Felszólalás adatai

Felszólalások:   39-50   51-68   69      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a módosító javaslatok benyújtására pénteken 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes gazdasági, vagyongazdálkodási és postaügyet érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/3778. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Az előterjesztő képviseletében megadom a szót Fónagy János államtitkár úrnak 30 perces időkeretben. Parancsoljon!

DR. FÓNAGY JÁNOS gazdaságfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyes gazdasági, vagyongazdálkodási és postaügyet érintő törvények módosításáról szóló T/3778. számú törvényjavaslat célja a gazdaságfejlesztési miniszter feladatkörébe tartozó, valamint a feladatkörét érintő egyes törvények módosítása.

Az önök előtt fekvő törvényjavaslat aktualizálja, illetve kiegészíti a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény egyes rendelkezéseit. A korábbi szabályozás alapján a felszámolók névjegyzékét vezető szerv a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter tevékenységének segítésére kijelölt Miniszterelnöki Kormányiroda önálló szervezeti egysége volt, azonban a jelenlegi jogszabályi környezetben a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága mint önálló szabályozó szerv látja el a felszámolók egyes tevékenységei, valamint a felszámolói szervezetrendszer feletti hatósági felügyelet és hatósági ellenőrzés gyakorlásával és szabályozásával kapcsolatos feladatokat.

A szervezeti változásra tekintettel indokolttá vált, hogy amennyiben a felszámolóbiztos olyan ingatlant, vagyontárgyat értékesít, amelyről megállapítható, hogy környezeti kárral vagy környezeti teherrel érintett, az értékesítést megelőzően a továbbiakban már ne az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, hanem az Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke hozzájárulását kelljen ehhez beszereznie.

A törvényjavaslat, a felszámolási eljárások mielőbbi lefolytatásához fűződő társadalmi érdeket szem előtt tartva, rendelkezést tartalmaz arra az esetre, amikor a felszámoló hivatalbóli felmentésére a felszámolók névjegyzékéből való törlése miatt kerül sor. Ekkor a bíróság már a felmentő végzés meghozatalával egyidejűleg, anélkül, hogy a felmentett felszámolóval folytatott esetleges elszámolási vita végét megvárná, másik felszámolót kell hogy kirendeljen annak érdekében, hogy a felszámolás alatt álló cég ne maradjon gazdátlanul, és legyen olyan személy, aki a cég életében szükséges döntéseket meghozza.

(12.10)

A törvényjavaslat további célja, hogy a felszámolói díjazás méltányos rendezésével megteremtse az eredményes és színvonalas fizetésképtelenségi szakértői munka feltételeit. Emelkedik a felszámolóidíj-minimum, illetve a felszámolás során az eredményesen végzett felszámolói tevékenység után járó díj százalékos mértéke. A törvényjavaslat a hitelezői befizetéseket is érinti, ezzel megteremtve a megemelt felszámolói díjak fedezetét. A javaslat a gyakorlatban felmerülő igényekre reagálva lehetővé teszi a nemrég bevezetett, bűnügyi vagyont érintő felszámolás rendelkezéseinek következetes alkalmazását.

Tisztelt Ház! Az állami vagyonról szóló törvény kis terjedelmű módosítása a Nemzeti Földügyi Központ és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., illetve a Maradványvagyon-hasznosító Zrt. közös tulajdonosijog-gyakorlása alatt álló vagyon tekintetében pontosítja a tulajdonosijog-gyakorló megjelölését.

A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap részéről átadott vagyon jogszabályban meghatározottak szerint történő felhasználására figyelemmel a törvényjavaslat hatályon kívül helyezi az e vagyon kezelésére vonatkozó speciális szabályokat.

A lakosság digitális jártasságának növekedése, valamint a járványügyi időszakban kialakult és a veszélyhelyzet megszűnését követően is fennmaradó, megváltozott fogyasztói szokások a postai szolgáltatásokról szóló törvény felülvizsgálatát tették szükségessé. A felülvizsgálat alapján az egyetemes postai szolgáltatásokon belül a postacsomagok esetében az eddigi 20 kilogrammos tömeghatár 10 kilogrammra csökken, továbbá az általános szerződési feltételek hozzáférhetőségére vonatkozó rendelkezések is modernizálásra kerülnek.

A módosítás további célja a letéti -hangsúlyozni szeretném, letéti  kézbesítési pontok létesítésére vonatkozó előírások fogyasztói szokásokhoz való igazítása, valamint a jelenleg különböző funkcionalitású, illetve műszaki kialakítású csomagautomaták egységesítését előíró rendeleti szabályozás megalkotásához szükséges felhatalmazás megadása.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény módosítására vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz. A javaslattal érintett, adatfelhasználással kapcsolatos tárgykör jelenleg rendeleti szinten szabályozott terület, ugyanakkor az adatok védelmének, gyűjtésének és felhasználásának biztonságát a törvényi szintre történő emelés garantálja. A dohánytermék-kereskedelem zárt rendszerének egyik sarokköve a piac méretének pontos ismerete, amelynek elsődleges eszköze a folyamatos forgalmiadat-szolgáltatás a dohánytermék-nagykereskedőkről és a dohányboltokat dohányzást kiegészítő termékekkel ellátó vállalkozásokról, az általuk Magyarországon forgalomba hozott termékek nyilvántartásba vétele, valamint az e termékek kiskereskedelmére vonatkozó adatszolgáltatás. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága mindezen adatokról közhiteles hatósági nyilvántartást vezet.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat tartalmazza továbbá a dohánytermék-kiskereskedők által szolgáltatott forgalmi adatok felhasználására vonatkozó rendelkezéseket is. Ezek a forgalmi adatok számos szakpolitikai cél elérését támogatják. Egészségügyi szempontból jelentős információ származik a dohányzótársadalomról, és irányt szabhat a prevenciós intézkedéseknek. A dohánytermékpiac pontos adataiból az illegális piacra vonatkozó következtetések és tendenciák állapíthatók meg, az államháztartás jövedékiadó- és áfabevételeinek tervezéséhez biztos alapot adnak. Mindezek alapján az SZTFH saját elemzési célokra is felhasználja, illetve átadja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részére kockázatelemzési és bűnmegelőzési célból.

A dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság átengedésével, valamint a koncessziós szerződések megkötésével kapcsolatos feladatok felelősségének egységesítése érdekében eddig az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter által ellátandó feladatokat is a kormány rendeletében az e feladatok ellátására kijelölt miniszter veszi át.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat több, az állami vagyon különféle egyházi, civil és egyéb kedvezményezettek részére történő átadásával kapcsolatos rendelkezést is tartalmaz. A vagyonjuttatások kedvezményezettjei az állami, elsősorban szociális, egészségügyi és kulturális feladatok ellátásában való közreműködésükre figyelemmel ingyenesen kapnak tulajdonba állami tulajdonú ingatlan és ingó vagyonelemeket. A tulajdonátruházás feltételeit az átruházásról szóló rendeletek, rendelkezések rögzítik, több esetben azzal, hogy a feladatellátás tartós biztosítása érdekében az átadásra kerülő ingatlanok tekintetében a magyar állam javára határozatlan ideig tartó elidegenítési tilalom kerül az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre.

