Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására pénteken 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Most napirend utáni felszólalások következnek. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Z. Kárpát Dániel képviselő úr, de nem tartózkodik a teremben. Tehát következik napirend utáni felszólalásra Keresztes László Lóránt képviselő úr, LMP-képviselőcsoport: „A mi városunk, Pécs 101.” címmel. Öné a szó.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy olyan kérdésről kell beszélnem, ami Pécs és Baranya esetében sajnos sokszor felmerül a nukleáris energia használatával összefüggésben.

Ugye, tudjuk azt, hogy Pécset, illetve Baranyát, Pécs térségét két oldalról is érinti vagy érintené a nukleáris energiának, mondjuk úgy, a két piszkos vége. Ugye, pontosan tudjuk azt, hogy Pécs város határában, a város nyugati határától körülbelül 6 kilométerre egy úgynevezett atomtemetőt, tehát egy nagy aktivitású radioaktívhulladék-tárolót akar építeni a kormány. Most már bő egy évtizede folynak az előkészületek, annak ellenére, hogy a város világosan kifejezte, hogy hallani sem akar egy ilyen létesítményről. Pontosan tudjuk, hogy egy ilyen tárolót  pontosabban: ilyen tárolót  még sehol nem építettek a világon, több helyen próbálkoznak, de igazából sem a technológia, sem a finanszírozás, sem a helyszínválasztás kérdéseire nincsenek megnyugtató válaszok. És egyébként azt is el tudjuk mondani, hogy ilyen törekvés nincs is, hogy egy ilyen nagyvároshoz ennyire közel építsenek fel egy ilyen nukleáris létesítményt.

Az indítványunkra Pécs város közgyűlése elfogadott nagy többséggel egy olyan határozatot, ami kimondta, hogy nem akarunk atomtemetőt a város határai mellett. Ennek ellenére költik a milliárdokat a különböző kutatásokra a helyszínválasztással kapcsolatban.

Nos, a másik ilyen kérdés, ami most már sokkal aktuálisabbá kezd válni, az uránbánya újranyitásának a kérdése. Ugye, mi, pécsiek pontosan tudjuk, hogy a város határában egykor uránbánya működött, és azt is tudjuk, hogy ennek milyen brutális környezetpusztító hatása volt. Tehát aki ismeri Kővágószőlős környékén az egykori uránbánya hatásait, az nem beszél olyanokat, hogy a nukleáris energia használata bármilyen módon is zöld lenne.

(18.20)

Tudjuk azt, hogy ennek az egykori uránbányának, az ezzel kapcsolatos rekultivációnak a költségei már így is több tíz milliárd forintot emésztettek föl, és ez egy soha be nem fejezhető feladat lesz. De felmerült, hogy ismét egy uránbányát nyissanak Pécs alatt, gyakorlatilag egy lejtős akna igénybevételével. Tudjuk azt, hogy az egykori uránbánya milyen hatást gyakorolt Pécsre, ennek milyen gazdasági összefüggései voltak, hány ezer család köszönhette ennek a megélhetését.

Ez az új uránbánya ugyanakkor, hát, nagyon nem ilyen lenne, nagyon kevés embernek adna munkát, jellemzően egyébként olyan munkakörökben, amit pécsiek nem is tudnak feltölteni. Az iparűzési adót sem Pécsen fizetnék, tehát mondhatjuk, hogy ez gazdasági szempontból csak károkat jelentene, a környezeti és biztonsági kockázatokról pedig, azt gondolom, nem is érdemes vitát folytatni, mindenki elismeri, hogy ezek igen jelentősek. És annak ellenére folytatódnak az uránbányával kapcsolatos próbálkozások, a különböző engedélyezési kísérletek, hogy ezzel kapcsolatban is elmondta Pécs és Pécs térsége is egyébként, hogy erről hallani sem akarunk.

Az elmúlt sok-sok évben többször kérdeztem különböző pozícióból és különböző fórumokon illetékeseket, hogy mi a kormány álláspontja egy új uránbányával kapcsolatban, és mindig olyasmi nyilatkozatokat kaptam válaszként, hogy a kormány nem érdekelt ebben, a kormány nem foglalkozik vele. Ugyanakkor a múlt év végén volt ebben a kérdésben egy változás. A múlt év végi utolsó sajtótájékoztatóján Orbán Viktor miniszterelnök úr egy újságírói kérdésre azt válaszolta, hogy vannak uránkészleteink, amelyek alkalmasak arra, hogy üzemanyagért cserébe, tehát nukleáris fűtőanyagért azt felajánljuk. Tehát egy olyan jellegű tervet vázolt fel Orbán Viktor miniszterelnök kijelentése, mintha arra készülne a kormány vagy lenne ilyen terve, hogy az uránkészleteket kibányászva, felhasználva, azt felajánlva az oroszoknak, lehetne valamilyen megegyezés révén nukleáris fűtőelemekhez jutni.

Nos, ez igen hajmeresztő kijelentés, mondhatjuk így, Pécsnek és térségének, és próbáltam utánajárni, hogy mi a tartalma ennek a kijelentésnek, mi van emögött, milyen kormányzati szándék fedezhető fel. Kérdeztem is az ügyben illetékes Energiaügyi Minisztérium helyettes államtitkárát, ő nem tudott erre a kérdésre válaszolni. Természetesen a megfelelő fórumokon benyújtottam a kérdéseimet, hogy mire gondolhatott a miniszterelnök, de az teljesen világos, hogy ezek a tervek, bármilyen módon is akarja ezt a kormány kivitelezni, nem elfogadhatóak.

Egyébként 2015-ben, éppen Pécsett, Orbán Viktor miniszterelnök az akkori fideszes polgármesterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján elismerte, hogy nukleáris létesítmény Pécs környékén csak a helyiek hozzájárulásával létesülhet. Nos, hát azóta sem kérdeztek bennünket sem egy esetleges uránbányáról, sem pedig egy atomtemető létesítéséről.

Azt gondolom, hogy, nekünk most kell nagyon világos választ adni, mielőtt még bármilyen módon is olyan fázisba lépne, mondjuk, egy bányatelek-alakítás vagy egy bányászati jog kialakítása, amikor már nem tudunk ez ellen érdemben tenni. Én nemcsak abba az irányba törekszem, hogy pontosan láthassuk, hogy mik a kormányzati tervek, de szeretném, ha megfogalmazná Pécs és Baranya ezt a nagyon világos állásfoglalást, hogy mi nem engedhetünk ebből, és nem engedhetünk egy új uránbányát megnyitni.

Ezért én valamennyi Pécsett és Baranyában megválasztott országgyűlési képviselőt meg fogok keresni, és arra fogom kérni őket, hogy közösen tegyünk egy nyilatkozatot városunk és megyénk érdekében, hogy senki ne veszélyeztethesse Pécs és Baranya természeti környezetét. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Felszólalások:   147-168   169-170   171      Ülésnap adatai