Felszólalás adatai

Felszólalások:   1-26   27-46   47-68      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : Köszönöm szépen, miniszter úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A módosító javaslatok benyújtására ma 16 óráig van lehetőség.

Dócs Dávid képviselő úr két percre kért szót. Képviselő Úr! Tájékoztatom önt, hogy a vita lezárását követően nincs lehetőség arra, hogy szót kérjen. A miniszter záróbeszéde elhangzott. Jakab István alelnök úr mint levezető elnök lezárta a vitát; sajnos, addig van lehetőség képviselői felszólalásokra. Igazán sajnálom, de a következő témában várhatóan vissza tud majd csatolni a témára. Köszönöm szépen.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az agrártermékek eredetvédelméről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/1841. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhető.

(11.20)

Most megadom a szót Nagy István miniszter úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon, miniszter úr, öné a szó.

DR. NAGY ISTVÁN agrárminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Az eredetvédelem az agrártermékek uniós piacán az egyetlen olyan eszköz, amellyel a magyar agrártermékeket földrajzi származásuk, illetve hagyományos előállítási módjuk okán jogszerűen lehet védeni és akár külföldi piacokon is népszerűsíteni. Az így oltalmazott elnevezés, azaz földrajzi árujelző, például a tokaji, a pálinka, a balatoni hal vagy a hagyományos különleges termékként védett rögös túró a nemzeti identitás, illetve az adott ország termelési hagyományainak és sajátosságainak kifejezésére is alkalmas.

Az oltalmazott elnevezések társadalmi és gazdasági jelentőségét felismerve indította el az agrártárca 2015-ben az eredetvédelmi programot. A program egyik célja a bejegyzett magyar földrajzi árujelzők számának növelése volt. E téren komoly sikereket ért el a program, hiszen munkánk eredményeként a kezdeti 56-on felül már 25 új magyar földrajzi árujelzővel bővült az uniós nyilvántartás, és további 11 földrajzi árujelző bejegyzésre vár a közeljövőben.

A program másik fontos célkitűzésének megvalósítása a már oltalom alatt álló elnevezések használatában rejlő lehetőségek nagyobb fokú kiaknázása. Elsősorban a cél elérése érdekében vált szükségessé az új törvényi keretek megteremtése, így az eredetvédelmi törvény megalkotása. Jelen törvényjavaslat elsődleges célja a földrajzi árujelzőkkel, a hagyományos különleges termékekkel és a borászati termékek hagyományos kifejezéseivel kapcsolatos rendelkezések meghatározása egy új jogszabályban, amely az uniós jogszabályoknak való megfelelésen túl jogi keretet teremt az oltalom alatt álló elnevezések hatékonyabb ellenőrzéséhez, védelméhez és piaci helyzetük megerősítéséhez.

Egyúttal megteremti a lehetőséget arra, hogy a termelői közösségek földrajzi árujelzőik és hagyományos különleges termékeik érdekében közösen cselekedjenek, nemcsak az elnevezés oltalma céljából, hanem például az elnevezéseket érintő tájékoztatási és promóciós tevékenységek kidolgozása és végrehajtása során is. Az önálló törvényen keresztül a földrajzi árujelzőkhöz és a hagyományos különleges termékelnevezésekhez fűződő agrárpolitikai, agrárgazdasági és vidékfejlesztési célok együttesen, a termelők és csoportosulásaik érdekeit előtérbe helyezve valósíthatók meg, egyszerűbb, átláthatóbb és könnyebben kezelhető jogszabályi hátteret biztosítva az oltalom alatt álló elnevezést viselő magyar agrártermékek előállítói számára.

A földrajzi árujelzők oltalmával kapcsolatos főbb rendelkezéseket jelenleg a védjegytörvény állapítja meg. A védjegytörvény azonban az agrárpolitikai célok megvalósulását nem tudja teljes mértékben biztosítani, mivel nem teszi lehetővé a kollektív jogosultságot eredményező oltalomhoz kapcsolódó részterületek, valamint a hagyományos különleges termékek törvényi szintű szabályozását. Az e szempontokat szem előtt tartó koherens és áttekinthető szabályozás tehát hiánypótlónak tekinthető.

Mik is ezek a szempontok? Hogyan valósítjuk meg ezeket? A hatékonyabb ellenőrzés és az oltalom alatt álló elnevezésekkel való visszaélés megelőzése érde-kében nyilvánosan elérhető nyilvántartás készül az érintett gazdasági szereplőkről. Az elnevezések nemzetközi védelmének és magasabb színvonalú közösségi menedzsmentjének elősegítése érdekében pedig a termelők, előállítók évente egyszer adatot szolgáltatnak az általuk megtermelt, előállított vagy készleten lévő és forgalomba hozott termékek mennyiségéről és kereskedelmi értékéről. Ezáltal lehetővé válik a bejegyzett elnevezés kereskedelemben való használatának nyomon követése és gazdasági elemzések készítése, illetve a közös előrelépés megalapozása.

Az elmúlt években a hazai zöldség-gyümölcs termesztők, élelmiszer-előállítók, pálinkakészítők nagyon sokat tettek egyénileg a magyar földrajzi árujelzős termékek sikeréért. A továbblépés záloga azonban az, hogy fel tudnake lépni közösségként közös érdekeik védelmében. Az eredetvédelmi törvény ebben kínál a termelők, feldolgozók számára érdemi segítséget. Érté-kes bortermő helyeink, élelmiszereink, pálinkáink oltalom alatt álló elnevezéseinek hatékonyabb védelméhez és piaci helyzetük megerősítéséhez fontos előfeltétel, hogy legyen valós jogosultsággal bíró gazdájuk, kezelőszervezetük. Ennek érdekében a törvényjavaslat megteremti a lehetőséget az érintett gazdasági szereplők számára, hogy kezelőszervezeteket hozzanak létre, és megadja az ezen szervezetek mindennapi működéséhez szükséges erőforrások megteremtésének és fenntartásának eszközét is. Összefoglalva, az eredetvédelmi törvénnyel az oltalom alatt álló elnevezések védelme javul, piaci helyzetük megerősödhet, a velük kapcsolatos ügyintézés átláthatóbbá válik, a termelői közösségek cselekvési lehetőségei bővülnek.

Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottaknak megfelelően kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy hozzászólásaikkal, szakmai javaslataikkal és majd szavazatukkal is támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka Pócs János képviselő úr, aki felszólalását itt az emelvény szószékén mondja el. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

PÓCS JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek vonatkozásában az Európai Gazdasági Közösség a kilencvenes évek elején alakította ki az első közösségi iparjogvédelmi oltalmi formát, a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek eredetmegjelölésének és földrajzi jelzéseinek közösségi oltalmát.

Az Európai Unió által ismert, oltalom alatt álló eredetmegjelölések és a földrajzi jelzések, együttesen: a földrajzi árujelzők, több mint 3 ezer agrártermék elnevezését védik. Az eredetmegjelölések és a földrajzi jelzések közösségi oltalma bevezetésének célja a termelői közösségek részére magasabb jövedelmet eredményező, minőségi, feldolgozott agrártermékek előállításának az ösztönzése.

A földrajzi árujelzők oltalma kollektív jogosultságot jelent, amely minden előállítót megillet, aki a meghatározott földrajzi területen a termékleírásnak megfelelően terméket állít elő, ugyanakkor kizárólagos jogosultságot biztosít számukra a bejegyzett földrajzi területekhez kapcsolódó név használatára. A tervezet célja kizárólag a mezőgazdasági termékek, élelmiszerek, borászati termékek, valamint szeszes italok  együttesen: agrártermékek  földrajzi árujelzőire és a hagyományos különleges termékekre vonatkozó egységes szabályozás megalkotása.

A mezőgazdasági termékekre, az élelmiszerekre, a borászati termékekre, az ízesített boralapú italokra és a szeszes italokra vonatkozó uniós eredetvédelmi oltalmi rendszer garanciát nyújt a fogyasztók számára a termelők földrajzi eredetére vonatkozóan; növeli az oltalom alatt álló termékek  ezt a hozzáadott értékek is javítják  értékesítési lehetőségeit.

Egy 2020 áprilisában készült uniós felmérés szerint a földrajzi árujelzővel ellátott termékek eladási értéke átlagosan több mint kétszerese a földrajzi árujelzővel nem rendelkező, más hasonló termékek eladási értékének. A földrajzi árujelzők hozzáadottérték-növelő hatása lehetővé teszi a termelők és az értéklánc egyéb szereplői számára a versenyképesség fokozását. A termelők számára biztosítja azokat az eszközöket, amelyek révén sajátos jellemzőkkel rendelkező termékekeiket hatékonyabban tudják a többi terméktől megkülönböztetni és népszerűsíteni, illetve a jogtalan névhasználatból eredő piaci visszaélésekkel szemben megvédeni azokat.

Az eredetmegjelöléssel, illetve a földrajzi jelzéssel rendelkező termékek esetében a termékek különleges minőségét a lehatárolt földrajzi terület sajátosságai, mint például az éghajlat, a föld, az emberi tudás jellemzi.

(11.30)

Egy földrajzi terület pontos lehatárolása, a termékek előállításának pontos szabályozása, a minőséget garantáló tulajdonságok ellenőrzésének előírása olyan elemei az uniós eredetvédelmi szabályozásnak, amelyek nemcsak a termelő számára garantálják a termékek eladhatóságát, hanem a fogyasztók számára is tájékoztatást nyújtanak az egyes termékek földrajzi eredetéről és minőségéről.

Az eredetvédelem egy ország kultúrájában a legfontosabb, hagyományokban gazdag értéket jelenít meg. Ezen értékeink megőrzése mindannyiunk közös érdeke. Napjainkban az élelmiszer eredete és egyedisége egyre inkább felértékelődik a termelők és a fogyasztók számára egyaránt. Ezek alapján kijelenthető, hogy a földrajzi árujelzők használata erős gazdasági potenciált jelent, amely jelentősen növeli a termékek értékét. Az Európai Unió a földrajzi árujelzőkre és a hagyományos különleges termékekre minőségrendszerként tekint elsősorban, mely a termelőket jutalmazza a magasabb minőségű termékek előállítása céljából tett erőfeszítéseikért, és amely a vidéki gazdaság számára jelentős előnyöket biztosíthat.

Az uniós jogi szabályozás ugyanakkor a földrajzi árujelzők oltalmi rendszerének működtetésekor elsősorban a magasabb minőségű termékek előállításának ösztönzését tartja szem előtt, amely a közös agrárpolitikához, a piaci, a jövedelemtámogatási politikához, a vidékfejlesztési politikához szorosan kapcsolódik. A földrajzi árujelzők és a hagyományos különleges termékek elnevezése ugyanakkor az agrártermékek nemzetközi piacon való újrapozicionálásában fontos szerepet tölt be.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nemzeti kormányunk kiemelt feladatának tekinti a földrajzi árujelzők rendszerének megerősítését, hogy minél több ilyen termék legyen hazánkban, és a termelők élvezhessék az általa elérhető értékesítési biztonságot és a legmagasabb árakat. A jelenlegi hazai jogszabályi környezet azonban az Európai Bizottság elképzeléseivel is összhangban álló agrárpolitikai célok megvalósulását nem tudja teljes mértékben biztosítani, mivel nem teszi lehetővé a termelői csoportosulások, a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos tevékenységet ellátó szervezetek szerepének megerősítését, a földrajzi árujelzők magasabb színvonalú közösségi koordinációjához szükséges előfeltételeket és a jogkörök biztosítását.

Mindezek alapján szükséges egy olyan önálló törvény megalkotása, amelyen keresztül a földrajzi árujelzőkhöz, a hagyományos különleges termékek elnevezéséhez fűződő agrárpolitikai, agrárgazdasági és vidékfejlesztési célok együttesen, a termelők és a csoportosulások érdekeit előtérbe helyezve valósíthatók meg, egyszerűbb, átláthatóbb, könnyebben kezelhető jogszabályi hátteret biztosítva a magyar agrártermékek és az előállítók számára egyaránt.

A törvényjavaslat pozitív hatásai között meg kell említenem az átláthatóbb ügyintézést, valamint az oltalom alatt álló agrártermékek elnevezésének hatékonyabb védelmét, mellyel a termelői közösségek a törvény által biztosított keretek között jobban meg tudják védeni a földrajzi árujelzőik piaci értékeit a nemzeti és a nemzetközi piacokon egyaránt. A törvény tehát kizárólag az agrártermékekre vonatkozó szabályozás megalkotásával segíti a magyar agrárgazdaság szereplői számára a földrajzi területhez köthető, egyedi minőségi jelzőkkel rendelkező termékek versenyképességének fokozását a hazai és a nemzetközi piacokon.

