Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterhelyettes úr. A Párbeszéd képviselőcsoportjából Berki Sándor képviselő úr jelentkezett napirend előtti felszólalásra. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

BERKI SÁNDOR (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Nem tudom, hogy önök mennyit szoktak beszélgetni az emberekkel, a választóikkal (Zaj a kormánypárti padsorokból.  Vitályos Eszter, Rétvári Bence, Nacsa Lőrinc közbeszól: Sokat!), én szoktam (Rétvári Bence: A mieinkkel?  Az elnök csenget.); nem konzultációval és nem üzenetekben, hanem személyesen. Lehet rajta mosolyogni, de én örömmel megyek bármelyikükkel, csak nem szoktam találkozni önökkel, miközben beszélgetnek a választóikkal közvetlenül. (Vitályos Eszter: Én sem találkoztam még soha sem veled! Érdekes.) Rendben. (Az elnök csenget.)

Ezekből a beszélgetésekből nagyon erősen levonható, hogy az emberek nagymértékben aggódnak a jövőjükért, aggódnak az elszabadult árak miatt, aggódnak a háború miatt, aggódnak a munkahelyük biztonsága miatt, és nagymértékben félnek, hogy a téli időszakban hogyan tudják majd fűteni a lakásaikat, és igen, tartanak a klímaválságtól is, hiszen egy ilyen száraz nyár után megtanulták az emberek, hogy ez mivel jár. Ma az emberekben a legerősebb érzés a félelem a jövőtől és a csalódottság. Önök a választás előtt azt ígérték, hogy lesz olcsó orosz gáz, marad a rezsicsökkentés, de az orosz gáz nem olcsó, az energiaárakról meg már az önök KSH-ja is azt mondja, hogy 60 százalékkal nőttek. Tehát mondhatjuk nyugodtan, hogy ebben nem mondtak igazat.

Eljátszották a bizalmat, úgy érzik az emberek, ezért nem bíznak a jövőben, nem bíznak az országban, és kilátástalannak érzik a valóságot. Van rá okuk, szerintem ezt nyugodtan kimondhatjuk. Ma Magyarországot kiemelten sújtja az energiaválság, és jelentős részben ezért önök a felelősek; például az olcsó szélenergia betiltásával, a napenergia megadóztatásával és azzal, hogy az új napelemeket most már nem lehet rákötni a hálózatra. Azt hiszem, még 2010-ben ígérték önök, hogy évente a lakások 10 százalékát le fogják szigetelni. Ha ez folyamatos lett volna és megtörtént volna, akkor nem most, hanem már két-három évvel ezelőtt, mert emelkedik mindig a szigetelt lakások száma, ott tartanánk, hogy gazdaságos, fűthető, energiahatékony, legalábbis energiahatékonyabb otthonokban élhetnének az emberek. De sajnos ez nem így van, mert önök úgy érezték, hogy inkább stadionokat kell építeni és azzal rendben leszünk.

Kilenc éve politizálnak a rezsivel, de megint ott tartunk, hogy arról beszélünk, hogy mivel fogják fűteni az emberek az otthonaikat. Nagy veszély most vidéken, hogy mi lesz a fűtőanyag, hogyan lesz elérhető, hogy ne fagyjanak meg a lakásaikban. Itt nem néhány emberről van szó, 600 ezer háztartásban nincs vezetékes energia például, és a mostani válság előtt is a családok 60-40 százaléka kifűtetlen lakásban töltötte a telet, évente százak fagytak meg a hidegben. Erre nem a brüsszeli szankciók kényszerítettek minket, hanem az önök döntései.

Mondhatjuk azt is…  sőt Orbán Viktor szerint ez volt az elmúlt száz év legjobb kormányzása. De ha az évszázad legjobb évtizedében ennyi jutott az alul lévőknek, mire számíthatunk a jövőben? Még megemlíthetnénk, ami összefüggésben van a klímával, a vidék életével is, a gázpalackokat, a fatüzelést, mert ebben is nehézségek vannak. Igen, van rezsicsökkentett vagy rezsivédett fa, de ahhoz nehéz hozzájutni, egy összegben kell kifizetni, elég nagy problémát okoz.

(9.30)

Én nem tartom ezt rossz ötletnek, tehát az egy jó ötlet, hogy van egy ilyen lehetőség, hogy lehessen venni így fát, viszont magával a kivitelezésével azért komoly problémák vannak. Azért azt is figyelembe kell venni, hogy vidéken települések vannak, ahol nincs vezetékes víz például, ezekről kellene azért gondoskodni.

De itt vannak a postabezárások. Az, hogy bezárnak egy postát egy településen, és onnan 20 kilométerre kell menni a következő postáig, azt gondolom, hogy ez is megnehezíti a vidéki életet és terheli a környezetet, hisz ott üzemanyagot kell használni.

De hogy mondjak valami jót is, azt gondolom, hogy mi, a Párbeszéd ebben konstruktívak vagyunk, és támogatásunkat fejeztük ki afelé javaslatainkkal, hogy lehessen ezt kezelni. Ilyen az évi 200 ezer forintos összegű rezsiutalvány, amelyet gázra, áramra, tűzifára egyaránt igénybe vehetne bárki, akinek a jövedelme az átlagbért nem haladja meg. Ilyen az akár 5 millió forintos energiahatékonysági támogatás, amelyet a lakosság vehetne igénybe a javaslatunkban részletezettek szerint. Ilyen a felnőttképzési program, amelynek a résztvevői legalább a minimálbér (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) összegét megkapnák, ami egyszerre segítené a válság miatt növekvő munkanélküliség csökkentését és a zöldátállás ügyét.

