Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

CSÁRDI ANTAL, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Mi is megmondtuk, minden ellenzéki párt elmondta, és sok éve mondjuk, hogy nincs értelme tavasszal költségvetést csinálni, mert a tárgyév még olyan messze van, hogy addig a feltételek olyan mértékben változhatnak meg, hogy teljesen át kell írni a költségvetést, pont úgy, ahogy 2023-ban történt, államtitkár úr. 2022-ben hivatalosan nem írták át, ám a fő számok és sok minden más is olyan mértékben változtak meg, hogy valójában a költségvetés már nem is jelent többet a papírnál, mint amire kinyomtatták.

Természeten ez annak a kormánynak, annak a rendeleti kormányzásnak, amelyik az Országgyűlést mint olyat teljesen semmibe veszi, csak díszletnek tekinti, gondolom, tökéletesen megfelel. Hiszen legutóbb már a parlament legalapvetőbb saját jogát, az adókivetés jogát is elvették, rendeleti úton vetettek ki vagy módosítottak adókat. És hát, ugye, legyünk őszinték, a tények is azt mutatják, hogy az elfogadás és a tárgyév között hatszor nyúltak bele rendeleti úton az elfogadott költségvetésbe, az Országgyűlés teljes kihagyásával.

De tegyünk úgy, mintha a költségvetéseknek lenne bármilyen jelentősége, mert mi reméljük, hogy lesz még egyszer jelentősége, lesz még Magyarországnak átlátható költségvetése! 2021-ben a költségvetés tárgyalásakor egészen pontosan a következőt mondtam: „A tervezett inflációt, GDP-t, államadósságot, költségvetési hiányt mind bizonytalanság övezi. A 2022. évi inflációt is szándékosan alultervezik, mint eddig minden évben. A 3 százalékos infláció az ismert gazdasági folyamatok tükrében nagyon valószínűtlen. Az alultervezésnek pontosan ismerjük az okait: bővíti a kormány mozgásterét, pluszforrásokat teremt, hogy a választások előtt óriási költekezést hajthassanak végre.” És mit ad Isten? Ez történt. Bár ilyen szintű pluszbevételre valószínűleg önök sem számítottak. A 3 százalék helyett 14,5 százalék lett az infláció, ez kapitális melléfogás. Ez nem 3 százalék helyett 4,2 vagy nem 3 százalék helyett 6 százalék, ami gyakorlatilag megint csak egy elfogadhatatlan különbség  3 százalék helyett 14,5 százalékos infláció lett. Ehhez egyébként az idei költségvetés lesz majd fogható, ahol képesek voltak behozni egy költségvetést 5 százalékos tervezett inflációval a 14,5 után, 5 százalékos inflációval tervezett a ’23-as költségvetés, és most már látjuk, hogy nagyságrendileg 18 százalék körül fog megállni az éves infláció.

És ezt nem lehet arra fogni, hogy nem látták előre, hogy az oroszok lerohanják Ukrajnát, ezt nem lehet az energiaár-robbanásra fogni, ugyanis, ha ősszel alkották volna meg a költségvetést, a folyamatok már sokkal jobban láthatóak lettek volna, nem utolsósorban azért, mert az oroszok már 2021 őszén bevetették az energiaár-fegyvert. Ez az eszköz, ez a jól kiszámítható folyamat már akkor tervezhető volt, és ismert volt önök előtt még jobban, mint előttünk.

Az alultervezésnek meg is lett az eredménye: a legfőbb adónemek bevételei 25-26 százalékkal haladták meg a tervezettet. Áfából 5487 milliárd forint helyett 6860 milliárd forint folyt be, tehát 1373 milliárddal több. Személyi jövedelemadóból 2866 milliárd helyett 3598 milliárd, amiből aztán persze adtak 800 milliárd forint „nem választási” adó-visszatérítést. A társasági adóból 589 milliárd helyett 747 milliárd, azaz 158 milliárd forinttal több folyt be. Csak ebből a három adónemből 2263 milliárd forint többletbevétele lett a költségvetésnek. Ez egy elképesztő szám. Azt gondolom, hogy ezen a ponton érdemes azon hosszabban elmerengeni, hogy ezt a többletet, ezt a folyamatot és azt a tényt, hogy a 14,5 százalékos infláció mellett az élelmiszerek inflációja 26 százalék volt  és több vezérszónok képviselőtársam elmondta, hogy azért ennek pontosságáért egyikünk sem tenné tűzbe a kezét , nem vették figyelembe, és önök 26 százalékos élelmiszer-inflációnál még véletlen sem léptek semmit annak érdekében, hogy Magyarország legrászorultabb társadalmi rétegeinek a helyzetén könnyítsenek. Meg lehetett volna csinálni  az előbb mondtam el, hogy mennyivel több áfa folyt be , hiszen volt rá forrás, hogy az alapvető élelmiszereknek  ez egy igazán minimalista elvárás , az alapvető élelmiszereknek egységesen levigyék az áfatartalmát 5 százalékra, vagy adott esetben akár teljesen el is engedjék. Európában sehol nincsen, de talán a világon sincs sehol a 27 százalékos meg a 18 százalékos áfamértékhez fogható forgalmiadó-kulcs az alapvető élelmiszereken.

