Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyarország Alaptörvényének tizenkettedik módosításához benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/6221. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási Bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Nagy Csaba képviselő úrnak, a bizottság előadójának. Parancsoljon!

NAGY CSABA, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2023. december 7-én tartott ülésén megtárgyalta a Magyarország Alaptörvényének tizenkettedik módosítása című T/6221. számú törvényjavaslatot.

(20.40)

Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. évi országgyűlési határozat 46. §-a alapján 28 igen szavazattal, 4 nem szavazat ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Az Alaptörvény mint a legmagasabb szintű jogforrásunk 2012. január 1-jén lépett hatályba. Az eddigi alaptörvény-módosítások rendre olyan módosítások voltak, melyek garantálták Magyarország polgárainak jogbiztonságát, valamint az ország biztonságát. Az utolsó, a tizenegyedik alaptörvény-módosítás 2022. július 25e óta hatályos.

Jelen törvényjavaslattal a benyújtók javaslatot tesznek a Magyar Honvédséggel kapcsolatos alaptörvényi rendelkezések módosítására, a digitális állampolgársággal és az idegenrendészeti joganyag változásával összefüggő módosítások Alaptörvényben történő átvezetésére, továbbá a javaslat a szuverenitásvédelem érdekében szükséges kiegészítést, az Alaptörvényben rögzítést is tartalmazza.

A Magyar Honvédség tekintetében a javaslat a honvédség hivatásos állományú tagjai jogállását érintő kérdések szabályozása vonatkozásában a kormánynak eredeti jogalkotói hatáskört állapít meg, és lehetővé teszi azt is, hogy e körben az alapvető jogokat és kötelezettségeket érintő szabályokat  az Alaptörvény más, ehhez kapcsolódó garanciáját megtartva  törvény helyett kormányrendelet rendezze.

Rögzítésre kerül továbbá, hogy a jogalkotással összefüggésben szakszervezet nem hozható létre, az egyéb érdekképviseleti szervezetekre vonatkozó szabályokat pedig szintén kormányrendeleti szabályozás tartalmazza.

Kiemelendő ugyanakkor, hogy a Magyar Honvédség működésére vonatkozó sarkalatos törvényi szabályozási kötelezettséget a módosítás nem érinti. A digitális állampolgársággal kapcsolatban az Alaptörvény 26. cikkének kiegészítése mögött az a felismerés áll, hogy az információs és kommunikációs technológiák fejlődése életünk gyökeres átalakulását hozza magával.

Az állam és a társadalom kapcsolatának digitális térbe helyezése, a modern kormányzati digitális felületek és szolgáltatások létrehozása érdekében az Alaptörvény módosítása a következőkről rendelkezik. A digitális állampolgársággal kapcsolatban rögzíti, hogy az ügyek digitális intézéséhez az állam mindenki számára egy egyedi, tartós azonosítót biztosít, amely általánosan használható, és mindenki önként döntheti el, hogy használja-e. Ezenfelül maga az Alaptörvény ad a digitális ügyintézéssel összefüggő adatkezelésre vonatkozó kormányrendeleti felhatalmazást.

Az idegenrendészeti joganyag újraszabályozása miatt szükséges a választójog kapcsán a „huzamos tartózkodásra jogosultság” terminológia bevezetése az Alaptörvénybe. Végül pedig a javaslat támogatja a demokratikus elszámoltathatóságot, a szabad és tisztességes választásokat azáltal, hogy egy olyan szerv létrehozását irányozza elő, amely tevékenységével hozzájárul Magyarország alkotmányos önazonosságának védelméhez. E független szerv az állami, társadalmi és politikai döntéshozatali folyamatokba való külföldi beavatkozásokat, valamint a választási folyamatok befolyásolására irányuló, külföldről támogatott tevékenységeket hivatott vizsgálni.

