Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár asszony válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Bedő Dávid képviselő úr, a Momentum frakcióvezető-helyettese: „Aktuális ügyeinkről” címmel. Öné a szó.

BEDŐ DÁVID (Momentum): Köszönöm szépen. A mai nap önök benyújtották a 2024-es költségvetést. Még épp időben, alig van hátra pár hónap az évből, egyértelmű a gazdasági környezet, kiszámítható már most a jövő év és annak költségvetési számai. Tudom, hogy önök nem mindig értik az iróniát (Dömötör Csaba: Ó!  Felzúdulás a kormánypártok soraiban.), ezért most hadd tegyem egyértelművé, hogy ez most az volt.

Amit maguk évek óta a költségvetés-tervezés kapcsán csinálnak, az egy vicc. Komolytalan fércmunka, amely kizárólag arra jó, hogy a laikusokat ámítsák a számaikkal. Nevezzük nevén a dolgokat! Ez a költségvetés is, ahogyan az előző, egy kamuköltségvetés: túlzóan optimista becslések, betarthatatlan számok, átláthatatlan folyamat. Eljátsszák ugyanazt, mint 2023-ban: benyújtják az év első felében, majd belátják, hogy tarthatatlan, amit kitaláltak, utána jön az újratervezés meg a rendeleti úton való módosítás.

A 2023-as költségvetést több mint 90-szer módosították. 4 százalékos növekedéssel számoltak idénre, amelyet aztán módosítani kellett 1,5 százalékra. 15 százalékos inflációval számol a 2023-as költségvetés, miközben az első négy hónapban rendre 24 százalék feletti az infláció. Az idei költségvetési hiánycél 80 százalékát elértük már áprilisban.

Persze, ezek a tavalyi baklövések nem állítják meg magukat abban, hogy idén ismét elkövessék. Ismét 4 százalékos növekedéssel számolnak, annak ellenére, hogy több mérvadó nemzetközi szervezet ennél jóval alacsonyabb növekedést számol. 6 százalékos inflációval számolnak 2024-re, de elnézve eddigi válság- és inflációkezelésüket, már az is csoda lesz, ha egy számjegyű lesz az infláció jövőre. Nehéz komolyan venni egy olyan kormányt, amelynek legfontosabb tervdokumentuma ekkora kamu.

Az már egyértelmű mindenki számára, hogy nem remekelnek költségvetés-tervezésben, és a válságkezelés sem az erősségük. De azzal nem vádolhatjuk önöket, hogy ne tudnák hatékonyan kommunikálni a hazugságaikat. A 2024-es költségvetés bemutatásánál sem halasztották el a lehetőséget, hogy elmondják, az Európa-rekorder magyar infláció nem a maguk hibája. Hibás az Európai Unió, hibás a brüsszeli szankciós politika, hibás a háború, mindenki hibás, csak a magyar kormány nem.

Ezzel szemben, aki látja a valóságot, az tudja, hogy a rekordmagas magyar áremelkedésnek nem külső, hanem főleg belső okai vannak: a választás előtti kampánycélú osztogatásból következő kereslet felpörgése, az ellátási zavarokhoz vezető, szocializmust idéző ársapkák, a forintgyengítő monetáris politika, majd az ezeket bármiféle átgondoltság nélkül megoldani hivatott adóemelések. Az Európa-bajnok infláció az egész magyar társadalmat és gazdaságot sújtja, amiben az Orbán-kormány felelőssége elsődleges.

A valódi költségvetési tervezés hiánya azért is fájó, mert olyan súlyos problémák sújtják az országot, mint az oktatási válság. Egy normális országban pedig az éves költségvetés-tervezésnek a legsúlyosabb válságban lévő területek finanszírozásáról, helyrehozásáról kellene szólnia. Arról, hogy legalább jövőre ne ázzanak be az iskolák országszerte, arról, hogy legalább jövőre legyen végre pénz krétára és szivacsra, arról, hogy legalább jövőre megkapják a méltó bérüket a pedagógusok (Rétvári Bence: Ti akadályozzátok!), s leginkább arról, hogy ne hagyja itt az országot a magyar diákság egyre nagyobb hányada. Ha hagyják elveszni a magyar oktatást, ha a diákság egyre nagyobb hányadát üldözik külföldre, ha a pedagógusok egyre nagyobb hányadát üldözik el a szakmájukból, akkor egy egész generációt fogunk elveszteni. Ezekről szól valójában egy állam költségvetése, nem papírra vetett számokról, hanem életekről, sorsokról, a nemzet jövőjéről.

Ezért lett volna szerencsés, ha a bosszútörvény és a diákok könnygázozása helyett olyan költségvetést dolgoznak ki, amely megakadályozza az oktatás összeomlását. Hiszen mind tudjuk, lenne pénz a pedagógusokra, lenne pénz az iskolák felújítására, ha igazán akarnák. Sajnos, egyre inkább úgy tűnik, hogy maguk érdekeltek az oktatás szétverésében, és szándékosan üldözik el a diákságot külföldre. A diákok és a tanárok ezt nem fogják hagyni, ahogy mi sem.

Kamuköltségvetés és kormányzati fércmunka helyett tehát egyértelmű, hogy mire van szükség: kiszámíthatóságra, tervezhetőségre, átláthatóságra az oktatásban és úgy általában a költségvetésben. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Dömötör Csaba államtitkár úr kíván válaszolni. Öné a szó, államtitkár úr.

