Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, Répássy államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Igazságügyi Bizottság nem állított előadót.

Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretekben. A vita során kétperces hozzászólásra nincs lehetőség. Megkérdezem, kíváne valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Senki nem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok.

Ezért a vitát lezárom, és kérdezem újra az előterjesztőt, kíváne hozzászólni. (Dr. Répássy Róbert: Nem, köszönöm!) Jelzi, hogy elmondott mindent. Ezért, tisztelt Országgyűlés, a határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.

(20.20)

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos szabályok módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/3131. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

A vitában elsőként a Törvényalkotási Bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Nagy Csaba képviselő úrnak, a bizottság előadójának.

NAGY CSABA, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2023. április 28-án tartott ülésén megtárgyalta az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos szabályok módosításáról szóló T/3131. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 29 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 9 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat az Európai Bizottság kérésének megfelelően megállapítja a részletszabályait a vagyonnyilatkozatok kereshető módon történő hozzáférésének. Már a sokadik törvényjavaslatot tárgyaljuk, amely a Bizottsággal együttműködve, kéréseinek eleget téve lett kialakítva. Lassan úgy tűnhet, hogy ezeknek a sora végeláthatatlan nagyságúra nőtt, mivel újabb és újabb követeléseket fogalmaz meg Magyarország felé a Bizottság. A laikusok számára is könnyen átlátható a helyzet: Brüsszel politikai eszközként használja az eljárást, a kifogások halmozását, valamint újabb és újabb követelések elé állítja hazánkat.

A Törvényalkotási Bizottság saját módosító javaslata érdemi és technikai módosításokat is tartalmaz. Engedjék meg, hogy ezek közül kiemeljek néhányat!

A javaslat szerinti módosítások alapján a jövőben az Országos Bírói Tanács jogi személyiséggel rendelkezik majd, és bővülnek a feladatai. E változások miatt egyrészt az Országos Bírói Tanács valamennyi tagját az Országos Bírói Tanács tagságából eredő feladatai ellátásában egy-egy bírósági titkár segíti, akik az Országos Bírói Tanács tagjainak felkérése alapján, ha a felkéréssel egyetértenek, beosztásra kerülnek az Országos Bírói Tanácsba. Emellett az Országos Bírói Tanács működését biztosító, igazgatási feladatokat ellátó igazságügyi alkalmazottakból álló titkárság is segíti majd az Országos Bírói Tanács munkáját. Ezek az igazságügyi alkalmazottak az Országos Bírói Tanács alkalmazásában állnak.

Minderre figyelemmel a javaslat módosítja az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvényt, annak is az 1. §-ának (1) bekezdését, és abban rögzíti, hogy a törvény hatálya kiterjed az Országos Bírói Tanács igazságügyi alkalmazottainak szolgálati jogviszonyára is. A javaslat rögzíti, hogy az Országos Bírói Tanács igazságügyi alkalmazottai feletti munkáltatói jogkört az Országos Bírói Tanács elnöke gyakorolja.

A javaslat kiegészíti az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény képesítési követelményekre vonatkozó szabályait, és rögzíti, hogy az igazságügyért felelős miniszter az Országos Bírói Tanács képesítési követelményei esetében, az Országos Bírói Tanács véleményének beszerzése mellett adja ki az erre vonatkozó rendeletet. A javaslat kiegészíti az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvényt azzal, hogy a képzés és a továbbképzés részletes szabályait az Országos Bírói Tanáccsal szolgálati jogviszonyban álló igazságügyi alkalmazottak tekintetében az Országos Bírói Tanács határozatban állapítja meg.

Tisztelt Ház! Az Európai Bizottsággal való sikeres megegyezés érdekében kérem, szavazatukkal támogassák a javaslatot. Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Nagy Csaba képviselő úr. Megkérdezem az előterjesztő Répássy Róbert államtitkár urat, kíváne hozzászólni. (Jelzésre:) Igen. Öné a szó.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselők! Magyarország a helyreállítási és ellenálló-képességi tervében vállalta, hogy az Európai Bizottság által megfogalmazott ajánlásokkal összhangban módosít egyes, az igazságszolgáltatási rendszerünkkel kapcsolatos törvényi rendelkezéseket. A T/3131. számú törvényjavaslat célja ezen kötelezettségvállalások végrehajtásához szükséges törvénymódosítások elvégzése.

