Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki felszólalni a vitában. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, az általános vitát lezárom.

Most megkérdezem Tóth Tibor államtitkár urat, hogy kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Tóth Tibor jelzésére:) Nem kíván válaszolni.

Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Most soron következik a pénzügyi szektort érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/2029. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhető.

Most megadom a szót Fónagy János államtitkár úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A pénzügyi szektort érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat számos hitelintézeti, tőkepiaci, biztosítási, pénzforgalmi és önkéntes pénztári területre vonatkozó törvény, valamint a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítását foglalja magába.

A törvényjavaslat elsődleges célja a pénzügyi közvetítőrendszerre vonatkozó szabályozás egyes elemeinek felülvizsgálata. A pénzügyi közvetítőrendszer megbízható működését jelentős számú jogszabály biztosítja, amelyek esetében a piaci folyamatokban és körülményekben végbemenő folyamatos változások miatt rendszeresen szükséges a változásokhoz, a technikai fejlődéshez való hozzáigazításuk.

Tisztelt Ház! A jelzálog-hitelintézetekre vonatkozó módosítás elsődleges célja a refinanszírozás alternatív modelljének szabályozása. A jelzálog-hitelintézetek a hazai bankrendszerben döntően refinanszírozási tevékenységet végeznek, hosszú lejáratú forrásokat biztosítanak a kereskedelmi bankok részére. Az önálló zálogjogon alapuló refinanszírozás mellett a módosítás megteremti a jelzáloghitel-követelésen alapuló refinanszírozás lehetőségét. E megoldás lehetőséget nyújt arra, hogy a jelzálogbank ne csak egyedi ügyletek szintjén, hanem portfóliószinten nyújtson refinanszírozást. Az új modell szerint a refinanszírozási hitel fedezete a refinanszírozott követeléseket terhelő zálogjog. A Ptk. szabályozása a végső fedezetül szolgáló ingatlanra vonatkozó alzálogjogot is biztosít a jelzálog-hitelintézet részére. A szabályozott biztosítéki rendszer így megfelelő megtérülési biztonságot garantál.

Az önkéntes pénztári javaslatok célja, hogy a technikai fejlődés által biztosított lehetőségek minél szélesebb körben elérhetők legyenek a pénztárak és a tagok számára egyaránt. Ennek keretében a jövőben mód lesz a közgyűlések rugalmasabb, a digitális fejlődés kínálta lehetőségek igénybevételével történő lebonyolítására, így biztosítva minél több tag számára a részvételt a pénztár legfőbb szervének működésében.

A módosítások emellett csökkentik a pénztárak működési költségeit és papírfelhasználását azzal, hogy szélesítik a dokumentumok digitális úton történő megküldésének körét.

Tisztelt Képviselőtársaim! A hitelintézeti törvényt érintő módosítások egyfelől pontosítják a felszámolási eljárásokban alkalmazandó kielégítési sorrendet, másfelől előírják, hogy a hitelintézetek folyamatosan nyomon kövessék, melyek azok a helyi önkormányzatok, amelyeknek a betétei az Országos Betétbiztosítási Alap által védettek. A felszámolási eljárásokban követendő kielégítési sorrend pontosításának indoka, hogy a hitelintézetekkel szembeni szanálási intézkedések alkalmazásakor törvényben rögzített alapelv, hogy egyetlen tulajdonos vagy hitelező sem viselhet annál nagyobb, a szanálási intézkedések alkalmazásával közvetlenül összefüggő veszteséget, mint amelyet akkor viselt volna, ha az intézményt felszámolják. Ennek megfelelően, ha a szanálási intézkedés végrehajtását követő független értékelés azt állapítaná meg, hogy bármely tulajdonos vagy hitelező nagyobb veszteséget szenvedett el, mint amekkorát a felszámolás esetén szenvedett volna, a hitelező jogosult lenne arra, hogy a Szanálási Alap kártalanításként a különbözetet a részére megfizesse.

A törvényjavaslat további elemei között szerepel a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátása terén annak rögzítése, hogy a központi bank kötvénykibocsátására az állampapír kibocsátására vonatkozó szabályozás az irányadó.

