Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Elfogadott napirendünknek megfelelően a határozathozatalra a mai ülésnapunkon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Keresztes László Lóránt, az LMP képviselője, interpellációt nyújtott be az energiaügyi miniszterhez: „Miért árusítja ki a kormány a termőföldjeinket, ivóvizünket és más természeti kincseinket az idegen akkumulátorgyártók és a külföldi profitérdek kiszolgálásáért cserébe?” Az interpelláció megválaszolásával miniszterelnök úr a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter urat bízta meg, az interpellációra miniszter úr felkérésére Magyar Levente miniszterhelyettes úr válaszol. Öné a szó, képviselő úr.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy olyan kérdésről fogunk ismét csak beszélni, amely alapvetően határozza meg a nemzetünk jövőjét. Tisztelt kormánypárti képviselők, illetve tisztelt jelen lévő kormánytagok, önök hoztak egy politikai döntést, ami szerint idegen akkumulátorgyárak egész sorát akarják Magyarországra telepíteni, és az önök szándékai szerint ezért a célért cserébe olyan árat kívánnak fizetni, ami gyakorlatilag a gyermekeink jövőjének a felelését jelenti. Az önök politikai döntése tulajdonképpen semmibe veszi a természeti kincseink védelmét, áruba bocsátják a termőföldet, a vízkincsünket, úgy, hogy egyébként, ha ennek csak a gazdasági hatásait nézzük, az is egyértelműen negatív.

Az önök döntése értelmében az idegen cégek, ezek a gigantikus idegen cégek idehozzák a szennyezést, felélik a természeti kincseinket, de a profitot elviszik, s jellemzően egyébként nem a helyi, nem a magyar munkaerőnek adnak lehetőséget. De annak érdekében, hogy ne a levegőbe beszéljünk, szeretnék idézni Palkovics Lászlótól néhány gondolatot az akkumulátorgyártással kapcsolatban. Palkovics László még a miniszterjelölti meghallgatásán így fogalmazott: „Fenntarthatósági szempontból, az én megítélésem szerint, vannak kockázatok. Sajnos a zöldek, környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek, vagy pedig iparági lobbisták, amelyek zöldnek adják el magukat, ezt nem feltétlenül látják”  Palkovics László tehát az akkumulátorgyárakról. És azt is elmondta ezen az ülésen az akkumulátorgyártással kapcsolatos pozitívumok mellett  szintén Palkovics László , hogy ha megnézzük, hogy az akkumulátorgyártáshoz mi kapcsolódik, milyen energiaigény, milyen nyersanyagigény, milyen környezetterhelés, akkor ez a másik része a dolognak, tehát a kettő között kell valamiféle formában balanszot teremteni; ismét csak aláhúzom, hogy Palkovics Lászlót idéztem.

Nos, az önök tervei tekintetében szó sincs semmiféle balanszról. Önök számolatlanul hozzák ide ezeket a gigantikus idegen akkumulátorgyártókat, úgy, hogy semmiféle átfogó stratégiai szintű megfontolás e mögött a terv és annak végrehajtása mögött nincsen. Önök nem beszélnek arról, hogy ezek az idegen cégek milyen mértékben használják fel a természeti kincseinket, milyen mértékben használják fel a vízkincsünket. Nem beszélnek arról, hogy ezeknek az idegen akkumulátorgyártóknak az idetelepítése milyen óriási mértékben növeli meg Magyarország energiaigényét akkor, amikor már most is egészen elképesztően aránytalan a magyar gazdaság energiaigénye. És nem beszélnek arról, hogy önök gyakorlatilag azért akarnak már új atomerőművi blokkokat építeni, hogy ezeket az idegen akkumulátorgyárakat ellássák energiával. És nemcsak nem beszélnek, hanem titkolóznak, gyakorlatilag eltitkolják a magyar emberek elől az önök terveinek az árát, eltitkolják, hogy a gazdag Nyugat zöldátállásának az árát a magyarokkal akarják megfizettetni.

Államtitkár úr, háromszor nem válaszoltak arra a kérdésemre, ezért most itt is felteszem: mennyi lesz a meglévő és a tervezett akkumulátorgyárak összes energia- és vízigénye? És még egy kérdés annak kapcsán, hogy Debrecen kormánypárti polgármestere nyíltan felvállalta, hogy a város érdekeivel és a város szándékaival szemben is megvalósítja az akkumulátorgyárat. Önök elfogadjáke (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy egy város lakóinak joguk van döntést hozni a saját településük, saját városuk jövőjét érintő kérdésekben? Köszönöm szépen. (Csárdi Antal tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Magyar Levente miniszterhelyettes úrnak, aki az interpellációra válaszol. Parancsoljon!

MAGYAR LEVENTE külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Önök az ellenzék részéről tendenciózusan idegen akkumulátorgyártóként hivatkoznak ezekre a magyarországi beruházókra, miközben más iparágak vonatkozásában ezt a jelzőt ilyen sűrűn nem használják. Ezzel, azt gondolom, hogy egyfajta olyan hangulatot kívánnak kelteni, amely a külföldi beruházókkal szemben alakítandó ki a magyar közvéleményben ebben a konkrét szegmensben. Ezt nem tartom helyénvalónak, hiszen ha más esetekben nincsen probléma azzal, hogy külföldi beruházók érkeznek Magyarországra, akkor az akkumulátoripar esetében sem ezt az aspektust hangoztatnám. Egyébként pedig az „idegen” mit takar? Takar kínait, takar koreait, takar németet és más nemzetiségűeket, úgyhogy ezzel a jelzővel, azt gondolom, érdemes csínján bánni.

