Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr nem fogadta el a miniszterhelyettesi választ. Tájékoztatom önöket, hogy elfogadott napirendünknek megfelelően határozathozatalra a holnapi ülésnapunkon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Szabó Rebeka, a Párbeszéd képviselője, interpellációt nyújtott be a belügyminiszter úrhoz: „Mikor lesz nálunk is vegyszer permetezése helyett biológiai szúnyoggyérítés?” címmel. Öné a szó, képviselő asszony.

SZABÓ REBEKA (Párbeszéd): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Miközben Németországban és Ausztriában 80 százalék a biológiai módszerek aránya a szúnyoggyérítésben, és még Szlovákiában is meghaladja az 50 százalékot, Magyarországon még mindig 15 százalék körül van. Nálunk továbbra is a kémiai irtás számít általánosnak, mintha a múlt század ’70-es éveiben lennénk. Ráadásul nem csak földről, a levegőből is végzik ezt, noha a repülőgépről történő szúnyoggyérítés az Európai Unióban 2020 óta csak különleges hatósági engedéllyel végezhető. Nálunk azonban, mint tudjuk, a kivételes eljárás a rendes eljárás. Pedig a tudomány álláspontja egyértelmű: a kémiai irtáshoz használt idegmérgek minden szúnyoghoz hasonló méretű rovart és más ízeltlábúakat is elpusztítanak a méhektől a védett rákokig, különösen károsak a vízi élővilágra, és még az emberre is veszélyesek, ugyanis összefüggésbe hozhatóak olyan betegségek kialakulásával, mint például az ADHD.

Európa éppen egy súlyos ökológiai és élelmezési katasztrófa szélén áll a tömeges méhpusztulás miatt is többek között, de mi Magyarországon továbbra is egy olyan szerrel irtjuk a szúnyogokat, amelyik bizonyítottan halálos a méhekre. És bár a környezetvédelemért felelős agrártárca vezetője elvben maga is méhész, még valahogy nem emelte fel a szavát a méhmérgezés ellen. (Rétvári Bence: Többet ért hozzá, mint te, az biztos!)

Tudjuk azt is, hogy ezek a mérgek sajnos a madarakat és a halakat is pusztítják, a szúnyogok legfőbb természetes ellenségeit is, tehát így duplán kárt okozunk. Ráadásul, ahogyan erre egy neves magyar virológus figyelmeztetett egy sajtócikkben, a kémiai szerek ellen a szúnyogok képesek rezisztenciát kialakítani, vagyis a vegyszeres irtással a klímaválsággal sajnos egyre fenyegetőbb trópusi betegségek elterjedésének a veszélyét is növeljük, hiszen ha tényleg elindul egy járvány, mondjuk, valamilyen trópusi vírust terjesztenek ezek a szúnyogok, akkor már nem lesz mivel védekeznünk ellene. Tehát csak ebben az esetben kellene alkalmazni a vegyszeres kémiai szúnyogirtást.

Ennek a vegyszeres szúnyogirtásnak van egy fenntartható alternatívája: a szúnyoglárvákat elpusztító biológiai gyérítés sokkal célzottabb, kíméli a környezetet és az emberi egészséget is. A hatékonysága pedig semmivel sem kisebb, mint a kémiai módszereké. Nem véletlen, hogy számos európai ország már 80 százalékban ezt a módszert alkalmazza. Nyilván ott sem szeretik, ha összecsípi őket a szúnyog, de a biológiai irtás is hatékony. Mégis azt láttuk most a legújabb, szúnyogirtásra vonatkozó, nettó 10 milliárd forint értékű hároméves közbeszerzésben, hogy több mint 80 százalékban a kémiai gyérítést írták elő, tehát a közbeszerzésben előírt terület több mint 80 százalékát úgy határozták meg, hogy kémiai irtás szerepel ebben a közbeszerzésben.

Tehát kérem, szíveskedjék válaszolni, hogy miért nem térnek át végre a más országokban sikerrel alkalmazott biológiai védekezésre a szúnyogok ellen, és miért mérgezik tovább egyrészt az embereket, másrészt az élővilágot  egy ökológiai katasztrófa küszöbén ez nem túl bölcs dolog. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönjük, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Rétvári Bence miniszterhelyettes úr válaszol. Öné a szó.

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Bízom benne, hogy felszólalása egy ilyen közbeszerzési időszakban nem egy gazdasági nyomásgyakorlás, hogy kit kellene bevonni ebbe a cégek közül, és kit nem, hanem valóban önt nemes célok vezetik.

Nos, ha visszatérünk egy pár évet csak az időben, 2020-ra, akkor kezdődött az országos szúnyoggyérítési program keretében a hazai folyók mentén a jelentősebb szúnyogélőhelyek felmérése, és a munka eredményeképpen évről évre nő a biológiai lárvagyérítések megrendelése és a hatékonysága is.

(16.10)

A biológiai védekezés eredményességét számos tényező befolyásolja. Ezekre ön nem tért ki. Az őshonos fajok közül a mocsári szúnyog ellen  pontosan az életmódjából fakadóan  a széles körben alkalmazott biológiai eljárások hatástalanok, továbbá az inváziós fajok ellen is nehézkes a védekezés, a mostanában megjelent tigrisszúnyog vagy más esetében is, tehát van, amikor lehet védekezni biológiai úton, van, amikor nem.

