Készült: 2024.05.10.23:45:15 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

94. ülésnap (2023.11.27.),  42-49. felszólalás
Felszólalás oka Interpelláció megtárgyalása
Felszólalás ideje 10:09


Felszólalások:   41   42-49   50-55      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés! Tisztelettel kérem képviselőtársaimat, akik részt kívánnak venni az Országgyűlés további munkájában, szíveskedjenek helyüket elfoglalni. Az interpellációk tárgyalásával folytatjuk munkánkat. Kérem, foglalják el helyüket.

Tisztelt Országgyűlés! Miután elfoglalták helyüket, folytatni szeretném. Gy. Németh Erzsébet, a DK képviselője, interpellációt nyújtott be a belügyminiszterhez: „Melyik Fidesz-közeli cégnek fizet milliókat az Orbán-kormány a használhatatlan lélegeztetőgépek raktározásáért?” címmel. Öné a szó, képviselő asszony.

GY. NÉMETH ERZSÉBET (DK): (Hangosítás nélkül.  Közbeszólás: Nincs hang!) Hát, pedig a kártyát… Ó, most már jó! Akkor kezdem újra.

ELNÖK: Legyen kedves! Órát kérem visszaállítani.

GY. NÉMETH ERZSÉBET (DK): Köszönöm szépen, elnök úr. Feltételezem, hogy Rétvári államtitkár úr fog nekem válaszolni miniszter úr helyett.

Néhány héttel ezelőtt Varga képviselőtársammal sikerült bejutnunk abba a raktárba, ahová az Orbán-kormány igyekezett elrejteni a világ elől azt a több mint 13 ezer darab, 300 milliárd forintért vásárolt lélegeztetőgépet, amelyet 2020-ban, a Covid-járvány kirobbanása idején vásároltak. Mint kiderült, a lélegeztetőgépeket a piaci ár többszöröséért, szégyentelenül túlárazva vette meg a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium, egy azóta nyomtalanul eltüntetett maláj cégtől. A végső csattanót pedig az adta, hogy a kínai gyártású lélegeztetőgépek nem is felelnek meg az egészségügyi előírásoknak, vagyis használhatatlanok. Emiatt még adományként sem tud megszabadulni tőlük az Orbán-kormány.

Nem volt elég azonban 300 milliárd forintot ellopni a magyarok közös pénzéből, a használhatatlanul porosodó lélegeztetőgépek raktározására évente közel 1 milliárd forintot, havonta 65 millió forint plusz áfát fizet ki a Pintér Sándor Belügyminisztériuma alá tartozó Országos Kórházi Főigazgatóság.

Képviselőtársammal felkerestük a gödöllői raktár valódi tulajdonosát, akit ugyanúgy homály fed, mint a bóvli lélegeztetőgépeket az Orbán-kormány nyakába sózó külföldi cégeket. A raktár területén nem találtunk cégtáblát, amely a belföldi cégek székhelyén ugyan kötelező, telephelyén viszont csak ajánlott. Ha azonban külföldi cég birtokolja a raktárat fióktelepként, akkor ott is kötelező lenne a cégtábla. Tehát jelenleg papíron százmilliárdokat érő egészségügyi eszközök vannak egy olyan épületben, amelyről senki sem tudja, hogy kié.

Hiába kérdezgettük a helyszínen a raktár dolgozóit, se a raktári dolgozók, se a bejáráson megjelenő Jenei Zoltán, az OKFŐ főigazgatója nem tudta megmondani, hogy ki a raktár tulajdonosa. Vagyis az Országos Kórházi Főigazgatóság úgy fizet havonta 65 millió forint plusz áfát a szemétre való lélegeztetőgépek raktározásáért, hogy állításuk szerint azt sem tudják, ki kapja a pénzt.