Az egyéb ipari termékek tekintetében, melyekre a földrajzi árujelzők oltalmára vonatkozó uniós jog rendelkezési hatálya nem terjed ki, továbbra is a védjegytörvény előírásai irányadók. E törvény szabályozza a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek, borászati termékek és szeszes italok eredetmegjelölését, a földrajzi jelzései, valamint a hagyományos kifejezései oltalmának megszervezése és törlése, a hagyományos különleges termékek elnevezésének bejegyzése és törlése, valamint a termékleírás módosítása iránti kérelemmel kapcsolatos eljárások rendjét, az oltalomból eredő jogosultságok érvényesítésének és a földrajzi árujelzők, valamint a hagyományos különleges termékek elnevezése védelmének speciális kérdéseit, az oltalom alatt álló elnevezések használatának ellenőrzését, a jogsértés esetén kiszabható jogkövetkezményeket.

A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszeréről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet 45. cikke lehetőséget biztosít a tagállamok számára, hogy területükön igazgatási eszközökkel ösztönözzék olyan szervezetek megalakulását és működését, melyek jogosultak fellépni az oltalom alatt álló földrajzi árujelzők, illetve a hozzájuk közvetlenül kapcsolódó szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megfelelő jogi védelmének biztosítása érdekében, és amelyek jogosultak tájékoztatási és promóciós tevékenységek kidolgozására és végrehajtására, bejegyzett elnevezés kereskedelemben való használatának nyomon követésére, továbbá gazdasági elemzések készítésére.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, támogassák a törvényjavaslatot. Az uniós jog által biztosított eszközzel élve az oltalom alatt álló elnevezések hatékonyabb védelme érdekében agrárpolitikai szempontból kiemelkedően fontos az előbbiekben felsorolt jogkörökkel rendelkező szervezetek létrehozása, melyek az érintett oltalom alatt álló elnevezés használatára jogosult valamennyi termelő, előállító nevében eljárhatnak, ehhez hozzájárulva a magyar gazdálkodók sikeréhez. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A DK képviselőcsoportjának vezérszónoka Barkóczi Balázs képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

BARKÓCZI BALÁZS, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy a DK képviselőcsoportja szerint a javaslat tartalmaz támogatható elemeket, ugyanakkor itt is szeretnék majd néhány kérdést feltenni miniszter úrnak.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat általános indoklása a következőt tartalmazza  idézem -: „Az Európai Bizottság megbízásából készült, 2020 áprilisában publikált uniós felmérés szerint a földrajzi árujelzővel ellátott termékek eladási értéke átlagosan több mint a kétszerese a földrajzi árujelzővel nem rendelkező hasonló termékek eladási értékének. Ezek alapján kijelenthető, hogy a földrajzi árujelzők használata erős gazdasági potenciált jelent, jelentősen növeli a termékek értékét.” Mindezt elismerve és nem vitatva azért meg kell jegyezni, hogy az elmúlt 12 hónapban, tehát 2021 szeptemberéhez viszonyítva az élelmiszerek ára átlagosan 35,2 százalékkal emelkedett, ezen belül is leginkább a kenyér ára, 76,2 százalékkal, a sajt ára  erről már volt szó az előbbi vitában  68 százalékkal, a tejtermékek, valamint a vaj és vajkrém ára 66,3 százalékkal, a margariné 61,2 százalékkal, a száraztésztáé 60,2 százalékkal, és átlag alatti mértékben ugyan, 22,4 százalékkal, de nőtt a sertéshús, 19,1 százalékkal a csokoládé, a kakaó, illetve a cukor. A miniszter úr említette, hogy reményei szerint nem lesz a tojásból hiány. A cukorból már van, miniszter úr, úgyhogy várjuk ki a végét. Ezenkívül 5 százalékkal nőtt az étolaj ára is.

Ennek következtében kijelenthetjük, hogy a megélhetési válság hatására, amelybe ez a kormányzat taszította az országot, a magyar fogyasztók esetében a földrajzi árujelzővel ellátott termékek vásárlása nyilvánvalóan nem elsődleges prioritás. Az a szomorú valóság, hogy a magyar vásárlók jelenleg a legolcsóbb és még a polcon lévő élelmiszereket szeretnék elsősorban megvenni.

(11.40)

Azt is olvastuk az általános indokolásban, hogy az Európai Unió a földrajzi árujelzőkre és a hagyományos különleges termékekre minőségrendszerként tekint elsősorban, amely a termelőket jutalmazza, és jutalmazza a magasabb minőségű termékek előállítása céljából tett erőfeszítéseiket is, amely a vidéki gazdaság számára előnyöket biztosíthat. Jelenleg  itt 2022. novemberi állapotról beszélünk  81 magyar földrajzi árujelző részesül uniós oltalomban: 38 borászati termék, 30 mezőgazdasági és élelmiszeripari termék, valamint 13 pálinka; további 23 termék esetében pedig a kérelem már be van nyújtva és nyilvántartásba vételre vár.

Elfogadjuk és támogatjuk tehát azt, hogy szükséges egy önálló törvény megalkotása, amelyen keresztül a földrajzi árujelzőkhöz és a hagyományos különleges termék elnevezésekhez fűződő agrárpolitikai, agrárgazdasági és vidékfejlesztési célok együttesen a termelők és a csoportosulások érdekét előtérbe helyezve valósíthatóak meg, viszont azt is fontosnak tartjuk, hogy ennek felülvizsgálata a kezdeti időszakban évente megtörténjen, és ha kell, akkor a gyakorlati tapasztalatok alapján módosításra kerüljön.

És most néhány kérdés a miniszter úrhoz. Ugye, a javaslat tartalmával kapcsolatban a 4. és 32. § alapján felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben állapítsa meg az e törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárások részletes szabályait. Azt kérdezném miniszter úrtól, hogy mikor készül el ez a rendelet, mennyit kell majd várni a törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárások részletes szabályaira.

A 18. § rögzíti, hogy a földrajziárujelző-kezelő szervezet földrajzi árujelző vagy hagyományos különleges termék védelmi alapot hozhat létre. Ezzel kapcsolatban azt szeretném kérdezni miniszter úrtól, hogy milyen hatékonyan tud fellépni a földrajzi árujelző vagy hagyományos különleges termék védelmi alap a hétköznapok során.