A képviselő úr pontosan tisztában van a számokkal, tisztában van azzal, hogy mekkora csúsztatás azt állítani, hogy a paksi bővítés az akkumulátorgyártó kedvéért történik. Nem azért történik. Ez egy tíz évvel ezelőtt elhatározott, stratégiai jelentőségű és nélkülözhetetlen energiaforrás, elektromosáram-kapacitás Magyarországon, amit nem tudunk mással kiváltani. Akár jönnek akkumulátorgyártók, akár nem, a Paks II. bővítés indokolt, és elementáris érdeke a magyar gazdaságnak és a magyar családoknak, már csak azért is, mert idővel  ahogyan képviselő úr szintén pontosan ismeri az évszámokat  Paks I. kivezetésre kerül. Ez most éppen tárgyalás alatt van, hogy pontosan mikor, de előbb-utóbb Paks I. kifut, tehát ha másért nem is, ezért Paks II. feltétlenül szükséges. Tehát az a kérésem, hogy beszéljünk ezekről a kérdésekről tárgyilagosan és olyan tendenciózus felhangok nélkül, amelyek egy olyan kontextust adnak ennek az ügynek, amelytől megtisztítva sokkal tisztábban látjuk a lényeget.

A jövő mobilitásához, a zöldátállás sikeres megvalósításához, mindannyian tudjuk, hogy elengedhetetlenné vált a nagy teljesítményű akkumulátortechnológia alkalmazása világszerte. Ennek megfelelően az iparág szereplői hatalmas fejlesztésekbe kezdtek, tehát nem csak Magyarországon figyelhetjük meg ezt a folyamatot. A Bloomberg adatai szerint egész Észak-Amerikában összesen 55 helyen folyik jelenleg akkumulátorgyártás, mintegy 813 gigawattórányi teljesítményt megtestesítve.

Németországban a jelenlegi tervek alapján 14 akkumulátorgyár fog megvalósulni. Az uniós tagállamok közel felében lesz olyan gyár, amely kimondottan lítiumionos akkumulátorokat fog gyártani, tehát azzal a technológiával, mint amilyennel a CATL is fog dolgozni Debrecenben, azonban a termelési értékláncban, tehát a különböző fázisú termelésben szinte mindegyik tagállam részt fog venni.

A járműipar nyilván megértette ezt a kihívást. Mindhárom prémium német autógyár Magyarországon képzeli el megvalósítani az elektromobilitási stratégiája egy jelentős szeletét, és részben ennek köszönhetően számos beszállító is idetelepül hazánkba. A kormány stratégiai célja volt, hogy a nyugati autógyártók és a keleti akkumulátorgyártók Magyarországon találkozzanak, ezzel megteremtettük a lehetőségét annak, hogy a magyar gazdaság hosszú távú növekedési pályán tudjon maradni.

Ami a vízfogyasztást illeti, tisztelt képviselő úr, ez egy visszatérő aggály a földterület elfoglalása mellett. Itt néhány szám, nézzük Debrecent! Hadd emlékeztessem arra, hogy az ön kezdeményezésére összehívott és az ön által most február 14-én levezetett fenntartható fejlődés bizottsági ülésen Deák Dalma szakértő a hivatalos dokumentumokra hivatkozva elmondta, hogy a CATL gyárának átlagos vízfogyasztása az írásbeli kérdésben idézett számnak a töredéke lesz, melynek 70 százalékát ráadásul a vállalat szürkevízzel kívánja kiváltani. A kormány és az önkormányzat számára Debrecen lakossága vízellátásának biztonsága a legfontosabb. Az üzem vízfogyasztása nem veszélyezteti a helyi ivóvízellátást.

Azt gondolom, hogy ezeket az aggályokat részletesen megbeszélhetjük az éjszaka során, a parlamenti vitanapon, itt most hadd zárjam le ezt a rövid felszólalást azzal, hogy arra bátorítsak mindenkit, hogy a tárgyilagosságra szorítkozzunk, amikor erről a kérdésről beszélünk. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen miniszterhelyettes úr válaszát. Megkérdezem képviselő urat, elfogadjae a miniszterhelyettesi választ. Öné a szó.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm, elnök úr. Államtitkár úr, ismét nem hangzott el válasz az összes vízigényre és az összes energiaigényre, ezt a nagyon fontos információt a kormány titkolja a magyar emberek elől. Egyébként az idézett bizottsági ülés éppen azért volt határozatképtelen, mert az önök képviselői, illetve az önök miniszterei nem jöttek el. Egyébként ezen az ülésen pontosan arra hívta fel a WWF szakértője a figyelmet, hogy az a bizonyos szürkevízprogram egyébként, amelynek gyakorlatilag csak egy tervezési fázisa van, a három ütemre tervezett debreceni akkumulátorgyár első ütemének meghatározott átlag vízmennyiségének is csak bizonyos százalékáról szól, tehát a három ütem csúcsigénye semmilyen módon nem biztosított, illetve bizonytalan ennek a biztosítása. Tehát pontosan az ellenkezőjét mondta el a szakértő ezen az ülésen. De ha önök megtisztelnék, nem minket, hanem a magyar embereket, hogy válaszolnának, hogy ezt az elképesztő energiaigényt milyen módon kívánják kielégíteni, és a vízigényt hogyan képzelik el kielégíteni, akkor az emberek még több információt kapnának, hogy végre kifejezhessék a véleményüket, ami szándékot egyébként a mi népszavazási kezdeményezésünk is támogatja. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Valóban nagyon sok mindenről lesz beszélnivalónk ma este, de ezt a választ nem tudom elfogadni, azért, mert nem hangzott el tartalmában az, amire az embereknek bizony szükségük van, és amit megismerni az embereknek joguk van. Köszönöm, elnök úr. (Szórványos taps az ellenzéki padsorokból.)

Felszólalások:   97-102   103-108   109-114      Ülésnap adatai