Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

JÁMBOR ANDRÁS IMRE (Párbeszéd): Köszönöm szépen a szót. Akkor folytatnám a Szikra Dorottya tanulmányából való idézést: „Az adóalapból leírható kedvezmény a három- és többgyermekes családok esetében drasztikusan, a 2010 előttinek több mint kétszeresére, 33 ezer forintra nőtt gyermekenként. Egyúttal megszűnt a magas keresetűeknél alkalmazott plafon. Megfelelő nagyságú jövedelem esetén tehát egy háromgyermekes családnál havi csaknem 100 ezer forint pluszjövedelem marad. Ez az ellátás semmiféle támogatást nem nyújt a legnehezebb helyzetben élő, munkanélküli vagy feketén dolgozó családoknak, de a minimálbéren élő családok sem tudják azt teljes mértékben kihasználni. Az egykulcsos adó bevezetésével mindemellett megszűnt a minimálbér adómentessége, 2012 után pedig az alacsony keresetűeknek korábban járó adójóváírást is kivezették a rendszerből. Mindez azt eredményezte, hogy  a ’családbarát’ kormányzati retorika ellenére  a három- és többgyerekes családok többsége rosszabbul járt az adórendszer változtatásával.

2014 után kiterjesztették a kedvezményt a járulékokra is, és ennek következtében már az átlagbért kereső családosok is a korábbinál kedvezőbb helyzetbe kerültek, az alacsony keresetűek azonban továbbra sem részesültek a más országokban bevett kompenzációban. További, a jobb helyzetű családokat támogató intézkedés volt a gyed évenkénti emelése, valamint 2014-ben az úgynevezett gyed extra. A gyed a gyermek kétéves koráig jár azoknak a szülőknek, akiknek a szülést megelőzően legalább egyéves munkaviszonyuk volt, értéke 2017-ben bruttó 178 500 forint.

A gyed extra lényege, hogy az anyák  vagy ha ők maradnak otthon, az apák  a gyerek egyéves kora után  2016-tól már féléves kortól  teljes állásban munkát vállalhatnak úgy, hogy közben a gyed teljes összegét megkapják. Ez egy rendkívül pazarló ellátás, hiszen a gyed egy eredendően keresetpótló ellátás, amely a szülő munkajövedelmét volt hivatott pótolni. Teljes összegét megadni úgy, hogy közben az érintett szülő teljes állásban dolgozik, és például a gyerek államilag finanszírozott bölcsődében van napközben, azt jelenti, hogy az állam egy olyan ellátást finanszíroz, amelyet a szülő nem nyújt.

Mindeközben a 28 500 forintos gyes, amely azoknak a szülőknek jár, akiknek nincs meg a megfelelő munkaviszonyuk  ők vannak többségben , reálértékének nagyjából harmadát veszítette, mivel 2008 óta nem emelték az összegét.” Ugye, ez is az öregséginyugdíj-minimumhoz van kötve, és itt is kérdés az, amit már az este folyamán sokszor föltettünk, hogy az öregséginyugdíj-minimum és a szociális vetítési alap szétválasztásánál vajon önök az öregséginyugdíj-minimumot nem akarják emelni, vagy a szociális vetítési alaphoz kapcsolódó 18 ellátást nem akarják emelni. (Kanász-Nagy Máté: Vagy-vagy. Akkor melyik?)

„A családi pótlék értéke, amely minden gyermek után jár, szintén nem emelkedett 2008 óta:”  erről is sokat beszéltünk az elmúlt húsz órában. „Értéke kétgyermekes család esetén 13 300 forint, három vagy több gyerek esetén 16 000 forint gyermekenként. Az ellátás univerzális, mindenkire kiterjedő jellege 2010 után jelentősen gyengült, mivel azt szigorú iskoláztatási és óvodáztatási feltételekhez kötötték. Sok család a tankötelezettség korhatárának 18-ról 16 éves korra való leszállítása miatt veszítette el jogosultságát. Összességében nagyjából 200 ezer gyerek hullott ki az ellátásból 2010-2015 között, és joggal feltételezhetjük, hogy ők a rosszabb helyzetű családokból kerülnek ki.”  ez, mondjuk, eléggé jogos.