A 19. § rögzíti, hogy mi a teendő, ha oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel szemben bitorlás lép fel. Milyen hatékonyan lehet fellépni miniszter úr szerint, illetve kik hivatottak fellépni a bitorlóval szemben? És ugyanide kapcsolódik, hogy a 22. § leírja, hogy a bíróság elrendelheti a bitorlásra használt eszközök, anyagok vagy a bitorlással érintett áruk közérdekű célra történő ingyenes tulajdonba vételét. Valóban lehetőség vane térítésmentesen elvenni a bitorlásra használt eszközöket, amelyeket az előbb felsoroltam?

A 26. § rögzíti, hogy mi a teendő akkor, ha a cégnévben vagy az előállítási hely címében szereplő földrajzi terület neve oltalom alatt álló földrajzi árujelzőből áll. A Magyarország területén először forgalomba hozatalra kerülő agrártermékek esetében elsőnek azt kell megvizsgálni, hogy a cégnévben vagy az előállítási hely címében szereplő földrajzi terület neve nem tartalmaze oltalom alatt álló földrajziárujelző-megnevezést. Szeretném kérdezni, hogy jól értelmezteme ezt a passzust. És ugyanide kapcsolódik, hogy mely hatóság lesz az ezeknek az agrártermékeknek az ellenőrzését végző hatóság.

Végül: a 29. § az adatszolgáltatási rendről szól. Azt szeretném kérdezni miniszter úrtól, hogy milyen formátumban történik majd az adatszolgáltatás. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak, és előre is köszönöm a válaszait.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka Mihálffy Béla képviselő úr, aki felszólalását innen az emelvényről, a szószékről mondja el. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

MIHÁLFFY BÉLA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Az előző napirend vitájában elhangzott, hogy a hét híre az, hogy a közös agrárpolitikai stratégiai terv elfogadásra került a Bizottság által. Azt gondolom, hogy ez a munka elsősorban a minisztérium dolgozóinak köszönhető, úgyhogy szeretném ezt a munkát, ami ehhez az eredményhez vezetett, megköszönni mind miniszter úrnak, mind államtitkár úrnak, mind a minisztérium összes dolgozójának. Illetve az sem egy elhanyagolható tény, ez is lehetne itt jelen pillanatban a hét második híre, hogy gyakorlatilag az előző napirendnél minden ellenzéki hozzászóló mondott pozitívumot is. Tehát ha egy ilyen törvénymódosítás kerül a parlament elé, amelyről még az ellenzékiek is pozitívan tudnak nyilatkozni, ennél nagyobb eredmény nem kell, úgyhogy ehhez is szeretnék gratulálni, és köszönetet mondani szintén a munkához, amivel a törvénymódosítók jártak.

Na, de most a napirendről! Ahogy az expozéban is hallhattuk, az Országgyűlés előtt lévő agrártermékek eredetvédelméről szóló törvénytervezet célja a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek, valamint a borászati termékek és szeszes italok földrajzi árujelzőire, illetve a hagyományos különleges termékekre vonatkozó egységes nemzeti szabályozás megalkotása. A jogszabály megalkotására azért van szükség, mert a fogyasztókban egyre növekszik az igény a földrajzi eredetüknek köszönhetően egyedi tulajdonságokkal rendelkező, valamint a hagyományos módon előállított agrártermékek iránt. Erre az igényre válaszul biztosítani kell az ilyen sajátos jellemzőkkel rendelkező termékek előállítói számára azokat az eszközöket, amelyekkel termékeiket a forgalmazásuk során a többi terméktől hatékonyan meg tudják különböztetni, ezzel versenyelőnyt biztosítva számukra, valamint ezzel meg tudjuk védeni őket a tisztességtelen gyakorlatokkal szemben.

Az oltalom alatt álló földrajzi árujelzők tulajdonképpen azt jelzik, hogy a termék egy adott helyről vagy régióból származik, és különleges minőséget, hírnevet vagy egyéb jellemzőjét a földrajzi eredetének köszönheti, mint például nálunk, szegedieknél a tavalyi évben nyilvántartásba vett szegedi tükörponty. Ezen földrajziárujelző-oltalom a törvény szerint kollektív jogosultságot jelent, amely minden előállítót megillet, aki a meghatározott földrajzi területen a termékleírásnak megfelelő terméket állít elő, ugyanakkor kizárólagos jogosultságot biztosít számukra a bejegyzett földrajzi területhez kapcsolódó név használatára.

Még 2020 áprilisában került publikálásra az Európai Bizottság megbízásából készült felmérés, amely szerint a földrajzi árujelzővel ellátott termékek eladási értéke átlagosan több mint kétszerese a földrajzi árujelzővel nem rendelkező hasonló termékek eladási értékének. Ez hatalmas különbség, ezért kijelenthető, hogy a földrajzi árujelzők használata erős gazdasági potenciált jelent, és nagymértékben növelheti a forgalmazott termékek értékét.

A földrajzi árujelzők lehetővé teszik a termelők számára a versenyképesség fokozását a nemzetközi piacokon, biztosítva azokat az eszközöket, amelyek révén a sajátos jellemzőkkel rendelkező termékeiket hatékonyabban tudják a többi terméktől megkülönböztetni és népszerűsíteni, illetve a jogtalan névhasználatból eredő piaci visszaélésekkel szemben megvédeni.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az európai uniós jogi szabályozás a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatban elsősorban a magasabb minőségű termékek előállításának ösztönzését tartja szem előtt, amely a közös agrárpolitika piac- és jövedelemtámogatási politikájához és a vidékfejlesztési politikához szorosan kapcsolódik. Az Európai Unió a földrajzi árujelzőkre és a hagyományos különleges termékekre minőségrendszerként tekint, amely a termelőket jutalmazza a magasabb minőségű termékek előállítása céljából tett erőfeszítéseikért, így a vidéki gazdaságok számára előnyöket biztosít.

Az előttünk lévő új, az eredetvédelemről szóló törvény megalkotására azért is van szükség, mivel a jelenlegi hazai jogszabályi környezet az Európai Bizottság azon elképzelését, hogy megerősítse a földrajzi árujelzők rendszerét, összhangban az agrárpolitikai célok megvalósulásával, nem tudja teljes mértékben biztosítani, a korábbi jogszabály ugyanis nem teszi lehetővé a termelői csoportosulások, a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos tevékenységeket ellátó szervezetek szerepének megerősítését, a földrajzi árujelzők magasabb színvonalú közösségi menedzsmentjéhez szükséges előfeltételek és jogkörök biztosítását.

