Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr, ezt a szép megemlékezést. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett a Fidesz képviselőcsoportjából Illés Boglárka képviselő asszony. Parancsoljon, képviselő asszony, öné a szó.

ILLÉS BOGLÁRKA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Holnap lesz 78 éve. 1945. május 9-én 0 óra 16 perckor a második világháború Európában véget ért. Aligha kételkedhetünk abban, hogy az emberi történelem legnagyobb katasztrófája volt. Generációm a második világháborút történelemkönyvekből, elbeszélésekből ismeri. A szüleink közvetett, a nagyszüleink közvetlen tapasztalatokat is szereztek a borzalmakról.

Ma azonban olyan időket élünk, hogy sorra kell a világot, benne hazánkat érintő megrázkódtatásokból talpra állnunk és újrakezdenünk. Ez már valamennyi, ma élő generáció közös tapasztalata. Bár azt hittük, a háború fenyegetettsége a második világháború után örökre letűnt Európa horizontjáról, most a szomszédunkban mégis fegyveres konfliktus dúl, és annak a mindennapokra gyakorolt hatásaival szembe kell néznünk, legyen szó a Kárpátalján élő nemzettársainkról, a magyar termőföldet művelő és egészséges terményeiket eladni kívánó gazdákról, vagy éppen a fűteni, vagy a nyár közeledtével otthonaikat hűteni kívánó családok megnövekedett anyagi terheiről. Mindeközben a gyermeket vállaló nők nevében különösen kijelenthetem, a jövőt kell terveznünk. Hiszen ahogy 1945-ben hat év háború, pusztítás, kimerültség és kilátástalanság után eljött a béke, úgy, bár távol még a béke reménye, nem adhatjuk fel. A reményünk Ferenc pápa látogatásával is megerősítést nyert, és az újrakezdésre is gondolnunk kell.

Mi ezért szorgalmazzuk a fegyverszünetet, ezért állunk a béke mellett, és ezért tesszük fel azokat a kérdéseket, melyekre a válaszok a jövő szempontjából nem kerülhetők meg. Mi lesz a háború és az önsorsrontó szankciók után Európával és benne Magyarországgal? Hiszen a második világháború óta tudjuk, minden sikeres újrakezdés, minden eredményes építkezés mögött kell hogy legyen megfelelő mennyiségű nyersanyag, célok mentén indított beruházások, innovációt támogató technológia és versenyképességet biztosító szakképzett munkaerő, felvértezve hittel és akaraterővel. Az utóbbiról kívánok most beszélni és a figyelmet erre kívánom felhívni.

Tisztelt Ház! Mi, magyarok nem pusztán tervezünk, készülünk, cselekszünk és a kihívásokkal megküzdünk, de folyamatosan bizonyítjuk, nekünk nem igazunk van, hanem igazunk lesz. És rögtön egy újabb ilyen területre érkezünk akkor, amikor arról beszélünk, hogy meghirdették a készségek európai évét, ami brüsszeli tempóban holnap el is indul.

De mire is gondolok? Engedjék meg, hogy az európai parlamenti és tanácsi határozatból idézzek. „Az európai készségfejlesztési menetrend célja annak biztosítása, hogy a képzés tartalma igazodjon a munkaerőpiaci igényekhez, valamint a képzési lehetőségeket és az emberi törekvéseket jobban összehangolja.” Ezek azok a célok, amelyeket már 2010 után kitűztünk és több lépcsőben meg is valósítottunk. A szakképzési rendszer átalakításával, az elméleti képzés mellett a gyakorlat megfelelő hangsúlyozásával a bővülő foglalkoztatottság fenntartása mellett a teljes foglalkoztatottságot kívánjuk és kívántuk elérni. Célul tűztük ki, hogy a piaci elvárásoknak is megfelelő végzettségű és számú szakember álljon rendelkezésre, akik könnyen és gyorsan el is tudnak helyezkedni. A képzés öncélúsága mellett a közcélúságot kívántuk hangsúlyozni.

Akkor a baloldal ebben még bajt, végállomást, zsákutcát, a duális képzés bevezetésével a szakképzés feje tetejére állítását vizionálta. Most persze nem mondanak semmit. Amikor bebizonyosodott, hogy az átalakítás sikeres és eredményes, sőt ugyanezeket a célokat mintegy évtizeddel később a készségek európai évének határozatában is viszontlátjuk, hallgatnak. Pedig akár üdvözölhetnék is, hiszen a készségek európai éve egy lehetőség arra, hogy a magyar logikát a brüsszeli döntéshozókhoz is közelebb hozzuk, a hazai eredmények bemutatásával elismertessük, a magyar fiatalokat az innovatív gondolkodásuknak, tehetségüknek és kitartásuknak köszönhetően a nemzetközi szakképzési versenyeken szerzett dobogós helyüknek megfelelő figyelemben részesítsük.

Az előttünk álló, a magyarok által világosan, de a brüsszeli döntéshozók által homályosan észlelt kihívásokra adott tévutas brüsszeli válaszok helyett ismerjék meg a nálunk már gyakorlatban is működő válaszokat, hogy az európai döntéseket is jobb, megfelelőbb mederbe tereljük. Ködszurkálás helyett tanulmányozhatják a magyar munkaalapú társadalom kialakításának gyakorlatát, melyet mind az ifjúsági munkanélküliségi mutatókban, mind a fiatalok foglalkoztatottságában, mind a nem tanuló, nem dolgozó fiatalok számának mérséklődésében tetten érhetnek. Vagy például amikor megállapítják, hogy a munkaképes korú európai népesség aránya a 2019. évi 64 százalékról 2070-re várhatóan 56 százalékra csökken. A probléma világos, mint ahogy a válasz is, ami nem az illegális bevándorlásban, hanem a demográfiai fordulatban keresendő.

S azt is kérem a brüsszeli döntéshozóktól, hogy amikor a magyaroknak jogosan járó források visszatartásán dolgoznak, csak a holnap kezdődő európai évre és az évet elfogadó határozatra gondoljanak. Mert összeurópai fenntartható növekedésről, egyenlő esélyekről, helyreállítási és rezilienciaépítési tervekről akkor tudnak komolyan, hitelesen beszélni, ha nem kívánnak politikai rosszindulatból kettős mércével mérni. Fontos, hogy erre mindannyian felhívjuk a figyelmet. Köszönöm szépen.

(16.20)

Felszólalások:   220-221   222-223   224      Ülésnap adatai