Tisztelt Ház! A digitalizáció rohamos fejlődésével összefüggésben a hétköznapi életben tömegesen előforduló szerződések kötésekor is egyre nagyobb jelentőséggel bírnak az elektronikusan aláírt okiratok. Ahhoz, hogy a jognyilatkozatok elektronikus magánokiratba foglalásában rejlő előnyöket maximálisan ki lehessen használni, az is szükséges, hogy a törvényhozás egyértelmű jogszabályi hátteret biztosítson ennek a szerződési gyakorlatnak. Az önök előtt fekvő javaslat ezt a célt szem előtt tartva az e-ügyintézési törvény módosításával meghatározza a polgári jog alapvető szabályait tartalmazó polgári törvénykönyv szerint írásba foglaltnak minősülő elektronikus magánokirat fogalmát. Annak érdekében, hogy a szabályozás minél szélesebb körben alkalmazható legyen, de kellő biztonsági garanciákat is nyújtson, a módosítás a vonatkozó uniós normákat tartalmazó eIDAS-rendelet szerinti fokozott biztonságú elektronikus aláírást és az időpont azonosítására alkalmas időbélyegző használatát követeli meg az elektronikus magánokiratkénti minősítéshez. A javaslat biztosítja a hosszú távú jogszabályi hátteret a pénzügyi szektor által kialakított szerződési gyakorlatnak, azzal hogy teljes bizonyító erejű elektronikus magánokiratként ismeri el az ebben a szektorban működő szervezetek által azonosított ügyfél által tett jognyilatkozatot akkor is, ha azt a fél csak egyszerű elektronikus aláírással írta alá.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat az eddigiekben részletesen bemutatott módosítási javaslatokon túl további két törvény, kis terjedelmű, jogtechnikai jellegű módosítására is javaslatot tesz. Mindezek alapján kérem a tisztelt Házat, hogy a T/3778. számú törvényjavaslatot megvitatni, az abban megfogalmazott szabályozási szándékot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmüket, elnök asszonynak a lehetőséget. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Államtitkár úr expozéja után a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Ennek keretében elsőként Barcza Attila képviselő úrnak adok szót, aki a Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka. Parancsoljon!

BARCZA ATTILA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A tisztelt Ház asztalán fekvő, az egyes gazdasági, vagyongazdálkodási és postaügyet érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslatnak a célja, ahogy azt már az expozéban most hallhattuk az előterjesztőtől is, a gazdaságfejlesztési miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó, valamint egyéb törvényeknek az állami vagyongazdálkodást és gazdálkodási jogi szabályozást érintő, jogalkalmazást segítő módosítása. A javaslat nem kevesebb mint 15 törvény módosítását tartalmazza, amelyek közül most a vezérszónoki felszólalásomban néhányat külön is szeretnék kiemelni és röviden szakmailag megindokolni.

(12.20)

Az előterjesztés a gyakorlati tapasztalatok alapján javaslatot tesz a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény módosítására, amely szerint, ha a felszámoló hivatalbóli felmentésére a felszámolók névjegyzékéből való törlés miatt kerül sor, akkor a bíróság a felmentő végzés meghozatalával egyidejűleg másik felszámolót rendel ki, és ebben az esetben a felszámoló a felmentő végzésnek az őt megillető díját és a költségtérítést megállapító rendelkezése ellen élhet a fellebbezéssel.

A módosítás elősegíti a vagyonfelügyelők és a felszámolók érdekeltségének növelését az eljárások eredményes lefolytatásában, illetve a hatékony és színvonalas fizetésképtelenségi szakértői munka alapvető feltételét meg tudja teremteni. A javaslat alapján emelkedik a vagyonfelügyelő, az ideiglenes vagyonfelügyelő és a felszámoló díja. A felszámolóidíj-minimum 500 ezer forint plusz áfa összegben kerül megállapításra; az egyszerűsített felszámolási eljárásban a garantált díjminimum 350 ezer forint plusz áfa összegre emelkedik.

Fontos újítás, hogy az adós felszámolás alatti tevékenysége esetén az ebből eredő bevétel 2 százaléka helyett 4 százaléka vehető díjként figyelembe. Ha a felszámolási eljárást sikertelen csődeljárás előzte meg, akkor is az általános díjelőleg illeti meg a felszámolót.

Tisztelt Ház! A postai szolgáltatásokról szóló törvény módosításával kapcsolatban elmondható, hogy a lakosság digitális érettségének növekedése, az elektronikus információgyűjtés széles körű elterjedése, valamint a Covid-19 okozta járványidőszak jelentősen megváltoztatta a fogyasztói szokásokat, ami indokolttá teszi és indokolttá tette a postai szolgáltatásokkal kapcsolatos szabályozások felülvizsgálatát, hogy ezekről a problémákról és új irányokról beszéljünk.

A javaslat a fentiekre tekintettel az egyetemes postai szolgáltatásokon belül a postacsomagok esetében a 20 kilogrammos tömeghatár 10 kilogrammra való csökkentését rögzíti, összhangban az uniós szabályozással. A megfelelő és elérhető helyettesítő termék a postai termékportfólióban rendelkezésre áll.

A javaslat mind a polgári törvénykönyv, mind a fogyasztóvédelemről szóló törvény általános szerződési feltételekre vonatkozó előírásainak megfelelve az általános szerződési feltételek hozzáférhetőségére vonatkozó rendelkezések modernizálását, azok elektronikus formában történő hozzáférhetőségének előírását tartalmazzák. Ugyanakkor a lakosság által leggyakrabban igénybe vett postai szolgáltatások díjszabásának minden postai szolgáltatóhelyen nyomtatott formában való megtekinthetősége továbbra is kötelező marad minden postai szolgáltatónak.

A javaslat továbbá felhatalmazást ad a jelenleg különböző funkcionalitású, illetve műszaki kialakítású csomagautomaták sztenderdizálását előíró rendeleti szabályozás megalkotásához, hogy ezek egységesek legyenek.

Tisztelt Országgyűlés! A törvénytervezet további célja a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényben a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személyek részére a meghatározott nyilvántartás-vezetési és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó rendelkezések megállapítása. A törvénytervezet alapján a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága hatósági nyilvántartást vezet a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végzők által forgalmazott és az adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett termékeket először Magyarországon forgalomba hozó gyártókról, nagykereskedőkről és importőrökről. A nyilvántartás-vezetési és adatszolgáltatási kötelezettség egységes teljesítése és az így keletkezett adatok minél pontosabb és szélesebb körben történő felhasználhatósága érdekében a hatóság az adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett termékekről szintén hatósági nyilvántartást vezet. Az egyes termékek nyilvántartásba vételét a termékregisztrátorok kötelesek kérni a hatóságtól, a belföldi forgalmazás megkezdése előtt természetesen.

