Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr tehát az interpellációra adott választ nem fogadta el. Tájékoztatom önöket, hogy az elfogadott napirendünknek megfelelően határozathozatalunkra a holnapi ülésnapunkon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Berki Sándor, a Párbeszéd képviselője, interpellációt nyújtott be a belügyminiszterhez: „Hajlandóe egy évtized után felülvizsgálni a kormány a tankötelezettségi korhatárt?” címmel. Berki Sándor képviselő urat illeti a szó.

BERKI SÁNDOR (Párbeszéd): Tisztelt Államtitkár Úr! 2012. szeptember 1-jétől hatályos az a törvény, amellyel a második Orbán-kormány a tankötelezettség általános korhatárát 18-ról 16 évre csökkentette.

(15.30)

A változtatás jelentős vitákat váltott ki már az elfogadáskor is. A szakértők jelentős része politikai hovatartozástól függetlenül is bírálta a kormány akkori javaslatát.

Most itt állunk a Parlament falai között, és eltelt tíz esztendő. Ez a tíz év elegendő kell hogy legyen ahhoz, hogy tisztán lássuk az akkori törvénymódosítás következményeit. Azt, hogy jót tette a magyar oktatásnak vagy sem.

Tudjuk például, hogy a törvény hatálybalépését követően jelentősen nőtt a közfoglalkoztatottak száma. 2013-ban például az összes közmunkás 17 százalékát a közoktatásból kiesett korosztály tette ki. Ez egészen addig tartott, míg a kormány el nem indította az „Ifjúsági garancia” programot, amely a 25 év alattiak álláskeresését hivatott segíteni.

Azt is látjuk, hogy a korai iskolaelhagyók aránya a korábbi 10,8-ról 12 százalék fölé emelkedett az elmúlt tizenkét évben, miközben az EU-ban ez a szám csökken. A KSH adatai ezt szintén megerősítik: a törvény hatálybalépését követő években elkezdett csökkenni a középiskolás gyermekek száma, a 2014-2016 közötti két évfolyamban 102 ezerről 90 ezerre csökkent a szakiskolások száma. Ez kétszer annyi, mint amennyivel a középiskolások létszáma csökken.

A foglalkoztatási ráta szintén aggasztó adatokat mutat. A KSH adatai szerint a 15-19 éves korosztályban 1,8 százalékról 5 százalék fölé emelkedett a közmunkások száma. 2013 januárjától egy év alatt több mint ötszörösére nőtt a 16-25 év közötti korosztályban.

Tisztelt Államtitkár Úr! Sajnos a törvénymódosításnak pont azok a gyerekek estek áldozatául, akiknek a legnagyobb szükségük lenne az állam védőhálójára, a pedagógusok figyelmére, hiszen ezek sokszor hátrányos helyzetű gyermekek rossz családi háttérrel, akiknek az életben való boldoguláshoz szüksége lenne az iskola és a tanárok adta gondoskodásra.

Kérem tehát államtitkár urat, hogy adjon választ arra a kérdésemre, hogy tíz év elteltével, egy évtized tapasztalatai után hajlandóe felülvizsgálni a kormány a korábbi döntését, és visszaállítjae a tankötelezettséget 18 éves korra. Köszönöm válaszát. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Rétvári Bence miniszterhelyettes úr válaszol. Öné a szó.

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ma Magyarországon a tankötelezettségi korhatár ugyanaz, mint Dániában, Észtországban, Bulgáriában, Spanyolországban, Máltán, Hollandiában, Svédországban vagy Szlovákiában, és ma Magyarországon magasabb  magasabb!  a tankötelezettségi korhatár, mint Csehországban, Ausztriában, Horvátországban, Cipruson, Svájcban vagy Szlovéniában. Nem mondhatjuk tehát azt, hogy a magyar tankötelezettségi korhatár bármiben is kilógna a többi európai országból. Nyolc országgal vagyunk ugyanazon a szinten, és hat országnál magasabb Magyarországon a tankötelezettségi korhatár.

A tankötelezettség betöltése nem jelenti azt, hogy valaki ne válna jogosulttá természetesen utána is a tanulásra, hiszen hogyha valaki a középiskolás éveiben jár, megszerezheti az érettségijét, ugyanúgy ingyenesen, utána szakmát is szerezhet, második szakmát is szerezhet ingyenesen, felvételizhet az egyetemre, és egyetemen is diplomát szerezhet. Tehát mindenki számára ez a lehetőség ugyanúgy adott, mint korábban, de különböző országokban különböző a tankötelezettségi korhatár, éppen ezért ebben mi, magyarok az átlagos mezőnyben vagyunk jelen pillanatban, azt mondhatjuk.