(11.50)

Az előttünk lévő új törvény tehát kizárólag az agrártermékekre vonatkozó szabályozás megalkotásával segíti a magyar mezőgazdaság szereplői számára a földrajzi területhez kötődő, egyedi minőségi jellemzőkkel rendelkező termékeik versenyképességének fokozását a hazai és a nemzetközi piacokon. Az egyéb ipari termékek tekintetében, melyek földrajzi árujelző oltalmára az uniós jogi rendelkezések hatálya nem terjed ki, továbbra is a védjegytörvény előírásai irányadók.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az általam elmondottak alapján a következő három, kiemelten pozitív hatása lehet a törvény elfogadásának. Elsősorban a keretrendszer elfogadásával átláthatóbbá és egyszerűbbé válik az ügyintézés. A szabályozás egyetlen összefüggő jogszabályban kerül meghatározásra. Másodsorban: az oltalom alatt álló elnevezések védelme minden eddiginél hatékonyabbá válik az új jogszabály elfogadásával. Végül pedig a termelői közösségek a rendelkezésükre álló, az új törvény által biztosított eszközök használatával jobban meg tudják védeni földrajzi árujelzőik piaci értékét a nemzeti és a nemzetközi piacokon. A törvény által biztosított keretek között képesek lesznek a földrajzi árujelzőhöz kapcsolódó marketingtevékenységet folytatni, továbbá gazdasági elemzéseket készíteni.

Úgy gondolom, hogy a törvényjavaslat támogatható kezdeményezéseket tartalmaz, ezért kérem önöket, hogy a KDNP-frakcióhoz hasonlóan támogassák önök is a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka Bencze János képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

BENCZE JÁNOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Pillanat, belövöm a technikát, mert most nem jó.

ELNÖK: Megigazítja a mikrofonját képviselő úr. (Bencze János: Köszönöm, gubanc keletkezett.) Bocsánat, kérem az órát visszaállítani. Képviselő úré a szó.

BENCZE JÁNOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Egy olyan javaslat áll előttünk, amely mindenképp támogatandó, hiszen ezek a földrajzi eredetvédelmek, hogy honnét származik egy termék, az adott termelőt is büszkeséggel töltik el. Minden, az agráriumban élő ember, aki ott termel, saját terméket hoz létre és egy ilyen védjegyre szert tesz, az egyben büszkeséggel is fog rendelkezni, amikor külföldön járva, ismerősei által visszahallja, hogy ő egy ilyen terméket állított elő. Mi magunk is voltunk ilyennek részesei, védjegy nélkül, de a saját termékünket hozták vissza ajándékba Dubajból. Ez egy külön büszkeség, és ez meg fogja erősíteni azt a fajta termelői öntudatot, hogy érdemes ilyeneket tenni, és érdemes ilyeneket létrehozni.

Nagyon remélem, hogy ez mindenképp előnyt fog jelenteni mind az uniós, mind a világpiacon, és azok a magyar terméknevek, földrajzi eredetjelzők, amelyek anno a második világháború előtt és utána is kiváló termékeket jeleztek, ezek visszatérnek a világba, és piacokat biztosítanak a mi termékeinknek, akár Nyugaton, akár Keleten. Viszont tartjuk azt, hogy minden törvény és jogszabály annyit ér, amennyi hasznot hoz, és amennyit be tudunk belőle tartatni. Nagyon-nagyon remélem, hogy amik itt szerepelnek, például a bitorlás, nagyon komoly szankciókkal fognak járni, képletesen szólva olyannal, hogy aki ezt elköveti, az egy termelői közösséget tesz tönkre; Magyarországnak egy kincsét teszi tönkre, hozza rossz hírnévbe, és lehetetlenít el termelőket, veszi el a megélhetésüket, veszi el a családjuk megélhetését.

Egy ilyen jogszabálynál nagyon komoly szankciókat fogunk kérni a Jobbik nevében, hogy magyar emberek, magyar termelők, akik szívüket, lelküket beletették a termékbe, a magyar földet óvják, védik, hiszen az az életük, ne lehessen őket ellehetetleníteni. Egyszerűen szólva, ahogy ők mondták  én méhészeti termelőket képviselek , aki ezt elköveti, arra rohadjon rá a műanyag lakat; erre ennél szebb szó nincsen. Behoznék egy élő példát. Nagyon szépen, nagyon jól megjelölünk egy terméket eredetvédelemmel, és mi történik akkor, ha valaki külföldről hoz be  azt a terméket úgymond elbitorolva vagy csak lenyomva  olyan terméket, amelynek egyértelműen gyengébb a minősége, akár hamisítvány. Hát, ezek nyerjék el a méltó büntetésüket!

Tisztelt Miniszter Úr! Ön is méhész, mint én, mint kollégát köszönthetem a teremben, most a méhészszakma nevében szólok. Ez nem is szakma, ez egy életforma. 12 ezer magyar méhész vár segítséget  mondjuk, nevezzük termékbitorlásnak , mert Ukrajna irányából, abból az Ukrajnából, ahol a háború következtében mindenből kevesebb termelődik, minden válságot okoz, mézdömping van. Az ukrán határon keresztül ömlik be  mint mondjak rá?  a méznek nevezett valami a határon, hol a magyar határon, hol Szlovákia irányából, és nagyon nyomott áron. Kilátástalan helyzetbe juttatták ezzel a magyar méhészeti ágazatot.

Ilyen esetekben is, még ha nem is esik egyértelműen valami oltalom alá, én kérném a miniszter úr segítségét, hogy ezt vizsgálják meg, hogy mi jön be, milyen hatása van, és akik ezt elkövették, ha hamisítványról van szó, feltételezhetően kínai mézről, kapják meg a méltó büntetésüket. Ugyanis oltalom nélküli terméknél számtalanszor látjuk, és ismét a méhészetre utalok, hogy az, aki a hamisítást elkövette, nem Sopronkőhidáról mosolyog ki a rácsok mögül, hanem sokadszor szerepel a hírekben, hogy igen, megint hamis termék jelent meg a neve alatt, megint minőségen aluli termék vagy szennyezett termék, évtizedek óta, és mintha valakinek a védelmét élvezné, mintha létezne Magyarországon egy olyan, nem is tudom, élelmiszer-maffia, amire az olaszok is utaltak anno, ami valamiféle védelmet kap Magyarországon. Én nagyon-nagyon remélem, hogy ez nem a NER része, nem onnét kap védelmet.