A dohánytermékek kiskereskedelmi tevékenységét végzők adatszolgáltatása kapcsán keletkező adatokat a hatóság feldolgozza, elemzi és különböző célokra átadja. A piaci igények felmérése és a piac tisztaságának előmozdítása céljából az adatszolgáltatás és az adatfeldolgozás során keletkező adatmennyiséget a hatóság a termékregisztrátorok és a dohány-kiskereskedelmi ellátó részére szerződés alapján adhatja át. A jövedéki adóval kapcsolatos kockázatok elemzéséhez és a költségvetési csalás bűncselekmények megelőzése céljából a dohányboltok forgalmi adatait a hatóság a nyilvántartás-vezetésről és az adatszolgáltatásról szóló rendelet szerint rendszerességgel adja át az állami adó- és vámhatóság részére.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Összegzésként elmondható, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat előremutató rendelkezéseket tartalmaz az egyes gazdálkodási, vagyongazdálkodási és postaügyet érintő törvények tekintetében. Ezért kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy az elhangzottak ismeretében a Fidesz-frakcióhoz hasonlóan ezt a javaslatcsomagot majd támogassák. Köszönöm szépen a szót, elnök asszony, és köszönöm mindenkinek a figyelmet. (Taps a kormánypárti sorokban.)

ELNÖK: A következő vezérszónok a Demokratikus Koalíció képviselőcsoportjából Gréczy Zsolt képviselő úr. Parancsoljon!

GRÉCZY ZSOLT, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat számos területre kiterjed, én azonban most, miután ez itt a napokban amúgy is a viták kereszttüzébe került, elsősorban a posta körüli történésekkel kívánok foglalkozni.

Az történik ugyanis, hogy amikor a Gyurcsány-kormány bezárt néhány postát, akkor a Fidesz a vidék kivéreztetéséről, tönkretételéről nyilatkozott itt a parlamentben is, sajtótájékoztatót tartottak, és tüntetéseket és ellenállást helyeztek kilátásba, most pedig ennek a sokszorosa történik postabezárás szempontjából. Azt gondolom, hogy ez azért mindenképpen figyelmeztető és önleleplező pillanat.

Lefolytatódott egyfajta társadalmi egyeztetés arról, hogy a postákkal mi történjen, hiszen a kormányzati portálra is fölkerült egy ilyen vitaanyag. A társadalmi egyeztetés folyamata során természetesen nem változott meg a kormány álláspontja, ugyanis a jogszabályt változatlan tartalommal nyújtották be a parlamentnek, így pedig a törvényi lehetőség biztosítva lesz arra, hogy a nagyvárosi posták százait zárhatják be. Tessenek kapaszkodni: Budapesten mindössze 55 postahivatal marad. Ha egy nagyjából 1,7 milliós városra 55 postahivatal marad, az nem túl sok.

Természetesen lehet arra hivatkozni, hogy digitalizáció és Covid és egyebek, de nagyon sok helyen, vidéken ez nem ilyen egyszerű, hogy akkor most csatlakoztunk a digitalizációhoz. A kisposta egy kisebb településen a helyi kulturális élet része volt, a helyi kultúrához hozzátartozott, a helyi viselkedéshez. Az emberek sokszor elmentek a postára, ott beszélgettek, találkoztak, megvitatták a közös ügyeiket. Most egy újabb efféle fórumot zár el a kormány az emberek elől. Ez még inkább oda fog vezetni az amúgy is elnéptelenedő falvakban, hogy még inkább be fognak zárkózni az emberek, és egyre kevesebbet fognak beszélgetni egymással. Ráadásul ez a törvényi szabályozás arra is kitér, hogy eddig a 25 ezer fő fölötti településeknél kötelező egy postahivatal fenntartása. Most ez is módosul, és 30 ezerre tolják ki ezt a keretet, ami, azt gondolom, hogy szintén ugyanezt a veszélyhelyzetet állítja elő.

Ismeretes, hogy tavaly összesen 210 település 336 postahivatalát zárta be a Magyar Posta. Eredetileg azt nyilatkozták, hogy ideiglenes bezárásról van szó, de természetesen már akkor is lehetett tudni, hogy ha egy postát valahol bezárnak, akkor olyan nincs, hogy egy-két év múlva újraindítjuk, mert hol lesz már az, aki ott alkalmazott, meg az emberek el is szoknak tőle, illetve azt a helyzetet szokják meg, hogy nincs posta.

Ráadásul múlt héten az is megtörtént már, hogy az újságokat is kivonták, az újságszolgáltatást, az újság vásárlásának lehetőségét is kivonták a posták tevékenységi köréből, ami egyébként szintén meglehetősen elkeserítő.

(12.30)

Az emberek egy része, főleg kistelepüléseken, még a postán vette meg azt a pár újságot, amit oda levittek egy-egy napilapból, hetilapból, folyóiratból; most ez a fajta információfelvételi lehetőség is megszűnik. A Demokratikus Koalíció ezzel sem ért egyet.

Az önkormányzatok 32 egységet vettek át a bezárt postákból. Egyébként nemcsak ellenzéki, hanem fideszes önkormányzatok is úgy érezték bizonyos helyeken, hogy ez rendkívül kellemetlen, hogy bezárják a postát, és ezért kezdeményezték, hogy ezeket a hivatalokat megpróbálják megmenteni, mert az a fideszes képviselő vagy fideszes polgármester is pontosan érezte, hogy az emberek, amikor egy postát bezárnak a városukban, abban nem a fejlődést fogják látni, hanem a városuk életkörülményeinek elsorvadását.

2022-ben a KSH szerint a Magyar Postának 1890 saját üzemeltetésű hivatala volt. Amennyiben a minisztérium által tartósan fennmaradó hivatalszám valóban 1600  (Dr. Fónagy János bólogat.) államtitkár úrnak volt ilyen nyilatkozata, látom, bólogat, tehát pontos az információm , akkor ez 16 százalékos csökkenésnek felel meg. A csökkentés ugyanakkor azt is jelenti, hogy a postai lefedettség lényegesen alacsonyabb lesz, mint az Európai Unió átlaga, az 1,6 hivatal 10 ezer lakosra, szemben az európai 2,91-gyel. Természetesen lehetnek olyan gazdasági megfontolások, amikor valamilyen racionalizálás igényelt, de azt gondolja a Demokratikus Koalíció, hogy egy ilyen széles körű letarolása a postahivataloknak semmiképpen nem magyarázható, és ezért a Demokratikus Koalíció ezt a salátatörvényt így nem fogja támogatni. Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: A KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka, Hollik István képviselő úr következik. Megadom a szót.

HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Valóban egy olyan javaslat van előttünk, amely sok törvényt módosít: a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról szóló törvény, a bányászatról, állami vagyonról, a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény, valamint az itt Gréczy képviselő úr által említett postai szolgáltatásokról szóló törvény. Ennek a részletes ismertetését államtitkár úr megtette, képviselőtársam kiegészítette, én ezt nem szeretném megismételni.

A magunk részéről, a KDNP részéről ezt a javaslatot természetesen támogatni fogjuk, ezért én a hozzászólást csak arra szűkíteném, hogy reagálok a Gréczy képviselő úr által tett megjegyzésekre.

Egyrészt összehasonlítani két teljesen különböző helyzetet, mondjuk, a 2010 előtti helyzetet a mostanival a postai szolgáltatások tekintetében, tipikus gyurcsányi módszer, de ezen nem lepődünk meg. De azt gondolom, azért sincs ennek értelme, hiszen teljesen megváltozott a világ, a postai szolgáltatásokat tekintve ezt el lehet mondani, ez egészen biztos. Hiszen a postai szolgáltatások, ha csak az elmúlt öt évet, nem az elmúlt 15 évet, hanem az elmúlt öt évet nézzük, akkor is radikális változáson mentek keresztül, nem Magyarországon, egész Európában és az egész világon.

