Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. A Jobbik képviselőcsoportjából Brenner Koloman képviselő úr jelentkezett napirend előtti felszólalásra. Parancsoljon, öné a szó.

DR. BRENNER KOLOMAN (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Jobbik-Konzervatívok (Derültség a kormánypártok soraiban.) számára az oktatás ügye kiemelt, nemzetstratégiai ügy, ezért is tartjuk kiemelkedő fontosságúnak leszögezni azt, hogy számunkra a magyar pedagógusok nem elbocsátandó cselédek, mint a fideszes kormánynak, hanem felelős értelmiségiek.

Ha megnézzük azt a köznevelésitörvény-koncepciót, amit most tárgyalnak éppen, a szakszervezetekkel is tegnap, akkor az egyértelműen látszik, hogy például az az értékelési rendszer, amelyet önök be kívánnak vezetni  illetve, ha jól olvastam, akkor ez februárban már el is indult kísérleti jelleggel néhány iskolában , az gyakorlatilag azért hibás koncepcióval és rossz módszertannal történik, mert iskolán belül próbálja ugyanazokat a tanárkollégákat értékelni, akik aztán nap mint nap egy kollégiumban tanítanak.

Félreértés ne essék, a mi konzervatív politikai közösségünk hosszú évek óta hangoztatja, hogy minőség-ellenőrzésre és egy támogató, modernizált szakfelügyeleti rendszerre kiemelkedően nagy szükség volna, de kérem szépen, ez a rendszer, amely egyrészt végtelenül igazságtalan, ráadásul feszültségeket gerjeszt a tanárok között, hiszen konzekvenciákkal jár a fizetésükre nézve, ehelyett ez a koncepció biztos nem fogja azt a kérdést megoldani, hogy a pedagóguskorfa milyen, hogy hány tanár hiányzik a magyar oktatási rendszerből.

(9.40)

Azt gondoljuk, hogy egyrészt ezt a kérdést egy azonnali 50 százalékos béremeléssel lehet nulladik lépésként megoldani, az erre vonatkozó javaslatunkat egyébként benyújtottuk a költségvetés módosításaként. Kérem, hogy fontolják meg fideszes képviselőtársaim, hogy támogatják ezt a javaslatunkat, hiszen a tanárhiányra ez lenne a megoldás, és utána pedig nemzeti kerekasztalt javasoltunk már korábban is, amelyen minden érintett részt venne, hiszen minden nemzetközi tapasztalat azt mutatja, hogy az oktatás minőségének fejlesztését átfogó jelleggel csak akkor lehet egy országban jól végrehajtani, ha arról legalábbis egy nemzeti konszenzus van, hogy mik a stratégiai célok, módszerek és eszközök. Ebben mi partnerek vagyunk. Mi teljesen kiérlelt és átfogó oktatási koncepcióval rendelkezünk a polgári és konzervatív értékrend alapján.

A másik kérdés, amiről szeretnék beszélni, a magyar egyetemi világ ügye, hiszen Navracsics miniszter úr elküldte az Európai Unió felé a javaslatát, hogy hogy legyen most ez a bizonyos egyetemi kuratóriumokkal. Először is szeretném leszögezni, hogy ez a fajta alkudozás arról, hogy most akkor a miniszterek nem, de a képviselő igen, hogy akkor hat évre most végre bekorlátozzuk az eddig végtelenített időtartamú kuratóriumi tagságot, aztán most az Európai Unió, ha jól láttam, visszaüzent, hogy nem lehet képviselő se meg polgármester se, és legyen csak kétszer négy év. Tehát ez az egész alkudozási folyamat szerintem végletesen rossz a magyar egyetemi világra nézve.

Az az alapvető kérdés ugyanis, hogy az egyetemi autonómiát, a szenátusnak a kompetenciáját ez az alapítványi forma végletesen korlátozza, és számunkra az európai kultúrkörben egy olyan konzervatív érték az egyetemi autonómia, ami mellett mi mindig felemeltük a szavunkat, én magam személyesen is az Európa Tanács jelentéstevőjeként az akadémiai szabadság és az egyetemi autonómia témakörében. Azt gondolom, hogy a legfontosabb lépés ebben az ügyben nem ez a piaci kofa módjára való alkudozás az európai uniós forrásokért lenne, hanem az, hogy azonnal megkezdenék a mi javaslatunknak megfelelően a tárgyalásokat a nagy tudományegyetemek esetében legalábbis azonnal arról, hogy visszaállítsák az állami fenntartást. Hiszen a kontinentális Európában  hangsúlyozom, nem az angolszász világban, amely teljesen más kulturális és gazdasági fejlődés után alapítványi formában működtet nagy egyetemeket  és a mi régiónkban a mi versenytársaink  mondom ezt volt egyetemi vezetőként  a prágai egyetemtől a bécsi egyetemig mind állami fenntartásban vannak, és nem az alapítványi forma az ördögtől való.

Ezt én mindig le szoktam szögezni, de nagy tudományegyetemek esetében vissza kell állítani az állami támogatást, és egyébként a jelenleg állami finanszírozásban lévő egyetemeknek, az ELTE-nek, a Műszaki Egyetemnek és néhány kisebb egyetemnek kapcsán pedig szintén költségvetési módosítót nyújtottam be arról, hogy a meglévő fizetésbeli különbségeket az egyetemi oktató kollégáimnak ki lehessen egyenlíteni, mert önök büntetik jelenleg az állami fenntartású egyetemeket. Kérem, fontolják meg azokat az előrevivő gondolatokat, amiket most megosztottam önökkel. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A képviselő úr imént elhangzott napirend előtti felszólalására a kormány részéről Vitályos Eszter miniszterhelyettes, államtitkár asszony válaszol. Parancsoljon, öné a szó.

