Készült: 2024.05.10.08:51:10 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

8. ülésnap (2022.06.07.),  78-83. felszólalás
Felszólalás oka Interpelláció megtárgyalása
Felszólalás ideje 9:31


Felszólalások:   72-77   78-83   84-89      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A képviselő úr, mint hallhattuk, nem fogadta el az államtitkári választ. Az arra vonatkozó határozathozatalra a holnapi ülésnapunkon kerül sor.

Tisztelt Képviselőtársaim! Berki Sándor képviselő úr, a Párbeszéd képviselője, interpellációt nyújtott be az igazságügyi miniszterhez: „A bírósági végrehajtások miért sújtják aránytalanul jobban a nehézsorsú embereket?” címmel. Tisztelt Képviselő Úr! Tájékoztatom önt, hogy Répássy Róbert miniszterhelyettes úrtól fog választ hallani. Berki Sándor képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon!

BERKI SÁNDOR (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Államtitkár Úr! A bírósági végrehajtások rendszere folyamatosan viták középpontjában áll régóta. Erről valóban nemcsak a Völner-Schadl-botrány tehet, legfeljebb igazolódott, hogy a helyzet még rosszabb, mint gondoltuk, és a kritikák többsége megalapozottnak bizonyult.

A fő probléma, hogy a kiszolgáltatott, nehezebb sorsú emberek úgy élik meg az ilyen eljárásokat, hogy visszaélés áldozatai. Ha szeretnék is rendezni az adósságukat, a rendszer nem segíti az ebből a negatív spirálból való kikerülést, hanem éppen ellenkezőleg. Ilyen eset például, hogy munkabérből a pénzlevonás mértéke 33 százalék, de kivételes esetekben lehet 50 is. Igen ám, de nem ugyanolyan az esélye az adósság rendezésének, ha valakinek a havi százezres fizetéséből vagy milliós fizetéséből kerül sor a kötelező levonásra. Előbbi esetben gyakorlatilag „a lét a tét”, hiszen a létfenntartást kellene megoldani.

Még súlyosabb eset a közmunkásoké, hiszen az még kevesebb, mint a minimálbér, nem is számít munkajövedelemnek, de gyakran az egyetlen létfenntartó forrás lehet a családban. És akkor megemlíthetjük azokat az eseteket is, amikor az álláskeresési járadékból, baleseti járadékból, bányászjáradékból történik a levonás. Vagy gyakori eset, hogy a végrehajtó intézkedése nyomán egyszerűen lezárolják az adós bankszámláját, anélkül hogy vizsgálnák, hogy esetleg családi pótlék, rokkantságinyugdíj-ellátás vagy bármi más jövedelem érkezik az adós bankszámlájára.

Elméletileg létezik a magáncsőd jogintézménye, de az a gyakorlatban csődöt mondott, hiszen annyira életszerűtlen megkötéseket tartalmaz, hogy alig élnek vele. Pedig lennének jó példák is, amiket alapul lehetne venni. Ilyen például a differenciált levonási mérték lehetősége jövedelemszinttől függően, vagyis aki keveset keres és a létminimum szintje környékén él, attól kevesebbet vonjanak le, mint 33, esetleg 50 százalék.

A többség szeretné rendezni az adósságát, de a végrehajtás rendszere nem partner ebben. A bírósági végrehajtások ügye átkerült a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához, viszont kérdés, várhatóe jobbító szándékú változás. A bírósági végrehajtások miért sújtják aránytalanul jobban a nehéz sorsú embereket? Az adósok számíthatnak e jobbító szándékú változásokra a bírósági végrehajtási rendszerben? Figyelembe veszike élethelyzetüket, partnernek tekintike őket? Köszönöm. (Taps a Párbeszéd soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A képviselő úr interpellációs kérdésére a választ Répássy Róbert miniszterhelyettes úrtól halljuk. Parancsoljon!

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Ahogyan ön is említette, a végrehajtások felügyelete ma már nem az Igazságügyi Minisztériumhoz tartozik, hanem a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához, ezért az igazságügyi miniszter kérte a hatóság elnökét, hogy az ön interpellációjára megfelelő választ tudjunk adni.

Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném hangsúlyozni, hogy a végrehajtási eljárásra vonatkozó valamennyi előírás kialakítása során meghatározó szempont volt, hogy egyensúlyt teremtsen két egymással szembenálló, kölcsönösen méltányolható érdek, a végrehajtást kérő és az adós érdeke között. Ezen érdekek egymással szembeni korlátozása során körültekintő mérlegelésre van szükség. A bírósági döntéseket illetően az érintettek számára biztosítani szükséges a követelések hatékony érvényesítését, mindkét fél érdekének figyelembevételével; ez komplex jogalkotói áttekintést és megfontolást kíván, hiszen a követelések jogcíme eltérő.

