Készült: 2024.05.08.07:35:17 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

34. ülésnap (2022.10.27.),  23-34. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 20:01


Felszólalások:   11-22   23-34   35-36      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! A módosító javaslatok benyújtására a mai napon 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Most soron következik „A 2025. évi Oszakai Világkiállításon történő magyar megjelenés sikeres megvalósításához kapcsolódó rendelkezésekről” szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/1611. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhető.

Most megadom a szót Dömötör Csaba államtitkár úrnak, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A napirenden lévő törvénymódosítás célja a következő világkiállítás, illetve hazánk részvétele ezen a rendezvényen.

A világkiállítás Japánban, Oszakában kerül megrendezésre 2025 áprilisa és októbere között. Jelentőségét jól jelzi, hogy a kiállítás fél éve alatt 30 millió látogatót várnak 150 ország és 25 nemzetközi szervezet részvétele mellett. Hazánk világkiállításon való jelenlétével erősíthetjük a magyar országképet; erősíthetjük gazdasági kapcsolatainkat, és arra is jó lehetőség, hogy bemutassuk kulturális értékeinket.

A törvényjavaslat hatálya kiterjed a beruházások lebonyolítására, a szolgáltatások megrendelésére és a beruházással összefüggő beszerzésekre. Az előterjesztés a kormány szándéka szerint hozzájárul ahhoz, hogy a beruházások határidőben, magas színvonalon, a szervező által meghatározott egyedi követelményeknek maradéktalanul megfelelve megvalósulhassanak a helyi viszonyokhoz igazodva.

A törvényjavaslat abból indul ki, hogy a világkiállításon való megjelenés előnyös az országnak, és a megkötendő szerződések halasztást nem tűrő szerződéseknek minősülnek. Ezzel kapcsolatban fontos körülmény, hogy az előkészítő munkálatok szempontjából a világkiállításig hátralévő két és fél év egy ilyen nagyságrendű rendezvény esetében rövid időnek minősül.

Az előterjesztés lényeges pontja, hogy a világkiállítás megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági eljárásokban és vámigazgatási eljárásokban az ügyintézési határidő 10 nap, a szakhatósági eljárás esetében 5 nap. A törvényjavaslat alapján a magyar részvétellel kapcsolatos feladatok irányítója és lebonyolítója a Magyar Turisztikai Ügynökség, ekként az ügynökség vagy a kormány rendeletében kijelölt egyéb szervezet a lebonyolítandó közbeszerzési eljárások ügyében jogosult rendkívüli sürgősséggel alapított, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazni a közbeszerzési törvény meghatározott pontja szerint. Biztos vagyok benne, hogy a szervezőstáb olyan munkát végez majd, amely alapján a mostani kisebb-nagyobb viták ellenére mindenki büszke lehet majd a magyar kiállításra és jelenlétre, függetlenül attól, hogy a patkó melyik oldalán ül.

Tisztelt Ház! Nem a tárgyhoz tartozik, de szeretnék külön köszönetet mondani az Országgyűlés munkatársainak, a gyorsíróknak és az ülés lebonyolításáért felelős munkatársaknak; az ellenzéki obstrukció miatt tegnap reggel óta folyamatosan teljesítenek szolgálatot és helytállnak. Nem tudom, hogy az obstrukciót kezdeményező ellenzéki képviselők ezt megtettéke, de én mindenképpen szeretnék köszönetet mondani érte. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Most a vezérszónoki felszólalások következnek. A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka Barcza Attila képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

(Az elnöki széket dr. Oláh Lajos, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

BARCZA ATTILA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A tisztelt Ház asztalán fekvő 2025. évi oszakai világkiállításon történő magyar megjelenés sikeres megvalósításához kapcsolódó rendelkezésről szóló törvényjavaslat célja a gazdaság és a turizmus élénkítése, valamint a magyar honosságú gazdasági társaságok nemzetközi piacra juttatásának elősegítése céljából a 2025. évi oszakai világkiállításon történő magyar megjelenéshez szükséges nemzetközi színvonalú, összetett szolgáltatásokat biztosítani képes pavilon létrehozása, valamint Magyarországnak a világkiállításon történő sikeres megjelenéséhez szükséges szervezési feladatok megvalósítása, tehát ez egy kiemelten fontos terület.

