Készült: 2024.05.08.19:28:28 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

51. ülésnap (2023.03.07.),  23-26. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 10:59


Felszólalások:   19-22   23-26   27-30      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A DK képviselőcsoportjából Oláh Lajos képviselő úr, az Országgyűlés alelnöke jelentkezett napirend előtti felszólalásra. Parancsoljon, alelnök úr, öné a szó.

DR. OLÁH LAJOS (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Sokan ma azt gondolják, hogy nincs a legfontosabb problémáink között a robotizáció és a mesterséges intelligencia terjedése, hogy ez biztos valami távoli, jövőbeli dolog, amivel nem kell foglalkoznunk, hisz vannak egyéb gondjaink, például az Orbán-kormány által generált infláció miatt az ezerforintos kenyér vagy a sokszoros gázár. Biztos vagyok abban, hogy azok között van az az egymillió ember is, akinek pedig érdemben veszélyeztetve van a munkahelye, amennyiben a kormány nem készül fel az automatizáció térhódítására. Igen, minden előrejelzés szerint pontosan ez a helyzet.

(10.00)

Minden ötödik magyar munkahelyét veszélyezteti a robotizáció. Ezért beszélek ma itt a parlamentben erről önök előtt, és kérem a kormány aktív, azonnali lépését, hogy ne veszélyeztessük egymillió ember munkahelyét.

Ha megnézzük, hogy melyek a leginkább érintett területek, akkor azt látjuk, hogy éppen azok, amelyekben a legtöbben dolgoznak. A 2020. év végi adatok alapján a közfoglalkoztatottakon kívül a legtöbben az ipari ágazatban, azon belül is a feldolgozóiparban dolgoznak, ez 690 ezer fő. Ezt követi a kereskedelem és gépjárműjavítási ágazat, ebben 397 ezer ember dolgozik, valamint a szállítás és raktározás, amely 214 ezer ember napi megélhetését jelenti.

A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet szerint ma 93 olyan szakma van, amely részben automatizálható, 90 olyan szakma, amely nagyrészben automatizálható, és 26 olyan szakma, amelyben a robotok teljes egészében ki tudják váltani az emberi munkát. Ha ehhez hozzátesszük, hogy egy, a magánszférában, a vállalkozók körében végzett nem reprezentatív kérdőíves felmérés alapján a gyártók célja, hogy a következő 5-10 évben a munkaerő 20-40 százalékát kiváltsák ipari gépekkel, robotokkal  még egyszer mondom: 20 és 40 százalékát szeretnék a vállalkozók kiváltani robotokkal, ipari gépekkel , na, akkor látjuk, hogy ez egy nem távoli jövőről szól, hanem gyakorlatilag a máról, a holnapról. Már írják azokat az üzleti terveket, amelyek a tömeges elbocsátásokkal kezdődnek és a robotizációval végződnek. A szakértők becslése szerint Közép- és Kelet-Európában már 2018-ban 28 százalékkal nőtt az eladott ipari robotok száma, a következő időszakban pedig ez csak drasztikusan fog emelkedni.

Adja magát a kérdés, hogy mit lehet tenni ebben a helyzetben. Az önöktől megszokott válaszok  azaz óriásplakátokkal rakjuk körbe az országot  nem fognak működni. Az árnyékkormány szerint az egyetlen megoldás, ha az emberekbe fektetünk és inkább velük kötünk stratégiai partnerséget; különösen azért, mert a robotizáció, a mesterséges intelligencia leginkább a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat érinti. Ha képességet adunk nekik, ha előre átképezzük őket és felkészítjük őket arra, hogy hogyan fog alakulni a munkájuk, hogy később az új munkakörükben is megállják a helyüket, akkor tudunk szembemenni a robotizáció káros hatásaival, akkor tudjuk elindítani őket abba az irányba, hogy európai jólétben élhessenek. Ehhez már ma látnunk kellene, hogy kiket és hogyan kell átképezni, ehhez már ma támogatni kellene például az állami egyetemeken a robotizációval kapcsolatos kutatásokat. Itt jegyezném meg: milyen nagy kár, hogy gyakorlatilag alig maradt állami egyetem Magyarországon!

Tisztelt Kormány! Önök megalkották a mesterségesintelligencia-stratégiát, amelyben 2030-as célokat határoztak meg. Én feltettem önöknek jó pár kérdést, hogy hogyan állunk aktuálisan ezeknek a céloknak a teljesítésével, önök azt mondták, hogy 2030-ig kétmillió állampolgár aktívan részt fog venni a jövőben saját adatainak gondozásában, felhasználásában. Hogy állunk most? Azt mondták, hogy 2030-ra a mesterséges intelligencia az egészségügyi ellátórendszerbe beépül, és az integrálódó digitális egészségügyi rendszeren keresztül hárommillió állampolgár kap a jövőben mesterséges intelligenciára épülő korszerű szolgáltatásokat. Hogy állunk? Azt mondták, hogy ’30-ra 26 százalékos átlag termelékenységnövekedést fognak elérni a magyar vállalati szektorban. Hogy állunk ma? Azt mondták, hogy 32 százalékkal csökkentik az ammóniakibocsátást az agráriumban, adatalapú rendszerek használatának köszönhetően. Hogy állunk ma? Azt mondták, hogy az ügyintézés 60 százaléka elektronikus, önkiszolgáló módon történik majd a jövőben. Hogy állunk ma? Önök erre nem voltak hajlandók válaszolni.