Én arra kérem önöket, hogy ez ellen mindenképp lépjenek fel, a törvényjavaslat pedig ebben a formában, ahogy be lett adva  magának a törvényjavaslatnak a szándéka és az a nemes szándék, hogy igenis ezeknek a termékeknek a körét még bővítjük, ezáltal megerősítjük a magyar termelői öntudatot , mindenképpen támogatandó. A mi részünkről mindenképp megvan a támogatása. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A Mi Hazánk képviselőcsoportjának vezérszónoka Dócs Dávid képviselő úr. Amennyiben úgy ítéli meg, hogy aktuális még a két percre tervezett felszólalás, akkor azzal nyissa meg a beszédét.

DÓCS DÁVID, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! Igen, valóban az agrártermékek eredetvédelme egy rendkívül szükségszerű törvényjavaslat, így igazság szerint itt, azt gondolom, az időkeretemet nem is fogom kihasználni, hiszen ez egy rendkívül támogatható törvényjavaslat, amelyet mi is támogatni fogunk, annál is inkább, mivel az agrártermékek eredetvédelme úgymond a tájegységek védjegye, hiszen hagyományokon alapuló és magas hozzáadott értékekkel készülő termékekről beszélünk, amely termékek, úgy gondolom, ezekben a jelenlegi élelmiszer-hiányos, válságos időszakokban még inkább felértékelődtek. Azt gondolom, azok a családok, azok a családi gazdaságok, azok a termelők és termelői közösségek, akik még a XXI. században is erre adták a fejüket, hogy nekünk első osztályú élelmiszert és élelmiszer-alapanyagot állítsanak elő, azok a legnagyobb megbecsülésben kell hogy részesüljenek.

Éppen ezért most kötném át, ha már elnök úr is felhatalmazott erre, az előző témával és az előző napirendi ponttal, hiszen egész egyszerűen nem elég oltalom alá venni a magyar termékeket, hanem oltalom alá szükséges venni a magyar termőföldet is. Örülök neki, hogy agrárminiszter úr megvédte az álláspontját. Én örülnék a legjobban, ha feltétel nélkül agrárminiszter úrnak lenne igaza, de ha én azért most a laptopomra ránézek, akkor egy Zala vármegyében kiadott, kormányhivatal által lepecsételt határozatot látok, amit dr. Sifter Rózsa jegyzett. Ebben egészen egyszerűen egy elővásárlásra jogosultságról van szó.

Arról van szó, hogy egy tősgyökeres magyar gazda, akinél szintén egyébként az oltalom elkélne, hiszen Kovács Gyulának hívják ezt az úriembert, aki a Tündérkert-mozgalom megalapítója, és óriási állami munkát vállalt magára, hiszen egy génbankot, egy gyümölcsfagénbankot hozott létre, és most már több tündérkert is van, akik ezeket az őshonos magyar fajtákat próbálják preferálni, szóval ők, akik több száz ilyen őshonos magyar gyümölcsfát hoztak létre, most sajnálatos módon abba a nagyon érdekes helyzetbe csöppentek, amikor egész egyszerűen a magyar kormányhivatal egy osztrák állampolgárnak adott elővásárlásban elsőbbséget, akinek az ausztriai címére postázták ki ezt a határozatot. Ő Wolfgang Hubert Binder, és Ausztria 8200 Gleisdorf címen található. Tehát az a sajnálatos helyzet állt elő, hogy erre a címre értesítettek, még egyszer mondom, egy osztrák állampolgárt, aki egy magyar, ilyen oltalom alatt álló termelő elé sikerült hogy helyezkedjen az elővásárlási rangsorban.

(12.00)

Ez azért probléma, mert hiába védjük mi oltalommal a magyar termékeket, ha a magyar termőföldet nem sikerül eléggé. Remélem, hogy agrárminiszter úr meg fogja tudni cáfolni majd akár ezt a konkrét példát is, akár ennek a konkrét példának a mentén rengeteg hasonló másik példát. Hiszen ha a Dunántúlon járunk, akkor ott is rengeteg oltalom alatt álló termékkel találkozhatunk, de ha az ottani gazdákkal beszélünk, akkor nagyon sokszor nekik már teljesen más a véleményük, mint agrárminiszter úrnak, hiszen ezerhektáros birtoktestek és egységek vannak kikerítve a Dunántúl szívéből, amik technikailag megszűntek egyébként magyarnak létezni. Már olyan érzése van az embernek, mintha nem Dél-Dunántúlon, hanem valahol Kelet-Ausztriában járna.

Úgyhogy a törvényjavaslatot száz százalékig szeretnénk támogatni, köszönjük szépen mindenki beletett munkáját, és remélem, hogy bár nem teljesen ehhez a napirendi ponthoz tartozik, minimálisan tudja majd agrárminiszter úr érinteni az előbb felvetett problémámat is. Köszönöm szépen a szót. (Szabadi István tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki a vitában felszólalni. (Jelzésre:) Igen, kétperces felszólalások következnek, elsőként megadom a szót Tasó László képviselő úrnak.

TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Elnézést kérek, csak most tudok szólni az előző javaslattal, törvényjavaslattal kapcsolatban, és egy hosszú mondatban az lenne a tiszteletteljes kérésem, hogy miniszter úr mérlegelje majd a módosító javaslatomat, amelyben arról jelzek, hogy az állami erdőkkel érintett települések esetében nem mindenhol rendelkeznek olyan területtel, ahol közjóléti célokat lehetne megvalósítani, és olyan beruházásokat tudnának létrehozni, amelyek a lakossági igényeknek megfelelőek. Ezért a javaslatom arról fog majd szólni, hogy nagy társadalmi igényű beruházásokhoz mérlegelje az agrárminiszter úr a 10 hektárnál nagyobb állami erdőterület állami tulajdonból való kikerülését is. Ez lenne majd a kérésem, köszönöm szépen a lehetőséget, hogy elmondhattam. Köszönöm, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Mivel egy frakcióból egy blokkban csak egy képviselő jelentkezhet, ezért azt javaslom Herczeg Tamás képviselő úrnak, hogy rendes felszólalásra már bejelentkeztettem, hogy amennyiben ezt elfogadja, akkor rendes felszólalásra adok szót, és addig mondja a beszédét, amíg az fontos. Parancsoljon!