A 2025. évi világkiállításon történő magyar megjelenéshez kiemelten fontos közérdek fűződik, amelynek érvényesülése érdekében kötendő szerződések halasztást nem tűrő szerződésnek minősülnek, és a világkiállításon történő magyar megjelenés sikeres megvalósításához kapcsolódó rendelkezésekről szóló törvényjavaslat e rendelkezések megvalósításához nyújt információkat, figyelembe véve azt a körülményt, hogy a világkiállítás megnyitásáig még hátralévő két és fél év kifejezetten rövid időt jelent ennek teljes körű előkészítésére.

(16.00)

Tisztelt Ház! Az ötévente megrendezésre kerülő világkiállítás a világ leglátogatottabb, nem sportjellegű rendezvénye. A világkiállításra Oszakában kerül sor, és ahogy az expozéban hallhattuk, 30 millió látogatót várnak 150 ország részvételével. Hazánk részvétele a kiállításon egy egyedülálló lehetőség, diplomáciai, gazdasági és turisztikai szempontból is. Általános célunk mindenképpen a japán-magyar diplomáciai, gazdasági és kulturális kapcsolatok ápolása és ezek fejlesztése, valamint újabb gazdasági együttműködések elősegítése, kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése és az országimázs erősítése.

Ezen célokon túl a jövőben Magyarország nagyobb hangsúlyt kíván fektetni a világkiállításokban rejlő üzleti lehetőségek kiaknázására. A magyar megjelenés a világkiállításon egyedülálló és kiemelt lehetőséget biztosít a hazai innovatív kis- és középvállalkozások nemzetközi terjeszkedése szempontjából. A kiállításon induló üzleti partnerségek segítségével lehetőség nyílik a magyar állam gazdasági kapcsolatainak regionális erősítésére, a magyar vállalatok termékeinek és szolgáltatásainak széles körű bemutatására, és ezzel az egyes iparágak exportteljesítményének növelésére, valamint a befektetői hajlandóság fokozására. A részvétel elősegíti Magyarország turisztikai és gazdasági pozícióinak megerősítését a kelet-ázsiai régióban, illetve globális szinten egyaránt. Japán egy kapuként szolgál az ázsiai piacokhoz, így Kínához és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége régióhoz is. Ezek jelentősége kiemelt, hiszen a világ leggyorsabban növekvő gazdaságairól beszélhetünk.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Összegzésként elmondható, hogy a 2025. évi Oszakai Világkiállításon történő magyar megjelenés sikere nemzeti érdek, amelyet a rendelkezésre álló szabályozási eszközökkel is elő kell segíteni a kapcsolódó szervezési, beruházási és lebonyolítási feladatok megvalósításának támogatásával. Magyarország méltó megjelenése érdekében ezt el kell fogadnunk.

A törvény a világkiállításon történő magyar részvétellel összefüggésben biztosítja, hogy a világkiállításon történő részvételhez szükséges beruházások határidőben, magas színvonalon, a szervező által meghatározott sajátos és egyedi követelményeknek maradéktalanul megfelelve, a speciális helyi viszonyokhoz igazodva, meg tudjanak valósulni. A világkiállítás területén egy olyan pavilon kivitelezése szükséges, amely a világkiállítás helyszínén méltóképpen reprezentálja hazánk kulturális és történelmi értékeit.

Mindezek alapján kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a Fidesz-frakcióhoz hasonlóan támogassák ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Üdvözlök mindenkit a teremben. Megadom a szót Gréczy Zsoltnak, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

GRÉCZY ZSOLT, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az, hogy Magyarország megjelenjen méltó módon egy világkiállításon, az természetesen minden magyar számára fontos. Az oszakai világkiállítás is ebből a szempontból lehet kiemelt jelentőségű.

