Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Most a KDNP frakcióvezetője, Simicskó István képviselő úr következik. Parancsoljon!

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A biztonság nagyon fontos alapérték, különösen akkor, amikor háború dúl a szomszédságunkban.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tudjuk, hogy a biztonság fogalma egy komplex, összetett fogalom, tudjuk azt is, hogy ennek megvan a politikai, társadalmi, katonai, gazdasági, pénzügyi, kiber- és humán biztonsága is, és napjainkra egyre erősödő jelenséggé vált az energiabiztonság kérdése.

Az energiabiztonság elválaszthatatlan része egy ország biztonsági rendszerének, biztonságpolitikájának. Ezért kulcsfontosságú, hogy az energetikai ellátás biztonsága megoldhatóe a magyar emberek, a magyar társadalom, a magyar gazdaság részére  kiszámíthatóe, tervezhető-e? És egyáltalán nem mindegy, hogy milyen áron kerül ez Magyarországra.

Az energia napjaink világának egyik alapfeltétele, ezt mindannyian tudjuk és ismerjük. És egyre inkább azzá válik, hiszen olyan társadalmakban élünk, olyan gazdaságokban, ahol egyre inkább fontos az energia mennyisége, és egyre növekszik az energiaigénye az emberiségnek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mi úgy látjuk, hogy ez egy klasszikus állami feladat, hiszen az államnak a biztonság garantálása mindenféle területen kiemelkedő jelentőségű alapfeladata, és úgy tekintünk mi, kereszténydemokraták erre, hogy igen, a magyar kormány, a Fidesz-KDNP-kormány ennek szellemében jár el, amikor védi a magyar érdekeket, kiáll Magyarország gazdasági, energiabiztonsági érdekei mellett. És emellett egyébként még nyilván a háború sújtotta Ukrajna területéről ideérkező menekülteket is segíti, sőt segélyszállítmányokat és gyógyszereket, kötszereket juttat el Ukrajna területére. Tehát ez a helyes, és korrekt álláspont, emellett folyamatosan hangsúlyozzuk, hogy mi a béke pártján állunk, a békét támogatjuk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az energia kérdésénél azonban néhány dolgot, néhány alapdolgot érdemes áttekintenünk, hiszen a brüsszeli bürokraták döntései, javaslatai, elképzelései eléggé zavarossá, kiszámíthatatlanná és kockázatossá teszik Magyarország és az egész Európai Unió energiaellátását.

Ezért talán néhány adatot jó leszögeznünk, és a döntéseink során is ezt figyelembe venni. A helyzet az, hogy Európa számára az energia olyan lehetőséget nyújt, amely azt mutatja, hogy a Föld fosszilis energiáinak 1,7 százaléka fölött rendelkezik. Európa rendelkezik a legkevesebb fosszilis energiával, ezért bizony függőségbe kerül azon térségektől, azon országoktól, amelyek rendelkeznek energiahordozókkal, energiatartalékokkal.

Oroszország 17 millió 100 ezer négyzetkilométer területtel bír, a Föld legnagyobb területű országa, a második legerősebb hadsereggel bír, szuperhatalom, atomhatalom, és óriási földgáz- és kőolajtartalékokkal rendelkezik. Csak szeretném hozzátenni, hogy a szakértők szerint minimum egy-, maximum kétmillió év kell, míg szénhidrogén-lelőhelyek kialakulnak; az emberiség története és a Föld története ezt mutatja. Ezzel szemben az Európai Unió 27 tagállamának területe 4 millió 230 ezer négyzetkilométer, tehát Oroszország területe négyszer, több mint négyszer akkora, mint az egész Európai Unió a 27 tagállamával együtt.