A kormány idén januárban bocsátotta a törvénytervezet első verzióját társadalmi egyeztetésre, a meghatározó szakmai és civil szervezetekkel pedig emellett külön konzultációt is folytatott. Ezzel párhuzamosan az Európai Bizottsággal is folyamatosan konzultáltunk, hogy olyan javaslatot terjeszthessünk az Országgyűlés elé, ami az Európai Bizottság előzetes jóváhagyását is bírja. Ugyanis a helyreállítási és ellenálló-képességi tervben tett valamennyi kötelezettségvállalás, így az igazságszolgáltatási rendszerünkkel kapcsolatos négy, úgynevezett mérföldkő végrehajtásának megfelelőségéről is az Európai Bizottság fog dönteni.

Intenzív és konstruktív tárgyalásokat folytattunk az Európai Bizottsággal. Az ennek eredményeként kialakított normaszöveg tervezete a múlt héten került az Országgyűlés elé. Talán érdemes emlékeztetni arra, hogy egyszer már voltunk hasonló helyzetben, egyszer már jártunk itt. A 2011-es igazságügyi reformot ért támadások után a kormány és az Európai Bizottság között folytatott egyeztetéseket 2013-ban sikerrel zártuk le. Viviane Reding akkori biztos asszony megerősítette, hogy Magyarország megfelelően kezelte az Európai Bizottság által felvetett valamennyi aggályt, amelynek eredményeképpen az igazságszolgáltatási rendszer összhangban áll az uniós joggal.

A magyar igazságszolgáltatás igazgatási rendszere azóta alapvetően nem változott, az Európai Bizottság pedig az igazságszolgáltatási eredménytáblában évről évre elismeri, hogy az igazságszolgáltatás hatékonysága tekintetében hazánk az uniós tagállamok élmezőnyébe tartozik.

Tisztelt Ház! A kormány és az Európai Bizottság között tavaly ősszel folytatott tárgyalások eredménye a helyreállítási és ellenálló-képességi tervben rögzített négy igazságszolgáltatási mérföldkő. Ezek végrehajtása érdekében szükséges a törvénytervezet elfogadása. Magyarország az első igazságszolgáltatási mérföldkőben azt vállalta, hogy megerősíti az Országos Bírói Tanács felügyeleti szerepét a bíróságok központi igazgatásáért felelős Országos Bírósági Hivatal elnöke hatásköreinek gyakorlása tekintetében. A jogszabálycsomag rendelkezéseinek jelentős része ennek a vállalásnak a végrehajtását szolgálja. A törvényjavaslat egyrészt bővíti az OBT hatásköreit, másrészt pedig megteremti az OBT megnövekedett feladataihoz szükséges szervezeti, költségvetési kereteket.

A módosítások rögzítik, hogy az OBT önállóan gazdálkodó központi költségvetési szervként folytatja működését, amit az OBT elnöke vezet és képvisel. Az OBT elnökét és elnökhelyettesét az OBT tagjai maguk közül választják három évre. A törvényjavaslat biztosítja az OBT költségvetési önállóságát azzal, hogy a jövőben a bíróságok költségvetési fejezetén belül önálló cím alatt szerepelnek az OBT számára biztosított költségvetési előirányzatok, amelyek nem csoportosíthatók át. Az OBT cím tekintetében maga az OBT látja el a fejezetet irányító szerv vezetőjének feladatait.

Az Országgyűlés a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény módosításáról szóló 2023. évi VI. törvényben már rendelkezett az OBT cím létrehozásáról és az OBT számára az idei évre többletforrások biztosításáról, ami a jelen törvénytervezet elfogadását követően, annak hatálybalépésével fog hatályosulni.

Az OBT tagjai az ítélkezési tevékenységük mellett látják el az OBT-tagságból eredő feladataikat. Annak érdekében, hogy az OBT kiszélesített hatásköréből adódó többletfeladatok zökkenőmentesen elláthatók legyenek, a törvényjavaslat garantálja, hogy az OBT-tagok megfelelő mértékben mentesüljenek a bírói munka alól.

A törvényjavaslat szerint az OBT munkáját saját igazságügyi alkalmazottai fogják segíteni, akik felett a munkáltatói jogkört az OBT elnöke gyakorolja. Az OBT igazságügyi alkalmazottai lesznek egyrészt azok a bírósági titkárok, akik az egyes OBT-tagokat támogatják feladataik ellátása során, másrészt azok az igazságügyi alkalmazottak, akik az OBT működését biztosító igazgatási feladatokat látják el.

A törvényjavaslat megfelelően biztosítja az OBT működőképességét az alatt az átmeneti időszak alatt is, amíg a központi költségvetési szervként való működéséhez szükséges titkársági és adminisztratív feladatokat önállóan még nem tudja ellátni. A kilenc hónap időtartamban meghatározni javasolt átmeneti időszak alatt a szükséges támogatást és infrastruktúrát az OBT számára az OBH biztosítja.

(20.30)

A törvényjavaslat jelentősen kiszélesíti az OBT-nek a bíróságok központi igazgatása tekintetében fennálló felügyeleti, valamint a bíróságok igazgatásával kapcsolatos egyéb jogköreit.