Ugyanakkor muszáj megjegyeznem, hogy nehezen felejtjük el mindazt, ami a milánói világkiállítás kapcsán történt. Például egy időre lefoglalták a magyar pavilont az olasz hatóságok, mert a magyar fél nem fizette ki az olasz partnerét. Utána folytatódott mindenféle büntető feljelentésekkel Magyarországon, és a Sámándobnak nevezett rész pedig összevissza hurcoltatott itt az országban. Kiderült, hogy a felállítása még többe kerülne, mint az eredeti létrehozása. Szállították Szombathelyre, aztán Karcagra, és mindenhol újabb és újabb százmilliókba került volna a magyar adófizetőknek. Sőt, volt olyan helyzet, Karcagon fordult elő, hogy amikor egy újságíró megkérdezte a polgármestert, hogy jó, jó, de mi történik itt, akkor egész egyszerűen bezárta a vécébe ezt a bizonyos újságírót. Erről a sajtó akkor be is számolt.

Tehát azt gondolom, hogy Magyarország hírneve ennél többet ér mindannyiunk számára. Az oszakai világkiállítás legyen a magyar kultúra, a magyar történelem bemutatásának méltó helyszíne, de lehetőleg korrupció, lopás és botrányok nélkül. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Hollik Istvánnak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Alapvetően két oka van annak, hogy támogatjuk, hogy az oszakai világkiállításon Magyarország képviselje magát.

Egyrészt azért, mert ennek Magyarországon nagy hagyománya van, hiszen hazánk 1855 óta rendszeresen részt vesz a világkiállításokon, bár akkor még a Monarchia részeként, de később önálló, független államként. A másik ok pedig az, hogy mi minden olyan kezdeményezést fontosnak és támogatandónak tartunk, amely erősíti a nemzeti büszkeséget. Úgy gondoljuk, hogy nemzeti büszkeség nélkül nem lehet sikeres egy ország. Ugyanis, ha van nemzeti büszkeség, akkor az előbb vagy utóbb minden magyar emberből egyéni szinten felelősségtudatot fog kiváltani a hazája iránt. Ha valaki felelősséget érez a hazája iránt és így végzi a munkáját, akkor abból előbb vagy utóbb teljesítmény lesz, és ahol teljesítmény és munka van, ott pedig előbb-utóbb siker is lesz. Tehát siker elképzelhetetlen nemzeti önbecsülés és nemzeti büszkeség nélkül. Meg vagyunk győződve arról, hogy egy ilyen világkiállításon való megnyilvánulás, megjelenés erősíti a nemzeti büszkeséget. Úgyhogy ezen okból kifolyólag támogatjuk az előterjesztést is és a világkiállításon való részvételt is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Most megadom a szót Balassa Péternek, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

BALASSA PÉTER, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársak! Kicsit hosszabb lenne a felszólalásom, és néhány módosító javaslatot tennék majd az oszakai világkiállítással kapcsolatban.

Ha megengedik, tisztelt képviselőtársak, én egy Csányi Vilmos-idézettel kezdeném. „Minden kultúra összetartóereje, hogy tagjai megegyeznek a közös értékekben.” A világkiállítás egy rendkívüli esemény, ahol minden ország képviseltetheti magát, így hazánknak is egy nagyon jó alkalom arra, hogy bemutassa történelmét, kultúráját és értékeit. Valamiért azonban, amikor ilyen látványos és nagyszabású eseményről van szó, a magyar emberek többségének a pénzek lenyúlása, magánérdekek előtérbe helyezése, a valódi országimázzsal szemben átláthatatlanság és szakmaiatlanság jut eszébe. Nem véletlenül.