Tehát akkor, amikor 2010 előtt a Fidesz számonkérte a posták bezárását, az azt jelentette, hogy mi akkor azt kértük számon a Gyurcsány-kormányon, hogy a posták bezárásával a postai szolgáltatás elérhetőségét szűkítette és csorbította a kormány. De ma, a mai átalakítás célja egy olyan átalakítás, amely a postai szolgáltatás színvonalát egyáltalán nem érinti, és a postai szolgáltatások elérhetőségét egyáltalán nem csorbítja. Ez a lényegi különbség, tisztelt képviselő úr, ezt szerintem ön is tudja.

Azt egyébként meg nagyon kedves gesztusnak tartom az önök részéről, hogy aggódnak a falvakért. Bár tették volna ezt, amikor kormányon voltak, vagy legalább tették volna ezt akkor, amikor a magyar kormány létrehozta a „Magyar falu” programot vagy éppen a falusi CSOK-ot, pont annak érdekében, hogy a magyar falvak életszínvonala és az életlehetőségei ne legyenek alacsonyabbak a városi életlehetőségeknél, de ezeket önök nem tették meg, úgyhogy azt gondolom, az ilyen típusú aggódásuk a falvakért nem tekinthető hitelesnek.

Még egyszer, ami a postai szolgáltatásokat illeti, én azt gondolom, egy másik világban vagyunk, a lakosság digitális érettsége valóban sokkal nagyobb, mint tizenakárhány évvel ezelőtt, amikor még nem is volt, nem is létezett ilyen, ráadásul valóban vannak olyan gyakorlati tapasztalatok, amelyek ezt az átalakítást lehetővé teszik. Mindezt, hangsúlyozom, úgy, hogy a lakosság nem fogja úgy érezni, hogy a postai szolgáltatás távolabb kerül tőle, vagy elérhetetlenné válik bárki számára.

Mindezek figyelembevételével én kérem ellenzéki képviselőtársaimat, hogy ahogy a KDNP, úgy önök is legyenek szívesek ezt a javaslatot támogatni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka, Gurmai Zita képviselő asszony következik. Parancsoljon!

DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! A Gazdaságfejlesztési Minisztérium neve bár a fejlesztésre utal, azonban az új kormányzati ciklus első évében inkább a leépítés áll a középpontban sajnálatos módon, épp elég, ha a Magyar Postára vagy az állami vagyonra gondolunk.

A Magyar Postánál egymást érik a leépítési hullámokról szóló döntésekről szóló hírek. Miközben 2023-ban is megalázóan alacsony bérért lehet dolgozni a legnagyobb állami foglalkoztatónál, mégis leépítésekről hoznak döntéseket, arról nem is beszélve, hogy sorozatban zárják be a postákat. Bezárták a postákat a kistelepüléseken, bezárták a postákat a megyeszékhelyeken és bezárták a postákat Budapesten is; erre konkrét számadatokat is mondott Gréczy Zsolt képviselőtársam. Például az egyik legnagyobb postabezárási hullám Szegedet érintette, ahol a posták kétharmadát zárták be.

E törvényjavaslat sem oldja meg a posta gondjait, sőt újabb szolgáltatáscsökkenés olvasható ki, miszerint a feladható csomag maximális súlyhatárát a felére vágják vissza. Így tehát egész egyszerűen feladják a harcot a nagyobb csomagküldő szolgálatokkal, hiszen 10 kiló felett a Magyar Posta kivonul az üzletből.

Olvashattuk, hogy a postaautomatákat próbálják majd egységesíteni. Ezen a téren bőven van tennivalója a tulajdonos minisztériumnak, mert a postaautomaták száma fájdalmasan alacsony. Már nemcsak a nagyobb városokban, de vidéken is egyre több településen bele lehet futni a nagy cégek automatáiba, addig a Magyar Postáét úgy kell keresni, ha egyáltalán van kihelyezve. Ezen a téren is fájdalmasan le van maradva az állami cég. Immár 13. éve vezetik önök ezt a szervezetet, így a lemaradással kapcsolatos felelősség is az önöké.

Hasonló leépítés figyelhető meg az állami vagyon területén is. Különösen az előző ciklusban magántulajdonba ajándékoztak mindent, ami mozdítható volt, legyen szó egyetemekről, kastélyokról, MOL- vagy Richter-részvényekről. Ebbe a nem túl nemes sorba állítható be az, hogy most éppen Kézdivásárhelynek adnak át egy állami tulajdonban álló ingatlant, ingatlanokat, illetve ingóságokat. Ennek részleteiről azonban a törvényjavaslat indokolása sajnálatos módon igen mélyen hallgat.

Ami még említésre érdemes, az a felszámolók díjának szemmel látható növelése. A fizetések emelése  mert lényegében itt is erről van szó  támogatható általánosságban, pláne a Fidesz-generálta 25 százalékos infláció idején. A probléma főleg az igen szelektív fizetésemelésekkel van. A minisztériumi vezetők, a közigazgatási államtitkárok esetében lehet, a tanárok esetében pedig nem; a felszámolóknak, úgy tűnik, lehet, de a szociális munkásoknak nem; a miniszterelnöknek lehet, a postai alkalmazottaknak sajnálatos módon nem.

A kifejtettek alapján a Magyar Szocialista Párt sajnálatos módon a javaslatot nem tudja támogatni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

ELNÖK: A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka, Z. Kárpát Dániel következik. Parancsoljon!

(12.40)

Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Csillaghegyen, ahol én felnőttem, Óbudának egy polgári szegletében az utóbbi tíz évben sajnálatos módon bezárt a könyvtár. Volt egyébként utána számonkérés a főváros irányába, hogy miért zárt be a könyvtár, de aztán egy állami, kormányzati hátterű ígéret hangzott el arra vonatkozóan, hogy lesz forrás ennek a nyitvatartására. Végül nem lett; ily módon a könyvtárunk bezárt.

Most, az utóbbi hónapokban bezárt a postánk is. Szeretném hangsúlyozni, hogy egy olyan polgári övezetről van szó, ahol az idős honfitársaink aránya az országos átlagot közelíti vagy azt meghaladja. Az utóbbi hónapokban egymást érték a panaszok a Csillaghegyet érintő Facebook-csoportban arról, hogy idős honfitársaink számára milyen nehézségeket okoz ez a helyzet. Én magam is azt látom, hogy amikor át kell menni Békásmegyerre egy csomagot átvenni  amit nálunk gyalogszerrel egy idős ember nagyon nehezen tud megtenni , akkor az olyan aránytalan nehézségeket okoz, ami nem egy helyi közösség gyarapodásához járul hozzá. Inkább azt látom, hogy a közszolgáltatások leépültek nálunk, ebben a városrészben, pedig ez, még egyszer mondom, egy szerencsés adottságokkal rendelkező, polgári hátterű, egyébként a családokat és hagyományokat tisztelő közösséget takar.

