Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Vadai képviselő asszony!

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterhelyettes úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A KDNP képviselőcsoportjából napirend előtti felszólalásra jelentkezett Hollik István képviselő úr. (Dr. Vadai Ágnes: Ó!) Parancsoljon, képviselő úr! (Dr. Vadai Ágnes: Ó!)

(14.10)

Vadai Képviselő Asszony! Bocsánatot kérek! Mint jegyzőhöz szólok. Ön a helyén is jegyző, ezt ne felejtse el! (Dr. Vadai Ágnes: Én itt most nem jegyzek semmit!  Derültség a DK soraiban.) Köszönöm szépen. És a jegyző a házelnöknek (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.), illetve az ülést vezető elnöknek a fegyelmet gyakorló eszköze. Köszönöm. (Dr. Vadai Ágnes: Fegyelmezzem őket? Nagyon szívesen!) Hollik István képviselő úré a szó!

HOLLIK ISTVÁN (KDNP): Már megérte itt lennem, jó napot okoztam Vadai Ágnes képviselő asszonynak. Szívesen! (Dr. Vadai Ágnes: Semmiképp! Nem magától van jó napom, higgye el!)

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A nemzeti konzultáció egy fontos magyar politikai innováció. Azért fontos, mert ma tagadhatatlanul a veszélyek korában élünk, a bennünket körülvevő világ, sőt az azt működtető világrend rohamosan és gyorsan változik. Ebben a helyzetben bizony előállnak olyan kérdések, olyan ügyek, amelyek hazánk sorsát hosszú távon és mélyen befolyásolják, és ezekről bizony érdemes az embereket két országgyűlési választás között is megkérdezni  erre szolgál a nemzeti konzultáció immár 13. alkalommal. Persze ez azt is jelenti, hogy immár 13. alkalommal támadja meg a dollárbaloldal a nemzeti konzultációt. Van, aki önök közül egyszerűen csak feleslegesnek tartja kikérni az emberek véleményét, van, aki késsel esik neki a konzultációs plakátoknak.

A baloldal viselkedésének valószínűleg az az oka, hogy sejtik, hogy az emberek véleménye, illetve az önök, illetve a finanszírozóik álláspontja nem esik egybe, a nemzeti konzultáció pedig ezzel szembesíti önöket újra és újra. Most nagyon úgy néz ki, hogy hasonló lehet a helyzet, hiszen a mostani nemzeti konzultációban például kifejthetjük a véleményünket a rezsicsökkentés kérdésében, amit önök egyszerűen hülyeségnek tartanak; az imént kiment Gyurcsány Ferenc azt mondta, a rezsicsökkentés az egy hülyeség.

Vagy éppen például a migrons… migránsgettók kérdésében (Derültség az ellenzék soraiban.), amit önök az Európai Parlamentben megszavaztak (Dr. Vadai Ágnes: Az egyház pedofiljaitól szabaduljatok meg!  Az elnök megkocogtatja a csengőt.), vagy épp a gyermekvédelmi törvény ügyében, amelyet önök a kezdetek kezdete óta támadnak. Vagy éppen Ukrajna EU-s csatlakozásának ügyében, amelyben az önök főnöke, Gyurcsány Ferenc már az elején világossá tette, hogy szerinte Ukrajnát fel kell venni az EU-ba. Ezen a héten lesz az európai uniós csúcs, amely napirendjére is fel akarják erőltetni ezt a kérdést, ezért érdemes váltani erről néhány szót.

Amikor Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy Ukrajnát fel kell venni, felmerül a kérdés, hogy mérlegeltee az ezzel kapcsolatos húsba vágó dilemmákat, vagy ismét csak finanszírozóik álláspontját képviselték. Ez a kérdés azért is aktuális (Dr. Vadai Ágnes: Csatlakozási tárgyalások megkezdése!), mert nemrég Antony Blinken (Az elnök megkocogtatja a csengőt.), az amerikai külügyminiszter azt mondta, hogy Amerikának érdeke fenntartani a jelenlegi háborús helyzetet Ukrajnában, hiszen az Ukrajnának kifizetett amerikai támogatások 90 százaléka végül amerikai cégeknél landol.