Nem kell messzire menni, gondoljunk csak a 2015-ös milánói világkiállítás botrányos megjelenésére, amely ellen a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kara is hangot adott: giccsbe hajló építészeti paródia képviseli Magyarországot nemzetközi színtéren. Vagy ugyanezen világkiállítás kapcsán a Sámándob kérdése is bonyodalmat okozott, amikor is Hende Csaba Szombathelyen letette az alapkövet, mondván, hogy ott kerül végső elhelyezésre, majd végül Fazekas Sándor volt vidékfejlesztési miniszter szűkebb hazájában kívánták újjáépíteni a magyar pavilont. Megjegyzem, ez a beruházás is késett, hiszen a város csak idén februárban kapta meg az ehhez szükséges állami támogatást.

De hagyjuk is a régmúltat, mert a dubaji világkiállításon való részvétel sem volt éppen mentes a szokásos NER-eljárásoktól. Gondolok itt mindenekelőtt például arra, hogy a dubaji magyar pavilon tervezését, felépítését, majd elbontását nem akárkire bízták, hanem egy meglehetősen ismert Fidesz-közeli vállalkozásra, a WHB-ÉPKAR Építőipari Kft.-re, a szerződés értéke nem kevesebb, mint 10,6 milliárd forint volt. A költségek csak egyre-egyre nőttek, míg a dubaji magyar pavilon végül több mint 11 milliárd forintba került.

Tekintve, hogy a javaslat szerint a lebonyolítás kormányzati felelőse ezúttal is a Magyar Turisztikai Ügynökség lesz, minimum kétségeink vannak afelől, hogy ezúttal másként lesz. Már csak azért is, mert a projekttel kapcsolatos tematikával, koncepciós rajzokkal és koncepciós kiviteli tervekkel összefüggésben lebonyolítandó közbeszerzési eljárások tekintetében az ajánlatkérő jogosult a rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására. Ez nyilván nagyobb lehetőséget kínál a pénzek elsumákolására. Ezért módosító javaslatot nyújtottam be annak érdekében, hogy a projekttel kapcsolatos közbeszerzési eljárások kizárólag nyílt eljárással történhessenek, ettől eltérni csak rendkívüli indokolt, egyedi esetekben, kizárólag a Miniszterelnökséget vezető miniszter engedélyével lehessen.

Láthatjuk tehát, hogy a Fidesz-kormányzat eddig nem a legjobban szervezte meg a világkiállításokon való részvételt. Ahogy 2019-ben a dubaji világkiállítás kapcsán, úgy most is biankó csekket kérnek a támogatáshoz is. A főbb kérdéseket, ahogy a Fidesz-kormány alatt lenni szokott, kormányrendeletben, egyéni határozatban fogják eldönteni, kihagyva belőle az Országgyűlést, a szakmai szervezeteket, és ami a legszomorúbb, a magyar társadalmat is. Semmit nem tudunk a tervekről, az építés fontosabb paramétereiről, de még a kulcskérdésről, a költségvetésről sem. Tisztában vagyok vele, hogy a mai világban nehéz előre tervezni és költségeket tervezni három évre, de arra kérem a kormányzatot, hogy legyen egy plafon, amelyhez tartsák magukat, illetve biztosítsák az átláthatóságot.

(16.10)

Mivel a korábbi lebonyolítás sok más állami projekttel szemben alapjaiban rengette meg a közélet tisztaságába vetett bizalmat, azt javaslom, hogy egyúttal a Magyar Turisztikai Ügynökség a honlapján nyisson egy önálló felületet, ahol a közvélemény előtt időrendi sorrendben valamennyi, egymillió forint feletti szerződésmegrendelést a szerződő felek bemutatása mellett, a beszerzés tárgyának, idejének és ellenértékének megjelölésével, a gazdasági társaságok tényleges természetes tulajdonának megnevezésével együtt már a projekt lebonyolítása során is, alatt is folyamatosan mutassa be. (Dömötör Csaba Hollik Istvánnal beszélget.)

