Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm miniszterelnök úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Csárdi Antal, az LMP képviselője (Moraj és derültség a kormánypártok soraiban.), azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrnak: „Mit gondol erről, Miniszterelnök Úr?” címmel. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Doktor!  Rétvári Bence: Doktor úr, halljuk!  Az elnök csenget.) Csárdi Antal képviselő urat illeti a szó.

CSÁRDI ANTAL (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Rossz hírem van, ott folytatjuk, ahol az előbb abbahagyta. Ön úgy minősítette az LMP tiltakozását az idecsábított akkumulátorgyártó kapacitások ellen, hogy ez a külföldi beruházások elleni harc. Ez nem igaz, tisztelt miniszterelnök úr.

De mit is jelent az önök akkumulátorgyártó stratégiája? A világ akkumulátorgyártásának egy jelentős része idekerül, az akkumulátorok oda, a környezetterhelés pedig marad itt, hazánkban. Miről is beszélek? Értékes termőföldeket áldoznak fel annak érdekében, hogy ezek a cégek idetelepüljenek. Ön, miniszterelnök úr, úgy fogalmazott, hogy soha nem engedi meg, hogy külföldi kézbe kerüljön a magyar termőföld. Minek nevezzük azt, amikor egy jó minőségű termőföldre építünk rá egy akkumulátorgyárat?

Mit jelent még az akkumulátorstratégia ezenkívül? Víztartalékaink elpazarolása. Lehet tudni, hogy Komáromnak, ahogy korábban már elhangzott, a szomszédos területről kell ivóvizet biztosítania azért, mert Komárom természetes vízkészletét elhasználja az ott működő akkumulátorgyár. (Bányai Gábor: A Dunát? A Dunáról beszélsz?  Derültség a Fidesz soraiban.) Közvetlen környezetszennyezés.

A gödi Samsung-gyárat tavaly év végéig 17 alkalommal bírságolták meg. Igaz, arra mindig nagyon figyelt az éppen aktuális hatóság, hogy a bírság mértéke ne legyen megfizethetetlen, és ne legyen fájdalmas ennek a cégnek, amely így 760 milliárd forintos bevétellel tervezhet. Nem utolsósorban uniós szabályok azt mondják, hogy a legyártott akkumulátorokat és annak a hulladékait ott kell kezelni, ahol ezt előállították.

Tisztelt Miniszterelnök Úr! Mikor számíthat a magyar nemzet arra, hogy a jövő nemzedékeit figyelembe veszi a gazdaságpolitika tervezése során?

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Orbán Viktor miniszterelnök úrnak válaszadásra. Parancsoljon, miniszterelnök úr!

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Azt hiszem, hogy értem, amit ön mond, és a termőföldvédelem ügyében egyet is értek önnel. Tehát fáj az ember szíve, amikor azt látja, hogy egyébként termőföldet nemcsak ipari beruházásra, hanem akár lakóövezetek kialakítására is kivonnak a művelésből, és más célra fordítják. Ennek egyáltalán nem örül senki. A magamfajta falusi meg legkevésbé. Tehát ez nem jó dolog.

Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy valahova utakat kell építeni, valahova vasutat kell építeni, valahova gyárakat kell tenni. A kérdés nem az tehát, hogy melyik lábunkra álljunk, hanem hogy hogyan ne billenjen meg az egyensúlyunk. Tehát meg kell védeni mindent, ami megvédhető, egyetlen négyzetmétert sem szabad feleslegesen feláldozni, ugyanakkor mindennek meg kell történnie út-, vasút- és gyárépítés tekintetében, amire szüksége van Magyarországnak.

Ha azt mondta volna, ha ebből azt a következtetést vonta volna le, akár bírálatként a kormány irányába, hogy ezért a kormánynak jobban kellene arra törekednie, hogy több legyen a barnamezős beruházó, tehát már korábban kivont területeken létrejövő új ipari beruházás, mint a frissen, zöldmezősen létrejött beruházás, akkor még egyet is tudtam volna önnel érteni. Dolgozunk ezen, nem olyan egyszerű. Most terjesztünk be majd egy törvényt, ami egyébként megpróbál az eddiginél jobb arányokat létrehozni. Tehát én osztozom a fölvetésének egy fontos részében.