HERCZEG TAMÁS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Egy olyan aspektusára is fölhívnám a figyelmet ennek a jogszabálynak, ami talán nem hangzott el itt az elmúlt néhány percben. Ha eredetvédett terméket vásárolunk, akkor az egész biztos, hogy nem génmanipulált eredetű, génmanipulált anyagból, alapanyagból készül. Talán azt is érdemes kiemelnünk, hogy ha a kultúránk részét képező, a hagyományaink részét képező terméket vásárlunk, ha vásárlóként ezen a piacon jelenünk meg, azzal a kistermelők, a termelők jövedelemtermelő képességét erősítjük. Úgyhogy ha valamilyen magyar eredetvédelemmel ellátott terméket vásárlunk akkor, amikor megyünk egy üzletbe, akkor bátran választhatjuk a hazait, merthogy mind az alapanyagában, mind a minőségében, a hozzáadott értékben, az ízében biztos, hogy kiváló, és egészen biztos, hogy a miénk.

Az elmúlt néhány évben, de legalábbis olyan adatot láttam, hogy az elmúlt évtizedben néhány év alatt két és félszeresére nőtt a termelői piacok száma Magyarországon, ez is mutatja részben azt az oldalt, ami a kistermelői oldalon jelentkezik, azt az oldalt, hogy egyre többen vannak olyanok, akik a saját terméküket, a saját gyümölcsüket, zöldségjüket, fűszerüket, állati eredetű termékeiket szívesen viszik közvetlenül a vásárlók elé, és akik vásárolnak, azok számára is kínálnak kedvezőbb, jobb minőségű árukat.

Ez a paradigmaváltás pedig, ami a mi vásárlásainkat jelenti, szintén azt mutatja, hogy ez a jogszabály részben az előállítói, részben pedig a fogyasztói oldalon igen fontos biztonságot, garanciát, hagyományőrzést, értéknövekedést is jelent az előállítók számára, úgyhogy ez egy kiváló jogszabály, azt hiszem, mi, vidéki emberek, ebben egészen biztosak lehetünk. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Mivel további felszólalásra senki nem jelentkezett, az általános vitát lezárom, és tisztelettel arra kérem miniszter urat, hogy ha az időkeretébe belefér, azokra a kérdésekre is válaszoljon, amelyek ugyan nem teljesen ehhez a témához tartoznak, de mégis illeszkedtek ahhoz. Parancsoljon, miniszter úr, öné a szó.

DR. NAGY ISTVÁN agrárminiszter: Köszönöm. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Köszönöm szépen a törvényjavaslathoz fűzött észrevételeiket, és hadd kezdjem is sorban, ahogy a vezérszónokok voltak.

Köszönöm szépen Pócs János képviselőtársamnak, hogy a Fidesz-frakció érti, támogatja azt, hogy maga az élelmiszer egyre inkább felértékelődik, maga a termelés egyre inkább felértékelődik, a minőség egyre inkább felértékelődik, és látszik az, hogy mily konkurencia, mily verseny van a világban, és hogy mennyire fontos egy globális piacban az, hogy hogyan tudjuk megvédeni lokálisan és helyi szinten azokat az értékeket, amelyek bennünket egyedivé és megismételhetetlenné tesznek.

Persze még itt Pócs János képviselőtársamnak egy fontos gondolata volt, hogy ez egy erős gazdasági potenciált jelent, és erre felelt aztán rögtön Barkóczi Balázs képviselőtársunk, és fogalmazta meg azon aggályát, hogy akkor vajon drágító hatásúe ez egy EU-s tanulmány szerint. A lehető leghatározottabban szeretném megnyugtatni és elutasítani: nem az, védő jellege van. Egy globális piaci helyzetben, akkor, amikor ráadásul nagyon fontos szempont számunkra is az élelmiszer-minőség kérdése, a minőségbiztosítás kérdése, a nyomonkövethetőség a termőföldtől az asztalig, hogy tudjuk, hogy milyen minőségben, honnan származik az élelmiszer, akkor ez az eredetvédelem nagyon-nagyon segít és véd.

Nyilván láthatja, hogy mily termékek azok, amelyek most ott vannak, akár mondjuk, az újfehértói fürtös meggy vagy annak a pálinkája, mind-mind eredetvédett termék, mert minőséget jelent, különleges minőséget jelent. A kommersz világban egy olyan egyediséget jelent, amelynek egy speciális vásárlói rétege van. Tehát egyáltalán nem azt a vásárlói kosarat befolyásolja, mint amire ön hozta a példát. Hiszen az ez után mondott mondatai pontosan tökéletesen cáfolták, amikor mondta, hogy mily áremelkedések voltak más termékek esetében  egy sem eredetvédett termékkörbe tartozó volt.

Rendelet mikor lesz?  kérdezte. A törvény hatálybalépésével jön a végrehajtási rendelet is: 2023. május 1-je.

Azt tudom ígérni mindenkinek, hogy a bitorlás ellen a lehető legszigorúbban szeretnénk fellépni, mert nagymértékben befolyásolja az adott termelő gazdaságosságát. Az adatszolgáltatás gyakorlatilag statisztikai célokat szolgál, és azt akarjuk tudni ezzel, hogy mennyi termék az, ami piacra kerül. A védelmi alapot a termelői kezelőszervezet működteti, ahol arra tartalékolnak forrást, hogy a jogellenes névhasználattal szemben fel tudjanak lépni, ilyen például az ügyvédi költség vagy éppen a szakértői díj.

Hogy a cégnévhasználat hogyan lehet eszköze a visszaéléseknek, arra mondok önnek egy egyszerű példát. Tokaji Bor Kft., ha ezt a nevet választja valaki, és ezt a címkére határozott, jó nagy betűvel fölírja, majd apró betűvel tájékoztat mindenkit, hogy egyébként ebben egy olasz bor van, de mindenki a Tokaji Bor Kft.-t látja, és azt gondolja, hogy akkor ez egy tokaji bor, és ezért kell nekünk ezekre a kérdésekre is határozottan odafigyelni, hogy csak egy példát mondjak önnek.

