Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nem bírtam ki mosolygás nélkül, hogy az LMP-s laptopokra, amik akkumulátorral működnek, az van írva: „STOP akkugyárak!” (Derültség.) Bocsánat a kis színesért. Lehet, hogy szélenergiával megy az a laptop.

Tehát a Nyugat háborúval kapcsolatos szankciós propagandája során, mint valami házi feladatot, folyamatosan azt mantrázza, hogy a szankciós politika sikeres. Olyan nyilatkozatai voltak a nyugati elitnek, hogy Brüsszel sorsfordító szankciós csomagot élesít; küszöbön az orosz gazdasági összeomlás; a háború végét jelzik előre a fojtogató megszorítások. Pont úgy  milyen meglepő , mint ahogy önök.

Az elmúlt évben mást sem hallottunk önöktől, mint hogy a szankciók jók, a szankciók működnek, sőt több szankcióra van szükség. Teljesen világos, hogy a szankciós politika jobban sújtja Európát és a nyugati gazdaságokat, mint a háborús agresszor Oroszországot.

Az elmúlt egy esztendő tanulságaiból azonban a brüsszeli elit semmit sem vont le. Pár példa az elmúlt hetekből: a Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen elismerte, hogy már a háború kitörése előtt pár hónappal elkezdtek Washingtonnal a szankciókon dolgozni.

Pár napos hír: a szankciók olyan kiválóan működnek, hogy a Wall Street Journal azt javasolja az amerikaiaknak, hogy a magas élelmiszerárak ellenében hagyjanak ki egy étkezést. Sok álszent nyugat-európai országnak nőtt az orosz importja a szankciók ellenére is. Hollandiának például plusz 51 százalék, Belgiumnak plusz 78 százalék, Franciaországnak plusz 84 százalék az orosz importja.

A New York Times írta meg, hogy, szerintük az orosz import már visszaállhatott a háború előtti szintre. És hát, az önök nagy barátja, a hungarofób EP-képviselő, Guy Verhoftstadt fakadt ki a Twitteren, hogy kilenc szankciós csomag, és a hatás kevesebb mint nulla. A szankciós politika tehát tévút, a háborúra adott válaszok és a szankciócunami elkezdte gyengíteni az európai gazdaságot, és szankciós inflációt hozott a nyakunkra.

Eközben azonban a szankciós infláción Oroszország és a nyugati, főként amerikai multik nagyon sokat kerestek, hiszen 2022-ben az előrejelzések szerint a világ olaj- és gáziparának profitja 500 milliárdról 834 milliárd dollárra nőtt. Így tehát jogosan merül fel a kérdés, amit mi, magyarok újra és újra felteszünk: mi értelme volt az eddigi szankcióknak? És kiknek fáj jobban a szankció: Moszkvának, vagy az EU-s tagállamoknak?

Brüsszelnek persze erre is megvan a betanult szövege, és ezt kötelezően használják, mely szerint a szankciók csak hosszú távon érnek el majd sikereket, a GDP-adatokat pedig nem kell figyelembe venni. Brüsszel pedig addig mondogatja, hogy a szankciós politika sikeres, amíg maga is elhiszi. A brüsszeli bürokratákat tehát elkapta a gépszíj, és egyre-másra akarják a tagországokkal elfogadtatni az újabb és újabb, minden valóságalapot nélkülöző szankciós csomagokat. A brüsszeli elit úgy gondolja és gondolta most is, hogy mindenkinek az ő háborúpárti és szankciópárti kottájából kell játszani.

A józan ész mostanában sajnos hiánycikk lett Brüsszelben. Magyarországot ezért a brüsszeli bürokraták válogatott sértésekkel illetik, amiért mi világosan megfogalmaztuk: nem engedjük, hogy az ország energiaellátása veszélybe kerüljön. A brüsszeli bürokraták azt is ígérték, hogy a szankciók elhozzák majd a háború végét, és ha összeszorított fogakkal is, de minden európai embernek ki kell vennie a szenvedésből a részét.

Eltelt egy év, és a háború vége nem közelebb jött, hanem a vége már a láthatáron is eltűnt. A háború vége helyett lett azonban energiaválság, egekbe szökő infláció és sok helyen gazdasági visszaesés. Joggal tehető fel a kérdés: miért van egész Európában szankciós infláció?

A szankciók 4000 milliárd forintot vettek ki a magyarok zsebéből 2022-ben. Ennyivel többet költöttek a magyar vállalatok, az állam és a családok a szankciók miatti megemelkedett energiaárra Magyarországon. Ezt az összeget a vállalatok költhették volna béremelésekre, az állam adócsökkentésre vagy családtámogatásra, a családok pedig lakásvásárlásra vagy a gyermekeikre.

Magyarország továbbra sem járul hozzá a gáz-, az olaj- és az atomipari szankciókhoz, amelyek tönkretennék Magyarországot és a magyar gazdaságot. Fenn kell tartani a gazdasági kapcsolatainkat minden irányban, és az lenne a helyes irány a Nyugatnak is, hogyha nem a szankciót erőltetnék, hanem az európai családokon és az európai vállalkozásokon segítenének.

Márpedig béke kell! És ahhoz, hogy az infláció visszaessen, ahhoz, hogy az európai gazdaság fellendüljön, ahhoz béke kell, életeket kell menteni, életeket pedig csak tűzszünettel és azonnali béketárgyalásokkal lehet megmenteni. Mi békét akarunk, és továbbra is ezen fogunk dolgozni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Válaszadásra Dömötör Csaba államtitkár urat illeti a szó.