Azért, hogy akik nehezebb helyzetből jönnek vagy valamilyen nehézségük van a tanulással, ezt már idejekorán meg tudjuk előzni, ezért vezettük be a hároméves kortól kötelező óvodáztatást, pontosan azért, hogy amikor majd valaki 14-15-16 éves lesz, akkor se legyen nehézsége a tanulással, hogy az alapozás, az iskolára való felkészítés kötelező jelleggel, pontosan a leginkább rászorulóknál  akikre ön is hivatkozott  már hároméves korban elkezdődjék. Nem 16-18 éves korosztályban egy utólagos valamilyen kényszer, amiben ő már abban az iskolai helyzetben vagy tud teljesíteni, vagy nem, hanem már hároméves korban. És emellé van persze korai jelző- és pedagógiai támogatórendszer, ami szintén segít abban, hogy ezeket a gyerekeket felismerjék. 20 százalékra emeltük  erről ma már volt szó, 10 százalékról 20 százalékra emeltük  azt az időkeretet, amit az iskolák felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozásokra is tudnak fordítani. Pontosan azért, hogy ha van egy ilyen iskola, ahol sok ilyen gyerek van, ők több időkeretet tudjanak erre fordítani.

Vannak tanodák  ön is nagyon jól ismeri ezeket , pontosan ezért; több ezer gyerekről beszélhetünk, akiknek tanodákban, 183 tanodában 5500 gyereknek segítünk abban, hogy az iskolaidő után is segítséget kapjanak.

Kollégiumprogramok, Útravaló-ösztöndíj, nemzetiségi ösztöndíj, roma szakkollégium-program, mind azt segítik, hogy a nehezebb helyzetű gyerekek is pluszsegítséget kaphassanak.

Ha megnézi ön, hogy a gyermekek körében a nagyon alacsony munkaintenzitású családban élők aránya hogyan változott, 15 százalékról 5 százalékra csökkent. Ez nyilván elsősorban a családi körülményekről beszél. Ha megnézi a munkanélküliségi számok változását a fiataloknál 15-24 éves korban, 26 százalékról a felére, 13 százalékra csökkent. Ha megnézi a foglalkoztatotti arányt, 18 százalékról 27 százalékra emelkedett, tehát sokkal jobban el is tudnak helyezkedni ezek a gyerekek. Tehát el tudják végezni az iskolát, ebben többletsegítséget kapnak tanodákon, kollégiumokon, ösztöndíjakon keresztül, és mindemellett pedig a foglalkoztatottsági számaik sokkal jobbak, tehát az iskolai rendszer most, tíz évvel később jobban fel tudja őket készíteni arra, hogy a munka világában el tudjanak helyezkedni. Olyan tudást ad, amivel kevésbé a munkanélküliség lesz a sorsuk és a jövőjük, hanem sokkal inkább a foglalkoztatottság.

Tehát ha ön tíz év után megkérdezi, hogy sikeres volte ez az intézkedés: eredményes volt, hiszen ez a szám, ahogy mondtam, nem lóg ki a többi európai ország számai közül, ugyanakkor jobb foglalkoztatást, jobb elhelyezkedési lehetőséget biztosít most  nyilván azzal is, hogy a gazdasági életet is tudtuk élénkíteni , mint tíz esztendővel ezelőtt.

Bízunk benne, hogy minden fiatal számára azzal, hogy az ingyenes képzések számát bővítettük  akár középfokon, akár felsőfokon , azzal, hogy új tanodai és más segítséget nyújtottunk, ezzel valóban esélyt tudtunk teremteni azoknak is, akikről tíz évvel ezelőtt úgy látták, hogy nincsen esélyük. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Megköszönöm miniszterhelyettes úr válaszát. Megkérdezem a képviselő urat, elfogadjae a miniszterhelyettesi választ.

BERKI SÁNDOR (Párbeszéd): Államtitkár úr, először is köszönöm szakmai alapú válaszát. Azt kell mondanom, hogy részben van, amiben egyetértünk, de kérem önöket, vizsgálják meg a másik oldalt is!

Elhiszem, hogy arányaiban, számszakilag mindenkivel partneri viszonyban vagyunk, tehát jók vagyunk összevetésben, de kérem, fogadja el azt is, hogy vannak az országnak olyan részei, és vannak olyan esetek, amikor igenis fontos lenne az, hogy magasabb legyen a korhatár mértéke.

De ha önök úgy gondolják, hogy a korhatár emelése esetlegesen nem oldaná meg ezt a helyzetet, akkor arra kérem önöket, hogy vegyék figyelembe a fiatal felnőtteknél fennálló lehetőségeket és annak a veszélyeit, hogy sok esetben akár ha az önhibájukból vagy éppen más hibából, de kiesnek a rendszerből, hogy mégis hogyan lehet ezt kikerülni, és hogyan lehet őket bent tartani.

Én azt mondom, hogy még azért nagyon sok mindenen lehetne javítani, úgyhogy kérem önöket, hogy hallgassák meg ebben a civileket is, és legyen egy jobb együttműködés. Válaszát ez miatt nem tudom elfogadni, de köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzéki padsorokban.)

Felszólalások:   68-73   74-79   80-85      Ülésnap adatai