Nálunk van a csodálatos csillaghegyi Árpád fürdő, mindenféle történelmi emlékével együtt, mégis azt látjuk, hogy a településrész főutcája elnéptelenedik, az a szolgáltató vagy üzletsort takaró centrum, amely a korábbiakban jól működött, most az ürességtől kong. Ebben volt egyébként a posta épülete is. Most egy környékbeli plázában folyik egy újranyitási kísérlet, amely egy, a posta funkcióit részben megőrző egységet nyitna meg, de, még egyszer mondom, olyan távolságban, hogy oda vagy autóval lehet eljutni, vagy tömegközlekedéssel.

Összességében úgy gondolom, hogy a mi közösségünk problémái nem egyedülállóak, nagyon sok hasonlót találunk még az országban. S az előttünk fekvő salátatörvény sem  persze lehetne a felszámolók díjának emeléséről és egyebekről vitatkozni  orvosolja alapvetően ezt a problémát. Persze értjük mi, hogy itt van a globalizált világ és ezek a közszolgáltatások nagyon sokszor leépülnek, de ez ne legyen szükségszerű. Számomra is felfoghatatlan az, hogy a különböző multinacionális csomagküldő cégek automatáit valóban egymásra pakolászva most már minden benzinkútnál látjuk, de ugyanezt a technikát az óriási méretgazdaságossági előnnyel rendelkező Magyar Posta nem tudta kellő hatékonysággal meghonosítani. Az én kerületemben is van olyan környék, ahol a multicégnek működik ez a csomagautomatája, s mellette áll egy Magyar Posta automata, amit sehogy sem sikerül a különböző rendszerekbe beütni és működésbe hozni, tehát nem nagyon lehet oda csomagot rendelni, bár kétségkívül egy doboz ott van.

Nem értem azt, hogy egy ekkora pénzügyi háttérrel rendelkező cég miért nem tudja hatékonyabban ellátni azt a szolgáltatást, amit egy idejövő közepes méretű vállalkozás egy éven belül ki tudott építeni. Nem akarom azt sugallni, hogy mintha a Posta tudatos leépítése lenne a szándék, de azt látom és az jön szembe, hogy bezárnak a posták. Még az olyan üzletágakban sem, ahol profitot lehetne realizálni, ilyen a nagyobb csomagok piaca és a különböző csomagküldő automatás vívmányok, még itt sem képes a Posta úgy teljesíteni, ahogy az piaci alapon elvárható lenne, mert egy ekkora logisztikával rendelkező cég számára olcsóbb egy hálózatot kiépíteni, mint egy olyan külföldi számára, aki nulláról megjelenik a magyar piacon, és vélhetően költségvetési forrásokat sem kap ugyanehhez a tevékenységhez.

Összességében azt látom, hogy volt egy nagyon rosszízű dolog is ebben a folyamatban. Amikor nálunk, Csillaghegyen bezárt a posta, a helyi kormánypárti volt jelöltek, potentátok elkezdtek a helyi önkormányzatra mutogatni, hogy jó, de miért nem egyeztek meg a posta fenntartásáról. S attól az önkormányzattól várták a csodát, amely forrásainak egy részét elvonták a korábbi években, és nem feltétlenül volt elvárható, hogy egyedül megoldást produkáljon. Összességében mindenképpen a kormányzat felelőssége az, ami előttünk fekszik. A kormányzat nyújt be egy salátatörvényt erről a területről, tehát úgy gondolom, hogy nála kell keresni azt a felelősséget is, hogy ezek a posták meg tudnak maradni vagy sem.

Nekem sokkal jobban tetszett volna egy bővítő rendszer. Ha digitális kompetenciákról beszélünk, akkor az tetszett volna, ha a postákon alapszintű banki vagy egyéb szolgáltatásokkal bővítették volna a portfóliót, hogy az említett idős honfitársaink, akik Csillaghegyen a főutcát könnyűszerrel be tudják barangolni, de messzebbre nem szívesen vagy nem könnyen jutnak el, adott esetben még egy bankfiók meglátogatását is megúszhatták volna azzal, hogy a postán egy alapműveletet el tudnak végezni. Ez egy abszolút életszerű, reális és a digitális kornak is megfelelő vívmány, bővítési lehetőség lehetett volna.

Ezzel szemben azt látjuk, hogy a lakosság digitális kompetenciáira, érettségére hivatkozva gyakorlatilag ideológiailag megalapoznak a postabezárásoknak, miközben ugyanez a kormány például fogyasztóvédelmi tárgykörben arról beszél, hogy nem szabad a fizikai békéltetési lehetőséget megszüntetni, mert a lakosság digitálisan még nem tart ott, hogy csak az online békéltetés legyen elérhető mindenhol. Én egyébként egyetértek a kormánnyal a fogyasztóvédelmi indoklását illetően. Itt pedig szembejön egy teljesen ellentétes előjelű indoklás. Amikor a kormány érdekét az szolgálja, hogy be akar zárni valamit, akkor megindokolja, hogy minden nyugdíjaskorú honfitársunk kényelmesen szörföl az interneten és megoldja ezeket. Bárcsak igaz lenne, de nem igaz, és nem is minden esetben várható el.

Ez még mind vitaképes lett volna eddig. De van egy dolog, amit rettenetesen nehéz hova tenni, illetve megbocsátani  s úgy gondolom, kormánypárti képviselőtársaim nagy többsége is egyetért velem ebben , ez pedig a különböző napilapok, hetilapok, hírlapok árusításának a megszüntetése a különböző típusú postahivatalokban. Úgy gondolom, minden olyan lépést elképesztő módon alá kell húznunk, amely az olvasás, az írott és nyomtatott információhoz való hozzáférés ellen szól, márpedig ez a lépés ellene szól. Teljesen egyértelmű, hogy egy olyan korszakban, amikor mi is rákényszerültünk arra, hogy a „Mentsük meg a könyveket” programot kihirdessük, és a nyomtatottat minden szempontból védeni kéne az ingyenes és sokszor sokkal silányabb digitális, internetes tartalommal szemben, akkor egy ilyen szintű lépés, amely községi, települési szinten a nyomtatott sajtó hozzáférhetőségét nagyságrendekkel tudja csökkenteni, katasztrofális, beláthatatlan következményekkel bír. Így is nagyon nehéz helyzetben van az egyik kedvenc hetilapom, a Magyar Hang, amikor ki kell adnia az ő számait folyamatosan növekvő nyomdaköltségek mellett. De van olyan a hetilapok és a havilapok között, amely Magyarországon belül még olyan nyomdát sem talált, amely megfizethető lett volna, máshol kell nyomtatnia; ez is egészen elképesztő helyzet. De ezek a heti- és havilapok tényleg a létükért küzdenek. Ha nem lehet megvásárolni őket ezentúl a postahivatalokban vagy a környékükön, az nagyon sok esetben katasztrofális következményekkel járhat. Tehát ezt a folyamatot én semmiképpen nem tudom támogatni.

Még egyszer mondom, nagyon sok minden a digitális korban vitaképes a javaslat tárgyait illetően, de egyik esetben sem érzem azt, hogy pozitív irányba változna a szabályozás, éppen ezért a Jobbik-Konzervatívok frakciója ezt így, ebben a formában egészen biztos, hogy nem tudja támogatni. Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: A Mi Hazánk képviselőcsoportjának vezérszónoka, Szabadi István képviselő úr következik, aki a pulpitusról mondja el vezérszónoki felszólalását. Megadom a szót a képviselő úrnak. Parancsoljon!