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Az iménti felszólalásnak az ad aktualitást, hogy miközben egy éve tart a háború, továbbra is ugyanazt a politikát erőltetik, ennek megfelelően a tizedik szankciós csomag formálódik Brüsszelben. Mi is lenne ebben?

Teljes körű energetikai szankciók, és ez kiterjedne a gázszállításokra és a nukleáris energiára is. Hogyha valaki azt mondaná, hogy nem láttunk még pontos írásbeli előterjesztést erre vonatkozóan, akkor felhívom a figyelmet az Európai Parlament vonatkozó állásfoglalására, amiben minden benne van: a fegyverküldésekre vonatkozó javaslatok is, illetve a további szankciókra, teljes energetikai szankciókra vonatkozó javaslatok is. És úgy erőltetik ezt a politikát, hogy nem veszik figyelembe az európai gazdaság helyzetét, például azt, hogy 50 százalékban kiszolgáltatott az Európai Unió az orosz gázszállításoknak. És azt sem veszik figyelembe, hogy öt tagországban van olyan atomerőmű, amely orosz technológiával működik.

A következmények is egyértelműek. Hogyha megnézzük a világ nagy gazdasági térségeit, Európában, az európai térségben a legnagyobb a gazdasági visszaesés esélye, a gazdasági versenyképesség tartósan torzul, nagyvállalatok helyezik át a beruházásaikat, illetve a termelésüket más térségekbe, az infláció pedig az egekben.

Képviselő úr is utalt rá: csak Magyarországnak ezek a szankciók 4000 milliárd forint értékű többletkiadást okoznak. Ennyivel szűkíti a szankciós politika a magyar gazdaság mozgásterét. Tehát miközben az ellenzék kapott 4 milliárd forintot, a magyar gazdaság mozgástere 4000 milliárd forinttal szűkült.

Az idei év gazdasági kilátásait ezzel együtt az is meghatározza, hogy mi lesz a háborúval. Lesze béke, vagy ezzel ellenkezőleg, kiterjednek a hadműveletek? Sajnos, az elmúlt hetek inkább a háborús eszkaláció irányába mutatnak. Tényleg nem túlzás azt mondani, hogy ami most zajlik, az világháborúhoz vezethet. De miért is nem túlzás ilyet mondani?

Tisztelt Ház! Eddig 35 ország adott halálos katonai eszközöket; elsősorban európai országok, de köztük találjuk Pakisztánt, Ausztráliát, Szudánt és az Egyesült Államokat. Ezen belül már 17 ország döntött tankok szállításáról. Tehát már nem sisakokról, nem hordágyakról, nem kis pisztolyokról van szó, hanem nehézfegyverzetről. Amint az Európai Bizottság elnöke is fogalmazott, ő nem tesz különbséget nehéz- és könnyűfegyverzet között, Ukrajnának meg kell kapnia, amire szüksége van. (Közbeszólás az ellenzék soraiból: Így van!)

Nem lényegtelen mindeközben, hogy mit tesz Németország. Itt egy érdekes politikai fejlődéstörténetet láthatunk. A német kancellár  a kancellár!  egy évvel ezelőtt még arról beszélt, hogy nem küldenek halált okozó fegyvereket, csak 5 ezer védősisakot. Érvelése szerint ennek megvannak az okai, amelyek az elmúlt évtizedek fejleményein alapulnak. Tehát tisztában voltak a kockázatokkal és a történelmi tanulságokkal is. Ehhez képest már augusztusban arról beszéltek, hogy 500 millió eurónyi fegyvert küldenek a háborúba, idén pedig már Leopard harckocsikat is felajánlottak.

Sokatmondóak az elmúlt napok hírei is. A brüsszeli külügyi főképviselő, Josep Borrell szerint az a legfontosabb, hogy megfelelő mennyiségben szállítsunk fegyvert a hadszíntérre; tehát nem a béke, hanem a fegyverszállítás. A brüsszeli intézmények  erre külön szeretném felhívni a figyelmet  arra a példa nélküli lépésre készülnek, hogy az EU saját költségvetésből finanszírozza a fegyver- és lőszerszállítmányokat. Ilyen még nem volt! Spanyolország Leopard harckocsikat és tüzérségi rendszereket küld. Nagy-Britannia hosszabb hatótávolságú fegyvereket akar küldeni. Az Egyesült Államok 2 milliárd dollár értékben küld fegyvereket -elképesztő összeg!

Ami tehát nem olyan rég még pár ezer sisak volt, most már tankok, rakétarendszerek és egyre nagyobb hatótávú fegyverek küldésévé vált. Ezek nem a béke irányába tett lépések, hanem a háborúba vonódás gyorsuló ütemei, amit az Európai Parlament is szentesített pár napja. Ez azért is aggasztó, mert ha megnézzük az Európai Unió történetét, az eredetileg mégiscsak egy békeprojekt volt, nem fegyverprojekt, nem háborús projekt, hanem békeprojekt. És mi szeretnénk is ennél maradni.

Persze, az ellenzék álláspontját jól ismerjük: dollárok be, fegyverek át, katonáink ki, háborúba be. Mi erre, ezekre nemet mondunk. Ezért is tartom fontosnak, hogy a magyar parlament is nyilatkozatban fejezze ki az álláspontját, azt az álláspontot, amely a tavalyi választás egyértelmű üzenetén és eredményén alapul: csak béketárgyalásokkal lehet életet menteni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Ebben a háborúban senki sem nyerhet, ezért alapvető érdekünk, hogy kimaradjunk belőle. Köszönöm a Ház figyelmét. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

(14.40)

ELNÖK: Selmeczi Gabriella képviselő asszony kért szót, a Fidesz részéről, megadom.

Felszólalások:   26-29   30-33   34-37      Ülésnap adatai