Ezért aztán különösen sajátos és érdekes döntési helyzetekre lehetünk tekintettel, hiszen Brüsszelben éppen szankciókkal és embargókkal sújtják Oroszországot, mégpedig kőolaj és földgáz vonatkozásában. Ami egészen sajátos  erről beszéltünk itt Szijjártó külügyminiszter úr napirend előtti felszólalása kapcsán is , hogy most ki büntet kit, kinek fog ez fájni. Valóban az oroszoknak, vagy esetleg nekünk is ez fájni fog? Márpedig mi úgy látjuk, hogy rendkívüli károkat okoz a magyar gazdaságnak és egész Európának a szankcióknak ilyen típusú kiterjesztése.

(14.30)

Én azt látom, tisztelt képviselőtársaim, hogy a Marshall-segély óta elkényeztetett és elkényelmesedett Európa, amely lassan föladja keresztényi hitét, hoz olyan döntéseket egy olyan országgal szemben és olyan területeken és olyan témákban, amelyek az energiabiztonság területére vonatkozóak, amelyek mindenképpen károsak mindannyiunk számára, és emellett még egy olyan országgal szemben, ahol az orosz egyházfőt, Kirill metropolitát, pátriárkát nem engedik be, és szankciókkal sújtanák az orosz egyház vezetőjét és az ortodox egyház vezetőjét. Ez megdöbbentő, tisztelt képviselőtársaim, példátlan eset, és tudjuk az orosz egyház történetét, hiszen 1917-ben a kommunisták legfontosabb célkitűzése volt az orosz egyház megszüntetése, 130 ezer papot vittek el koncentrációs táborokba, harminc papot, püspököt végeztek ki, tehát ateista ötéves tervek voltak az egyház megsemmisítésére.

Úgyhogy mi, kereszténydemokraták mindenképpen tiltakozunk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) ezzel a kiutasítással, ezzel a szankcióval szemben, és továbbra is támogatjuk a kormánynak a magyarok melletti kiállását. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Most Menczer Tamás államtitkár úrnak adom meg a szót. Parancsoljon!

MENCZER TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Mielőtt a szankcióval és az olajjal kapcsolatos felvetésére reagálnék, engedje meg, hogy felhívjam a figyelmet egy, azt gondolom, ma méltatlanul elsikkadt mondatra, nevezetesen Tordai frakcióvezető úr azt jelentett be, hogy a baloldal négy kétharmados vereség után most már elkezdi a magyar embereket képviselni. Szerintem ez egy szép cél, gratulálok, és sok sikert kívánok hozzá!

A probléma azonban az, hogy nem ez történik. A valóságban nem ez történik, a baloldal továbbra sem a magyar embereket, a magyar érdekeket képviseli. Ahogyan ön is említette, a szankcióról és az olajról ma már volt itt szó, folyt egy vita Szijjártó külügyminiszter úr felszólalása kapcsán, és ekkor is kiderült, hogy a baloldalt a valóság nem érdekli, és akit a valóság nem érdekel, az nem tudja és nem is akarja a magyar embereket képviselni.

Nézzük a valóságot! Gázzal kapcsolatban a magyar éves felhasználás 85 százaléka orosz gáz, az európai gázfelhasználásnak szintén a 40-50 százaléka orosz gáz. Kőolajjal kapcsolatban a helyzet az, hogy a magyar éves felhasználás 65 százaléka érkezik Oroszországból, ez napi 20 ezer tonna kőolajat jelent. Ezeket a mennyiségeket nem lehet, egészen egyszerűen lehetetlen egyik napról a másikra más forrásból pótolni. És valóban  ha tetszik Gurmai képviselő asszonynak, ha nem az „atombomba” kifejezés , az a brüsszeli szankciós csomag, amelyet most összeraktak, az a magyar gazdaságra nézve egy atombombát jelent. Ez a valóság, és azt gondolom, hogy nekünk a magyar emberek arra adtak felhatalmazást, sőt azt szabták feladatul, hogy a valóságról beszéljünk. Ez a szankciós csomag 700 forintos benzint és 800 forintos gázolajat jelentene, és ettől Magyarországot és a magyar családokat meg kell védenünk. (Zaj.  Az elnök csenget.) Plusz, ha azt is figyelembe vesszük, hogy már döntés született az uniós vezetők között arról, hogy nem hoznak olyan döntést, amely nem veszi figyelembe az országok eltérő energiakészletét, és mégis ilyen döntés született Brüsszelben, az a helyzetet csak súlyosbítja.