Biztosítási területen a javaslat lehetővé teszi, hogy az elhunyt biztosított közeli hozzátartozója a kárügy mielőbbi elindítása céljából még a hagyatéki eljárás jogerős lezárása előtt szűk adatkörű tájékoztatást kérhessen a biztosítótól a hitelfedezeti életbiztosítások, törlesztési biztosítások vonatkozásában. Mindezek alapján a biztosító hamarabb tud teljesíteni, valamint megelőzhetőek lesznek azok az esetek, amikor például a biztosított ügyfél elhunyt, a hozzátartozó azonban nem tud a hitelről, és esetlegesen csak akkor szembesül a problémával, amikor behajtásra kerül a tartozás, amit egyébként a biztosító korábban megtéríthetett volna.

Tisztelt Ház! Az előttünk lévő törvényjavaslat tartalmaz jogharmonizációs kötelezettséget biztosító rendelkezéseket is, mégpedig a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatásokról szóló törvény vonatkozásában. A módosítás egy kísérleti rendszer bevezetéséhez szükséges kiegészítést tartalmaz, amely módosítás lehetővé teszi a megosztott főkönyvi technológián alapuló piaci infrastruktúrák működését az Európai Unióban. A pénzügyi eszközök tokenizációja, azaz a pénzügyi eszközök megosztott főkönyvben való digitális megjelenése vagy a hagyományos eszközosztályok tokenizált formában történő kibocsátása lehetőséget teremt a hatékonyság javítására a kereskedési és kereskedés utáni folyamatban.

Tisztelt Országgyűlés! Az eddig elhangzottakat összegezve: a benyújtott törvényjavaslat célja a pénzügyi közvetítőrendszer további erősítése és biztonságosabbá tétele. A rendelkezések a mindennapi életünk részét képező pénzügyi szektor stabil, kiegyensúlyozott működésének fenntartását célozzák, ezért kérem önöket, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot a mai vita után támogatni szíveskedjenek. Köszönöm figyelmüket. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka F. Kovács Sándor képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

F. KOVÁCS SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Ahogy az expozéban is hallhatták, a tisztelt Ház asztalán fekvő, T/2029. számú, a pénzügyi szektort érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat a pénzügyi közvetítőrendszer megbízható működését hivatott biztosítani, a piaci folyamatokban és a körülményekben lévő folyamatos változásokhoz, a technikai fejlődés által támasztott követelményekhez igazodva.

A pénzügyi szektorban a digitalizáció jelenti a jövőképben a legnagyobb előrelépési lehetőséget mind a szolgáltatások elérhetősége, mind az ügyfélélmény javulása tekintetében.

Általánosan vitán felüli, széles körű, mindent átfogó szemlélet az, amely szerint az írásbeliség jogi megközelítése már nem kielégítő, illetve a XXI. században komoly korlátokat hordoz, a digitális fejlődést hátráltatja, teljes mértékben versenykorlátozó.

(19.30)

A fenti célnak való megfelelés érdekében a törvényjavaslat a pénzügyi közvetítőrendszerre vonatkozó szabályozás több elemének felülvizsgálatát is tartalmazza. Számos hitelintézeti, tőkepiaci, biztosítási, pénzforgalmi, önkéntes pénztári területre vonatkozó törvény, valamint a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítását is magában foglalja.

Tisztelt Ház! A jelzálog-hitelezésről és a jelzáloglevélről szóló törvény módosításának elsődleges célja a refinanszírozás új modelljének szabályozása. A jelzáloghitelek elsődleges refinanszírozói tevékenységet végeznek, hosszú lejáratú forrásokat biztosítva a kereskedelmi bankok számára a jelzáloghitelek folyósításához. Önálló jelzálog adásvételével és visszavásárlásával nyújtott refinanszírozás jelenleg is jól működő modelljének megtartása mellett a módosítás alternatívaként megteremti a jelzáloghitel-követelésen alapított, jelzálogjog fedezete mellett történő refinanszírozás lehetőségét is. A szabályozott megoldás révén a jelzálog-hitelintézet nem egyedi ügyfelek szintjén, hanem portfóliószinten tud refinanszírozást nyújtani. A törvényjavaslat jogharmonizációs kötelezettséget is tartalmaz, mégpedig egyrészt a megosztott főkönyvi technológián alapuló piaci infrastruktúrák kísérleti rendszeréről, valamint néhány EU-s irányelv vonatkozásában.

