat, gondoljuk végig, hogy egy kétgyermekes család esetében  bárcsak ott tartanánk, bárcsak úgy lenne, hogy a négy- vagy ötfős család lenne az átlag és az idealizált, de sajnos a demográfiai helyzetünk már nem erre enged következtetni, számoljunk tehát egy kétgyermekes családdal , ha a gyermekek az egyetemista kor közelébe kerülnek, akkor négy bankszámlával számolhatnak. Ez azt jelenti, hogy az MNB-statisztika szerint havonta és családonként négyezer forinttal rövidíti meg a bankjuk őket csak azért, hogy a saját, már leadózott pénzüket használják, kivegyék, átutalják, máshova tegyék. Tehát a javaslatom lényege az, hogy átlagbérig és legalább az alapműveletekig, tehát átutalja a pénzt, csoportos beszedési megbízást ad, kifizeti a rezsit, legyen ingegyenes bankszámla-konstrukció. Ha családokat is akarunk védeni és fogyasztóvédelmi megfontolást is akarunk keresztülvinni, akkor az ingyenes bankszámla konstrukciója mind a kettőnek eleget tesz és havi szinten több ezer forinttal segít az érintett családoknak.

Ezt nem a költségvetésből veszi ki, ezt nem az egyéb családpolitikai intézkedésekhez kell hozzáadni, ezt az érintett bankok extraprofitjából mínuszoljuk. Békebeli korokban a bankokat miért alakították meg, miért jöttek létre a bankok? Azért, hogy betegyük oda a pénzünket és annak a forgatásából realizálják a profitjukat, nem pedig abból, hogy az amúgy is náluk lévő és amúgy is forgatott pénzünkből extrasarcokat, extrasápokat húzzanak le, amellett, hogy a rájuk kivetett banki ágazati különadót, pénzügyi tranzakciós illetéket is gyakorta áthárítják. Államtitkár úr, ha valóban a családokra koncentráló fogyasztóvédelmet szeretnének, ezt a javaslatot gondolják végig!

Ugyanezt gondolom az online árfigyelő rendszerről is. Most, amikor beindultak a célzott GVH-vizsgálatok, érdekes módon a tejtermékeknél és más piacokon is kiderült, hogy tudnak ezek a multicégek egymásra ígérni az akciók tekintetében, ha akarnak, és hirtelen van olyan termék, amelynek 30-40 százalékkal csökken az ára. Mert mi történt? Az ársapkák elhibázott rendszerével 6-7 áruféleséget befagyasztottak, a multicégek pedig 6-7 ezer áruféleség árát kezdték felfelé tolni, hogy az ő vélt vagy éppen valós veszteségüket kompenzálják. Csak túltolták ezt egy kicsit. Nem volt kontrollmechanizmus, nem volt a fogyasztókat védő mechanizmus. Most, amikor van célzott GVH-vizsgálat, hirtelen kiderül, hogy mégsem volt indokolt ez az árazás. Tehát ha valóban a családokra koncentráló fogyasztóvédelmet szeretnének, erre is figyeljenek, kérem!

Tényleg rendet kellene ebben tenni, hogy ki a felelős ezért, a GVH, az önök minisztériumának a fogyasztóvédelemmel foglalkozó, amúgy kiváló szakemberei  én nagyon tisztelem a munkásságukat , mert a következő heteknek kiemelt témája lesz mindez. Támogatom a célzott vizsgálatokat, támogatom azt, hogy drákói, elrettentő mértékű bírságok szülessenek. Nagyon kevés korábbi jobbikos módosító javaslatunk van, amely keresztülment az önök rendszerén, de emlékeim szerint még az első ciklusunkban az egyik az pontosan a multikra kivethető adók plafonját emelte meg ily módon. Most is arra kapacitálom önöket, hogy bátran éljenek ezzel az eszközzel, de az áthárításokkal szemben is lépjenek fel. Mert valóban helyesen hangzott el, hogy semmi értelme kivetni egy több száz milliós fogyasztóvédelmi bírságot, ha aztán az érintett cég akadálytalanul tudja ezt mögöttes piaci folyamatok nélkül beépíteni az árakba és leverni ugyanazokon a fogyasztókon, akiket egyébként meg akarunk védeni a hasonló túlfutásoktól.

