Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Külügyi Bizottság nem állított előadót. Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretekben. A vita során kétperces hozzászólásra nincs lehetőség. (Senki sem jelentkezik.)

Mivel felszólalásra senki nem jelentkezett, a vitát lezárom. (Jelzésre:) Államtitkár úr jelzi, hogy nem kíván válaszolni, mivel nem hangzott el felszólalás.

Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/1791. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

A vitában elsőként a Törvényalkotási Bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Vécsey László képviselő úrnak, a bizottság előadójának. Parancsoljon!

VÉCSEY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2022. no-vember 17-én megtárgyalta a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló T/1791. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 27 igen szavazattal, 12 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében Magyarország Kormánya a 180/2022. (V. 24.) kormányrendelettel az ország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki.

A szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló 2022. évi VI. törvény 2. § (1) bekezdésében az Országgyűlés az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdése alapján felhatalmazta a kormányt, hogy a veszélyhelyzetben az Alaptörvény 53. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti kormányrendeletek hatályát a 2022. évi VI. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítsa. A 2022. évi VI. törvény 2022. november 1-jén hatályát vesztette.

2022. november 1-jén hatályba lépett Magyarország Alaptörvénye kilencedik módosításának azon része, amely az Alaptörvény különleges jogrenddel, így a veszélyhelyzettel kapcsolatos szabályait koncepcionális jelleggel átalakítja. Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa, valamint ezek magyarországi következményei az elmúlt időszakban nem változtak, így immár az új alkotmányos szabályok szerint a kormány az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében a veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) kormányrendelettel új veszélyhelyzetet hirdetett ki 2022. november 1-jei hatálybalépéssel.

A veszélyhelyzet 30 napra hirdethető ki az Alaptörvény kilencedik módosítása értelmében. Az Országgyűlés felhatalmazása alapján a kormány a veszélyhelyzetet meghosszabbíthatja, ha a veszélyhelyzet kihirdetésére okot adó körülmény továbbra is fennáll.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja, hogy jóváhagyja a 425/2022. (X. 28.) kormányrendeletet, amellyel a kormány a korábbi veszélyhelyzetek ideje alatt kiadott és még hatályban volt 107 kormányrendeletet újból hatályba léptesse, és felhatalmazást adjon a kormánynak, hogy a veszélyhelyzetet az Alaptörvény 51. cikk (3) bekezdése alapján meghosszabbítsa a törvényjavaslat hatályvesztéséig.

A Törvényalkotási Bizottság saját módosító javaslata érdemi és technikai módosításokat is tartalmaz. A módosítás a jogalkotásról szóló törvény előírásaira figyelemmel pontosítja a felhatalmazást megadó rendelkezés szövegezését annak érdekében, hogy abból egyértelműen kitűnjön, hogy a veszélyhelyzetet kihirdető kormányrendelet hatályát a felhatalmazás időkeretére tekintettel a kormány mely időpontig tarthatja fenn.

Összhangban a törvényjavaslat indoklásával, a normaszöveg egyértelművé teszi azon jogi igényt, hogy a veszélyhelyzet során kiadott kormányrendeletek hatálybalépéséről és a veszélyhelyzeti intézkedésekről szóló 425/2022. (X. 28.) kormányrendelet szerinti kormányrendeletek hatályvesztéséhez köthető joghatások nem álltak be, és azok folytonosan alkalmazandók továbbra is.

Tisztelt Ház! Az elhangzottakra tekintettel kérem, szavazatukkal támogassák a javaslatot. Köszönöm a szót, tisztelt elnök asszony.

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem az előterjesztőt, hogy kíváne felszólalni. (Jelzésre:) Répássy államtitkár úr jelzi, hogy él a lehetőséggel. Megadom a szót államtitkár úrnak. Parancsoljon!

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Az Alaptörvény 51. cikke egyértelműen megállapítja, idézem: „A kormány szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az életet és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény, különösen elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdethet ki.” Az Alaptörvény szerinti lehetőség egyben felelősség is, a kormány felelős azért, hogy a különleges helyzetek bekövetkezése esetén az ország biztonságát szavatolja, a különleges helyzetek következményeit kezelje.

(19.40)

Magyarország közvetlen szomszédjában, Ukrajna területén lassan egy éve háború dúl. A háború közelsége miatt súlyos és aggodalomra okot adó hírek érkeznek szövetségeseinktől is. A háború humanitárius és gazdasági hatásai pedig mindennapjaink részévé váltak, amely ellen a kormánynak minden eszközzel kötelessége fellépni.

Tisztelt Ház! A különleges jogrend fenntartása egy speciális eszköz a kormány kezében arra, hogy a magyar emberek biztonságának, megélhetésének és munkahelyének védelmét késedelem nélkül biztosítsa. Nem az Országgyűlés megkerülése a kormány célja a veszélyhelyzet fenntartásával, ahogyan ezt az ellenzéki képviselők sokszor hangoztatják. A különleges jogrend annak a biztosítéka, hogy a kormány bármely váratlan esetben hatékonyan és gyorsan fel tudjon lépni a veszélyhelyzetet kiváltó események kezelése és elhárítása érdekében.

Álláspontom szerint a törvényjavaslat vitája során nem hangzott el olyan érv, amely kétségbe vonta volna a különleges jogrend fenntartásának szükségességét, ezért tisztelettel kérem önöket, hogy támogassák a tárgyalt törvényjavaslatot, és ahogyan ezt az Alaptörvény kilencedik módosítása bevezette, immár kétharmados többséggel, az Alaptörvény 51. cikk (4) bekezdése szerint biztosítsák annak lehetőségét, hogy a veszélyhelyzet időtartamát a kormány meghosszabbíthassa. Köszönöm a figyelmüket.

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Igazságügyi Bizottság nem állított előadót. Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretekben. Kétperces hozzászólásra nincs lehetőség. (Nincs jelentkező.)

Mivel senki nem jelentkezett hozzászólásra, a vitát lezárom. Államtitkár úr, gondolom, nem kíván válaszolni. (Jelzésre:) Jelzi, hogy nem kíván, így tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk, most a napirend utáni felszólalások következnek.

Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Varga Ferenc képviselő úr, a Jobbik frakciójából: „Meddig még?” címmel. Megadom a szót öt percben. Parancsoljon, képviselő úr!

Felszólalások:   256-260   260-264   265      Ülésnap adatai