A kriptoeszközök egy része a hatályos közösségi és magyar szabályozások alapján már most is pénzügyieszköz-kategóriába tartozik. Így ezen eszközökre, illetve ilyen eszközök kibocsátására valamennyi ágazati szabályozás vonatkozik. A pénzügyi eszközök tokenizációja, azaz a pénzügyi eszközök megosztott főkönyvekben való digitális megjelenítése vagy hagyományos eszközosztályok tokenizált formában történő kibocsátása lehetőséget teremt a hatékonyság javítására a kereskedési és kereskedés utáni folyamatokban.

A szabályozásnak, így a pénzügyi eszközök fogalmi szabályozásának is technológiasemlegesnek kell lennie, ugyanakkor utalni szükséges annak a lehetőségére, hogy a pénzügyi eszközök kibocsátására, rögzítésére, átruházására és tárolására megosztott főkönyvi technológia útján is sor kerülhet. Ennek biztosítása nem eredményezi és nem is eredményezheti a fennálló fogalmi rendszer módosítását, hiszen a tokenalapú rendszerek sikeressége attól függ, hogy legalább átmenetileg mennyire jól működnek együtt a hagyományos elszámoláson alapuló rendszerekkel. A törvényjavaslat biztosítja, hogy a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott kötvények  mint hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok  kibocsátása során az állampapír-kibocsátási eljárási rend alkalmazása legyen az irányadó.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Összegzésként elmondható, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat támogatható rendelkezéseket tartalmaz, ezért kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy a Fidesz-frakcióhoz hasonlóan önök is szavazatukkal támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A DK képviselőcsoportjának vezérszónoka Dávid Ferenc képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

DR. DÁVID FERENC, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr, és köszönöm Fónagy János miniszterhelyettes úrnak és F. Kovács Sándor úrnak, hogy megvilágították e törvényjavaslat módosítását. Valóban szakmai jellegű előterjesztés volt.

Miután igen korrektül elmondták azokat a pontokat, amelyek a különleges munkavállalói programra, az önkéntes biztosítópénztárakra, a jelzálog-hitelintézetekre és a tőkepiaci megjegyzésekre vonatkoznak, én ezekbe a kérdésekbe nem bonyolódnék bele, mert ezek valóban az én felfogásom szerint elsősorban szabályrendszert állapítanak meg, és próbálják  hogy mondjam  beszegni a fülét ennek a témakörnek. Viszont van egy olyan téma, amelyről, ha megengedik és türelmük van, hosszabban beszélnék, mégpedig a kriptoeszközök használatáról, és őszintén mondom, a végén érezni fogják, hogy bennem ez vált ki, nem is ellenérzést, hanem bizonytalanságot. Ha megengedik, erről beszélnék egy kicsit részletesebben.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A fintech használata egyre elterjedtebb a magyar, főleg fiatal népesség körében, 4 millió magyar lakossági felhasználó nyitott az egyszerűbb és kényelmesebb pénzügyi megoldásokra, és a teljes online ügyintézés érdekében akár szolgáltatót is váltana. Az Eurostat felmérése szerint  ez nem hangzott el az előterjesztésekben  magyar tekintetben viszonylag erős befektetői bizalom van a fintech- és a kriptovalutákat érintően. 2020-ban 146 fintechtevékenységgel foglalkozó, aktívan működő vállalat volt hazánkban. Ezt lehet kevesellni, lehet sokallni, de nem arról van szó, hogy három-négy cégről beszélünk. Pontos adatok sajnos nincsenek, de Magyarországon a kriptoeszközökben tartott vagyon mértéke 300 milliárd forint nagyságrendre saccolható. Bár sok országban a kriptovaluták legálisnak minősülnek, a szakértők többsége piramisjátéknak, rendkívül kockázatos szerencsejátéknak tartja a kriptoeszközökbe való befektetést. Az EU-s szabályok miatt tagországonként a kriptovalutákba történő befektetést nem lehet megtiltani a devizabelföldiek számára  ez a teljes devizaliberalizáció mellett egyébként sem lenne lehetséges , ugyanakkor nem fűződik semmilyen nemzetgazdasági érdek ahhoz, hogy a belföldiek kriptovalutában tartsák a megtakarításaikat.

