Készült: 2024.05.19.19:59:41 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

85. ülésnap (2023.10.26.), 6. felszólalás
Felszólaló F. Kovács Sándor (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:01


Felszólalások:  Előző  6  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

F. KOVÁCS SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Elnök Úr! A 2022. év zárszámadásitörvény-javaslata a törvényi határidőknek megfelelően, szeptember végén benyújtásra került. Egy ilyen zárszámadás célja, ahogy a nevében is benne van, végső egyenleget vonni a mögöttünk hagyott esztendőről. Mindannyian tudjuk, hogy a tavalyi esztendő igen nehéz, komoly gazdasági következményekkel járó időszak volt életünkben. Én azt gondolom, hogy nem csak a tavalyi, a tavalyelőtti és az azelőtti is ilyen volt.

A 2022 februárjában kirobbant orosz-ukrán háború igencsak váratlanul ért minket, rendkívül komoly pénzügyi, társadalmi hatásai voltak, amit a brüsszeli szankciók csak tovább fokoztak. A háború kitörésével sajnos megszakadt a Covid utáni gazdasági fellendülés időszaka, és beköszöntött az energiaválság és a szankciós infláció időszaka.

Elmondhatjuk, hogy a kedvezőtlen körülmények ellenére a magyar gazdaság 2022-ben 4,6 százalékkal bővült, ami az uniós átlagnál 1,2 százalékponttal jobb teljesítmény. Hazánk relatív fejlettsége pedig az uniós átlag 77 százalékára emelkedett a tavalyi évben, tehát a rendkívül nehéz évben is folytatódott a felzárkózás a fejlettebb uniós államokhoz. Ezen túlmenően mind a foglalkoztatás, mind a beruházások rekordmagas szintet értek el.

(8.50)

Szeretném hangsúlyozni, hogy Magyarország ezen gazdasági eredményeket annak ellenére érte el, hogy hazánk nem részesült az EU-s helyreállítási forrásokból, így Brüsszel igen komoly versenyhátrányba hozott minket a többi uniós tagállammal szemben.

Tisztelt Ház! 2022-ben a kormány támogatta a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzését, a 13. havi nyugdíj visszaépítését, a családokat megillető adó-visszatérítést és a 25 év alattiak adókedvezményét. A jelentős mértékű minimálbér-emeléssel és a közszférában történt bérrendezéssel is enyhíteni kívánta a kormány a háztartások terheit.

A növekedést emellett elősegítette a beruházások magas aktivitási rátája, amelyet a kibővített családi otthonteremtési kedvezmény, a CSOK és az otthonfelújítási támogatás, valamint a nagy volumenben megvalósult vállalati fejlesztések egyaránt magas szinten tartottak.

A munkanélküliségi ráta 3,6 százalékra csökkent egy év alatt. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak, alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 17,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az egész évben tekintett fogyasztói árak 14,5 százalékos emelkedése mellett így 2,6 százalékos mértékű volt a nettó reálbérek emelkedése.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány Magyarország békéjének és biztonságának megőrzése, az energiaellátás biztosítása, a családok védelme, a haderőfejlesztés és a rezsicsökkentés megőrzése érdekében két új alapot hozott létre, ez a Rezsivédelmi Alap és a Honvédelmi Alap.

A Rezsivédelmi Alap célja a drasztikus és kiszámíthatatlan világpiaci energiaár-emelkedés hatásainak pénzügyi lehetőségekhez mért mérséklése, a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése, ezáltal a családok anyagi biztonságának és az energiaellátásnak a biztosítása volt.

A Honvédelmi Alap célja volt csökkenteni a régióban kialakult háború biztonsági kockázatait, megteremteni a további honvédelmi fejlesztések forrásait, valamint megerősíteni hazánk fizikai biztonságát. A két alap fedezetét döntően azoknak a cégeknek a befizetései tették ki, amelyeknél a piaci folyamatok hatására jelentős extraprofit keletkezett.

A Rezsivédelmi Alapba kerültek az energiaágazat befizetései, a bányajáradék, a légitársaságok hozzájárulása és a távközlési adó, amelyeket még a központi költségvetésnek is ki kellett egészítenie. A Honvédelmi Alap esetében pedig a pénzügyi szervezetek befizetései, a pénzügyi tranzakciós illeték és a biztosítási adó jelentett fedezetet.

A hiány csökkentése érdekében a kormány stabilizációs intézkedések meghozataláról is döntött. Ennek keretében 1300 milliárd forint zárolásáról és a beruházások elhalasztásáról intézkedés született. 2022-ben az államháztartás uniós módszertan szerinti hiánya a tervezett közelében alakult, a GDP 5 százalékához hozzáadódott a különleges földgázkészlet-felhalmozás hiányt rontó hatása is. Így végeredményben 6,2 százalék adódott. Az államadósság a vártnál erőteljesebben csökkent. A bruttó hazai termékhez viszonyított aránya a 2021. évi 76,7 százalékról 2022-ben 73,9 százalékra javult.

Tisztelt Képviselőtársaim! A 2022. évi központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése is azt támasztja alá, hogy a kormány a rendkívüli gazdasági körülmények ellenére is kézben tartotta a költségvetési folyamatokat. Ezúttal szeretném megköszönni az Állami Számvevőszék magas színvonalú munkáját, hiszen jelentésével segíti a parlamenti képviselők munkáját a döntéshozatalban.

Továbbá szeretném kiemelni a Költségvetési Tanács munkáját is, hiszen közreműködésük szintén hozzájárult a felelős, fenntartható központi költségvetés kidolgozásához.

Úgy vélem, a törvényjavaslatból is látszik, hogy a kormány a tisztességes állampolgárok, a munkavállalók és nem utolsósorban a családok oldalán áll. A fentiekre tekintettel kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a Fidesz-frakcióhoz hasonlóan támogassák az indítványt. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)




Felszólalások:  Előző  6  Következő    Ülésnap adatai