Tehát itt rengeteg feladatuk lenne. És bár nem akarok mindenáron és mindenbe belekötni, tehát önmagában a fogyasztóvédelmi hatóság megszüntetése után is lehet életképes rendszert csinálni, csak az a tiszteletteljes kérésem, hogy ne fetisizálják az online vitarendezési fórumot, mert nagyon sokan úgy gondolják, egyébként így van ez az üzleti világban vagy a társadalmi életben is, hogy a személyes találkozások, tárgyalások során sokkal több információ derül ki, többletadatokat hordoznak ezek a dolgok az online-hoz képest. Attól tartok, hogy nagyon sokan, már eleve a vitarendezés online formátuma miatt be sem fognak nevezni ebbe a meccsbe. Tehát igenis kell az, hogy minden megyében, minden vármegyében elérhető közelségben legyen személyes vitarendezési lehetőség. Ha ezt kiegészítik online megoldásokkal, én csak üdvözölni fogom, tehát abszolút örülök neki, de kérem, hogy ne tekintsék kizárólagosnak az online jövőbeni terjedését, mert egészen biztos vagyok abban, hogy nagyon hosszú évtizedekig sok honfitársunk még mindig a személyes vitarendezési lehetőséget fogja preferálni, azt fogja szívesebben igénybe venni.

Lássuk be, hogy van egy olyan feladatunk, az egész parlamentnek, hogy rávegyük a honfitársainkat arra  nem akarom ezt edukálásnak nevezni, mert ez nagyon csúnya kifejezés lenne , hogy bátran éljenek ezekkel a vitarendezési eszközökkel, mert nagyon sokan úgy vannak vele, hogy eleve gyengébb pozícióban vannak, mint a nagyvállalat, eleve kevésbé tőkeerősek, tehát van egy felbillent egyensúly ebben az egészben. Nem véletlen, hogy a Ptk. egymást követő módosításai is igyekeztek ezt az egyensúlyt helyrebillenteni és egy irányba ható módon próbálták a fogyasztókat védeni a mindenkori vállalati vagy nagyvállalati erőfölénnyel és túlsúllyal szemben.

Én tehát arra kapacitálom önöket, hogy az ilyen javaslatokban is ennek szerezzenek érvényt és védjék a fogyasztókat, vásárlókat, ügyfeleket, honfitársainkat minden körülmények között! Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Kérdezem képviselőtársaimat, vane még, aki fel szeretne szólalni a vitában. (Jelzésre:) Igen, Kovács Zoltán képviselő úrnak adok szót, a Fidesz képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Valóban egy fontos kérdéskörről beszélünk a mai délután, a békéltető testületekről, a fogyasztóvédelemről. Néhány dologra szeretném felhívni a figyelmet, hiszen ez egy fontos eljárás. Ingyenes eljárásról beszélünk, ez egy permegelőző eljárás, vonzó az ügyfelek számára adott esetben, hogy egy vagy három hónap alatt befejeződik az ügyintézés, tehát rövid idő alatt, a bírósági eljárásokkal szemben.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara beszámolójából tudhatjuk, hogy 2022-ben 5580 lezárt ügyből 2674 egyezség kötődött. Ez egy fontos szám. Az új szabályozás keretében talán a legnagyobb horderejű újítás az online rendszer előtérbe kerülése, illetve a regionalizáció. Tudjuk, hogy a világ az online rendszer felé halad, de szabadjon idehozni egy olasz és egy német példát is, hogy lássuk, ott miként viszonyulnak ehhez. Olaszországban a Decreto legislativóban a következőt írják az online kapcsolattal való békéltetésre: ha nem lehetséges a személyes találkozás, akkor legyen elsődlegesen online rendszer, de hangsúlyozzák, hogy a felek fizikai találkozása során könnyebb egyezségre jutni. Németországban hasonló óvatossággal kezelik a teljes elektronikus eljárást, azon belül is az online meghallgatás bevezetését és kérdéskörét. A békéltető eljárás során, az ottani igazságügyi tárca szerint, a békéltető eljárást igénylő fogyasztók elvárják a személyes érintkezés lehetőségét, ezt a Verbraucherschlichtungsberichtben írják.