(16.00)

Lényeges, hogy bírósági végrehajtásra csak törvény által meghatározott feltételek teljesülése esetén és meghatározott szabályok szerint kerül sor.

Az adósok számára a tartozások megfizetése nagy terhet jelent, ezért a végrehajtási törvény számos, az adós érdekét is figyelembe vevő rendelkezést tartalmaz, például a végrehajtó a természetes személy adós kérelmére megállapíthatja a pénztartozás részletekben történő teljesítésének feltételeit.

Ha visszatekintünk a közelmúltra, látjuk a devizahiteleseket mentő csomagot, a Nemzeti Eszközkezelő programot és az ehhez csatlakozó magáncsőd intézményének a bevezetését is. A csődvédelmet mindazok igénybe vehetik, akik felhasználható vagyonnal és jövedelemmel rendelkeznek, fizetési hajlandóságuk fennáll, fizetési képességük azonban korlátozott.

A jogintézmény bevezetése óta közel 2500 megindított magáncsődeljárás 6400 magánszemélynek nyújtott lehetőséget a tartozások szabályozott keretek közötti rendezéséhez. Jelenleg is több mint 2 ezer ügy van folyamatban, amely közel 5500 magánszemélyt érint. Itt felhívom a figyelmet az elmúlt két évben bevezetett fizetési moratóriumra, amely miatt nyilván a magáncsőd lehetőségét kevesebben vették igénybe.

A végrehajtási ügyekben a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága mint felügyeleti szerv részéről az elvárás a jogszerű, szakszerű és empatikus eljárás; jogszerűség, szakszerűség és empátia, amely követelményrendszer érvényre juttatása érdekében a hatóság elnöke zéró toleranciát hirdetett.

A hatóság a végrehajtók tevékenységének jogszabályban rögzített ellenőrzése, a panaszfelügyelet és a fegyelmi feljelentési jogkör gyakorlása által tudja biztosítani az általa kitűzött hármas szempontrendszer érvényre juttatását.

(A jegyzői székben dr. Szűcs Lajost dr. Vinnai Győző váltja fel.)

A hatóság ezen elvek mentén a hivatásrend érdekképviseleti szervével és ezáltal annak gyakorlóival aktív párbeszédet folytat, amelynek célja a végrehajtói hivatásrend megítélésének jobbítása, a közbizalom helyreállítása, a végrehajtói munka szakmai színvonalának emelése.

Képviselő úr kérdésére válaszolva szeretném hangsúlyozni, hogy a hatóság minden jobbító szándékú, a hivatásrend érdekképviselete által előterjesztett szakmai-gyakorlati javaslatot megfontolás tárgyává tesz, amennyiben azok az általuk képviselt szempontoknak megfelelnek, illetve segítséget nyújtanak a kodifikációs célú kommunikációban. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr, miniszterhelyettes úr. Most megkérdezem Berki Sándor képviselő urat, hogy elfogadjae az államtitkári választ. Parancsoljon!

BERKI SÁNDOR (Párbeszéd): Köszönöm szépen a választ, volt benne jó is. Arra szeretném felhívni a figyelmét, hogy nagyon jók ezek a szabályozások és megfogalmazások, de ezek a való életben az emberekhez nem jutnak el. Én nem önmagamat képviselem itt, hanem azokat az embereket, akik ezzel konkrétan megkerestek.

Ön említette az „empátia” szót. Ez pontosan egy nagyon jó kifejezése annak, hogy az államnak figyelemmel kell lenni az emberek érzéseire és a magyar állampolgárok érzéseire is. Ezért arra kérem önöket, hogy ezt vegyék figyelembe, és a szabályozott tevékenységeknél teljes mértékben vegyék figyelembe a családok biztonságát, és ne csak arra törekedjenek, hogy türelmi időt adnak a törlesztéseknél, és ne csak arra törekedjenek, hogy ennek a végén viszont egy nagy számlát nyújtsanak be, mert sajnos ez történik.

És amikor arról beszélünk, hogy az öncsődöt nem vették igénybe, helyette van ez a kitolt moratórium, ennek nagyon nagy veszélye van, a végére hatalmasat nő az adósság. Ezért sajnos nem tudom elfogadni a válaszát, de remélem, hogy a közeljövőben egy jobb együttműködés és egy jobb szabályozás lesz, mert abban egyetértünk, hogy az adósságot természetesen meg kell fizetni, de az adósság megfizetésének (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) legyen egy elfogadható mértéke, és az állampolgár érdeke is ugyanolyan fontos legyen, mint azé, akinek tartozik.

És a végrehajtókat is emeljük ki ebből a körből, mert nekik pedig nem az a dolguk, hogy ők ebből gazdagodjanak. Köszönöm szépen. (Taps a Párbeszéd padsoraiból.)




Felszólalások:   72-77   78-83   84-89      Ülésnap adatai