2019-ben három különböző fintechstratégia jelent meg Magyarországon: 1. a „Digitális jólét” program keretében elkészült kormánystratégia; 2. a Magyar Nemzeti Bank fintechstratégiája; 3. a Magyar Bankszövetség 22 pontos javaslata.

A stratégiák közös célkitűzése egy olyan kedvező szabályozási és piaci környezet kialakítása, amelyben a pénzügyi szektor hagyományos és új szereplői által kínált innovatív technológiai és üzleti megoldások az ügyfelek számára egyszerűbb, olcsóbb és kényelmesebb ügyintézést eredményezzenek. A javaslatok között megtalálható az országosan szabványosított ügyfél-azonosítási folyamatok bevezetése, a papírmentes ügyintézés biztosítása, a lakosság pénzügyi tudatosságának növelése, a bankszektor digitalizációjának elősegítése. Jelenleg a fintechvállalatok működési engedélyhez kötöttek, amit a Magyar Nemzeti Bank ad ki.

A kriptovaluták adózása tekintetében 2022. január 1-jétől felére csökkent a nyereség utáni adóteher, így az eddig 30,5 százalékos adóköltség 15 százalékra csökkent. Viszont az úgynevezett fekete doboz elv értelmében csak a fiat valutára, azaz a beváltható pénzre átváltott kriptopénz adóköteles, tehát a kriptovalutában tartott vagy kriptopénzről kriptopénzre átváltott nyereség már nem tartozik az adókötelezettség hatálya alá. Tudom, hogy kicsit bonyolult, de remélem, azért valamennyire érthető. Tehát amikor belül maradok a körön, amikor kriptót váltok kriptóra, akkor nincs adófizetési kötelezettség. Törvényi szinten ebben a kérdésben nem sok előrelépés történt a stratégiák meghirdetése óta, melyet jól mutat, hogy az MNB 2022. évi fintech- és digitalizációs jelentésében az európai uniós szintű közös szabályozáson kívül nem hivatkozik magyar nemzeti szabályozási folyamatokra. Ezért a hiányérzetemet szeretném összegző módon elmondani.

Álláspontom szerint hiányzik a módosításból egy digitális és innovációbarát pénzügyi környezet kialakítására vonatkozó átfogó jellegű javaslat. Másrészt nem tér ki a benyújtott csomag idevonatkozó része a pénzügyi tudatosság növelésére vonatkozó elképzelésekre esetleg iskolai foglalkozások utáni kurzusok keretében, és nem tesz javaslatot az előterjesztő arra vonatkozóan, hogy célszerű lenne az uniós trendek átültetése a magyar jogrendbe, esetleg egy újonnan bevezetett és nevesített kriptoadórendszer beállítása.

Mindezen hiányosságok miatt a Demokratikus Koalíció nem támogatja a pénzügyi szektort érintő törvények módosításáról szóló T/2029. számú indítványt. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK : Köszönöm szépen, Dávid Ferenc képviselő úr. Megadom a szót Vejkey Imre képviselő úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónokának.