Több ügyintézési pont kerül kialakításra, ez helyes, viszont másik oldalról meg szűkítjük a békéltető testületek számát, megyeikből regionálisak lesznek. Megfontolásra javasolnám, hogy gondoljuk végig ezt a javaslatot. Ha több ügyintézési pont van, és azért  talán Z. Kárpát Dániel beszélt erről , mert az elektronikus világhoz való hozzáférés, illetve az abban való jártasság sok tekintetben még nem kellő mértékű az ügyfelek részéről, érdemes megfontolni azt is, hogy legyeneke segítő munkatársak adott esetben az ügyfelek számára. Az is megfontolandó, hogy az eljárásban ne csak a magánszemély kérelmező, hanem adott esetben a vállalkozás is megindíthassa az eljárást a békéltetés során.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Képviselőtársak! Néhány dologra még felhívnám a figyelmet. Meghúzzuk a határt a 200 ezer forintnál. Általában fogyasztási cikkekről beszélünk és a fogyasztási cikkek árai egy hajszárítótól a mosógépig vagy televízióig, sok esetben jóval meghaladják a 200 ezer forintot. Megfontolásra javasolnám akár a félmillió forintos értékhatárt is ez ügyben.

A törvény előírja az alapvizsgát. A békéltető testületekben jó néhány ügyvéd, jogtanácsos, adott esetben egyetemi tanár dolgozik, végzi a munkát.

(17.10)

Még azt is mondanám mint jelenleg nem gyakorló ügyvéd, engem még sértene is ez az eljárás, hogy egy alapvizsgára egy fogyasztóvédelmi békéltető testületnél köteleznének, miközben egyébként, mondjuk, a Kúrián is eljárhat egy ügyvéd, nem beszélve a jogalkalmazás és a jogalkotás világához közel álló egyetemi oktatókról. Ezért differenciáltabban kellene ez ügyben szerintem gondolkodni, hogy kinek kell és kinek nem úgymond ilyen alapvizsgát letennie. Azt is végig lehet gondolni adott esetben, ha az egységes joggyakorlatot tekintenénk ebben, hogy milyen más módon lehetne ezt kialakítani, hiszen fontos, hogy egységesen döntsenek ezek a békéltető testületek adott esetben egy tárgykörben is.

Ha már online-ról beszélünk, akkor gondoljunk bele, hogy egy sima becsületsértési ügyben is köteles megjelenni az ügyfeleknek, ehhez képest itt azokban a megyékben, amelyekben nem lesz központ, mondjuk, a regionális eljárásban vannak olyan berendezések, felszerelések, vagy a személyes meghallgatás, amely nem biztos, hogy online ügyben megoldható, mert nem lehet odavinni a kamera elé adott esetben, ahol ez a meghallgatás zajlik. És aki már részt vett ilyen eljárásban vagy bármiben, ahol személyes békéltetés zajlik, ott a metakommunikációtól kezdve nagyon sok mindennek szerepe van. Tehát nem csak az olasz és a német példát mondom én; nem biztos, hogy mindenható lehet ez esetben az online meghallgatás.

Tisztelt Képviselőtársaim! Támogatandó véleményem szerint a javaslat, de biztos van néhány meggondolandó kérdés ebben az ügyben, nemcsak azért mert én mondtam, hanem itt jó néhányan beszéltünk több dologról is, mert mindannyian azt szeretnénk egyébként, hogy ez jól sikerüljön, jól funkcionáljon, hiszen leveszi a bíróságokról a terhet. Gondoljunk bele abba, hogy ha ezek a békéltető testületi eljárások nem sikeresek, azok nagy része a bíróságnál köt ki. Tehát amit az egyik oldalon megspórolunk, mert húsz elnök helyett nyolcat fogunk majd fizetni tiszteletdíjjal, a másik oldalon kifizetjük a bírósági eljárás során ennek többszörösét. Nyilvánvaló, ha még a regionalizációban a megyei kereskedelmi és iparkamaráknál az online lehetőség biztosításra kerül is több esetben, van olyan, ahol utazni kell akár az eddigi 50-80 vagy 30 kilométer helyett adott esetben több száz kilométert is.

Ha fogyasztóbarát államigazgatásról beszélünk, akkor ezt is figyelembe kell venni szerintem az eljárások során. Köszönöm szépen a figyelmet, erre szerettem volna az előterjesztő figyelmét felhívni. (Taps a kormánypárti sorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most van lehetőség kettőperces felszólalásra. Meg is adom a szót a DK képviselőcsoportjából Arató Gergely képviselő úrnak. Parancsoljon!

ARATÓ GERGELY (DK): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Őszintén szólva csak szeretnék reagálni Kovács Zoltán képviselő úr hozzászólására, merthogy fölcsillantotta azt a reményt, hogy esetleg ennek a törvénynek az ügyében van mód arra, hogy elmozduljunk, javító szándékkal, hiszen itt az eredeti szándékot senki nem vitatta egyébként, már tudniillik azt, hogy a fogyasztóvédelem egy fontos ügy, és azt szeretnénk, ha a fogyasztóvédelmen belül a békéltető testületek jól működnének.

