Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen az államtitkár asszony válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Ander Balázs, a Jobbik képviselője, kérdést kíván feltenni a belügyminiszter úrnak: „Mit tesznek annak érdekében, hogy a szociális katasztrófa ne temesse maga alá a szociális területen dolgozókat is?” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

(18.40)

ANDER BALÁZS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A ’22-es költségvetés a szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti intézmények személyi juttatásaira bérpótlékkal együtt 122 milliárd forintot szán. A ’23-as eredeti költségvetés, illetve a parlament elé most idekerült módosítás 135 milliárdot adna, ez nominálisan 10 százalékos növekmény, csakhogy menet közben 25-26 százalékosra nőtt a brutális infláció. Ez magyarra lefordítva azt jelenti, hogy a szociális terület alulfizetett és túlterhelt dolgozóinak a helyzete egészen egyszerűen katasztrofálissá fog válni.

Államtitkár úr, hogyha az ágazat méltánytalan helyzetben lévő dolgozóinak a béremelése önmagában nem lenne elég indok, akkor szeretnék még két ilyen okot fölhozni, ami ezt alátámasztja. Az egyik: a sajtó teli van gyalázatos pedofil esetekkel, illetve szörnyű gyermekbántalmazásos történetekkel. Félreértés ne legyen, én nem a szigorú büntetés ellen kívánok beszélni, viszont szeretném a fókuszt ráirányítani a megelőzésre és az áldozatsegítésre, ez viszont anélkül nem fog menni, hogy a terület, a szociális szféra dolgozóit ne támogassák, ne segítsék meg az eddigieknél is jobban.

A másik ilyen ok: a józan paraszti ész óta ismeretes, vagy aki ilyesmivel nem rendelkezik, az mondjuk, a Nobel-díjas közgazdász, James Heckman óta tudhatja, hogy az oktatásra fordított összegek úgynevezett megtérülési-beruházási rátája meredeken csökken a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esetében, hogyha rossz a családiháttér-index.

Államtitkár úr, ez azt jelenti, hogy ha a beavatkozás késő, és hiába fordítanák  bárcsak így lenne  az Isten minden pénzét az oktatásügyre, hogyha ezek a hátrányok már fölhalmozódtak, akkor azokat nem tudják kompenzálni. Ehhez lennének szükségesek azok a szociális szférában dolgozó szakemberek, akik egyre kevesebben vannak, mert otthagyják ezt a területet.

Szóval, felelős konzervatív párt képviselőjeként érdeklődöm, mit kívánnak tenni annak érdekében (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy azt a szociális katasztrófahelyzetet megakadályozzák, ami maga alá fogja temetni az ott dolgozó embereket is. Várom a válaszát. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Rétvári Bence miniszterhelyettes úrnak. Parancsoljon!

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ön arról is beszélt többek között, hogy mennyire fontos a gyermekek megvédése akár a gyermekvédelmi intézményrendszerben is. Ebben természetesen egyetértünk, de akkor, amikor egy évvel ezelőtt gyermekvédelmi népszavazásra készültünk, akkor önök miért kamunépszavazásról beszéltek? Akkor miért arra biztatták az embereket, hogy mindenféle megjegyzéseket írogassanak csak a szavazólapra, de semmiképpen se álljanak ki a gyermekvédelmi törvény mellett? (Ander Balázs: Államtitkár úr, elfogadtuk a törvényt! Én voltam a vezérszónok a Jobbik részéről!)

Ha ott esetleg észbe kaptak volna, akkor lehet, hogy egy kicsit hitelesebb lenne, amit elmondanának, illetőleg önöknek, amikor lehetőségük van polgármesterként, akkor mondjuk, az oktatásban vagy a kultúrában dolgozók bérét nem növelik, hanem csökkentik, hiszen a jobbikos polgármester Ózdon 25 százalékkal csökkentette a köznevelésben dolgozók bérét (Ander Balázs: Kivéreztettétek az önkormányzatokat!), de ez látszik az önök parlamenti jelenlétén is. Egy ciklussal ezelőtt még 26-an voltak, most pedig már csak nyolcan vannak. (Ander Balázs: Ez így van.) Így fogy a hitelességük, így fogy a frakciójuk.

Tisztelt Képviselő Úr! Arra törekedtünk, hogy szinte minden évben legyen valamilyen szociális béremelés. ’14-ben az ágazati pótlék, ’15-ben a kiegészítő pótlék került bevezetésre, aztán ’16-ban az összevont ágazati pótlék, ’18-ban egészségügyi kiegészítő pótlék, ’19-ben megemelkedett az összevont pótlék, ’20-ban megemeltük szintén az összevont ágazati pótlékot, ’22-ben 20 százalékos bérnövekedés volt, és nagyjából jól számolták: átlagosan 11,8 százalékos béremelés volt ebben az esztendőben. (Ander Balázs: Az 15 százalékos reálbércsökkenés.)

Így, hogyha ön megnézi, hogy az előttünk levő kormányok két ciklus alatt mennyit emeltek a szociális béreken, 58 százalékot; mi mennyit emeltünk három ciklus alatt, valamennyivel több mint három ciklus, de azért a 190 százalékos emelés jóval nagyobb, mint az 58 százalékos. Nem egy ciklusnyi különbség van a kettő között. Így elérhetjük idén, hogy várhatóan a 400 ezer forintot a szociális átlagbér meghaladja.

Abban teljesen egyetértek önnel, tisztelt képviselő úr, hogy azt emelni kéne, minél gyorsabban és minél nagyobb mértékben. A kormány ezt meg is fogja tenni, amint erre több lehetősége kínálkozik; csak tudja, az a helyzet, amit az önök pártelnöke is elősegít Brüsszelből, hogy már csak pár hónap, és pénz sem lesz  mondta Gyöngyösi Márton a jogállamisági eljárás indulásakor , nos, ez nem segít a szociális szférában dolgozóknak (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogyha önök azért dolgoznak, hogy már a nekünk járó források se érkezzenek ide, a szociális szférába se. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   221-224   225-228   229-232      Ülésnap adatai