Tisztelt Képviselőtársaim! Még nem késő elkezdeni és javítani a dolgokon. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Képviselő úrnak imént elhangzott napirend előtti felszólalására a választ Koncz Zsófia miniszterhelyettes, államtitkár asszonytól fogjuk hallani. Parancsoljon, öné a szó.

DR. KONCZ ZSÓFIA technológiai és ipari minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Úgy gondolom, hogy egy nagyon fontos kérdésről beszélt, nyilván az emberek, a családok helyzetéről, és ez abszolút egy lényegi kérdés, hogy mi a helyzet Európán belül az energiaellátással, hogyan alakulnak a rezsiárak, nyilván a magyar kormány is a kezdetektől ezzel foglalkozik.

A háború kitörése óta gyakorlatilag mi a béke pártján állunk, és a háborúval kapcsolatos szankciókat pedig elítéljük, illetve mindig olyan megoldást és olyan tárgyalásokat folytatunk, ami a magyar emberek számára kedvező, hiszen próbálunk mind az olajembargó, mind a gázembargó kapcsán olyan döntéseket elérni, amelyek a magyar energiaellátást nem veszélyeztetik.

Viszont azért azt kell hogy lássa képviselő úr is, hogy a háború és a szankciók kapcsán Brüsszel nem ezt ígérte. Nem ezt ígérte, mert azt mondta, hogy ezekkel a szankciókkal a háború véget ér, és megoldódik az európai helyzet. Ha az ember végignézi a sajtót, akkor látja azt, hogy már ma azért az európai döntéshozók is pontosan látják azt, hogy ezek a szankciók nem éppen azt az eredményt érik el, amivel ők talán számoltak a legelején. Lehetett olvasni a sorok között, amikor Macron, francia elnök gyakorlatilag kifejezte, hogy nem az a barátság az Egyesült Államok részéről, ha négyszer annyiért szeretné eladni az LNG-t Európának, mint a saját országában, de ezzel kapcsolatos nyilatkozatokat is folyamatosan lehet olvasni.

A szankciók miatt nőnek az energiaárak. Ezzel kapcsolatban csak néhány tényadatot szeretnék képviselő úrral megosztani. A gáz ára ugyan a háború kitörésekor némileg emelkedett, de aztán beállt egy állandó, 100 dollár körüli szintre a gáztőzsdén. A meredek emelkedés onnantól kezdődött, amikor bejelentették az olaj- és gázembargó tervét. Lehet emlékezni erre, hogy ez a választások után, május végén történt, és gyakorlatilag nyáron ott elindultak az energiaárak. A gáz ára 2021-ben 48 euró/megawattóra volt, a háború kitörésénél 129 euró, tehát akkor felment, majd onnan ment vissza, és a szankciók lebegtetése után 171 euró, majd az olaj- és gázszankció bejelentése után 350 euró lett, ez több mint hétszeres emelkedés.

Tehát ezek rendkívüli mértékben megemelték az energiaárakat, majd itt elkezdődött a betárazás, amikor nyilván a földgáztározókba mindenki igyekezett betárazni. Azt gondolom, az egy nagyon nagy eredmény, hogy nekünk sikerült 86 százalékot már betárazni, és egyébként azokat a földgáztározókat visszavásároltuk, amelyeket a baloldal eladott. Ez egy nagyon fontos dolog, mert ez egy nemzetstratégiai kérdés, és azt gondolom, hogy a magyar emberek biztonságát szolgálja, hogy egyáltalán van energia, és nekünk lesz itt az országon belül energia.

Az Unió rosszul járt a szankciókkal, mert a gáz felhasználásának 40 százaléka származott eddig Oroszországból, és ezt máshonnan kell pótolni. Azt lehet látni, hogy Kína jól jár az európai szankciókkal, az USA szintén kényelmes helyzetben van, de azért Oroszország energiával kapcsolatos bevételei is jól alakultak az elmúlt időszakban is.

Amit képviselő úr kérdez, mi tényleg azon dolgozunk, hogy a magyar családokat ebben a nehéz helyzetben tudjuk segíteni. Szerintem az egy nagyon fontos dolog, és tényleg ez egy hihetetlen erőfeszítése és eredménye a magyar kormánynak, hogy a rezsicsökkentést átlagfogyasztásig meg tudtuk tartani, ez háztartásonként 181 ezer forintot jelent. Az is nagyon fontos, hogy afelett a világpiaci árnál kedvezőbbet kell fizetniük a magyar családoknak, és ezzel kapcsolatban nyilván arra kérem képviselő urat is, hogy például a Paks II.-beruházást támogassák, hiszen ezek mind-mind olyan, az energiabiztonságunk számára fontos projektek, beruházások, amelyek a jövőben még jobban fogják csökkenteni a gázfelhasználásunkat.

Emellett pedig szóba is került a tűzifaprogram, a barnaszénprogram, azt gondolom, ezek is a magyar családok szempontjából rendkívül fontosak, és ami még nagyon fontos, a munkahelyek védelme. Azért azt biztos látta képviselő úr is, hogy a járványhelyzet alatt is tényleg azon voltunk, hogy a munkahelyeket próbáltuk megőrizni. Ebben a pillanatban még 4,7 millió ember dolgozik Magyarországon, ez hihetetlen eredmény. Nyilván, ha szükség lesz rá, akkor most is ki fogunk dolgozni, illetve már most is dolgozunk munkahelyvédelmi akcióterven.

Úgyhogy képviselő urat arra szeretném kérni, hogy ezekben a közös ügyekben tudjunk együtt dolgozni, és támogassa a kormány intézkedéseit. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   5-8   9-12   13-16      Ülésnap adatai