„A szegény és a gazdag családok közötti, a családpolitika által is mélyített szakadékot a következő, mikroszimulációs modellel mutatom be. Három tipikus, de leegyszerűsített élethelyzetet ábrázolok, amelyben három gyermek él együtt a szüleivel, akik az első családban mindketten munkanélküliek, a második család esetében minimálbért, a harmadik családban átlagbért keresnek. A 2. ábrán”  ezt sajnos csak én látom (Derültség az ellenzéki pártok soraiban.)  „tehát azt látjuk, hogy a különböző társadalmi státusú családok mennyi állami forráshoz jutottak hozzá 2009-ben és 2017-ben a gyermekeik után.

A munkanélküli család esetében 2009-2017 között nem változott az államtól kapott családi ellátások nominális értéke, mivel sem a gyes értéke, ami 28 500 forint, sem a családi pótlék mértéke nem nőtt. A minimálbért kereső családnál az anya a minimálbér után kapja a gyedet, és az apa 40 800 forint értékben tudja igénybe venni a családi adó- és járulékkedvezményt. A harmadik családban az anya átlagbér után kapja a gyedet, ami 100 100 forintról 178 500 forintra emelkedett a vizsgált időszakban, miközben az apa által igénybe vett családi adókedvezmény mértéke óriási mértékben megnőtt, 12 000 forintról 99 000 forintra. A második és a harmadik család egyéb ellátásai mellett szintén jogosult a családi pótlékra, illetve a legkisebb gyerek két- és hároméves kora között a gyesre is.

Számításaim azt mutatják, hogy minél jobb munkaerőpiaci helyzettel rendelkezik valaki, annál nagyobb mértékben részesül állami támogatásból a gyermekei után. Miközben a legszegényebb háromgyerekes család összesen 76 500 forint állami támogatást kapott havonta 2017-ben, addig a leggazdagabb család nem kevesebb mint 325 500 forint családtámogatásban részesül havonta, ami az előzőnek több mint a négyszerese.”

És azért itt álljunk meg, hogy ez miért problematikus. Tehát ez egy olyan szociális ellátórendszert hoz létre, egy olyan állami transzferrendszert hoz létre, amelyben nem oda megy a pénz, ahol arra a legnagyobb szükség van. Hiszen gyerek és gyerek között nem kéne hogy különbség legyen attól függően, hogy kik a szülei, hogy hova születtek, mégis ez az ellátási rendszer, amit önök létrehoztak, különbséget tesz aszerint egy gyereknek jutó támogatásban, egy családnak jutó támogatásban, hogy milyen társadalmi osztályba tartoznak a szülei. Ez nem biztos, hogy hosszú távon segít az országnak, hiszen ez az a szociális ellátási rendszer, ez az a szociális transzferrendszer, amelyben tehetségek vesznek el azért, mert nem kapják meg a megfelelő esélyt arra, hogy kibontakozzanak.

(6.10)

„Habár a különbségek 2010 előtt is jelentősek voltak, a második és a harmadik Orbán-kormány alatt soha nem látott mértékben felerősödtek. A családok közötti jövedelmi különbségeket és a gyermekes családok szegénységét tovább növeli az egykulcsos szja bevezetése és a legszegényebbeknek járó segélyek drasztikus csökkentése, illetve esetenként ezek megszüntetése.” És amint az előbb is szó volt róla, a minimálbér adómentességének eltörlése is jelentős tényező ebben.

Összességében minden jel arra mutat, hogy a családpolitika, ahelyett, hogy kiegyenlítené, tovább növeli a társadalmi különbségeket úgy, hogy felfelé jóval többet, lefelé pedig jóval kevesebbet oszt újra.