Amiben nem osztozom, ez az akkumulátormánia. Ma akkumulátorgyárak működnek Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban, Lengyelországban, Nagy-Britanniában, Hollandiában és Svédországban, és a mi tudomásunk szerint a 27 uniós tagállam felében lesz olyan gyár, amely kifejezetten lítiumionos akkumulátorokat fog gyártani, és minden európai ország  kivéve Máltát és Ciprust  valamilyen módon ebben az értékláncban termelőként részt fog venni. Ez az európai körkép. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm miniszterelnök úr válaszát. Viszonválaszra megadom a szót képviselő úrnak. Parancsoljon!

CSÁRDI ANTAL (LMP): Tisztelt Miniszterelnök Úr! Az alapkérdés mégiscsak az, hogy milyen környezeti feltételek között hoznak létre ilyen gyárakat. Jelen pillanatban a helyzet az, hogy az éghajlatváltozás eredményeképpen a Kárpát-medence kiszáradóban van. És nem, erről nem az Orbán-kormány tehet (Derültség és taps a kormánypártok soraiban.), de mégiscsak így van. Ehhez képest azt gondolom, a felelősség viszont az Orbán-kormányé, hogy észreveszie azt a… (Folyamatos zaj.  Az elnök csenget.) A felelősség az Orbán-kormányé, hogy észreveszi-e… (Derültség és taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Folytassa, képviselő úr!

CSÁRDI ANTAL (LMP): Tehát akkor elmondom harmadszor is, bár látom, hogy a frakciójának nem tetszik. (Bánki Erik: De, nagyon!) A felelősség az Orbán-kormányé (Közbeszólás a Fidesz soraiból.  Az elnök csenget.), hogy odafigyele a kiszáradóban lévő Kárpát-medencére, hogy vállale felelősséget annak érdekében, hogy ezek az akkumulátorgyártó cégek ne itt okozzanak környezetterhelést, mert ez a jövő generációjának nem érdeke. Lehet olyan gazdaságpolitikát folytatni, ami sikeressé teszi Magyarországot, de ehhez az oktatásba kellene sok-sok milliárdot feccölni.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr, lejárt az idő. Tisztelt Országgyűlés! Viszonválasz illeti meg miniszterelnök urat. Parancsoljon, miniszterelnök úr!

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Bármilyen furcsa, a lényeget illetően egyetértek önnel. Különösen azzal, hogy nem mi tehetünk a Kárpát-medence kiszárításáról. (Derültség a kormánypártok soraiban.) De ha komolyra fordítjuk a szót, az a helyzet, hogy ez a felelősség egy közös felelősség, most is fennáll és a következő kormányokat is terhelni fogja. Olyan változások vannak a világban, az éghajlatban, a Kárpát-medence magától nem fog megmaradni olyannak, amilyennek mi azt szeretnénk. Itt komoly dolgokra, komoly politikákra van szükség.

Szeretnék azonban mégis különbséget tenni a rémhírterjesztés meg az emberek indokolt félelme között.

(19.40)

Tehát szerintem az emberek indokolt félelmére világos, egyenes választ kell adni, és ezt mi meg is adjuk. Nem igaz, hogy kiszárítjuk a Kárpát-medencét. Nem igaz, hogy olyan mennyiségű vizet használunk föl, ami tönkreteszi az adott élőhelyeket. Nem igaz, hogy olyan szennyezést szabadít a beruházó Magyarország nyakába, ami az ott élő emberek életét ellehetetleníti, ezek mind nem igazak.

Ugyanakkor elvárják az emberek, és igazuk van, hogy minden egyes ezzel kapcsolatos félelmükre és fenntartásukra világos, egyenes választ kapjanak. És a magyar államnak az a kutya kötelessége, hogy ezeket a válaszokat meg is adja, és mi ezt higgadt, nyugodt módon ezután is meg fogjuk tenni. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Felszólalások:   179-186   187-196   197-204      Ülésnap adatai