(19.40)

DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A pénzügyi szektort érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat megteremtené egy új refinanszírozási módszer jogi szabályozását, mely alapján a jelzálog-hitelintézet porfóliószinten is képes lehet hosszú távú lejáratú refinanszírozást biztosítani a hitelintézetek részére. A törvényjavaslat az új porfóliószintű refinanszírozás esetére garanciális biztonságot ad azzal, hogy a követelésen alapított jelzálogjog és az ahhoz kapcsolódó, ingatlant terhelő aljelzálogjog tekintetében meghatározza a kielégítési jog megnyílásának szabályait, összhangot teremtve az önálló zálogjog adásvétele vagy a különvált zálogjog alkalmazásával végzett refinanszírozás garanciális szabályozása között. A törvényjavaslat továbbá kiegészíti a refinanszírozási jelzáloghitel meghatározását a követelésen alapított zálogjog fedezetével nyújtható refinanszírozási hitellel.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A törvényjavaslat a pénzügyi közvetítőrendszerre vonatkozó szabályozás több elemének felülvizsgálatát is tartalmazza, így a hitelintézeti, a tőkepiaci, a biztosítási, a pénzforgalmi és az önkéntes pénztári területekre vonatkozó módosításokat, továbbá tartalmaz a pénzügyi rendszer felügyeletére vonatkozó módosításokat is. A kormány részéről ezt Fónagy János államtitkár úr már részletesen kifejtette, az általa mondottakkal teljes mértékben egyetértek, azt megismételni nem kívánom.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A KDNP parlamenti frakciója támogatja a pénzügyi szektort érintő törvények módosításáról szóló T/2029. számú törvényjavaslatot, kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Vejkey Imre képviselő úr. Most megadom a szót Vajda Zoltán képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának.

VAJDA ZOLTÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Kedves Kollégák! Talán életem legrövidebb, vagy eddigi, mióta képviselő vagyok, legrövidebb vezérszónoki felszólalásom lesz, mert három darab értelmesnek szánt mondatot szeretnék összesen önöknek mondani. Nyilván ez egy igazi salátatörvény, ha jól számoltam, körülbelül egytucatnyi pénzügyi tárgyú törvényt módosít, alapvetően kisebb mértékben.

Én úgy értékelem ezt, tehát a frakcióm nevében is mondhatom, mi úgy értékeljük ezt, hogy ezek alapvetően szakmai, technikai jellegű módosítások. Bár vannak köztük azért komolyabb módosítások is, amelyek közül én egyetlenegyet szeretnék kiemelni, az önkormányzatokat érintő szabályozást, mert itt van egy olyan kitétel, egy olyan módosítás, amelynek értelmében a polgármesternek minden évben jeleznie kell az OBA-nak, tehát az Országos Betétbiztosítási Alapnak, hogy az önkormányzat mely betétei tekintetében áll fenn a biztosítás. Úgy értékeljük, hogy egy ilyen újabb adminisztratív bejelentési kötelezettséggel terhelni az önkormányzatokat, illetve azok intézményeit nehezen érthető, és az indoklása is szegényes.

Tehát bár a törvény egészét vagy a törvénytervezet egészét a soktucatnyi módosítás egészét alapvetően technikainak, kisebb jellegűeknek gondoljuk, mindezek miatt, mert mint említettem, az önkormányzatokat tovább terhelni nem tartjuk ildomosnak, az MSZP-frakció egy laza tartózkodó álláspontot fog itt majd követni. Ennyit akartam mondani. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, Vajda Zoltán képviselő úr. Most megadom a szót Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. A képernyőn nem látom, vagy nincs itt? (Közbeszólások: Nincs itt.) Nincs itt. Akkor haladunk tovább.

Megadom a szót Mellár Tamás képviselő úrnak, a Párbeszéd képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. MELLÁR TAMÁS, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Én is nagyon rövid leszek. Teljes egészében egyetértek Fónagy államtitkár úrral és Vajda Zoltán képviselőtársammal, akik előttem már szóltak erről, hogy itt olyan törvénymódosításokról van szó, amelyek főként pontosításokat tartalmaznak, vagy az értelmezést könnyítik meg. Én magam kilenc ilyen törvénymódosítást olvastam. Igazából nagy jelentőségű problémát sehol sem látok, ebből következően tényleg rövid leszek.