SZABADI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Az előttünk álló törvényjavaslat a gazdaságfejlesztési miniszter felelősségi körébe tartozó törvények módosítását tartalmazza, a legtöbb esetben azonban látszatintézkedésekre kerül sor.

A csődtörvény alapján a felszámoló felmentéséről szóló bírósági végzés ellen a hitelezőnek öt munkanapja van fellebbezni. Álláspontunk szerint ezt az időtartamot nyolc munkanapra kell felemelni, annál is inkább, mert a fellebbezésről a másodfokú bíróságnak is nyolc munkanapja van dönteni.

A Mi Hazánk Mozgalom által kivizsgált esetek alapján a végrehajtókhoz hasonlóan a felszámolók is visszaélnek a hatalmukkal, csak ennek nincs akkora visszhangja a köztudatban, ezért is fontos lenne a hitelezők határidejét is meghosszabbítani.

Célszerűnek tartanánk, hogy a végrehajtási eljárásban is vezessenek be hasonló kötelező határidőt a végrehajtási kifogások elbírálásánál. A hatályos szabályozás szerint, amíg az adósnak a végrehajtási kifogás benyújtására 15 napja van, addig a bíróság hónapokon át ül a döntésen, ez alatt pedig az ingatlant akár el is árverezhetik. Ez rendkívül helytelen gyakorlat.

Az általunk csak szuperhatóságként emlegetett szerv eddigi legelőrébb mutató intézkedésének tartjuk, hogy a törvényjavaslat alapján a környezeti kárral vagy környezeti teherrel érintett vagyontárgy értékesítése kapcsán ezentúl szakmai egyeztetés szükséges. A Mi Hazánk Mozgalom elkötelezett környezetvédőként fontosnak tartaná, hogy a kormány ehhez hasonlóan az akkumulátorgyárak ügyében és a vízgazdálkodás kapcsán is a környezetvédelmi szempontokat helyezze előtérbe.

Tisztelt Államtitkár Úr! Nem értünk egyet a felszámolói díjak emelésével. Álláspontunk szerint a felszámolás alá vont cégekre az eljárás már eddig is nagymértékű terhet rótt.

(12.50)

Nem emelni, hanem csökkenteni kellene az összegeket. Jobbnak látnánk, ha a felszámolói díjak helyett a tanárok és a szociális dolgozók fizetését emelnék. Ehelyett a felszámolók zsebét szeretnék jobban kitömni, miközben a felszámolás alá vont személyeket, cégeket így is kizsigerelik. Gyakran megesik, hogy a felszámolás alatt olyan értékvesztés következik be, ami megengedhetetlen és felháborító. Ilyen például a pártunk által kivizsgált hajdúszoboszlói Hotel Aqua Blue felszámolási ügye. A város frekventált helyén elhelyezkedő, nagy hasznos alapterülettel rendelkező, felújított ingatlan becsértékét a felszámolási eljárás során 2017 januárjában 1,4 milliárd forintban határozták meg. Az időközben kirendelt új felszámolóbiztos szakértője 2019. áprilisban az ingatlant már csak 385 millió forintra értékelte, vagyis két év alatt a becsült érték 1 milliárd forinttal csökkent.

De ugyanígy van példa más komoly vagyonvesztésre is, amit a felszámolók okoztak, ilyen például a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet ügye: hat felszámoló több milliárd forint értékben herdálta el a vagyont, és a bírósági eljárások során még adatot sem voltak hajlandóak szolgáltatni, mert úgy érzik a felszámolók, hogy azt csinálhatnak ebben az országban, amit akarnak  a bírósági végrehajtókhoz hasonlóan.

Az értékbecsléssel és az ingatlan-árverezéssel tehát a felszámolók óriási károkat okoznak, ezért a törvénytelenül működő felszámolókkal szemben sokkal határozottabb fellépést sürgetünk, ami nemcsak a jövőre nézve, hanem visszamenőleg is feltárja a felszámolásokkal kapcsolatos szabálytalanságokat.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat nem tartja indokoltnak fenntartani a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap által az állam tulajdonába térítésmentesen átadott eszközök tekintetében a speciális vagyongazdálkodási szabályokat, mert a vagyon jórészt felhasználásra került. Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a magánnyugdíjpénztáraktól még 2010 végén 3000 milliárd forint vagyont vettek el, amivel a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap gazdálkodott. 2015. januárban azzal az indokkal szüntették meg, hogy betöltötte funkcióját. Ez mellébeszélés! Ez valójában azt jelentette, hogy a pénz elfogyott, az Államadósság Kezelő Központ mindössze 100 millió forintot utalt át a költségvetésbe. Ezzel szemben az államadósság továbbra is az egekben van, és a nyugdíjrendszer problémái azóta sincsenek megoldva.

Tisztelt Országgyűlés! Nézzük a postaügyet érintő törvények módosítását!  egy kis váltás. A törvényjavaslat felhatalmazza a kormányt arra, hogy rendeletben határozza meg a csomagautomaták működtetésének egységes feltételeit és követelményeit. A digitalizációval és a modernizációval önmagában semmi probléma nincs, ez a jövő. Ha azonban figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a Posta egyre nagyobb munkaerőhiánnyal számol, azért az emberi tényező digitális, automatizált folyamatokkal történő kiváltása már némi kockázatot rejt magában az élőmunkaerőt tekintve.

Idén tavasszal országszerte 300-nál is több postát zártak be végleg, arra hivatkozással, hogy megváltoztak az ügyfelek szokásai – hát, nyilván ha bezárunk egy postát, utána már nem tudnak elmenni a postára, akkor már az nyilván megváltozott , egyre kevesebb levelet és csekket adnak fel, ilyen indokokkal próbálják ezt magyarázni. A tömeges postabezárások egyik hozadéka, hogy sok nyugdíjas, aki eddig a postán vette át a nyugdíját, vagy a kézbesítő vitte ki neki, kénytelen lesz átállni a bankkártyás módra, ami a készpénzforgalom visszaszorításához vezet. Mivel a globális politika része a készpénzhasználat teljes megszüntetése, követeljük, hogy a készpénzhasználat alkotmányos jog legyen és maradjon Magyarországon.

A kormány az 1221/2022. számú határozatával tavaly az ország második legnagyobb pszichiátriai intézményének, a pomázi Gálfi Béla Kórháznak  jelenlegi nevén Boldog Gellért Közhasznú Nonprofit Kft.  a tulajdonjogát ingyenesen átadta a Máltai Szeretetszolgálatnak. Az átruházásra annak fejében került sor, hogy a továbbiakban a máltaiak látják el az intézményben végzett egészségügyi és szociális közfeladatokat. A kórháznak helyet biztosító három, állami tulajdonban lévő ingatlant eddig a Máltai Szeretetszolgálat ingyenesen használta, a törvényjavaslattal viszont az állam ingyenesen átruházza a tulajdonjogot. Amíg a törvényjavaslat alapján az ingatlanokra határozatlan időre szóló elidegenítési tilalom áll fenn nagyon helyesen, addig a kórházat fenntartó kft. üzletrészét tavaly 15 évig tartó elidegenítési tilalommal adták át. Emiatt célszerűnek tartjuk a 15 évet határozatlan időre módosítani ugyanúgy, mint az ingatlan esetében.