(12.10)

Bencze János jobbikos képviselőtársamnak hadd mondjam, hogy köszönöm, hogy a törvény szándékát támogatandónak tartja, és köszönöm azt is, hogy jelezte, hogy minden törvény annyit ér, amit be lehet tartani belőle. Igen. Szeretném itt is jelezni, hogy a bitorlást nagyon szigorúan és nagyon határozottan fogjuk büntetni és szankcionálni.

Akkor térjünk rá a méhészek problémájára, hogyha van egy mondatnyi időm. Különbséget kell tenni két nagyon fontos dolog között. Nézzük meg, mi zajlik jelen pillanatban Ukrajnában! Van egy háborús helyzet. Az ukrán méhészek közössége: a mi 20 ezres méhésztársadalmunkhoz képest ők 400 ezren vannak. Tehát a mennyiség ennyivel nagyobb, hiszen nézzünk a térképre, Magyarország termelőadottságaira és Ukrajna termelőadottságaira.

Háború dúl. Nem tudják, hogy a kipörgetett méz holnap még egy rakétatalálat áldozata lesz, vagy éppen hadizsákmányként elviszik, vagy egyáltalán piacra tudjáke vinni. Ezért elkövetik a legpiacellenesebb hatást, hogy azonnal a pörgetőből a piacra viszik. Ezt sajnos az európai mézkereskedők a legnagyobb örömmel kihasználják, mert olcsó mézet kapnak és egyébként természetes mézet kapnak jó áron. Azért mondtam, ez az egyik, hogy mondjam, aspektusa a dolgoknak.

A másik, amire ön utal, na, az ellen nagyon határozottan föl kell lépni. De én nem gondolom a háború következtében, hogy ott most kínai hamisítással pepecselne valaki, hanem egyszerűen maga Ukrajna méhésztársadalma óriási volumenű mézet állított elő, mert jó méhészeti év volt, és egyszerre piacra juttatta ezt, mert nem akarja, hogy elvesszen ez, és inkább olcsó áron adja el, de biztosan bevételhez akar jutni, hiszen lehet, hogy éppen a költözéshez, lehet, épp az áttelepüléshez, a meneküléshez, a túléléshez kell számára az a forrás, amit ebből a mézből biztosított.

Egyet tudok a magyar méhészközösségnek jelezni, hogy most indul meg gyakorlatilag az influenzaszezon, most jön igazából az európai mézfogyasztási szezon beindulása, amihez nyilván mézet kell majd vásárolni, és reményeink szerint megindul elfogadható áron, piaci áron a hazai mézek felvásárlása is.

Akkor erre is tegyünk okot, mert nem arról szól, hogy a magyar mézfeldolgozók Ukrajnából veszik meg a mézet, hanem arról szól a helyzet, hogy mi, ahogy általában mindenből, sokkal többet állítunk elő mézből is, mint amennyit az ország elfogyaszt. Ezért mi is az európai piacra való bejutásban vagyunk érdekeltek, csakhogy az európai piacon most ott van dömpingáron, legnagyobb mennyiségben az Ukrajnából származó méz, ezért nem fér bele a miénk jelen pillanatban, nincs kereslet a miénkre. De azt remélem, hogy az influenzaszezon és a téli időszak megindulásával, a karácsonyi sütésekre és a karácsonyi ünnepi asztalra való készülődésre való megindulással a magyar méznek is ott lesz a helye az európai és a magyar fogyasztók asztalánál is.

Dócs Dávid képviselőtársamnak, a Mi Hazánk részéről: teljesen egyetértek azzal, hogy azt mondja, hogy nem elég oltalom alá helyezni a terméket, a földet is óvni kell. Én tegnap szembesültem pontosan ezzel a példával, amit ön jelzett, hiszen eljutott hozzám Kovács Gyula panasza. Be kell vallanom, a kollégáim a tanúi annak, hogy végtelenül fölháborodtam ezen, vizsgáltatást, kivizsgálást ígérek, és a legszigorúbb számonkérést, mert ilyen egyszerűen nem fordulhat elő. De egyébként a törvényből következik, az eredetvédelmi törvényből pont, hogy az elővásárlási joga is előkelő lesz az eredetvédett terméket termelőknek ilyen esetekben.

A dél-dunántúli példára hivatkozva legyünk igazságosak, és a helyzet egész volumenét fessük ki, mert vannak olyan, látszólag külföldi emberek, akik magyar állampolgárok is. Magyar állampolgárokat nem lehet hátrányosan megkülönböztetni ilyen esetben. Tehát a teljes kép fölfestéséhez ezt is tegyük hozzá, ez pont a dél-dunántúli példánál kifejezetten igaz.

A bitorlás miatt kivont termék közérdekű célra önkormányzatok számára vagy egyház, vagy karitatív szervezet részére azért adható át, főleg akkor, ha az élelmiszer minőségében semmiféle kifogás nincs, csak egyszerűen arról szól, hogy megtévesztő a címke, vagy hamis adatot tüntetnek fel a címkén, tehát az fogyasztható termék, akkor vétek volna egyszerűen pazarolni, hanem akkor a karitatív szervezetek hadd használják. Fogjuk ezt föl úgy, mint az élelmiszer-pazarlás elleni egyik akciónak a lehetőségét.

Tasó képviselőtársamnak azt tudom mondani, hogy nyújtsa be azt a módosító törvényjavaslatát.

Herczeg Tamásnak pedig köszönjük annak megerősítését, hogy Magyarország határozottan lép föl a GMO-s termeléssel szemben, és védi és viszi a zászlót a GMO-s küzdelemben. Jelezte itt is, hogy természetesen a piacnak mekkora szerepe van abban, hogy az a biológiai sokszínűség, a kézműves termékek sokasága megfelelő helyet kapjon, és hozza össze a termelőt a vásárlóval, és tudjon kialakulni egy olyan lehetőség, hogy a magyar gasztronómia megújításához, a helyben lakók megerősítéséhez, a vidék megerősödéséhez, gazdaságának erősödéséhez is tudjon vezetni ez a törvény.

Igen tisztelt elnök úr, köszönöm szépen a lehetőséget. Azt remélem, hogy a módosítók megtárgyalása után a parlament nagy arányban el tudja fogadni ezt a törvényt. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokban.)

Felszólalások:   1-26   27-46   47-68      Ülésnap adatai