Ez utóbbinak az elsődleges indoka, hogy emberközeli életmódjuk miatt nem a tipikus tenyészőhelyeken fejlődnek, hanem a ház körül, edényekben, a gumiabroncs belsejében lévő vízben, temetői cserepekben és hasonló helyeken, ahol nehezebb így a gyérítés. Emiatt a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakmai anyagokkal, a katasztrófavédelem pedig heti közleményeiben rendszeresen felhívja mindenkinek a figyelmét, hogy a tenyészőhelyek kialakulását igyekezzen mindenki a saját környezetében is megakadályozni.

Szintén nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a folyók mentén kialakuló lárvatenyészőhelyek többsége védett természeti területen található, ahol még a biológiai védekezéseket is csak nagyon korlátozottan lehet végrehajtani. A kifejlett szúnyogok ellen nem létezik biológiai védekezési eljárás, tisztelt képviselő asszony, kizárólag kémiai kezelések lehetségesek. Biológiai készítmény a világon sehol nem áll rendelkezésre erre az esetre.

A hazánkban alkalmazott szúnyogirtó szerek kifejezetten alacsony dózisban kerülnek felhasználásra, így a méheket nem veszélyeztetik. Az országos szúnyoggyérítési program végrehajtása kapcsán még egyetlen ügyben sem volt szükség méhpusztulás miatti fellépésre. Ön itt riogatott ezzel, hogy a méhek és a halak is elpusztulnak. Hát, erre ön azért példát nem tudott mondani, ahogy sem halpusztulásra, sem méhpusztulásra. Lehet ilyenekkel dobálózni, tisztelt képviselő asszony, csak itt azért egy komolyabb ügyről van szó, tehát jó lenne, hogyha konkrétumokkal is előállna, nem pedig csak ilyen elméleti fejtegetésekkel.

A rezisztencia kialakulása azért nem történik meg, mivel a kifejlett szúnyogok ellen csak a lakóterületeken és ott sem mindenütt történnek védekezések, így a populáció többsége nem találkozik a készítményekkel, a visszakereszteződés pedig megelőzi az ellenálló képesség létrejöttét.

A lárvagyérítések és a kifejlett szúnyogok elleni védekezés területi összevetése az eltérő élőhelyek és technológiák miatt teljességgel értelmetlen. Egy pár négyzetméteres kis pocsolyában ezerszám képesek a lárvák kifejlődni, mint ahogy azt ön is nagyon jól tudja, míg a kirepülés után ezek több négyzetkilométeres területen tudnak ártalmat okozni. A légi kémiai szúnyoggyérítés kizárólag valóban extrém szúnyogtartalom esetén kerül alkalmazásra, tisztelt képviselő asszony.

Szerintem jó, ha mindnyájan a jót feltételezzük a másikról, és igyekszünk minden hatékony és a környezetet legkevésbé romboló úton-módon fellépni azért, hogy a nyári időszakban minél kevesebb szúnyog legyen, amely az embereknek az időtöltését, akár a kikapcsolódását, nyaralását zavarja, vagy a mindennapi munkában a kertben őket akadályozná. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Megköszönöm miniszterhelyettes úr válaszát. Megkérdezem képviselő asszonyt, elfogadjae a választ. Öné a szó.

SZABÓ REBEKA (Párbeszéd): Sajnos, nem tudom elfogadni a választ. Szeretném az elején leszögezni, hogy mi a Párbeszéd-Zöldekben is azt szeretnénk, hogyha nem lenne sok szúnyog, ami csípi az embereket, mielőtt majd esetleg azt mondanák, hogy mi ezt szeretnénk, tehát szeretném jelezni. De köszönöm, hogy elmondta, hogy a biológiai gyérítés csak a lárvákra hat. Igen, ezt én is tudom, de az általam említett országokban valahogyan mégiscsak tudják gyéríteni ismétlődően elég hatékonyan a lárvákat ahhoz, hogy utána ne legyen belőlük elég sok kifejlett szúnyog.

Az az igazság, hogy éppen mostanában adta ki az országos tiszti főorvos az engedélyt a légi szúnyoggyérítésre, arra, ami az Unióban elvileg már 2020 óta tilos, gyakorlatilag november végéig légi úton gyéríthetik a szúnyogokat. Úgyhogy ha ön azt mondja, hogy a védett területeken nehezebb a biológiai szúnyoggyérítés, hát, a vegyszeres, a deltametrines szúnyoggyérítés meg kifejezetten káros, és ugye, az a baj a légi gyérítéssel, hogy a legkisebb széláramlat is már olyan területekre sodorhatja ezt a vegyszert, ami kifejezetten károsítja nemcsak az ízeltlábúakat, de a vízi élővilágot is.

Úgyhogy önöknek inkább azzal kéne foglalkozniuk, hogy tájékoztassák a lakosságot arról (Az elnök csenget.), hogy valóban mit tehetnek azért, hogy az udvarukban, mondjuk, ne legyen annyi szúnyog…

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony.

SZABÓ REBEKA (Párbeszéd): …és még számos dolgot kéne tenniük egyébként ezen a téren, úgyhogy nem tudtam elfogadni a választ.

Felszólalások:   90-95   96-103   104-109      Ülésnap adatai