Készült: 2024.05.20.11:13:01 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

93. ülésnap (2023.11.23.), 41. felszólalás
Felszólaló Bencze János (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:41


Felszólalások:  Előző  41  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BENCZE JÁNOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Szokásunk szerint átnéztük a törvényt, és rábíztuk azokra, akikre ez tartozik, hogy véleményezzék. Istenigazából mindenki megértette, hogy jórészt modernizáció, adminisztrációcsökkentő rendelkezések, egyértelműsítők. Találtak benne egy-két olyan kérdéses pontot, amit szeretnék megkérdezni az államtitkár úrtól.

Az egyik  ennek van egy kis Tolna megyei kötődése  a 19. §, a termőföldvédelmi törvény 15/B. § (3) bekezdésének a módosítása. Ez a célkitermelő hely, ezzel indul, és bővíti a célkitermelő hely fogalmát a mi értelmezésünk szerint, ugyanis utánanézve a jogszabályok között, a célkitermelő hely eddig kiemelten csak útépítési beruházásra vonatkozott, hogy annak 10 kilométeres körzetéből könnyen lehessen szállítani megfelelő anyagokat, kavicsot, homokot s a többi. Itt az a kérdés, hogy ezek alapján bővüle a célkitermelő hely fogalma, mert itt megvan az, hogy „vagy azt a beruházást, amelyre figyelemmel a célkitermelést végzik”  pont, pont, pont  „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé, a célkitermelést pedig ahhoz közvetlenül kapcsolódónak nyilvánította.”

Konkretizálnám az esetet. Tolna megyében épül Paks II., ennek nagyon örülünk. Aminek a környékben nem örülünk: Madocsa határában két lépcsőben bányát szeretne nyitni egy vállalkozói csoport, amit mi kormányközelinek tartunk, és a második lépcsőben ez a bánya nagyobb területen feküdne, egy kavicsbánya, mint maga a község. Tehát a kérdés egyértelmű, arra vonatkozik, hogy ezzel a paragrafussal úgymond az egyéb beruházások irányába is megnyílike az út, vagy szigorúan maradunk az útépítésnél.

Amit még kérdésesnek találtunk, és itt észrevétellel élnénk, és nem konkrétan a törvényben fedeztünk fel hibát, hanem felhívnánk a jogalkotó figyelmét. A zártkerti ingatlanokról van szó. Ebben az ügyben már felszólaltam. A zártkerti ingatlanoknál olyan súlyos örökséget hordoz a magyar vidék, amit rövidesen meg kell oldanunk, és már égető probléma. Egyszer, amit említettem, a mikroparcellásodás, itt a telekhatárok egyszerűsített eltörlése. Itt a termőföldvédelmi törvény 16. §-ának a kiegészítésére hivatkoznék, röviden mondom: ha valaki más célra használná, büntetést helyeznek kilátásba. Így is ott lebeg a fejük felett a büntetés.

Csak hogy értsük, hogy mi történt itt. Anno valamikor a téeszesítéskor a téeszek elvették ezeket a területeket, szorgalmas kisgazdák földjeit, ezek apró parcellák. Én nemrég voltam Lenti környékén, Lenti, Rédics, átmentünk a szomszédos Lendvára is, a trianoni határ vágta ketté, mégis más a terep. Ott jellemzően 800-1000 négyzetméteres valamikori szőlőtermő parcellák és zártkerti ingatlanok voltak, felénk, Tolnában nagyobbak vannak. De a probléma mindenhol ugyanaz: amikor elvették, utána nem művelték, nem érte meg, nem tömbösítették; ahogy megjött a rendszerváltás, kiosztották, van, aki művelte, van, aki nem, most szabadulnának a tulajdonosok nagyon sokan tőle. Rétből, legelőből erdősülés lett, szőlőből gyep lett vagy bármi, akár erdő is. És aki most megvesz egy ilyen kis parcellát, azzal szembesül, hogy maga az anyatermészet megváltoztatta a művelési ágát. Az előző tulajok trehányak voltak, nem művelték, és most két dolog történhet: vagy komoly pénzekért  a parcella árához képest, tehát nem több hektárról beszélek  megváltoztatja a művelési ágát, vagy úgy hagyja. Ha úgy hagyja, akkor az eladó feje felett lebeg a veszély, hogy megbüntethetik, mert nem akar vele törődni.

Én arra kérném a jogalkotót és a mezőgazdasági minisztériumot is, hogy ezzel a témával kiemelten és komolyan foglalkozzon, ugyanis ahogyan már említettem, nagyon sok fiatal gazdálkodó, kisgazdálkodó számára, főleg aki állatot akar tartani, gondolok itt kecskére, birkára, ezek a valamikor zártkerti ingatlanok vagy azokkal határos külterületi parcellák szóba jöhetnek. Gondos kezekkel, jó gazda szemével művelnék, karban tartanák, csak olyan költségekkel jár ezeknek a parcelláknak a művelésiág-váltása darabonként, a tömbösítés, hogy onnantól fogva istenigazából fenntarthatatlanná válik, elengedik az emberek.

És javaslom önöknek is, járják a vidéket, menjenek el a helyi kormánypárti szavazókhoz, látogassák meg őket, vigyék ki önöket is a zártkerti részbe vagy a volt zártkerti részbe, mert horrorisztikus állapotokkal fognak szembesülni, olyan állapotokkal, amik egy mezőgazdasággal foglalkozó ember szívét összeszorítják.

Sokszor mondják, hogy miért más országokra hivatkozunk, én direkt felhoznám Lendva térségét. Menjenek át, nézzék meg, hogy jól hasznosítva, jó törvényekkel, nem mondom, hogy paradicsomi állapotokat, de csodaszép állapotokat varázsoltak.

(12.00)

Én azt szeretném, ha a magyar Országgyűlésben is olyan törvények, olyan javaslatok születnének ellenzék és kormánypárt részéről, amik követik a példát, és a magyar zártkerti rendszert és a kisparcellás rendszert visszaemelnék a méltó helyére, arra a méltó helyére, amit 1947 előtt elfoglalt Magyarországon. Köszönöm szépen.




Felszólalások:  Előző  41  Következő    Ülésnap adatai