Egy világméretű eseményen megjelenni, azt megszervezni nem kis feladat és nem kis felelősség, ezzel tisztában vagyunk, ám 2025-ben… Megköszönném a figyelmet, államtitkár úr! Köszönöm. 2025-ben ez különösen igaz lesz, hiszen az államalapítás 1025. évfordulójához érkezünk. Érezzük, tisztelt képviselőtársaim, hogy itt nagy a tétje a tematikának, a látványnak, hogy az egész világ láthassa, mit jelent ez számunkra.

Ezért azt indítványozom, hogy a megjelenés koncepcióját bízzuk a magyar emberekre, írjanak ki pályázatot, amelyet szakmai zsűri bíráljon el, és a pályázat nyertese részesüljön támogatásban. Különösen előremutatónak tartanám, ha általános és középiskolások, valamint felsőoktatási tanulók vehetnének részt ebben a projektben, hiszen az ő elképzeléseik, terveik alapjaiban határozzák meg hazánk jövőjét  így az egész világ megismerheti a magyarságot , a pályázaton nyert pénzt pedig kirándulásra, ismeretterjesztésre, fejlesztési és informatikai eszközökre költhessék.

Jogos igény lenne tehát, hogy ilyen eseményeknél átláthatóan terveznénk mind a kivitelezés módjával, mind a munkálatok szervezésével, mind a közpénzek elköltésével kapcsolatban. Az is elvárható lenne, hogy a közvéleményt, valamint az Országgyűlést is folyamatosan tájékoztassák a folyamatokról, a költségekről, bevonva a szakmát és a társadalmat is, azt a társadalmat, amelyet képviselni fognak 2025-ben, Japánban.

Bízom benne, hogy javaslataimat elfogadják, és egy sikeres és eredményes eseménynek nézhetünk elébe. Ezeréves állam, büszke magyarság mutatkozzék meg Oszakában! Köszönöm a szót, köszönöm, hogy meghallgattak.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kétperces felszólalások következnek, de senki nem jelentkezett. További képviselői felszólalásra jelentkezést nem látok.

Kérdezem, hogy kíváne bárki hozzászólni. (Dömötör Csaba jelzésre:) Államtitkár úr jelezte, parancsoljon!

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Csak nagyon röviden, tisztelt elnök úr. Köszönöm a szót. A törvények világosan rendelkeznek azzal kapcsolatban, hogy mely kiadásokat kell nyilvánosságra hozni, milyen rendben, milyen formában, és a kormány ennek rendszeresen eleget tesz; ennek elsődleges színtere a kormány hivatalos oldala. A javaslatokat tudomásul vettük, a szakbizottsági szakaszban értelemszerűen majd lesz arra lehetőség, hogy ezt részleteiben is megtárgyalják a képviselő hölgyek és urak.

Egyetlenegy dologra azért hadd hívjam fel a figyelmet, ha már a múltbeli világkiállítások tapasztalatait fontosnak tartják: a magyar pavilont a legutóbbi világkiállításon 1 millió 88 ezer látogató kereste fel a világ 194 országából; 103 magyar cég tudott bemutatkozni ezen a dubaji expón, és 28 magyarországi intézmény is látogatást tett a pavilonban úgy, hogy kétoldalú tárgyalásokat tudott folytatni. Tehát ez a két szám önmagában is bizonyítja, hogy jó színtere volt a magyar pavilon a magyar gazdasági, kulturális és turisztikai kapcsolatok erősítésének.

És hogy még egy dolgot mondjak: fontos eredmény az is, hogy a magyar pavilon ezüstérmet nyert el a Világkiállítások Nemzetközi Szövetségétől „a téma legjobb megjelenítése” kategóriában. Tehát arra kérném tisztelettel, hogy ha a tapasztalatokról beszélünk, akkor ezekre is térjen ki, vagy ha nem teszi, akkor mi majd megtesszük. Remélem, abban azért egyetértünk, hogy egy olyan kezdeményezésről van szó, amely jól szolgálja az ország érdekeit. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   11-22   23-34   35-36      Ülésnap adatai