Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Bencze János, a Jobbik képviselője: „Hajlandóake megvédeni a magyar gazdálkodókat?” címmel. Ön a szó.

BENCZE JÁNOS (Jobbik): Tisztelt elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Pörögnek az események, és hál’ istennek, egy kicsit lehet módosítani a hozzászólásomon, tehát történt lépés Magyarországon, ezt el kell hogy ismerjük, hiszen az ukrán gabonára behozatali tilalmat rendeltek el, ezt gazdatársakkal át is néztük, elolvastuk, hogy mi a helyzet, és tény és való, hogy 2023. június 31-áig Ukrajnából gabonatermékeket, többek között mellette még cukrot tilos behozni az országba.

A gazdák egy üzenetet közvetítenek. Először is köszönik, egy apró módosítást javasolnak ezek, hogy érdemi legyen a védelem: egy darab számot kéretik kicserélni ebben, a „2023”-nál a „3”-ast egy „6”-osra, a 2026. június 30-ával tökéletesen meg lesznek elégedve, és meg vannak védve az ukrán gabonával szemben. Miért is mondom ezt? Köztudott, hogy az aratás kezdete a néphagyomány szerint Péter-Pál, június 29., tehát istenigazából, ha ehhez megyünk, egy napot nyertek a magyar gazdák. Van egy őszinte félelmük, amit tolmácsolnom kell: az ukrán fél feltölti a tárolóit a határ menti területeken ukrán oldalon, és 30-a után ezt a terménymennyiséget ráborítja az országra. Az tehát a kérés, hogy tegyenek meg mindent azért, hogy ez minél hosszabb ideig tartson, hogy tényleges védelmet élvezzenek a magyar gazdák.

Van a magyar gazdáknak még egy kérése önökhöz: kérdéses, hogy az, ami eddig bejött az országba, amivel köztudottan dugig vannak a silók, ugyanis akinek volt esze, lehetősége és kapcsolata, az televásárolta magát ukrán gabonával, szeretnék tudni, hogy mi történik a tárolókban lévő gabonával, szigorú vizsgálatokat kérnek rá, a már behozottra, hogy mit hoztak be. Ugyanis ott vannak a szlovák eredmények és a mérési eredmények, van olyan termék, amelyben ezerszeres mennyiségű, ezerszeres, a megadott értékhez képest ezerszeres nagysággal lépte túl a növényvédő szer a határértéket  erre nyugodtan kimondhatjuk, hogy mérgező és egészségkárosító. Szeretnénk tudni, hogy kerülte ilyen az országba.

Továbbá azt kérdik a magyar gazdák önöktől  és itt összecsengenek a vélemények politikától függetlenül , kik azok a cégek Magyarországon, akik ezt az irgalmatlan mennyiségű, nem megfelelő minőségű, sok esetben szabályosan mérgező terméket ráöntötték az országra. Szeretnék nyilvánosan látni ezeknek a cégeknek a névsorát behozott mennyiség szerint.

És azt is kérik a gazdák, amit egyszer már elmondtunk, és ez a kérés továbbra is fennáll  és a Jobbik-Konzervatívok kitartanak mellette, mert a magyar mezőgazdaságot meg kell védeni , hogy sújtsák ez a cégeket extraprofitadóval, amiből a magyar gazdatársadalmat kárpótolják. Mert tudomásul kell venni, hogy az elmúlt hét hónapban, ugyanis már hét hónappal ezelőtt jeleztem, hogy probléma van ezekkel a termékekkel; és nem csak én jeleztem, ez sok fórumról beérkezett önökhöz, már akkor jelezték, hogy problémákat fog okozni, hogy kárpótolni tudják ezeket a gazdákat az elmúlt hét hónapban elszenvedett károkért. És hogy mik ezek a károk? Hát, például nézzük meg, hogy árpára, aminek két hónap múlva lesz az aratása, milyen lekötések vannak, milyen árakon kötik le most az árpának a felvásárlási árát az ukrán gabonafélék miatt! A tavalyinak körülbelül a feléért, úgyhogy nekünk mindenféle európai uniós normát be kell tartanunk, a mezőgazdáinknak, ha tetszik, ha nem, amíg az ukránok ehhez képest semmit nem tartanak be. És ez a gabona már ráömlött az országra, ezek a termékek már itt vannak.

Van még egy kérés, és ez a méhésztársadalom kérése  sokan tudják, hogy én méhészkedem is, méhészként érkeztem a parlamentbe; ha az egyik felét meghallották a magyar gazdálkodók társadalmának, miért nem hallották meg a méhészek kérését, az Ukrajna területéről beérkező méz legalább ekkora problémát okoz , arra kérik tisztelettel a kormányt, hogy a mézre is terjessze ki ezeket a szankciókat, hogy a magyar méhészek is védelmet élvezhessenek, mert a méznél is ugyanaz a helyzet, mint a gabonaféléknél és a mezőgazdaságban: az ukrán kollégák szabadon, feltétel nélkül termelnek, nekünk mindenféle uniós feltételt be kell tartani, és ez minden, csak nem egyenlő verseny. Ez egyfajta szabadpiaci verseny, amiben igen erős hátrányokat élvezünk.