VITÁLYOS ESZTER kulturális és innovációs minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Először is, ön egy magát papíron konzervatív jobboldalinak valló párt tagjaként, azt kell mondjam, hogy ismét felsorakozik a brüsszeli diktátumot szajkózó magyar baloldal mellé. Ennyit az ön pártjának valódi irányultságáról.

Azt a leghatározottabban kell hogy visszautasítsam, hogy a magyar kormány veszélyeztetné a hazai egyetemi autonómiát. Mégis miből következtet erre, tisztelt képviselő úr? Csak nem abból próbál meg erre következtetni, hogy a felsőoktatás megújításának érdekében hazánkban is lehetőséget biztosítottunk az alapítványi modell bevezetésére, követve a nemzetközi  és egyébként hangsúlyozom  európai uniós gyakorlatot is.

Önnek  mint aki magát szívesen tekinti oktatási szakembernek , azt gondolom, hogy pontosan tudnia kellene (Dr. Brenner Koloman: Ez a te szádból azért erős volt, babám!), hogy a külső érintettek bevonása a felsőoktatási intézmények működésébe az elmúlt évtized jellemző nemzetközi trendje. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, nemcsak a világon, nem a világ nagyobb országaiban, hanem egyébként az Európai Unióban is világ vezető egyetemei alapítványi modellben működnek. Ilyen a Harvard, ilyen a Princeton vagy akár a Yale Egyetem, és Nyugat-Európában is vannak politikusok az egyetemek kuratóriumában. Ön úgy gondolja, hogy az esetükben veszélyben van az egyetemi autonómia? Mert ha nem, akkor ön is csatlakozott a hazánkkal szemben kettős mércét alkalmazó brüsszeli és hazai baloldali véleményformálókhoz. (Dr. Brenner Koloman: Szakmailag nulla!)

Az egyetemi modellváltás eredményei az ön állításával szemben megkérdőjelezhetetlenek. Sikeres versenyképességi fordulat következett be a magyar felsőoktatásban, amit a hazai magyar egyetemek nemzetközi rangsorolása egyébként objektív módon igazol. A világ egyik legnagyobb egyetemi rangsora, a Times Higher Education egyetemi rangsor október 16-án tette közzé a legfrissebb egyetemi rangsorát, amelyben 2021-ben 9, 2022-ben már 11 magyar egyetem szerepel a top 5 százalékban, amelyre a hallgatóknak egyébként kétharmada jár.

A nemzetközi adatbázisokban indexelt közlemények, tehát a hivatkozások száma a modellváltó egyetemek esetén összesítve, 2020-hoz viszonyítva 18 százalékkal növekedett egy év alatt. A szakterületén top 50 százalékba tartozó közlemények száma 2020-hoz viszonyítva a modellváltó egyetemek esetében összesítve 26 százalékkal növekedett 2021-ben.

A külföldi hallgatók létszámával kapcsolatban is jelentős növekedést értünk el. A 2013-as szinthez képest 2022-ig közel 74 százalékkal nőtt, a legfrissebb statisztikai adatok szerint több mint 41 ezer fő jár magyar egyetemekre.

Fontos megemlíteni azt is, hogy míg 2010-ben a hallgatók 69 százaléka jutott be államilag finanszírozott férőhelyre, addig ma ez az arány 82 százalék. Emellett széles ösztöndíjháló is segíti a hallgatóinkat. Az egyetemek tehetséggondozási, szociális, tanulmányi, közösségi, mobilitási ösztöndíjakat vehetnek igénybe, 33 program keretében több mint 170 ezer hallgatót 72 milliárd forint összértékben támogatnak.

Ami a brüsszeli követeléseket illeti, tisztelt képviselő úr, tisztázzunk valamit! 2022-ben a kondicionalitási eljárás során megfogalmazott vállalásainkat 2022. szeptember végéig teljesítettük. Határozott álláspontunk tehát az, hogy a brüsszeli követeléseknek uniós jogalapja nincsen. Természetes módon szeretnénk hozzájutni egyébként a Magyarországnak járó forrásokhoz, és azt gondolom, hogy a hazai ellenzéknek is kutya kötelessége lenne ebben egyébként segíteni a magyar hallgatókat és a magyar családokat, önöknek is, főleg akik magukat most már konzervatívnak is nevezik.

Egyébként egy tárgyalási folyamat kellős közepén vagyunk, aminek a következő része, ahogyan ön is említette, Navracsics miniszter úr brüsszeli tárgyalásai lesznek, és természetes módon megállapodásra törekszünk, pontosan azért, hogy legyen ösztöndíjprogram, de egyébként akár megegyezünk a brüsszeliekkel, akár nem, a magyar kormány az ösztöndíjakat mindenképpen ki fogja fizetni. Ebben az esetben, ha nem lesz megállapodás Brüsszellel, akkor a magyar költségvetés fog helytállni, mert mi, önökkel ellentétben nem hagyjuk, hogy a magyar hallgatók legyenek a kárvallottjai a brüsszeli politikának. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   11-14   15-18   19-22      Ülésnap adatai