Tehát azt szerettem volna kifejezni, hogy szerintem az egy jó jel, ha esetleg itt van mód arra, hogy találjunk akár kormánypárti kezdeményezésre jobb megoldásokat, akkor nyilván természetesen mi is tudjuk ezt támogatni, ha egy jó kompromisszum kialakul. Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem Kontrát Károly képviselő urat, hogy kettőperces vagy rendes felszólalás, mert mind a kettőre bejelentkezett. (Kontrát Károly: Korrigáltam, elnök úr, köszönöm szépen.) Jó, akkor először megadom kettőpercesre, mert kettőpercesekben vagyunk, és ha folytatni akarja, akkor majd a rendes felszólalásra is meg fogom adni a szót. Parancsoljon, képviselő úr!

KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy a vita során nem volt vitatott az alapvető célja ennek a törvényjavaslatnak: az elérhetőbb fogyasztóvédelem szükségessége, illetőleg a sikeres fogyasztóvédelem. Úgy gondolom, hogy ennek a megvalósítása közérdek, és az ehhez szükséges jogszabályok létrehozása tekintetében a parlamentnek minden esélye megvan arra, hogy egy olyan, ezt előmozdító törvényt hozzon, ami ezt a célt szolgálja.

Szó esett a békéltető testületek feladatáról, céljáról. Egyértelmű, hogy a cél a felek közötti egyezség létrehozatala, ennek eredménytelensége esetén pedig az ügyben történő döntéshozatal, a fogyasztói jogok gyors, költségkímélő érvényesítésének a biztosítása érdekében. Ahhoz azonban, hogy a békéltető testületek betöltsék ezt a legalapvetőbb feladatukat, és egyezséget érjenek el a fogyasztói jogvitával érintett felek között, szükséges, hogy létrejöjjön a kommunikáció.

A kommunikációval kapcsolatban több hozzászólás is érintette ennek a módját. Azt gondolom, hogy ezeket érdemes figyelembe venni a döntéshozatal során. Fontos a felgyorsult technológiai fejlődés, a digitalizáció és a piaci változásokra való reagálás, de fontos az is, hogy azok számára, akik ezzel nem tartanak lépést, vagy nincsenek olyan helyzetben, azoknak is meglegyen az esélyük arra, hogy eredményesen képviseljék a saját érdekeiket.

Én azt gondolom, hogy minden esély megvan arra, hogy erre vonatkozóan egy jó törvényt fogadjunk el, és én is az előttem szóló Kovács Zoltán képviselőtársammal, illetőleg a Fidesz-frakció vezérszónokával egyetértésben támogatandónak tartom a javaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Akkor rendes felszólalásra nem tart igényt, képviselő úr. (Kontrát Károly: Nem, köszönöm szépen.) Köszönöm szépen. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki a vitában felszólalni. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom.

Most megkérdezem Répássy Róbert miniszterhelyettes, államtitkár urat, hogy mint előterjesztő kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Igen, kíván. Parancsoljon, öné a szó.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Most csak röviden szeretnék válaszolni, lehet, hogy a vita későbbi szakaszában még részletesen is tudok válaszolni. Azt szeretném megköszönni…

ELNÖK: Bocsánat, államtitkár úr. Már nem lesz lehetősége, ez a zárszó.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Igen, köszönöm szépen. Úgy gondoltam, hogy a zárószavazás előtt, de természetesen minden lehetőséget ki fogok használni arra, hogy a képviselőkkel kommunikáljak. Így most szeretném azt jelezni, hogy köszönöm a támogató hozzászólásokat, és köszönöm a jobbító szándékú javaslataikat is.

Természetesen minden olyan javaslatot meg fogunk fontolni, ami az általunk kitűzött célt, az elérhetőbb fogyasztóvédelem célját szolgálja. Úgy gondolom, hogy a most elmondott hozzászólások természetesen ezt a célt nem vonták kétségbe, tehát minden egyes olyan javaslatot köszönünk, ami a törvényjavaslat céljaival egyetért. Rajtunk nem fog múlni, hogy az Országgyűlés elfogadja ezt a törvényt. Kérem, minél többen támogassák. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti sorokban.)

Felszólalások:   93-120   121-146   147-168      Ülésnap adatai