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Először is engedjen meg egy megjegyzést: nem tudom, miért érez késztetést arra, hogy visszacsempéssze az egykor volt SZDSZ lenézően nyegle stílusát ide az Országgyűlésbe, lelke rajta. Ettől függetlenül fontosnak tartom, hogy a jövő évi költségvetésről beszéljünk, arról, hogy mi is ennek a költségvetésnek a célja.

Ez egy védelmi költségvetés, azért védelmi, mert rendkívüli időket élünk, háborús helyzetet. Nem vagyunk ennek a háborúnak hadviselő felei, bár vannak Magyarországon, akik ezt szeretnék.

(12.00)

Egy ilyen helyzetben nem mindegy, hogy hova tesszük a súlyokat. A három legfontosabb súly: a munkahelyek védelme, a rezsi védelme, illetve a honvédelem.

A munkahelyek védelme azért fontos, mert ebben az új gazdasági helyzetben egyáltalán nem tekinthetjük magától értetődőnek azt, hogy sikerül megvédeni egész Európában azokat a munkahelyeket, amelyek létrejöttek. Szeretnénk megvédeni azt, hogy lehoztuk 12 százalékról 4 százalék alá a munkanélküliek arányát.

A rezsi védelme azért fontos, mert miközben önök folyamatosan támadják az árkorlátozásokat, ön is erre utalt az előbb, mi fontosnak tartjuk, hogy legyen árkorlátozás többek között az energia területén is. Ez havi szinten 181 ezer forintos támogatást jelent átlagosan minden magyar családnak.

A honvédelemről meg csak annyit, hogy ha önök, az önök szövetségesei folytatták volna a kormányzást 2010 után, akkor nemhogy nem tudnánk fegyvert küldeni most, nem is akarunk, de nem lenne mit küldeni, annyira legatyásították a honvédséget. Ezért is kell megerősíteni a honvédelmet, miközben békét akarunk, képesnek kell lennünk megvédeni magunkat.

És szerintem nagy szó az, hogy a gazdasági növekedés így is tetten érhető Magyarországon, és nem kell a recesszió rémével szembenéznünk.

Ami az oktatás kérdését illeti, szeretném önnek felhívni a figyelmét arra, hogy 3334 milliárddal számol a kormány oktatási kérdésekre a költségvetésben, ami 629 milliárddal magasabb a 2023-as számnál. Tehát az ön állításával szemben nem kevesebbet, hanem többet fogunk oktatásra költeni. És ha önnek az a kérdése, hogy ez az összeg mennyivel nagyobb a 2010-es számnál, akkor 2000 milliárd forint a különbség, ennyivel költ többet ez a kormány oktatási ügyekre.

Arra is szeretnék reagálni, hogy miközben ön most egyedüliként felszólalt, a párttársai tartottak egy sajtótájékoztatót ezekben a percekben, ahol is, kapaszkodjanak meg, arra tettek javaslatot, hogy Brüsszel támasszon további feltételeket annak érdekében, hogy megérkezzenek Magyarországra a pénzek. Mindezt egy olyan területen, ahol az Európai Uniónak nincs jogköre, mert az oktatási ügyekben az Európai Uniónak nincs jogköre. Tehát most már nem arról van szó, hogy a színfalak mögött súgnak a Magyarország elleni, az uniós pénzek elleni kampányban, hanem nyíltan felvállalják, hogy jogköröket vennének el hazánktól, és újabb és újabb feltételeket támasztanának.

Elfogadtunk itt a Házban 17 törvénymódosítást az ősszel. Önök azt nem támogatták  mi támogattuk. Ez lett volna a feltétele annak, hogy akkor érkezhessenek a pénzek. Nem érkeztek. Elfogadtuk az igazságügyi törvények módosítását, ahogy javasolták. Nem érkeztek meg a pénzek. Módosítottuk a felsőoktatási szabályozást. Nem érkeztek meg a pénzek.

Ha érdekelné Brüsszelben őket a pedagógusok helyzete, akkor érkeznének a pénzek, mert ők is nagyon jól tudják, mert részt vettek az egyeztetéseken, hogy ezekkel is lehetne a pedagógusbéreket emelni közel 800 ezer forintra 2025-ig. (Barkóczi Balázs: Azt nektek kellene emelni a költségvetésből!)

Tisztelt Képviselő Úr! Nem azért nem küldik ezeket a pénzeket, mert a kormány vagy az Országgyűlés nem módosít bizonyos törvényeket, hanem azért nem küldik ezeket, mert nem adjuk be a derekunkat a háborús ügyekben. És ha ezt kétségbe vonnák, akkor nézzék meg, hogy a Költségvetési Ellenőrző Bizottság hangadója hogyan nyilatkozott. A miniszterelnök azt mondta, hogy ne legyen háború, ez a mi álláspontunk. Erre ő azt mondta, hogy akkor nincs uniós pénz. És az európai biztosok, az Európai Bizottság tagjai is úgy nyilatkoztak, hogy többet kell elővenni Magyarországot a háborús álláspontja miatt.

Szóval, úgy állunk, tisztelt képviselő úr, hogy hónapok óta megy a nyomásgyakorlás nyilatkozatok formájában, európai parlamenti elítélő nyilatkozatok formájában, a beruházásokkal való zsarolások formájában. Legutóbb azt is belevetették, hogy a magyar uniós elnökségi jogköröket elvennék tőlünk, és változatlanul visszatartják az uniós pénzeket. Erre jön a Momentum, és mit javasol? Hogy legyenek újabb feltételek Magyarországgal szemben. Sokadjára teszem fel a kérdést: kiket képviselnek önök? Köszönöm, hogy meghallgatott. (Taps a kormánypárti sorokban.)

Felszólalások:   17-20   21-24   25-28      Ülésnap adatai