3, azaz három darab megjegyzésem van. Az egyik, hogy a gazdasági stabilitási törvény módosításával kapcsolatosan az én számomra rejtélyes az, hogy ez a módosítás hogyan és miért került be. Ha az államadósság több mint fele a GDP-nek, és olyan fizetési kötelezettsége lesz, amire a költségvetésnek nincs fedezete, akkor adót, járulékot, illetéket vethet ki, hiszen ilyen típusú a korábbiakban is volt. Tehát most kikerestük, hogy csak annyi van, hogy meghatározott fizetési kötelezettség törvényben történő megállapítása. Kicsit tanácstalan vagyok ezzel, hogy ennek vane valamilyen hátsó szándéka vagy többletjelentése, ezt nem tudtam megfejteni.

A másik dolog, csatlakozom képviselőtársamhoz, Dávid Ferenchez, valóban én is problémásnak látom ezeket a kripto pénzügyi eszközöket, és azt gondolom, hogy igen rizikós lenne itt ezt a pénzügyi szabályozást beilleszteni, illetve, ha úgy tetszik, akkor legitimálni. Az egyik szakértője ennek a történetnek azt mondta, itt idézek egy mondatot, és én ezzel teljesen egyértek: „A kriptotőzsdék nem rendelkeznek független elszámolóházzal és értéktárral, amelyek az ügyletek elszámolását és az eszközök biztonságos letéti őrzését garantálják.” Nyilván egy ilyen szituációban, azt gondolom, hogy igen kockázatos lenne az egész pénzügyi rendszerünk kapcsán ennek a fölvállalása, tehát itt további lépésekre lenne szükség, ha egyáltalán komolyan kellene foglalkozni ezzel a dologgal.

A harmadik dolog pedig, más aspektusból Vajda Zoltán említette, de szeretném kifejezni a tetszésemet az Országos Betétbiztosítási Alap módosításával kapcsolatosan, hogy itt a biztosítás kiterjed a helyi önkormányzat, valamint a helyi önkormányzat által alapított költségvetési szerv betéteire. Ezt én egy nagyon pozitív dolognak tartom, hiszen a megelőző időszakokban többször volt az, hogy az önkormányzatok bizonyos kis bankok csődje miatt nehéz helyzetbe kerülhettek. Azt gondolom, hogy ez egy jó mentőövet fog jelenteni, tehát ezt a részét kifejezetten támogatom.

Én is ambivalens vagyok, mert van, ami tetszik, van, ami meg nem, ugyanakkor meg a nagy része pedig olyan, amelyik nem igazából nagy jelentőségű, tehát egy tartózkodást szavaznék én is erre a dologra. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Mellár Tamás képviselő úr. Most megadom a szót Apáti István képviselő úrnak, a Mi Hazánk képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. APÁTI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én sem szeretném túl sokáig szaporítani a szót. Kétségkívül előremutatónak tartja a Mi Hazánk a refinanszírozással, a biztosítékokkal kapcsolatos szabályozások jó részét, és előremutatók a hitelfedezeti biztosítások könnyítettebb vagy gyorsabb kifizetésére vonatkozó szabályok is. Itt ezzel kapcsolatban kifejezetten a természetes személyek vonatkozásában jegyezném azt meg, hogy érdemes lenne azon elgondolkozni a kormányzatnak, hogy a normál lakossági bankszámlákhoz kapcsolódó haláleseti kedvezményezetti rendelkezések szabályait is átalakítják. Hiszen legjobb tudomásom szerint jelen pillanatban alapesetben egy lakossági bankszámla, folyószámla vonatkozásában, főleg egy nem várt haláleset esetében, sok hónapos fennakadást okoz a jogerős hagyatékátadó végzés megszületéséig az az állapot, ha nincs az elhunytnak, az örökhagyónak haláleseti rendelkezésben meghatározott jogosultja.