Az elmúlt 13 év orbáni korrupciójának történetében a lélegeztetőgép-biznisz tűnik az egyik legaljasabb és legsikeresebb lopásnak. Ráadásul kétszer lopták meg a magyar embereket: először túlárazva megvették a gépeket, majd feleslegesen kellett fizetniük a tárolásért. Egyedül a Fidesz-közeli milliárdos elit járt jól a bizniszen, akik a magyarok tízezreinek halálával járó koronavírus-járványon is képesek nyerészkedni.

Kérdezem tehát az államtitkár urat, melyik az a cég, amelynek ezt a majd’ egymilliárd forintot fizetjük évente. Köszönöm. (Taps a DK soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Rétvári Bence miniszterhelyettes úr válaszol. Öné a szó.

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Csak hogy ezt a kis mitikus homályt eloszlassam a bejutás körülményei kapcsán  sikerült bejutniuk, valahogy így fogalmazott képviselő asszony , Varga elnök úr, a Népjóléti Bizottság elnöke írt egy levelet Pintér Sándor miniszter úrnak, hogy szeretne bemenni, Pintér Sándor miniszter úr pedig felajánlott több időpontot a bizottság tagjainak. Nyitottak a raktárak, minden képviselő bejöhet, és megnézheti a bizottság tagjai közül, aki parlamenti ellenőrző munkája keretében ezt szeretné megtenni. Tehát első szóra kinyíltak a raktárak, és ön, bár nem a bizottság tagja, de ettől függetlenül önt is ugyanúgy beengedték, mint a többi képviselőt. Tehát semmifajta titok vagy bármilyen akadály nem volt.

(14.50)

Első levélre, első szóra, amikor az ellenzéki képviselők meg akarták tekinteni ezt a raktárat, meg akarták tekinteni annak tartalmát, jöhettek, és meg is nézhették. Nyilván nem kifejezetten egy szakmai út volt a részükről, mert elsősorban szelfizgetésben merült ki az ottani körbejárás, de mindenki láthatta, hogy milyen körülmények között vannak ezek a lélegeztetőgépek.

Ami magukat a lélegeztetőgépeket illeti: pörgessük vissza az időt a járvány időszakára. Az volt a célja akkor minden országnak a világban, hogy minél több lélegeztetőgépet szerezzen be, hiszen senki sem tudta pontosan, hogy a saját országában mennyire lesz szükség. Láttuk a videókat Olaszországból, ahol sokkal több volt a beteg, mint a lélegeztetőgép, láttuk, hogy lélegeztetőgép nélküli betegek fekszenek a folyosókon, sőt akár még a kórházi parkolókban is voltak betegek, és mindenki minden lehetséges lélegeztetőgépet lekötött, mert nem tudhatta senki, hogy melyik megrendelés fog megérkezni és melyik megrendelés nem fog megérkezni. Mert az egész világ lélegeztetőgépeket keresett, és ilyenkor nyilvánvalóan fennállt annak a veszélye, hogy Magyarország leköt valamennyi lélegeztetőgépet az egyik gyártótól, de aztán valaki rálicitál a magyar ajánlatra, többet ígér, és akkor abba az országba viszik. Láttunk ilyet, volt olyan védőfelszerelés, amely a kikötőből egy másik országba érkezett meg, nem Magyarországra. Az volt tehát a cél, hogy minél több ilyet lekössünk azért, hogy minél több ember életét meg tudjuk menteni, mert akkor, abban a pillanatban senki nem tudta sem Magyarországon, sem külföldön, hogy pontosan hány embernek, hány lélegeztetőgépre lesz szüksége, ezért minél többet kellett lekötni.

A másik pedig, hogy nem akartuk olyan helyzetbe hozni az orvosokat sem, amely helyzetbe más országokban kerültek, mert más országokban az orvosi kamara kidolgozott protokollokat, hogy ha van több beteg és kevesebb lélegeztetőgép, akkor milyen sorrendben kell adni a betegeknek lélegeztetőgépet, és ki az, aki a sor végén van és később fog lélegeztetőgépet kapni. Magyarul: jó eséllyel akár halálraítélt is az illető.

