Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Először Demeter Zoltán képviselőtársamhoz, a Fidesz vezérszónokához fordulnék engedélyért. Szeretném megkérni, hogy ha megengedi, akkor elmondanám a vezérszónoklatomat, a beszédemet, mert nem tudom elugatni, ugyanis nem vagyok sem kutya, sem állat, ember vagyok, úgyhogy ezt inkább elmondanám.

S mielőtt még belemennék a javaslat elemzésébe, szintén a képviselőtársamnak szeretném a figyelmébe ajánlani, hogy ha beszél a gyerekeivel vagy az unokáival, ezek a fiatalok többek között nézik a Black Mirror című sorozatot is, és azt gondolom, ha látják és tudják, hogy a mégoly demokratikus stratégiai szövetséges Kínai Népköztársaságban a hasonló rendszer milyen módon vált az állampolgárok nyakörvévé, pórázává az állam kezében, akkor biztos vagyok benne, tisztelt képviselőtársam, hogy ezekre a veszélyekre ők is komoly veszélyként tekintenének vagy tekintenek már ma is. S azt gondolom, hogy pont az Országgyűlés épülete az, ahol egy ilyen törvényjavaslat vitájában ezekre a veszélyekre fel kell hívni a figyelmet, és például kérni kell az olyan jogi garanciákat, ami ezeket kizárja.

A javaslat bár nevét és tartalmát tekintve egy új törvényjavaslatnak tűnhet, valójában egy létező terület újraszabályozását jelenti. A javaslat által érintett területeket eddig az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény tartalmazza, amely a jelen javaslat hatálybalépésével egyébként hatályát is veszti.

A javaslat alapvető és központi eleme az újonnan a javaslat által bevezetésre kerülő digitális állampolgárság. A javaslat szerint a DÁP-szabályok lényege, hogy a digitális állampolgárság koncepcióját vezeti be és szabályozza, prioritásként kezelve a digitális technológiák által támogatott ügyintézést és szolgáltatásokat, elősegítve a technológiai fejlődést és a digitális transzformációt, valamint javítva az állampolgárok és a kormány közti interakciót a digitális térben.

A főbb célkitűzések a következők: széles körű digitális szolgáltatások, optimalizálás és digitalizáció, mobilbarát megközelítés, egységes digitális ügyintézés, adatok felhasználása és együttműködés, digitális magánjogi tranzakciók.

Elvi szinten fontos leszögezni, hogy a digitális online ügyintézés kiterjesztése, a lehetőségek növelése és az eljárás gyorsítása alapvetően kívánatos. Kívánatos egyrészt az állampolgári hozzáférés szempontjából, hiszen az indokolatlanul hosszú ügyintézési idő drasztikusan csökkenti az állampolgárok közigazgatásba vetett bizalmát, másrészt az állam számára is, hiszen a gyorsabb ügyintézés költségcsökkentő hatású, ráadásul az állam automatizált digitális ügyintézésekkel csökkenteni tudja a közigazgatási szervezetrendszerben meglévő emberierőforrás-hiány által okozott fennakadásokat.

A konkrét javaslat azonban számos politikai és jogi aggályt vet fel. A jogi aggályok tekintetében első körben a javaslat által széles körben alkalmazott kormányrendeleti szabályozási körre kell utalni. A javaslat a szövegében számos helyen utal kormányrendeleti szintre olyan szabályozási tárgyköröket, amelyeket az Alaptörvény szerint is törvényben kell rendezni, arra való tekintettel, hogy az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése alapján az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. Ezzel szemben a javaslat alapján kormányrendeleti szintre kerül többek között delegálásra annak a meghatározása, hogy mely szolgáltatásokat lehet például a javaslat indoklásában is jelzett mobilapplikáción igénybe venni.

Bár a szabályozási tárgykör tekintetében alapvetően ez kerülhetne kormányrendeleti szintre, azonban a szabályozás tartalmára tekintettel ez valójában adattovábbításra és adatkezelésre való felhatalmazást is jelent egyben, vagyis azt, hogy a szolgáltatást nyújtó szerv számára ezeket az adatokat továbbítani fogják, akiknek ráadásul joguk van ezeket az adatokat további igénylők számára is szolgáltatni. Ezek a további igénylők az érintett állampolgárokon kívül lehetnek piaci szereplők is, a javaslat indoklása által említett módon bankok, biztosítók.