De önök úgy gondolták, hogy jó az a kis pluszbevétel, amit az inflációs számokkal való mókolás juttat nekünk. És tudjuk, mire ment el a sok pénz, és tudjuk azt is, hogy mire nem jutott, itt van benne a zárszámadásban.

Pontosan tudjuk, hogy hol pótolták a megemelkedő kiadásokon keresztül megjelenő hiányt, és hol hagyták, hogy az infláció elértéktelenítse a finanszírozásokat. Nem jutott a tanároknak tisztességes béremelés, pedig már akkor is és azóta is kérték, követelték. De nem jutott a szociális dolgozóknak sem, akik még az egyszeri 500 ezer forintot sem kapták meg, amit egyébként az egészségügyi dolgozók legalább megkaptak a Covid alatt végzett áldozatos munkájuk egyébként elégtelen kompenzációjaként. Nem jutott rendes gazdaságfejlesztésre, nem jutott zöldátállásra, és nem jutott az orosz gázfüggés csökkentésére a lakások szigetelésével, a megújuló energiaforrások fejlesztésével. 2022 egy aszályos év volt, és még egy ilyen évben sem jutott sem az öntözési rendszer fejlesztésére, sem vízmegtartó gazdálkodás támogatására. Nem kaptak többet az önkormányzatok sem, sőt a szolidaritási adójukat megemelték 27 milliárd forinttal. A kormány szeretné elfelejteni, de mi nem felejtjük: 2022 volt az az év, amikor a Covid miatt összeomlott egészségügyet és más közszolgáltatásokat újjá kellett volna építeni. Ez sem történt meg. De mégis mire ment el ez a tengersok pénz?

El kell ismerni, hogy sokat költöttek az elhibázott energiapolitika miatti veszteség kompenzálására. Ami veszteség egyébként nem lett volna, de legalábbis nem lett volna ilyen mértékű, ha az elmúlt évtizedben legalább megpróbálták volna megteremteni az ország energiafüggetlenségét, ahogy azt az LMP egyébként hosszú évek óta folyamatosan javasolta.

(11.20)

Ám ezenkívül tíz- és százmilliárd forintok mentek el felesleges, sőt esetenként káros kiadások megnövelésére. Ezekből egyébként nagyon tisztán kiolvasható az önök társadalompolitikája, ebből kiolvasható az önök viszonya a magyar társadalommal. Csak mondok néhány példát. Autó-motor sport támogatására plusz 33 százalék jutott. Hát, ez nemzetgazdaságilag igazán kiemelt kérdés, tisztelt képviselőtársaim, autó-motor sport nélkül ez az ország sehol nincs. De plusz 90 milliárd forint, tehát négyszeres összeg jutott az egyházi fejlesztések támogatására; plusz 32 milliárd forint jutott az Eximbanknak, azaz a multik támogatására; plusz 72 milliárd, azaz az eredeti összeg csaknem duplája szintén multik támogatására az úgynevezett beruházásösztönzési célelőirányzat keretében; plusz 61 milliárd forint Budapest-Belgrád kínai vasútra, amiről véletlenül tudjuk, hogy soha az életben nem fog megtérülni; két és félszeres összeg, 45 milliárd plusz állami propagandára meg az úgynevezett konzultációra. Államtitkár úr csúnyán néz rám, de a helyzet az, hogy ha ön olvasta a propaganda által megírt konzultációs kérdéseket, akkor pontosan tudja, hogy miről beszélek. És lehetne még hosszasan folytatni ezt a felsorolást.