Évek óta tartó tendencia, hogy az állam igyekszik kivonulni a számára terhet jelentő szociális és egészségügyi közfeladatok ellátásából, bár úgy néz ki, hogy a kormány a szakrendelők államosítását legalább az önkormányzati választásokig elhalasztotta  erről már korábban is beszéltem. A közfeladatok folyamatos kiszervezése is azt támasztja alá, hogy az állam a szakrendelőknek sem lenne gondosabb gazdája az önkormányzatoknál.

A törvényjavaslat szerint a technikai fejlődés miatt az elmúlt években új jognyilatkozati formák jelentek meg. Ezek írásbelisége tekintetében viszont nem alakult ki egységes bírói gyakorlat, továbbá a hatályos jogszabályokban nem szerepel az elektronikus magánokirat definíciója. Ezeket a hiányosságokat eddig egy uniós rendelettel pótolták. A pártunkhoz beérkezett szakértői vélemények szerint azonban a rendelet nem nyújt segítséget az elektronikus aláírások terén, ezért a hazai bíróságok kénytelenek voltak precedensjellegű ítéletekben legitimálni az általuk elfogadott e-aláírásos szolgáltatókat. A törvényjavaslat ezeket a hiányosságokat pótolja, amit összességében elkésettnek tartunk, hiszen a bankok már 2020-tól működtetik távoli beazonosításra alkalmas önkiszolgáló rendszerüket.

Ezt a törvényjavaslatot összességében a Mi Hazánk Mozgalom nem tudja támogatni, mert a felszámolási eljárások esetében és a postaügyben nem törekszik a problémák tényleges és valódi megoldására. Köszönöm szépen a figyelmüket.

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Kétperces felszólalásra jelentkezett Gréczy Zsolt képviselő úr, Demokratikus Koalíció. Parancsoljon!

GRÉCZY ZSOLT (DK): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tényleg csak néhány rövid megjegyzés. Hollik István képviselőtársam azt bírta mondani, hogy a postai szolgáltatások elérhetőségét nem csorbítják a postabezárások. Hát, ez teljes képtelenség! Ha valamiből kevesebb van, akkor nyilván csorbul. De hát, hogy ez a mondat így elhangozhatott, az nyilván Steindl Imre munkásságát dicséri.

Ezenkívül muszáj azt is hozzátennem, hogy a postabezárások azért is tragikusak, mert tulajdonképpen nagyon nehéz lesz elmagyarázni Ököritófülpösön Sanyi bácsinak és Kati néninek, hogy eddig, mondjuk, volt posta, most már nincs posta, és értse már meg, Sanyi bácsi, maga belépett a digitális korba, és élvezze ennek az áldásait; jó, jó, de a sorsjegyet hol fogom megvenni a Józsitól, aki bent ül a postahivatalban, és akkor hova kell mennem majd, amikor Bácsalmásról az unokatestvérem küldi a csomagot karácsonykor? Tehát ezekre a kérdésekre a digitalizáció és a Covid meg semmi hasonló nem ad választ, ellenben azt gondoljuk, a Demokratikus Koalíciónak az az álláspontja, hogy ez a fajta tömeges postabezárás egy költségvetési takarékossági intézkedés.

Itt a költségvetés soha nem látott hiánnyal küszködik, már most jelentősen elérte a tervezett éves hiány nagy részét, tehát azt gondoljuk, hogy ez itt semmi másról nem szól, mint egy költségvetési megszorító intézkedés, ha úgy tetszik, egy Orbán-csomag, amely nyilvánvalóan az elhibázott orbáni gazdaságpolitikának a következménye. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Senki nem jelentkezik.) Mivel senki nem jelentkezett, az általános vitát lezárom. Az előterjesztő képviseletében Fónagy János államtitkár úrnak van lehetősége válaszolni. Megadom a szót, parancsoljon!

DR. FÓNAGY JÁNOS gazdaságfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az általunk előterjesztett indítvány valóban számos szakmai területet érint, és az elhangzott vezérszónoki képviseletekből és a legutóbbi kétpercesből is az derült ki, hogy alapvetően a postai szolgáltatással és a csőddel, csődeljárással kapcsolatos kérdések keltették fel az önök érdeklődését.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Az előterjesztések reményem szerint az expozémból is kitűnően szakmai jellegűek voltak, de tekintettel arra, hogy Gréczy képviselőtársam érzelmi húrokat is megpengetett  érthető, ezért vagyunk itt , engedje meg, hogy egy-két mondat erejéig én is erre a pályára tévedjek!

(13.00)

Azt hiszem, hogy számos képviselőtársamtól eltérően én 38 évig vidéken szolgáltam, ebből 15 évet azokban a gömöri kis falvakban, ahol valóban az elmúlt 151 év alatt esetenként jöttek létre postahivatalok és voltak, amikor megszűntek. Abban önnek tökéletesen igaza van, hogy ezek a másfél évszázados postahelyek a kistelepüléseknek bizonyos fokig agorái, találkozási helyek voltak, azt hiszem, ma elegánsan ezt úgy mondjuk, hogy információáramlásra adtak lehetőséget, hiszen az a Rózsika, aki postás kisasszonyként ott ült, mindent tudott a községben történtekről, és valóban az emberek a boltból jövet s menet betértek oda. De ez egy 151 éves történet, és éppen azért, amit önök szinte kivétel nélkül mindnyájan feladatként vagy ha úgy tetszik, pótlandó hiányként fogalmaztak meg a postával szemben, az arra szorítja a mindenkori államot és a mindenkori kormányt, jelenleg minket, hogy eleget tegyünk ezeknek a kihívásoknak és változtassunk ezen, amihez hozzátartozik, hogy ezen a 151 éves postai szervezeten is változtassunk.

Nem akarom Hollik képviselőtársam szavait megismételni, de tekintettel arra, hogy az ön által is annak idején emlegetett parlamenti hozzászólásoknak egyik elkövetője én voltam, engedje meg, hogy személyes indíttatásból is mondjam, hogy azért valóban az a különbség az akkori meg a mostani folyamatok között, hogy akkor bezártak néhány hivatalt, de nem volt helyette más kínálat. Mi most kivétel nélkül mindenkinek, minden településnek kínálunk partneri viszonyt, szerződéses lehetőséget, maga a szolgáltatás azon a településen nem változik, a címzett küldeményeket, leveleket a postás pont ugyanúgy kiviszi címre, kiviszi a címzett újságokat, a nyugdíjat is. Ezt kellett volna előre mondanom, hiszen túlnyomórészt önök is az idősek képviseletében szólaltak meg, a nyugdíjakat kiviszik.