És hogy miért mondom azt, hogy a magyar baloldalt a valóság nem érdekli? Ugyanis Szijjártó miniszter úr felszólalása után talán kivétel nélkül minden frakcióvezető azt mondta, hogy a magyar kormány nem tett meg mindent és nem tett eleget az úgynevezett diverzifikáció érdekében. Hát, dehogynem! A diverzifikáció, vagyis az, hogy minél több forrásból és minél több útvonalon érkezhessen energiahordozó Magyarországra, az egy helyes törekvés, magyar érdek, éppen ezért mindent meg is tettünk az elmúlt években ezért, és ezt folyamatosan el is mondtuk.

Gáz vonatkozásában hadd tájékoztassam a tisztelt Házat arról, hogy hét szomszédos országunk közül hattal van gázösszeköttetésünk, tehát sok irányból tudnánk gázt beszerezni, gázt vásárolni, mi a házi feladatunkat elvégeztük. Senki nem várta és kérte jobban nálunk a horvátországi krki LNG-terminál megépítését, éveket kellett erre várnunk, mire végre elkészült. Van is ott egy egymilliárd köbméteres szerződésünk. A magyar éves felhasználás 9-10 milliárd köbméter, tehát Horvátországból jön egymilliárd köbméter, mi tudnánk 7 milliárd köbmétert is vásárolni onnan, csak ahhoz bővíteni kellene az LNG-kapacitást meg a horvát gázösszeköttetést, illetőleg a horvát energiaszállítási képességeket, tehát ez sem rajtunk múlik.

Kőolaj vonatkozásában a helyzet az, hogy tudnánk kőolajat vásárolni az Adria-vezetéken, de a horvátországi szakaszon kapacitásszűkület látható. Tehát horvát barátainknak egy jelentős beruházást kellene végrehajtaniuk ahhoz, hogy mi onnan nagyobb menynyiséget tudjunk vásárolni. Nem beszélve arról, hogy a magyar finomítói technológiát sok év alatt, legalább öt év alatt sok száz milliárd forintért kellene átalakítani ahhoz, hogy más típusú kőolajat is tudjunk fogadni, és a vége áremelkedés lenne úgyszintén. De itt is megtettük, amit lehetett, például 16 százaléka a magyar felhasználásnak Kazahsztánból érkezik, kazah olajjal oldjuk ezt meg.

Ahogyan talán frakcióvezető úr is utalt rá, mi a béke pártján állunk, a béke pártján álltunk, ott is állunk, és természetesen minden humanitárius segítséget megadunk. Ezek közül hadd emeljek ki néhányat! Kijev megyében megépítenénk, ha arra lehetőség lenne, egy iskolát és egy kórházat; mobil konténereket vagyunk képesek szállítani bármikor Kárpátaljára, hogy az odaérkezett menekültek elszállásolását könynyíteni tudjuk; a Stipendium Hungaricum program keretében ezer diáknak adunk lehetőséget arra, hogy a tanulmányait Magyarországon folytassa vagy fejezze be. Sebesült ukrán katonákat vagyunk képesek ellátni létszámkorlát nélkül, és 130 ukrán gyermek egészségügyi ellátását is vállaljuk; nem beszélve arról a majd’ 700 ezer emberről, aki már ideérkezett, és arról az 1400 tonna segélyszállítmányról, amelyet pedig már odaszállítottunk. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Továbbra is a magyar érdekeket képviseljük. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   37-40   41-44   45-48      Ülésnap adatai