Tehát a háború folytatása és Ukrajna EU-s tagsága világos amerikai érdek. Viszont Európából és Európában a helyzet nagyon másképp néz ki. Az EU eddig 40 milliárd eurót fizetett ki Ukrajnának, többet, mint Horvátország, Szlovénia és Magyarország EU-s támogatása az elmúlt hét évben összesen, és ráadásul ennek semmi következménye nem lett, béke nincs, Ukrajna helyzete sem javult egy fikarcnyit sem, és az európai gazdaságot viszont még jobban legyengítette a szomszédunkban zajló háború.

De Gyurcsány Ferencnek és a brüsszeli bürokratáknak válaszolnia kéne arra a kérdésre is, hogy miből fogja előállítani az Európai Unió azt a kábé 70 ezer milliárd forintot, tehát 186 milliárd dollárt, amelybe az ukrán EU-tagság nagyjából kerülne. Ennek eredményeként egyébként minden tagország, köztük Magyarország is nettó befizetővé válna. Elbírjae ezt egyáltalán az Európai Unió, amelynek a gazdasága egyre rosszabb állapotban van, és az uniós államadósság is csúcsokat döntöget? Ezek súlyos kérdések, de láthatóan válaszok nincsenek; Brüsszelben sincsenek, és a dollárbaloldalnál sincsenek.

Ehelyett van egy politikai diktátum, hogy márpedig az ukrán csatlakozási tárgyalásokat meg kell kezdeni. Érdemi tárgyalás és válaszok nélkül mi ezt az álláspontot viszont nem tudjuk elfogadni, mert azt látjuk, hogy a háború folytatásának és Ukrajna EU-s tagságának óceántúlon van támogatása, de a jelenlegi körülmények között viszont szembemegy az európai érdekkel. Ezért mi arra kérjük az európai vezetőket, hogy ne Amerika érdekét képviseljék, hanem a miénket. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A képviselő úr imént elhangzott napirend előtti felszólalására a választ Zsigmond Barna Pál miniszterhelyettes, államtitkár úrtól fogjuk hallani. Parancsoljon!

DR. ZSIGMOND BARNA PÁL, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Több mint ezeréves keresztény alapokon és tradíciókon nyugvó európai nemzetként a kontinens iránti elkötelezettségünk továbbra is töretlen, ezért aggódva figyeljük azokat a folyamatokat, amelyek felborítani látszanak Európa egyensúlyát, visszavetik a világgazdaságban elfoglalt helyét és geopolitikai befolyását, jelentős mértékben csökkentik a polgárok biztonságérzetét és komoly fenyegetést jelentenek a tagállamok biztonságára is.

Aggodalomra ad okot, hogy a versenyképességében meggyengült és a migrációs kihívásból fakadó komoly terrorfenyegetettséggel szembenéző Unió reflexválaszai nem megfelelőek. Brüsszelben a szerződéseket nem mindig tartják tiszteletben és a válságokat nem valódi megoldások keresésére, hanem a brüsszeli intézmények további hatáskörbővítésére használják.

Brüsszel sorozatos hibáit és a hazai baloldal ténykedéseit nézve kijelenthetjük, hogy súlyos támadások veszélyeztetik a magyar szuverenitást és ezáltal a magyar emberek biztonságát. Brüsszelben azt akarják, hogy ne mi döntsünk a védelempolitika, a migráció, az adózás vagy a külpolitika területén. A valóságtól elszakadt brüsszeli bürokratákat foglyul ejtette egy baloldali globalista elit, és döntéseiket ezek érdekei motiválják, nem pedig az európai emberek érdekei.

Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az uniós döntéshozók előtt fekszik annak kérdése, hogy mit kezdjünk Ukrajnával. Mára ugyanis egyértelművé vált, hogy az eddigi stratégia, miszerint Oroszország gyorsan elveszíti a háborút, nem működött, nem működik. Alaposan szemügyre kell venni azt is, hogy az eddigi szankciók miért nem vezettek az elvárt eredményre, mi lett az Ukrajnának juttatott forrásokkal, és általában véve mi az európai terv a konfliktus kezelésére. Ezért egy új stratégiára van szükség, Brüsszelnek pedig nem Ukrajnát, hanem egy Ukrajnával kapcsolatos európai stratégiát kellene finanszíroznia.

Beszélnek Brüsszelben arról is, hogy Ukrajnát fel kellene venni az Európai Unióba, ez viszont egy sor fontos stratégiai kérdést vet fel. Számba kell vennünk ugyanis, hogy az új tag megjelenésével erősebbek leszünke, nőe a gazdasági erőnk, meghatározóbb lesze az Unió világpolitikai súlya, biztonságosabb lesze az Unió, ha egy háborúban álló országot felvesz a tagjai közé. Nem tudjuk, hogy az orosz támadások miatt mekkora a területe Ukrajnának, nem tudjuk, hogy mekkora a népessége, hiszen folyamatosan menekülnek onnan az emberek. Nem tudjuk, hogy az ukrán mezőgazdaság beemelése a szabad piacra vajon jó lesze a már bent lévő országok gazdáinak, piacainak, vagy sem.

Nekünk ráadásul olyan kérdéseink is vannak, amelyek arra vonatkoznak, hogy javulnánake a kárpátaljai magyar kisebbség jogai. Ukrajna nem teljesíti az Unió kisebbségi jogi elvárásait. A korábbi, jónak mondható rendszert 2015 óta folyamatosan verték szét, a 2017-es oktatási törvénnyel támadást indítottak a magyarnyelv-oktatás ellen, a 2019-es államnyelvtörvény pedig egyenesen nem veszi tudomásul, hogy vannak kisebbségi nyelvek is az országban.

A magyar kormány azonban olyan megoldást szeretne, amely nemcsak az oktatási, hanem a nyelv- és a kisebbségi törvény hatálya alá tartozó kérdéseket is a Velencei Bizottság ajánlásainak megfelelően a 2015-öt megelőző állapot szerint szabályozza. Évek óta tárgyalunk az ukrán féllel, de azt tapasztaltuk, hogy folyamatosan rossz irányban változott a szabályozás, és sorozatos támadások érik a magyar közösséget, az uszítás áldozata volt a munkácsi Turul-emlékmű is. Mi továbbra is nyitottak vagyunk, és ismételten hangsúlyozzuk, hogy nem kell feltalálni a spanyolviaszt, csak vissza kell térni a korábbi jogszabályi környezethez és gyakorlathoz.

Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország a háború kitörése óta a leghatározottabban kiáll Ukrajna függetlensége és területi integritása mellett. Hazánk történetének legnagyobb humanitárius akciója keretében rengeteg segélyszállítmányt vittünk, az országunk területére érkező ukrajnai menekülteknek pedig minden létező segítséget megadtunk és továbbra is megadunk.

A mi megközelítésünk középpontjában azonban az azonnali tűzszünet és a béketárgyalások mihamarabbi megkezdése áll, mivel a háború tönkreteszi Európát. Amit viszont a brüsszeli elit csinál, az fenntarthatatlan, nem szabad folytatni. Ezért Magyarország nem támogatta a fegyverküldést sem, és most sem támogatja, hogy a magyar adófizetők pénzét elküldjük Ukrajnába.

(14.20)

Tisztelt Ház! Az Európai Bizottság nem mérhet kettős mércével. Az Unió bővítésének egy objektív, szabályozott, az elért eredmények alapján álló folyamatnak kell maradnia. A politikai és technikai előkészítés szintje jelenleg azonban nem arra mutat, hogy Ukrajnával el lehessen kezdeni a tárgyalásokat ez ügyben. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokban.)

Felszólalások:   31-36   35,37-40   41-44      Ülésnap adatai