Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. SZEBERÉNYI GYULA TAMÁS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Megszólítottak ellenzéki képviselő urak. Nincs ellenemre az ironikus, gúnyos kérdésfeltevés sem, de igyekszem nem fölvenni ezt a kesztyűt, bár lenne rá igényem.

Képviselő úr elkezdte sorolni az inflációs adatokat, de valahogy megállt akkor, amikor kitört a háború és nem mondta tovább, pedig az éppen azt bizonyítaná, hogy jelentős szerepe van az inflációban annak, hogy háborús helyzet és szankciók is vannak. Azt említette, jogosan, hogy akkor még nem volt szankció. Én nagyon bízom benne, a képviselő úr pontosan tudja, hogy a piac nemcsak a szankciókra reagál, hanem a hírekre is reagál, amikor már arról tárgyalnak kormányok, hogy szankciót fognak alkalmazni. A képviselő úr számára biztosan ismert az a közgazdasági fogalom, hogy beárazza valaminek az elkövetkezését. Tehát azokat az érveket, hogy még nem volt szankció, de már megjelentek ezek a gazdasági folyamatokban, komolytalanoknak gondolom. Nem is akarok ezzel tovább foglalkozni.

Érdekes, hogy amikor az inflációs országokról beszélt, felsorolta azokat az államokat, ahol valóban alacsonyabb az infláció, de valamiért elfelejtette fölsorolni a balti államokat, ahol viszont magasabb az infláció, mint Magyarországon. Ott is az Orbán-kormány miatt van a magas infláció? Ennyire zseniális a mi kormányunk, hogy még a balti államokban is föl tudja emelni az árakat? Vagy mi a magyarázata ennek? De nem akarok ebbe az irányba tovább menni, mert tényleg nem akarom ezt az ironikus hangnemet folytatni.

De hadd reagáljak Z. Kárpát Dániel képviselő úrra is, mert úgy látszik, hogy mély nyomot hagytam benne a múltkori bizottsági csörténk alkalmával. Nem feladatom az államtitkár úr helyett válaszolni, de amikor ilyen kitettség van a magyar gazdaságban és az egész európai gazdaságban, és hirtelen változások állnak be, az nem vállalható egy kormányzat részéről, hogy adópolitikai eszközökről lemondjon, és azt mondja, hogy most változtatunk, majd utána jön valamilyen hirtelen fordulat, amire reagálni kellene, és csak azért, mert Z. Kárpát Dánielnek letettük a nagyesküt, hogy nem fogunk reagálni rá, ezért hátrányba hozzuk a magyar gazdaságot. De nyilván majd államtitkár úr is válaszol erre a felvetésre.

Valóban igaz az, képviselő úr, hogy nem vagyok híve a segélyalapú támogatásoknak és a kormány sem híve annak. Viszont a munkavégzéshez kötött támogatásoknak igenis hívei vagyunk, a családtámogatási rendszerünk erre épül most már több mint 12 éve, és ez töretlen szándéka és törekvése a kormányzatnak. Ezért nem támogattam a bizottsági ülésen sem a családipótlék-emelést, ellenben támogatjuk a munkahelyteremtést. Mindenkinek meg kell teremteni a lehetőséget, hogy dolgozhasson, és utána adókedvezménnyel, adó-visszatérítéssel pedig támogatni a gyermekvállalást. Nem vitatom, hogy lehet az országnak olyan zuga, ahova nem ért el a munkahelyteremtés áldásos formája, és talán van néhány olyan ember, aki dolgozna, de nem tud, ez azonban elhanyagolható. Azokat másmilyen formában kell elérni, és nem egy olyan támogatási rendszerrel, amely segélyalapú, és amely arra ösztönözhet olyan embereket is, akik egyébként dolgozhatnának, hogy ne dolgozzanak.

A színházjeggyel kapcsolatos felvetését meg abszolút nem értem, hiszen ezekben a térségekben nem a színház a legnagyobb probléma. Egyébként is vannak olyan programok, amelyek színházba juttatják a hátrányos helyzetű gyerekeket is. Ezek a programok folyamatosan mennek vidéken is és a fővárosban is, tehát nem ez a probléma. Nem az a probléma azoknak a gyerekeknek, hogy nem tudnak eljutni színházba, hanem az alapvető megélhetésük, az élelmezésük a probléma. (Z. Kárpát Dániel: Pont ezt próbáltam megvilágítani!)

Reagálnék az áfaváltoztatással kapcsolatos javaslatukra is. Nem igaz, hogy érdemi válasz nélkül utasítottuk el ezeket a javaslatokat. Mindig elmondjuk, hogy álláspontunk szerint az áfacsökkentés nem jelent árcsökkenést, nem jelent érdemi segítséget a családoknak. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)