Talán érdemes lenne elgondolkozni egy törvényben rögzített sorrenden, akár a házastársra vagy közeli hozzátartozókra vonatkozó törvényes öröklés rendje szabályozásának analógia útján történő alkalmazásáig vagy akár a teljes átvételéig is, hiszen a gyakorlatban ez nagyon sokszor megkeserítette már az örökösök életét. Valóban, nagyon ritkán gondolnak arra az emberek, hogy egyébként egy csekély összegű díj megfizetése ellenében haláleseti kedvezményezettet jelöljenek meg, ha pedig mondjuk, a lakossági számla mellett megtakarítási számla is van, akkor mindjárt többszöröződik, és ha mondjuk, a megtakarítási számlán tartják a családi készpénzvagyon vagy folyószámlavagyon egy jó részét, akkor bizony ez nagyon komoly problémákat okoz. Lehet azt mondani  1500 vagy 2000 forint, ennyi az átlagdíja egy ilyen rendelkezés megtételének , hogy 1500-2000 forint megfizetése ellenében egy kis körültekintéssel ez megelőzhető. De nagyon sok honfitársunk nem gondol erre, ami azért nem egy olyan súlyos hiba vagy hiányosság, ami miatt abban a helyzetben kellene hagyni őket, hogy ne is tudjanak hozzáférni.

(19.50)

Sokszor akár egy nagyvárosban, akár egy évig vagy másfél évig folyamatban lévő hagyatéki eljárás esetében nekem is volt szerencsém olyan eljárásban segíteni egyébként egy földtulajdonosnak, amikor, mondjuk, ő maga Skóciában élt, nem igazán tudott eligazodni a magyar viszonyok közepette, Skóciába szakadt hazánk fiáról beszélünk, az édesapja elhunyt, viszonylag tisztességes vagyonkával rendelkezett, és bizony nagyon is nagy problémát okozott, hogy nem tudtak hozzáférni, nem volt haláleseti kedvezmény. Ha a törvényi sorrend ezen segítene, „a törvény erejénél fogva” szövegrész kezdettel, az nagyon sok problémát át tudna hidalni. Ez csak itt a hitelfedezeti biztosítékból való könnyebb kielégítés vagy a hitelfedezeti biztosításhoz, bocsánat, biztosítékhoz való hozzáférés kapcsán jutott egyébként eszembe, mert lehet, hogy a hitelfedezeti biztosítás ritkább. Az előbb említett probléma előállása pedig szinte mindennapos gondot jelent, és ilyenkor a hagyatéki eljárásban részt vevő ügyvéd vagy közjegyző, vagy akár banki ügyintéző is széttárja a karjait, hogy ők nagyon szívesen segítenének, de ha egyszer nincs haláleseti kedvezményezett, akkor bizony hosszú ideig várni kell a hagyatéknak erre az elemére.

Ami miatt azonban a felszólalásom kezdetén említett pozitívumok meg előremutató intézkedések ellenére mégis tartózkodással fogunk szavazni erre a javaslatra, az pedig a tőkepiaci törvénynek bizonyos rendelkezései, tisztelt államtitkár úr. Azért el vannak itt rejtve olyan szabályok, amelyek a transzparencia elvét sértik  vagy legalábbis sérthetik, akkor fogalmazzak egy kicsit mérsékeltebben , és az Európai Unió Központi Bankja által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír forgalomba hozatala vagy piacra történő bevezetése esetén nem kötelező alkalmazni olyan szabályokat, amelyek a nyilvánosságra hozatalt, az átláthatóság biztosítását, az ajánlattétel nyilvánosságát érintik. Éppen ezért kellő óvatossággal és bölcsességgel mi tartózkodni fogunk ennél a javaslatnál. Köszönöm szépen a figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm szépen, Apáti István képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk, most a további képviselői felszólalások következnek, amennyiben jelentkezik valaki. A képernyő üres, megkérdezem tehát, kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelentkező.)

Jelentkezőt nem látok, ezért az általános vitát lezárom, és megadom a szót Fónagy Jánosnak, amennyiben kéri. (Jelzésre:) Kéri a szót, hogy válaszoljon a vitában elhangzottakra.

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm a korrekt szakmai észrevételeket, kritikákat, támogató és értő kételyeket támasztó észrevételeket. Engedjék meg, hogy néhány kérdésre reagáljak, éppen erősítendő a támogató álláspontot.