A törvényjavaslat új rendszert vezet be az OBH elnöki tisztség betöltésére irányuló eljárásban, amelyben az OBT hangsúlyos szerepet kap. Az OBH elnökének személyére vonatkozó javaslatot az Országgyűlés számára továbbra is a köztársasági elnök teszi meg. Azonban a köztársasági elnök a javaslatát azon személyek közül választva teszi meg, akik esetében az OBT határozatában megállapította, hogy megfelelnek az OBH elnökével szemben támasztott törvényi követelményeknek.

Ugyanez a kötelező véleményezési jog illeti meg az OBT-t az OBH elnökhelyettesi tisztségére pályázók esetében is. Az OBH elnöke a központi igazgatási feladatainak gyakorlása során, a feladatainak ellátása érdekében a bíróságokra kötelező szabályzatokat alkot, továbbá ajánlásokat és határozatokat hoz. A törvényjavaslat ezekhez a feladatokhoz kapcsolódó egyetértési jogkört biztosít az OBT számára.

Az OBT a jogszabályok előkészítése területén is erőteljes jogosítványokat kap. Egyrészt bíróságokat érintő jogszabály alkotására tehet javaslatot, másrészt véleményezi az igazságszolgáltatási rendszert érintő jogszabályok tervezetét, továbbá kötelező véleményt ad a bírósági álláspályázatok elbírálásának részletes szabályairól és a pályázati rangsor kialakítása során adható pontszámokról szóló igazságügyi miniszteri rendelet tervezetére.

Az OBT feladatellátását segíti az a jogosítvány, amely szerint a jövőben a bíróságok igazgatásával kapcsolatos valamennyi dokumentumhoz, információhoz és adathoz hozzáférhet. A törvényjavaslat azt is biztosítja, hogy az OBT valamennyi joga érvényesítése érdekében jogorvoslattal élhessen. Az OBT a jogainak érvényesítése érdekében az Alkotmánybírósághoz, illetve  polgári per vagy közigazgatási per indításával  bírósághoz fordulhat.

Tisztelt Országgyűlés! A második témakör, amelyre nézve Magyarország kötelezettségeket vállalt, a Kúria működésével kapcsolatos. A magyar helyreállítási és ellenálló-képességi terv vonatkozó mérföldköve alapvetően az OBT, valamint a Kúria bírói testületei hatáskörének bővítése, továbbá az ügyelosztási rend átláthatóságának további erősítésére vonatkozó követelményeket rögzít. A vállalásokkal összhangban a törvényjavaslat az OBH elnöki és elnökhelyettesi tisztség betöltésére vonatkozóan előírt új eljárást rendeli alkalmazni a Kúria elnöki és elnökhelyettesi tisztségének betöltése esetére is.

A törvényjavaslat biztosítja, hogy az OBT egyetértési joga akkor is érvényesül, ha a Kúria elnöke gyakorolja a kinevezési és egyéb személyügyi jogkörét. Ennek megfelelően egyetértési jog illeti meg az OBT-t, ha a Kúria elnöke a bíró hozzájárulása nélkül kívánná megszüntetni a bíró kijelölését, valamint ha a Kúria elnöke a törvényben meghatározott esetben a bírói álláspályázatot és a bírósági vezetői pályázatot eredménytelenné kívánja nyilvánítani.

Az OBT-nek a Kúriával szemben is fennáll a perindítási joga mind a dokumentumokhoz, információkhoz és adatokhoz való hozzáférés biztosítása iránti polgári perre, mind pedig a mulasztási és a megtámadási közigazgatási perre vonatkozóan.

A törvényjavaslat kiszélesíti a Kúria bírói tanácsának és kollégiumainak hatáskörét. Kibővíti azon személyi kört, akiket véleményeznek, illetve a törvényjavaslat a Kúria kollégiumvezetője, kollégiumvezető-helyettese, főtitkára és tanácselnöke esetében rögzíti, hogy a bírói tanács, illetve a kollégium pályázókról alkotott véleménye köti a kinevezésre jogosult Kúria elnökét. A törvényjavaslat emellett egyetértési jogot biztosít számukra a bíráknak a Kúriára való kirendelése, valamint a Kúria ügyelosztási rendje tekintetében.

A törvényjavaslat fokozza a Kúria ügyelosztási rendjének átláthatóságát, rögzítve, hogy konkrétan milyen szempontoknak kell abban érvényesülniük. Például az elektronikus úton beérkezett ügyek lajstromozása során az ügy automatizáltan, emberi beavatkozás nélkül kap ügyszámot, az ügyben eljáró tanács kijelölése az ügyek elosztására vonatkozó, előre meghatározott, objektív feltételek szerinti módszerrel történik. Tételesen nevesíti azokat az eseteket, amikor az ügyelosztási rendtől el lehet térni, azonban ilyen eltérés esetén is biztosítani kell az ügyelosztás szempontjainak érvényesülését.