Az ebben a javaslatban is szereplő lehetséges, nem szükségszerű, de lehetséges változás pedig alapvetően azokra az úgynevezett letéti postákra vonatkozik  hogy érthető legyen mind képviselőtársaim, mind a munkánkat figyelemmel kísérők számára , ahova a címzett küldeményeket a postás visszaviszi, mondjuk, ajánlott leveleket, és ahonnan azokat el lehet aztán hozni. A többi szolgáltatás nem változik, hiszen ma már több mint 250 településen egyébként sikeres és jól fogadott mobilposta-rendszerek működnek, felajánljuk, sikerrel, az együttműködést, hiszen számos eredményes, már eredményt felmutató tárgyalás folytatódott partneri kapcsolatokról, szerződéses viszonyokról.

Amikor azt mondjuk, hogy a postai szolgáltatások érdemben nem változnak, akkor kérem, ne azzal próbálja szembeállítani, hogy hány ilyen postahely van, hanem azzal, hogy maga a szolgáltatás mennyire marad fenn. Márpedig az megmarad, belső szerkezetét tekintve pedig jelentős fejlesztések árán korszerűsödik.

Az újságforgalmazást, azt hiszem, ön is, más képviselőtársam is felvetette. Egy: nagyon kevesen vásároltak már a postán újságot, kettő: ez a posta számára egy kifejezetten veszteséges üzletág volt. Ma már önálló újságárusító, ezzel foglalkozó boltok vannak túlnyomórészt plázákban és bevásárlóközpontokban, a postának ez egy kifejezett ráfizetéses tevékenysége volt.

Gurmai képviselőtársam elment, de engedjék meg, hogy a jegyzőkönyv számára elmondjam, mert emlékezetem szerint Kézdivásárhely kérdését ő vetette fel, hogy Kézdivásárhelyen jelenleg a felépítmények vannak a magyar állam tulajdonában, a hordozó ingatlan jelenleg is a város tulajdona. Az épületek romos állapotban vannak, azokban működik Erdély egyetlen fotótörténeti múzeuma. A város szívesen felújítaná, de a román törvények alapján idegen állam tulajdonában lévő ingatlant nem lehet romániai közpénzből felújítani, ezért kérte az önkormányzat, hogy az ingatlanokat adjuk át számára. A múzeumot a Kézdivásárhelyi Múzeumbarátok Köre üzemelteti immáron húsz éve. Csak ha már ellenzéki képviselőtársam példaként ezt hozta fel, engedjék meg, hogy a kormány indokait is a jegyzőkönyv számára elmondjam.

A felszámolói díjakkal többen foglalkoztak, Szabadi képviselőtársam is. Egyébként 1992-ben megállapított díjakkal dolgoztak a felszámolók, tehát  próbálom gyorsan kiszámítani  közel 30 éves díjakkal dolgoztak. Csak néhány példa arra, hogy mi a jelentős meg mi a nem jelentős. A felszámolói díj vagyonértékesítés és követelésbehajtás után eddig 5 százalék volt, most 6 százalékra módosul; a minimális díj 300 ezer forintról 500 ezerre. A felszámolói díj felszámolás alatti tevékenység esetén a bevétel 2 százaléka volt eddig, ettől a bíróság egyébként különösen indokolt okokból eltérhet, ezt 2 százalékkal emeli meg a javaslat. A garantált díjminimum egyszerűsített felszámolás esetén, ez viszonylag gyakori, 150 ezer forint volt plusz áfa, ezt most 350 ezer forint plusz áfára emelte a törvény. Tehát úgy gondolom, hogy a 30 éves díjakat nézve ezek nem annyira jelentős emelések. Ahhoz, hogy egy szakmailag megfelelő felszámolói garnitúra álljon rendelkezésre, ezeket meg kell emelni.

(A távozni készülő Z. Kárpát Dánielnek:) Mielőtt Z. Kárpát Dániel kollégám elmegy, menet közben mondom, hogy a csomagküldő szolgálatokkal kapcsolatban osztom a véleményét. (Z. Kárpát Dániel elfoglalja helyét.) Én is úgy gondolom, hogy sokkal jobb lett volna, ha a Magyar Posta 20 vagy 25 évvel ezelőtt  és ebben, úgy gondolom, most a parlament mindkét oldalán ülők így vagy úgy ludasak  ezt a piaci szegmenst nem engedte volna át külföldieknek. Éppen ezért úgy gondolom, hogy jobb későn, mint soha, most minden logisztikai fejlesztésünk arra irányul, hogy ezt pótoljuk. Egyébként jelentős ráfordítással nagyon komoly logisztikai központok épültek és épülnek ki, ami előfeltétele annak, hogy korszerű csomagküldő szolgálatot tudjon a Magyar Posta biztosítani.

A napilapok árusítására az előbb már kitértem  veszteséges. Meg szeretném jegyezni, hogy ez egyébként nem tartozik az egyetemes szolgáltatási körbe, tehát ilyet nem kötelező ellátni.

Ami Óbuda és Csillaghegy központi sétányának elnéptelenedését illeti, ez, úgy gondolom, bár messze meghaladja a jelen törvénytervezet tárgyalási kereteit, annak a hatása, hogy az elmúlt évtizedekben a nagyvárosokban engedélyezett bevásárlóközpontok és plázák mennyire teszik tönkre egy-egy településközpontnak az egyébként évszázad alatt kialakult belső struktúráját. Ezt mondom a Kossuth Lajos utcától kezdve akár a Csillaghegyi utcáig is. (Gréczy Zsolt: Nagykörút!) De gondolom, ez nem ennek a tervezetnek a témája.

(13.10)

Szabadi kollégának mondom, hogy a határidő kérdésében azt javaslom, ha van módosító javaslatuk, nyújtsák be. Ez egy olyan szakmai kérdés, amit egy ilyen általános vita keretében nem tudok és nem is szándékozok megnyitni. Ha van ettől eltérő javaslatuk, kérem, megfelelő indokolással nyújtsák be.

A pomázi otthon kapcsán, amelyet a máltaiaknak átadtunk, egyébként számos más ilyen jellegű ingatlannal együtt, mindig a hatályos jogszabályok alapján történik a szerződések kötése, ezek kétoldalú kontraktusok. Jelenleg egyébként nincs arra kormányzati szándék, hogy korábbi években megkötött szerződéseket módosítsunk. Megint azt kell mondanom, ha van ilyen javaslatuk, kérem, terjesszék elő. Én nem tartom méltányosnak, mert az utóbb megjelent törvények visszamenőleges alkalmazását, úgy gondolom, egyikünk sem tartja, hogy mondjam, elegáns megoldásnak, nem beszélve a törvényességi részéről.

Az utolsó szó jogán mondom: én a posta korszerűsítésében és az ezzel kapcsolatos intézkedések megtételében úgy gondolom, az egész társadalmat érintő és hatásában kedvező folyamatot látok, ezért azt kérem képviselőtársamtól, hogy napi politikai aktualitásból ne minősítse a postának ilyetén intézkedéseit. A törvényjavaslatból is kitűnik, hogy ezek szakmai indíttatású javaslatok, és a Posta egész működésével kapcsolatban meggyőződésem szerint nem a politika, hanem a szakmai érvek járnak ez előtt.

Mindezek alapján kérem, hogy ha lehet, akkor az elutasító álláspontjukat vizsgálják felül. Köszönöm a figyelmüket. Elnök asszony, illetve elnök úr, köszönöm a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Felszólalások:   39-50   51-68   69      Ülésnap adatai