Úgyhogy köszönöm szépen, ennyi lenne a kérésünk, remélem, meghallgatásra talál. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: A kormány nevében Farkas Sándor államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, megadom a szót.

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Képviselő Úr! Az ön által felvetett kérdésre szinte ön is megadta a válaszokat. Azokkal a pluszkérdésekkel, amelyeket ön felvetett most, ebben a pillanatban, azokkal az Agrárminisztérium is foglalkozik, nemcsak a mézkérdéssel, hanem az összes többi bejövő, akár olajos magok és egyéb termékek vonatkozásában.

De el kell hogy mondjam önnek, hogy gyakorlatilag ez a helyzet  már csak hogy mindenki megértse, mert mi, akik az agráriumban élünk, mi ezt konkrétan tudjuk, hogy miről van szó, de a széles magyar társadalom nem biztos hogy minden esetben tudja, hogy a helyzet  akkor alakult ki, és úgy alakult ki, hogy az Ukrajnából a Fekete-tengeren keresztül afrikai országokba juttatandó, mondhatnám azt, hogy szolidaritási folyosón juttatandó áruk jelentős része nem a tengeri útvonalon jut el Afrikába  egyáltalán hogy eljute Afrikába, az a kérdés , hanem ezeknek az áruknak a jelentős része a szárazföldön, Magyarországon, Szlovákián, Lengyelországon, Bulgárián és Románián keresztül indult el, és ez a gabonamennyiség elárasztotta ezeket az országokat, így bennünket is, és nemcsak bennünket, hanem ennek egy jelentős része továbbment más európai uniós országokba is.

(11.40)

Azt is tudni kell, hogy ez a döntés, ami most megszületett a napokban, tegnapelőtt, arra szolgál, hogy megvédjük a magyar gazdákat, a magyar mezőgazdaságot, mivel  az ön által felvetett gondolatokkal teljesen egyetértve  ezek az áruk, amik Magyarországra jöttek, más termesztési körülmények között vannak megtermelve  ha fogalmazhatok így , tehát nem olyan szigorú növényegészségügyi feltételekkel kerülnek előállításra, mint akár nálunk vagy Európa más országaiban. Sokkal lazábbak, sokkal egyszerűbbek, így gyakorlatilag az előállítási költségük is jóval olcsóbb, sokkal alacsonyabb áron tudják megtermelni, illetve a gazdaságméreteket is ide lehetne még sorolni.

Tehát bizonytalan eredetű termékek jönnek be, ezt a Nébih és más hatóságok is megvizsgálják. Számtalan esetben, most a napokban már, amikor ez a kérdés felvetődött, a múlt hét során, hogy vizsgáljuk ezeknek a termékeknek a beltartalmi értékeit, illetve a különböző szermaradványokat, valóban találtak olyan magas hatóanyag-tartalmat, ami egészségre is ártalmas lehet. Éppen ezért ezeket a termékeket ki kell vonni a forgalomból, és várhatóan meg kell semmisíteni. Tehát ebben, amit ön kér, hogy jelöljük meg azokat a vállalkozásokat, cégeket, el fogunk jutni mindenkihez, ahol ilyen tételek vannak, és ezeket be fogjuk vizsgálni.

Ugyanakkor azt is el kell mondanom, hogy ebben volt egy kezdeményezés. A kelet-európai mezőgazdasági miniszterek  vagy mondhatom így: ennek az észak-dél tengelynek Lengyelországtól Bulgáriáig a mezőgazdasági miniszterei  már leültek egy alkalommal még januárban, hogy próbáljuk valamilyen módon nemcsak megakadályozni, hanem megfelelő kárpótlást adni azoknak a termelőknek, akiknek beragadt a gabonájuk, ha fogalmazhatok így. Ez elutasításra került, ugyanakkor érdekes módon Lengyelország, Románia és Bulgária kapott  nevetségesen, mondom  53 millió eurót, ami, ha szétosztjuk, az jelentéktelen összeg a három ország agrártermelői számára.

Bennünket ebből kihagytak, éppen ezért miniszterelnök úr egy újabb tárgyalássorozatot kezdeményezett, és várjuk ennek is az eredményét. Sajnos, ebben nem jutottunk előrébb, és egyértelmű számunkra, hogy a magyar mezőgazdasági termelőket meg kell védenünk mindenáron, pont azért, hogy ilyen eset többet ne fordulhasson elő, és hogy a magyar termelők az áruikkal nemcsak a gabonára vonatkoztatva, hanem olajos növényre, mézre és lehetne sorolni azokat az árucikkeket, amik exportként kerülnek Magyarországra, ezeket vagy olyan minőségi ellenőrzéssel, vagy pedig amíg az európai uniós Brüsszel nem hoz olyan védelmi intézkedést, ami számunkra elfogadható, akkor akár a határidőt is ki lehet tolni.

Szeretnénk elérni azt, hogy most június 30-áig, Péter-Pálig ezekben a kérdésekben talán előrébb jutunk Brüsszellel. Ha nem, akkor további szankciók fognak életben maradni a magyar gazdák érdekében. A magyar gazdákat a magyar kormány teljes mértékben védi és támogatja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   9-12   13-16   17-20      Ülésnap adatai