A törvényjavaslat megszünteti azt a lehetőséget, hogy a jövőben az alkotmánybírók kérelmezhessék a bíróvá történő kinevezésüket. A jövőben tehát az Alkotmánybíróság tagjává választását megelőzően bírói kinevezéssel nem rendelkező alkotmánybíró az Alkotmánybíróság tagjává választását követően nem kérelmezheti, hogy a köztársasági elnök bíróvá kinevezze.

Tisztelt Ház! A harmadik igazságszolgáltatási mérföldkő szerinti vállalásunk egyértelművé teszi, hogy semmilyen korlátozás sincs, amely akadályozná a magyar bírákat abban, hogy előzetes döntéshozatal iránti kérelmet terjesszenek az Európai Unió Bírósága elé. A törvényjavaslat ennek megfelelően a büntetőeljárásról szóló törvény módosításával egyértelművé teszi, hogy nem hozható olyan döntés, amely felülvizsgálja az Európai Unió Bírósága elé előzetes döntéshozatal iránti kérelmet terjesztő határozat jogszerűségét. A törvényjavaslat az új rendelkezésekkel egyértelművé teszi, hogy a magyar bíráknak az Európai Unió Bírósága elé történő, előzetes döntéshozatal iránti kérelem előterjesztésére vonatkozó, az uniós alapszerződésekből fakadó joga belső jogi eszközökkel nincs korlátozva.

Végül a negyedik igazságszolgáltatási mérföldkőnek megfelelve a törvényjavaslat az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításával kivezeti a jogrendszerből azt a lehetőséget, hogy a közhatalmat gyakorló szervek alkotmányjogi panasszal fordulhassanak az Alkotmánybírósághoz.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A zárószavazás előtt álló törvényjavaslat elfogadása nem csak a Magyarország helyreállítási és ellenálló-képességi tervében rögzített igazságszolgáltatási mérföldkövek végrehajtásához szükséges. A négy mérföldkőben tett kötelezettségvállalások végrehajtása szükséges a 2021-2027 között Magyarországnak allokált kohéziós források 97 százalékát blokkoló, igazságszolgáltatással kapcsolatos, úgynevezett horizontális feljogosító feltételek teljesítése érdekében.

A törvényjavaslat elfogadása megnyitja az utat az előtt, hogy hazánk a magyar embereknek járó kohéziós források jelentős részéhez a közeljövőben hozzáférhessen. Ez nyilvánvaló nemzeti érdekünk, ezért ennek a nemzeti konszenzus minimumának kell lennie. A magyar kormány töretlenül dolgozik annak érdekében, hogy a magyar emberek mielőbb megkapják a nekik járó uniós forrásokat. Ehhez kérem a törvényjavaslat elfogadásával az Országgyűlés támogatását. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen az előterjesztő Répássy Róbert felszólalását. Tájékoztatom, hogy a vitában történő további hozzászólására és a zárszó elmondására két perc áll majd rendelkezésére.

Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Igazságügyi Bizottság nem állított előadót.

Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretekben, amint a kijelzőn olvasható. A vita során kétperces hozzászólásra nincsen lehetőség. Megkérdezem, hogy a megadott időkeretekben kíváne valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok, ezért a vitát lezárom. (Barkóczi Balázs: Elnök úr, bocsánat, volt előre bejelentett felszólaló!) A vitát lezártam. Nem volt a képernyőn, ne haragudjon.

Megkérdezem az előterjesztőt, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Jelzi, hogy nem. Elmondott mindent. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik „A migráció elutasításáról és a kibocsátó országok helyben történő támogatásáról” című politikai nyilatkozatra vonatkozó javaslat összevont vitája. Nacsa Lőrinc, Aradszki András, Hargitai János, Juhász Hajnalka, Latorcai János, Semjén Zsolt, Seszták Miklós, Simicskó István, Vejkey Imre, Földi László, Harrach Péter, Mihálffy Béla, Móring József Attila, Rétvári Bence, Soltész Miklós, Szászfalvi László, Süli János, Hollik István és Navracsics Tibor, a Kereszténydemokrata Néppárt frakciójának képviselői által előterjesztett javaslat T/3825. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

(20.40)

Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés. A vitában elsőként megadom a szót Nacsa Lőrincnek, a politikai nyilatkozatra vonatkozó javaslat előterjesztőjének.

Felszólalások:   266-270   270-274   274-289      Ülésnap adatai