Azt kérem önöktől, hogy minden évben monitorozzuk azt. Azt, hogy egymillió ember napi munkavégzése kisebb és nagyobb mértékben meg fog változni, nem tudjuk megakadályozni, de azt meg lehet akadályozni, hogy ezeknek az embereknek a munkahelye teljes mértékben megszűnjön. Arra kérem önöket, vegyék komolyan az előttünk álló feladatokat. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Alelnök úr imént elhangzott napirend előtti felszólalására a választ Fónagy János államtitkár úrtól fogjuk hallani. Parancsoljon, miniszterhelyettes, államtitkár úr!

DR. FÓNAGY JÁNOS gazdaságfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Képviselő úr napirend előtti kérdése ugyan egy korszakos, tehát nem napi, hanem egy korszakos feladatot érint, de meggyőződésünk szerint ez időszerű, és folyamatosan figyelemmel kell kísérni.

Aki ismeri a világgazdaság történetét, ezen belül Európa és Magyarország gazdaságtörténetét, az nagyjából visszamenőleg az ipari forradalom óta jól tudja nyomon követni, hogy az ipari techológiák változása mennyire és milyen módon segítette elő egy adott társadalom fejlődését és alakulását. Ott, ahol erre időben nem készültek fel, ott konfliktusokat okozott, lásd az 1800-as évek közepén, mondjuk, a luddistákat, a géprombolókat. Nyilvánvaló, hogy nem volt egy megfelelő válasz. Nyilvánvaló, hogy a múlt század közepén, amikor a villamos energia átalakította az egész, korábban gőzerőt használó társadalmat, nem volt megfelelő felkészülés.

Hasonló korban élünk most is, amikor az ön által is említett robotizáció, mesterséges intelligencia, automatizálás alapvetően változtatja meg az ipai struktúrákat, alapvetően változtatja meg a gazdaságot, alapvetően változtatja meg a társadalmat. Éppen ezért nagyon nem mindegy, hogy egy ország mennyire készül tudatosan fel erre, és mennyire tudja az általános környezetet biztosítani ennek az alapvetően fontos feladatnak a végrehajtásához.

Talán az utóbbival kezdem, hiszen erre ön is hivatkozott. A kormány elkészítette a 2030-ig szóló stratégiát. Ennek a stratégiának megvannak a megfelelő elemei, megvannak a célindikátorok, megvan az állampolgárokat közvetlenül érintő célkitűzések meghatározása, megvannak a technológiai fejlődéshez és fejlesztéshez igazodó célok és az azok mérésére szolgáló indikátorok. És természetesen megvan az a gazdasági háttér is, amely ennek az időarányos teljesítését biztosítja. Zárójel: kérdezte, hogy hol tartunk. Kérem, kövesse nyomon a statisztikai adatokat, ezen stratégia végrehajtásának éppen aktuális adatai, amelyek természetesen igazodnak egy-egy adott év vagy egy-egy szűkebb vagy tágabb korszak teljesítményeihez, a KSH jelentéseiből kiolvashatóak.

E kérdés megválaszolásánál talán általánosabb figyelmet érdemel az, hogy mennyire kész a magyar gazdaság ennek a befogadására, mennyire vagyunk erre alkalmasak, hogy a fejlődés parancsszavát tudomásul vegyük. 2022-ben a magyar GDP 4,6 százalékkal növekedett, tehát minden nehéz körülmény, minden háború, minden brüsszeli infláció és mindezek mellett és ezek ellenére egy fejlődő trenden maradt a gazdaság, fejlődő, növekvő trenden maradt az ország.

Idén, épp az ön által is bizonyára jól ismert körülmények között ennél szerényebb, de mintegy 1,5 százalékos növekedéssel számolunk, bízva abban, hogy a következő év már meghozza azt a gazdasági visszapattanást, ami egy ennél lényegesen jobb, megítélésünk szerint egy 4 százalékot meghaladó növekedést eredményez.

Aki tegnap figyelemmel kísérte a tegnapi ülésnapunkat, külügyminiszter úr előadásából is hallhatta azt, hogy 2022-ben a beruházások mértéke csúcsot döntött, megközelítette a 19 000 milliárd forintot, a beruházási ráta 28,5 százalékot teljesített, és nem utolsósorban  ön is említette a munkaerőt  ma egymillióval több ember dolgozik Magyarországon, mint 12 évvel ezelőtt. Természetesen az a feladat, amit ön is említ, hogy ennek a munkaerő-állománynak a folyamatos képzése, átalakítása, struktúraváltása szükséges. Ezt segítik elő egyébként döntően mind a középfokú, mind a felsőfokú oktatásban általunk végrehajtott reformok, amelyek módot és lehetőséget adnak, hogy az ön által is megkívánt célokat a felsőoktatás teljesíteni tudja. Köszönöm a türelmét, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(10.10)




Felszólalások:   19-22   23-26   27-30      Ülésnap adatai