Tisztelt Képviselőtársaim! Akkor az ellenzék azzal vádolta a magyar kormányt, hogy túl kevés a lélegeztetőgép. (Kálmán Olga: Kevés az orvos!) Elmúlt a járvány (Kálmán Olga: Az orvos kevés!), hála istennek, mindenkinek jutott ágy, orvos, lélegeztetőgép, gyógyszer és vakcina. Miután véget ért a járvány, most pont az ellenkezőjével vádolja az ellenzék a kormányt, hogy túl sok a lélegeztetőgép Magyarországon (Kálmán Olga: Nem ezt mondjuk!  Gy. Németh Erzsébet: Nem ez volt a kérdés!), holott felelőtlenség lett volna, a betegekkel szemben, az orvosokkal szemben felelőtlenség lett volna, ha azt mondja a magyar kormány, hogy ennyi lélegeztetőgépet megrendeltem, és bár még rendelhetnék másik ezret, de nem fogok rendelni, mert azt gondolja valaki előre (Kálmán Olga közbeszól.), hogy majd kevesebb lesz a betegek száma.

Szerintem az egyetlen felelősségteljes döntés ebben az időszakban valóban az volt, hogy ami rendelkezésre álló gép volt és amit lehetett Magyarországon használni, azokat Magyarország megvette és bebiztosította magát, mert a magyar emberek élete, a magyar emberek egészsége a legfontosabb. Ezért kerültek beszerzésre ezek a lélegeztetőgépek, azóta is ezeknek a karbantartása folyamatosan megtörténik; az esetleges kopó alkatrészek pótlása megtörténik, a felülvizsgálat rendszeres a szakszerviz által, és felépült, hamarosan berendezésre is kerül Pátyon az a nagy raktár, ahova az egész koronavírus-készlet és az egészségügyi biztonsági készlet is bekerülhet egy állami raktárba, így huszonegynéhány raktár helyett egy raktárban lehet a döntő többsége a magyar stratégiai egészségügyi tartaléknak. (Kálmán Olga: És kinek fizetünk?) Köszönöm szépen. (Kálmán Olga: Kinek fizetünk?  Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm miniszterhelyettes úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem a képviselő asszonyt, elfogadjae a miniszterhelyettesi választ. Parancsoljon!

GY. NÉMETH ERZSÉBET (DK): Nem tudom elfogadni, mert arra az egyszerűen feltett kérdésre, hogy kinek fizet az OKFŐ ezért a lélegeztetőgép-tárolásért, miniszter úrnak egy fél mondata nem volt. Mindenféléről beszélt.

Én azért szeretném miniszter urat… Miniszter urat? Elnézést kérek! Államtitkár urat, bár miniszterhelyettes úr is talán. Szóval, szeretném önt tájékoztatni arról, hogy igenis hosszas huzavona előzte meg, hogy egyáltalán a bizottság tagjai és jómagam is bejuthattunk ebbe a raktárba. (Rétvári Bence: Két hét talán!) Nem véletlenül kérdezem, hogy most, ebben az időszakban kinek fizetjük azt az évi egymilliárd forintot, melyik Fideszhez közeli cég nyerészkedik újra ezen a bizniszen. Mert azt gondolom, hogy az önök számára semmi más nem értelmezhető ebből a kérdésből, mint az, hogy mennyit lehet még lopni.

Önöknek nem kellenek állami kórházak, önöknek van pénzük magánorvosra, ezért a Dobrev Klára vezette árnyékkormány olyan fordulatra készül a kormányváltás után (Rétvári Bence: HospInvest!), ahol megtaláljuk és felelősségre fogjuk majd vonni ennek a lélegeztetőgép-biznisznek is a felelőseit. Köszönöm szépen. (Taps a DK padsoraiban.)




Felszólalások:   41   42-49   50-55      Ülésnap adatai