Dávid képviselő úr elősorban a kriptoeszközökről beszélt. Elöljáróban annyit, hogy ez a szabályozás nem ezekről szól, a kriptókkal kapcsolatos szabályozások, amik vannak, uniós szabályozások. Amiről ez a most előterjesztett tervezet szól, tehát a főkönyvi technológián alapuló nyilvántartás elszámolása és tárolása, lényegében nem elsősorban a kriptoeszközökről szól, hanem egy alternatív megoldást kínál pénzügyi eszközök kibocsátására, gyors elszámolást biztosítva az ügyletekre. A kriptoeszközök egyébként már a korábbi pénzügyi szabályozásba is bekerültek, besorolásra kerültek, itt a jelenlegi tervezetben a lényeg az, hogy technológiasemlegesen kell tekinteni az egyes elszámolási megoldásokra.

A pénzügyi szektor, és ezen, gondolom, nincs közöttünk vita, rendkívül innovatív, így a szabályozást is folyamatosan szükséges módosítani. Ez az Európai Unióban még hangsúlyosabban jelenik meg, hiszen az egységes pénzügyi piacokon ennek a fejlett szabályozásnak is meg kell valósulnia a határokon való átnyúlással. Ezt tette meg az Európai Unió a befektetési szolgáltatókról szóló törvényben, a most egyébként itt, ennek a jelenlegi tervezetnek a szövegébe behivatkozott rendeletnek az uniós rendeleti szabályozása. Fontos, hogy ezeknél az innovatív eszközöknél még inkább megvalósuljon a technológiai semlegességen túl az egységesség, mert a digitális térben nehezen értelmezhetők, ha egyáltalán értelmezhetők az országhatárok.

Tehát a tagállami eltérő szabályozás értelmezhetetlenné tenné ezeket a technológiákat, és ezért látunk egyre több közvetlenül hatályosuló uniós rendeleti szabályozást a pénzügyi szektor szabályozásában. Ugyanakkor  és ezt szeretném hangsúlyozni  ezeket az innovatív eszközöket szabályozás és felügyelet alá kell vonni annak érdekében, hogy az ezt igénybe vevők bizalma megmaradjon, és a visszaélések elkerülhetők legyenek.

Ami az adómentességet illeti, képviselőtársam felvetette, itt hangsúlyozni szeretném, hogy az adómentesség általában jövedelem keletkezésekor keletkezik, tehát a pénzügyi folyamatokban csak akkor jelenik meg az adókötelezettség, ha ott a jövedelem keletkezése kimutatható. A pénzügyi tudatosságot több képviselőtársam is említette, itt szeretném jelezni, hogy a kormánynak van pénzügyi tudatosságot növelő és javító programja, hat-hét éve működik, emlékezetem szerint ez a program, egyébként a jelenlegi felelőse a miniszterem tárcája, tehát  hogy mondjam?  az észrevétel jó helyre szólt, de jelentem: van ilyenünk, és működik.

Mellár képviselő úrnak mondom, hogy maga a tervezet  és ezt az előterjesztés során is és a frakció megnyilvánulásakor is lehetett hallani  alapvetően technikai jellegű szabályozás, a gazdasági stabilitási törvény az egy külön történet. Itt jogtechnikailag megnyitottuk ennek a szabályozási lehetőségét.

Apáti képviselőtársamnak mondom, amit ön bizonyára jól tud, hogy a probléma, amit részletezett, az egy élő, valós probléma, ugyanakkor az örökösödés egy polgári jogi kategória, tehát nem egy pénzügyi ágazati szabályozási körbe tartozik. Az, hogy a halál esetén követendő ilyen vagy olyan eljárás ma, az hosszadalmas, bonyolult, sőt esetenként lehetetlen helyzetbe hozza az örökösöket. Ez a tervezet is, amennyire tudja, oldja, de egyébként ennek a szabályozása valóban indokolt.

Vejkey képviselőtársamnak köszönöm a támogató nyilatkozatokat, és akikben maradtak kételyek, remélem, azokban a válaszom ezeket eloszlatta, kérem, hogy támogassák a javaslatunkat. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Felszólalások:   115-145   145-160   161-176      Ülésnap adatai