Ami az egyes funkciókat illeti, a kép úgy néz ki, hogy környezetvédelemre csak 258 milliárd forintot költöttek, ami még az előző évinél is 19,5 milliárddal kevesebb, így ennek a fontos területnek a finanszírozása reálértékben majdnem 20 százalékkal csökkent. Ma már tudjuk, hogy ez a döntés, ez a folyamat tökéletesen beleillik az azóta tapasztalt kormányzati döntésekbe. Emlékezzünk vissza, csak pár hete volt, amikor gyakorlatilag kinyírták a környezetvédelmi hatósági rendszert, mert szegény multikat nem szabad bántani, majd hatósági szerződést köt veletek, és nem bírságol titeket. Megint csak egy pont az önök viszonya, a magyar társadalom és a multik viszonya kapcsolatában.

És igen, azt gondolom, hogy ez is az akkumulátorstratégia előkészítése volt, annak az akkumulátorstratégiának, amellyel gyakorlatilag ellehetetlenítik a jövőt, nemcsak azért, mert gazdaságilag fenntarthatatlan, nemcsak azért, mert egyébként ez a, nevezzük stratégiának, de igazán rossz szájízzel teszem ezt, merthogy gyakorlatilag minimális hozzáadott érték mellett, nagyobb részt külföldi munkavállalók bevonásával és külföldre vitt profitot eredményez, és nemcsak azért, mert ezek a cégek olyan támogatásokat kaptak, amelyekről mikro- és kisvállalkozás még csak álmodni sem mer, tehát hogy tömegével vannak olyan kormányzati döntések, ami minden létrehozott munkahely után 60 millió meg 50 millió fölötti támogatást biztosít a multinacionális cégnek. A múltkor azt mondtam, és tartom is ezt az állításomat, hogy ebből a pénzből mikro-, kis- és középvállalkozások csodát tudnának csinálni, és az a profit itthon maradna.

De azt gondolom, nem mehetünk el szó nélkül, hogy milyen környezeti terhelést jelent az önök akkumulátorstratégiája ennek a hazának. Elhasználják a vizünket, pedig ma is igaz az az állítás, hogy ma Magyarországról sokkal több víz megy ki, mint amennyi bejön. Pontosan tudjuk, hogy egyébként minden klímakutató azt mondja, hogy a Kárpát-medence nagy eséllyel ki fog száradni, és elkezd elsivatagosodni. De, ugye, ennek van egy környezetszennyezési ága is. Ezért kellett kiherélni a környezetvédelmi hatóságot.

De persze jutott autósportra, jutott Budapest-Belgrádra, plusz 100 milliárd stadionépítésre. Tegnap azonnali kérdésem volt ebben az ügyben, megkérdeztem, hogy miért nem épül a dél-budai centrumkórház, mert amikorra ezt tervezték, azóta három nagy sportkomplexumot építettünk föl nagyságrendileg a kórház megépítésének az áráért. Hármat! Erről beszélek, amikor azt mondom, hogy az önök viszonya a magyar társadalommal itt van leírva a költségvetésben és a zárszámadásban.

De hasonló folyamatokat láthatunk az oktatásban is. Az egyházi, nemzetiségi, önkormányzati és magánfenntartású köznevelési intézmények finanszírozása nőtt, ám az állami közoktatásé és felsőoktatásé reálértékben csökkent. A Klebelsberg Központ 11,9 százalékos nominális növekedése a 14,5 százalékos infláció mellett egyértelműen bizonyítja, hogy reálértéken csökkent a Klebelsberg Központ finanszírozása, tehát a magyar közoktatás finanszírozása.

Ma már azt is tudjuk, hogy a vasúti infrastruktúrából is kispórolták a forrásokat, pont úgy, ahogyan Mészáros Lőrinc a betonból a betonvasat. Erről szól az önök költségvetése, és erről szól ez a zárszámadás, hogy csináltak valamit, de ebből a valamiből igazándiból nem épült az ország.

Azt gondolom, összefoglalva úgy fogalmazhatunk, hogy a 2022. évi költségvetés végrehajtásából ugyanaz olvasható ki, mint a korábbi évek fideszes költségvetéseiből: a közszolgáltatások folyamatos leépítése; forráskivonás; felesleges, legfeljebb a holdudvart tápláló beruházások; luxuskiadások; stadionok és végül a multik agyontámogatása. Mindeközben bűnös tétlenség mind a környezet- és klímavédelem, mind az energiafüggetlenség megteremtése, mind az élelmiszer-önellátás elérése terén.

Ez az önök költségvetése 2022-ből, és azt gondolom, hogy nem fogom meglepni államtitkár urat, ha azt mondom, hogy az LMP-Magyarország Zöld Pártja ezt a zárszámadást nem tudja támogatni. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.)