Készült: 2024.05.09.17:50:39 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

61. ülésnap (2023.04.17.),  83-86. felszólalás
Felszólalás oka Kérdés/azonnali kérdés megtárgyalása
Felszólalás ideje 5:10


Felszólalások:   79-82   83-86   87-90      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterhelyettes asszony. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Szabadi István képviselő úr, a Mi Hazánk képviselője, kérdést kíván feltenni a belügyminiszernek: „Felnőtt hozzátartozók egésznapos ápolásáért miért nem jár a minimálbér?” címmel. Szabadi István képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon!

SZABADI ISTVÁN (Mi Hazánk): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A KSH adatai szerint 2021-ben 74 ezer rászoruló élt ápolást-gondozást nyújtó bentlakásos intézményekben, emellett 53 ezer családtag ápolta otthon tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos családtagját. Szakértők szerint valójában tízszer több, mintegy félmillió otthonápolóról beszélhetünk Magyarországon, azonban a szigorú és korlátozó szabályok miatt legfeljebb 13 százalékuk jogosult az ápolási díj valamilyen formájára.

Az állam számára az otthonápolás olcsóbb és kényelmesebb, ezzel helyettesíti az intézményrendszer fejlesztését, ráadásul a szociális törvény tavaly őszi módosításával tovább szűkítették az állam felelősségét a szociális ellátás területén. Természetesen üdvözlendő, hogy 2019. január 1-jétől a gyermeküket otthon ápolók számára bevezették a gyermekek otthongondozási díját, vagyis a gyodot, melynek összege 2022-től a mindenkori minimálbérhez igazodik. Több mint 30 ezren azonban felnőtt hozzátartozóik egész napos gondozásáért évtizedek óta méltatlanul alacsony összegű ápolási díjban részesülnek. Az otthonápolók kétharmada idén a beteg állapotától függően havi bruttó 45 ezer és 82 ezer forint közötti ápolási díjat kap, ami a minimálbér 20-35 százalékát teszi ki.

(13.30)

A kormányzásuk 13 éve alatt az ápolási díj alapösszege mindössze 60 százalékkal nőtt, amit szinte teljes egészében elvitt az infláció. Az otthonápolók szegénységbe vannak taszítva, mert a 24 órás szolgálat miatt nem tudnak munkát végezni, lelkileg, fizikailag és anyagilag is kimerültek.

A civil kezdeményezéseik kérdéseit tolmácsolva kérem államtitkár úr szíves válaszát azzal kapcsolatban, hogy miért tesznek diszkriminatív különbséget a szeretteiket ápolók között. Az ápolási díj összege miért nem éri el a minimálbért? Miért nem lehet nyugdíj mellett ápolási díjban részesülni? Az otthonápolást végzők jogviszonya miért nem minősül munkaviszonynak. Köszönöm szépen. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A választ Rétvári Bence miniszterhelyettes, államtitkár úrtól fogjuk hallani. Parancsoljon!

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Azt hiszem, mindannyian egyetértünk abban, hogy akik a gyereküket vagy más hozzátartozójukat otthon ápolják, mert nyilván annak a személynek is az a legjobb, ha otthon van, hiszen mindenki a családi környezetben szeret a leginkább lenni, és ez akkora időbeli megterhelést is jelent, hogy az illető nem tud mellette munkát vállalni, akkor fontos, hogy ezeknek a juttatásoknak, a gyermekek otthongondozási díjának, az ápolási díjnak emelkedjen az összege.

Amikor mi elkezdtük a kormányzásunkat, sőt annak már a derekán 15 milliárd forint volt, amit az állam akkor erre fordított, az elfogadott ’23-as költségvetésben nem 15, hanem 91 milliárd forint szerepel most már erre a célra, azért, mert fokozatosan bővítettük a körét is azoknak, akik ilyenre jogosultak, új kategóriákat hoztunk létre. Létrehoztuk például az alap- és az emelt összeg mellett a kiemelt összegű ápolási díjat, egyértelművé tettük, hogy egészségbiztosítási jogviszonynak is számít, a nyugdíjidőkbe is beszámít, tehát mintha teljes mértékben munkavégzés is lenne, tehát ezekbe a társadalombiztosítási ellátásokba beleszámít. Nyilván, mivel valakinek így a munkaidejének egy része biztosan kiesik, ezért aki legalább húsz éve otthon ápolja a gyermekét, annak számára nyugdíj-kiegészítést is biztosítunk.

Majd pedig 2018-ban döntöttünk arról, hogy bevezettük a gyermekek otthongondozási díját, így aki 2010-ben otthon ápolta a gyermekét, súlyos állapotú gyermekét, 37 ezer forintot kapott, most pedig 232 ezer forintot kap ugyanez a személy, tehát ez egy jelentős emelkedés volt az elmúlt évek során. De sajnos, amikor erről szavaztunk, akkor az ön frakciótársai, akik azok közül már akkor is képviselők voltak, igaz, egy másik párt formációjában, de éppen azzal foglalatoskodtak, hogy Latorcai elnök úr elől elfoglalják a pulpitust a parlamentben és nem azzal, hogy megszavazzák ezt a javaslatot. Nem, nem szavazták meg önök, mert éppen akkor szirénáztak meg szelfizgettek, és nem volt annyira fontos a Mi Hazánk akkori országgyűlési képviselőinek, amikor még jobbikos képviselők voltak, hogy támogassák ezt a javaslatot. Jobb lett volna, ha akkor támogatják a gyermekek otthongondozási díját és a 30 százalékos ápolásidíj-emelést. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   79-82   83-86   87-90      Ülésnap adatai