Ezen a ponton fontos utalni a 15/91. (IV. 13.) AB határozatra, amely a személyiségprofillal kapcsolatos veszélyeket és körülményeket részletesen elemezte. A határozat szerint: „Az adattovábbítás önmagában vett alkotmányosságától függetlenül, a pontosan meg nem határozott gyűjtőkörű adatfeldolgozó számára természetszerűen adódik, hogy az egyes személyekre vonatkozó adatokat összességükben és összefüggésükben megismeri. Ez teljesen kiszolgáltatja neki az adatalanyokat, átvilágíthatóvá teszi magánszférájukat is, továbbá egyenlőtlen kommunikációs helyzetet eredményez, amelyben az érintett nem tudja, hogy az adatfeldolgozó mit tud róla. Az eredeti összefüggésekből szükségképpen kiragadott adatokból összeálló úgynevezett személyiségprofil, amely a személyiségi jogokat különösen sérti, s amelynek elkerülése az egyes adatfeldolgozók jogszerűsége megítélésénél alapvető szempont, a széles, de határozatlan gyűjtőkörű adatfeldolgozás velejárója. Mindezekért az ilyen adatfeldolgozás az emberi méltóságot sérti.”

Ugyanezen AB-határozat vizsgálta az adatok továbbításának nem törvényi szinten való szabályozásának alkotmányosságát, amelyet szintén alkotmányellenesnek talált. Ezen a ponton fontos kiemelni a továbbiakat is: „Az Alkotmánybíróság nem talált olyan alkotmányos jogot vagy érdeket, amely az alkotmány 59. §-ában garantált információs önrendelkezéshez való jognak a határozott cél nélküli adatfeldolgozásból a fentiek szerint szükségképpen folyó korlátozását elkerülhetetlenné tenné, vagy amely a sérelemmel arányos lenne. Az államigazgatás hatékonysága különösen nem lehet ilyen érdek, mert nem bizonyítható, hogy az információs önrendelkezési jog súlyos sérelmével járó adatfeldolgozási mód az egyedül lehetséges útja a hatékonyan működő államigazgatásnak. Az Alkotmánybíróság tehát a meghatározott cél nélküli, készletező adatfeldolgozó rendszert alkotmányellenesnek tartja.”

(9.30)

Kiemelendő az adatkezeléshez való jog visszavonására vonatkozó szabályozás is. A természetes személy adatait az ügyfél-regisztrációs szerv a regisztráció megszűnését követő öt év elteltével zárolja, ezt követően azokat kizárólag az elektronikus azonosítás hitelességének visszavezethetősége, a polgárok jogai és jogos érdekeinek védelme érdekében az általános szerződési feltételekben meghatározott időpontig, de legalább a regisztráció megszűnését követő tíz évig, legfeljebb a regisztráció megszűnését követő ötven évig kezelheti.

A fentieket összefoglalva tehát az mondható el, hogy a javaslat alapján az állampolgár valójában folyamatosan bővülő minden adatát egy profilba összegezve tárolja és kezeli egy állami cég, az IdomSoft Zrt. A személyiségprofil készítése és kezelése, különösen az akár ötven évet is elérő megszüntetés utáni kezelése alkotmányellenes. Ezeknek az adatoknak a köre bővülhet, sőt a javaslat maga is utal rá, hogy bővülni fog oly módon, hogy a vonatkozó adatok körének jogszabályi szintű meghatározása hibás, a törvényi szint helyett kormányrendeleti szint. Az adatok meghatározásának nem megfelelő szintű jogszabályi kezelése szintén alaptörvény-ellenes.

Ezen a ponton kell utalni a jogalkalmazás körülményeire is végezetül. Az esetleges személyes adatokkal való visszaéléseket a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felügyeli. Az a hatóság, amelynek elnöke a Pegasus kémszoftverbotrány kirobbanásakor inkább elment nyaralni, majd az általa lefolytatott vizsgálat alapján mindent rendben talált, a megfigyeléseket is annak ellenére, hogy a Pegasust konkrétan politikai okokból a Fidesz politikai ellenfeleivel szemben is bevetették.

A fentiekre tekintettel a javaslat jogilag és politikailag is kifogásolható, a jelen formájában tételesen alaptörvény-ellenes, ezért azt nem tudjuk támogatni. Köszönöm, hogy meghallgattak.