Összegzés, úgyhogy lassan végére érünk Szikra Dorottya tanulmányának:

„Tanulmányomban arra igyekeztem rámutatni, hogy a 2010 utáni szociálpolitika az elsődleges jövedelemelosztás egyenlőtlenségeit nem csökkenti, hanem éppenséggel növeli a jóléti, másodlagos újraelosztás eszközrendszerével. Mindez egy tudatos, felvállalt stratégia része, amely, szemben az Európai Szociális Modell alapértékeivel, nem kívánja biztosítani a minden állampolgárra kiterjedő szociális védelmet, és nem igyekszik gátolni a kirekesztés mechanizmusait. A társadalmi párbeszéd intézményeinek leépítésével, a végletes központosítással pedig az ’alul lévők’ hangja még a korábbinál is kevésbé hallatszik el a döntéshozatali fórumokig.

A nyugdíjrendszer és a családpolitika reformjának példáján azt mutattam be, hogy a társadalmi különbségek szélesítése két módon zajlik egyszerre. Egyfelől a rossz munkaerőpiaci státusú, érdemtelennek tartott szegények sok esetben teljesen elesnek az ellátástól, mint például a rendszerből teljesen kiszoruló korábbi rokkantnyugdíjasok vagy a családi pótléktól eleső gyerekek.

Azok, akik részesülnek az ellátásokban, jóval gyengébb szociális jogokkal rendelkeznek, mert az adókból finanszírozott transzfereket, szemben a társadalombiztosítási ellátásokkal, nem emelik rendezett szabályok alapján.

Az érem másik oldala a jobb helyzetűek, az érdemesnek tartott ’keményen dolgozók’ magasabb szintű támogatása a jóléti újraelosztás mechanizmusain keresztül. Ezek a folyamatok növelik a nyugdíjasok és a gyermekes családok közötti jövedelmi különbségeket, és mélyítik a rossz helyzetűek szegénységét. Mivel a gazdagabbak magasabb szintű ellátást kapnak, nem fognak háborogni a szegények számára életfontosságú ellátások értékvesztésén. Miközben tehát a jobb helyzetűek bőkezű jóléti transzferekhez jutnak, az érdemtelen szegények, Gans szavaival, ’mindig jó ürügyet szolgáltatnak a jóléti állam ellen intézett támadásokra’.”

Ezzel véget is ért Szikra Dorottya tanulmánya. És hogy miért volt ezt fontos felolvasni, és miért volt értelme ezt felolvasni? Mert ez pontosan arról szól, ami ez a szociálistörvény-módosítás, csak ki vannak mondva azok a dolgok, amiket önöktől hiába kérdezünk, most már tényleg lassan 24 órája. Ki van mondva ebben az, hogy önök egy olyan társadalmat képzelnek el, amiben nem kapják meg az esélyt azok, akik a társadalom lenti részén vannak. Az, amikor önök azt mondják, hogy az öngondoskodás az első ebben a rendszerben, hogy mindenki magáról gondoskodjon elsőként, az azt jelenti, hogy önök megversenyeztetik a zsákfaluban élőt, és megversenyeztetik Mészáros Lőrincet, hogy melyikük tud nagyobb társadalmi presztízst elérni.

Sejtésem szerint mindannyian tudjuk a választ arra, hogy ki fogja ezt a versenyt megnyerni. De hogyha ilyen versenyeztetés zajlik a társadalomban, és az állam nem adja meg az esélyt a lent lévőknek, és nem próbálja meg kiküszöbölni azokat az egyenlőtlenségeket, illetve csökkenteni azokat, akkor tényleg tehetségeket vesztünk el, és nagyon-nagyon sok olyan embert vesztünk el, aki ennek az országnak hasznos és jó állampolgára lehetne.

Úgyhogy én azt kérem önöktől, A: mondják ki, hogy tényleg erről van szó; B: mondjanak valami más indoklást arra, hogy miért van ez a szociálistörvény-módosítás a napirenden; C: vonják vissza a javaslatot. Ez a három lehetőség áll önök előtt. Ha egyiket sem teszik meg, akkor igazából szerintem az A-t fogják igazolni, azt, hogy ami Szikra Dorottya tanulmányában le van írva, az a kormány valódi politikája. Köszönöm szépen. (Taps az LMP padsoraiban.)