Erre azért van szükség, mert olyan történt 2022-ben, ami a rendszerváltozás óta nem fordult elő Magyarországon. Hazánkban volt egy közmegegyezés, hogy külföldről parlamenti választásokon induló politikai pártok nem fogadnak el pénzt. Voltak viták, de minden politikai szereplő betartotta, a baloldal azonban 2022-ben ezt megszegte, kiskapukat használt ki, és ezzel több mint 4,5 milliárd forintnyi dollár gurult be a pénztárcájukba, amelyet arra költöttek, hogy befolyásolják a parlamenti választásokat, ezzel negatívan befolyásolják hazánk önállóságát.

Önmagában ez világbotrány. Ez indokolta azt, hogy tekintsük át a törvényeket, és a kiskapukat azonnal bezárjuk. Ezt kell az Alaptörvényben is rögzítenünk. Mindezek tekintetében kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem Répássy Róbert miniszterhelyettes urat, kíváne a vita e szakaszában szólni. (Jelzésre:) Igen. Öné a szó, miniszterhelyettes úr.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Törvényalkotási Bizottság december 7-én az Alaptörvény tizenkettedik módosításáról szóló T/6221. számú törvényjavaslat tekintetében módosításra irányuló szándékot fogalmazott meg és fogadott el, majd összegző módosító javaslatát benyújtotta az Országgyűlés részére.

Kérem, engedjék meg, hogy kiegészítsem az előbb elhangzott ismertetést, amely a Törvényalkotási Bizottság által elfogadott módosító javaslatokra vonatkozik. A javaslat az Alaptörvény tizenkettedik módosítása által a választójogi szabályozásban bevezetendő új terminológia hatálybalépésének időpontjával összefüggésben tartalmaz rendelkezéseket.

Az idegenrendészeti joganyag hatálybalépésének változásával összhangban az új terminológia hatálybalépésének időpontja 2024. január 1-jére módosul. Fontos azonban, hogy az érintett rendelkezés a hatálybalépést követően még nem alkalmazandó, ugyanis a módosító javaslat átmeneti rendelkezést tartalmaz a hatálybalépés időpontja és 2024. február 29e közötti időszak tekintetében.

2024. január 1-jétől 2024. február 29-éig a 2023. december 31-én hatályos szöveget, majd 2024. március 1-jétől az Alaptörvény tizenkettedik módosításával bevezetett új terminológiát kell alkalmazni. Ennek értelmében 2024. február 29-éig a választójog tekintetében a menekültként, bevándoroltként, illetve letelepedettként elismert jogállás, majd 2024. március 1-jétől a menekültként elismert vagy huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező terminológia az irányadó.

Tisztelt Ház! Ahogy az már mindenki előtt ismert, az Alaptörvény tizenkettedik módosításáról szóló T/6221. számú javaslat az idegenrendészeti joganyag változásával összefüggő terminológiai változás átvezetésén túl tartalmazza a hazánk szuverenitásának védelme érdekében szükséges kiegészítéseket, valamint a honvédelemmel és a digitalizációval kapcsolatos alaptörvényi rendelkezések módosítását.

Összefoglalva: az Alaptörvény tizenkettedik módosításának célja hazánk védelme. Ez megvalósul mind az alkotmányos önazonosság megőrzésének biztosítása, mind a honvédelmi szabályok módosítása által. A folyamatban lévő idegenrendészeti joganyag újraszabályozása által meghaladottá vált alaptörvényi szinten a választójogi szabályozás tekintetében egyes kifejezések használata, ezért elengedhetetlen az új terminológia bevezetése.

Végezetül a digitalizációval összefüggő rendelkezések erősítik és biztosítják hazánk versenyképességét. Kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa az Alaptörvény módosítását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterhelyettes úr. Tájékoztatom, hogy a vita további szakaszában a felszólalásra és az esetleges zárszó elmondására 11 perc 45 másodperc áll rendelkezésére.

Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Igazságügyi Bizottság nem állított előadót, most képviselői felszólalások következnek. A vita során kettőperces hozzászólásra nincs lehetőség. Megkérdezem, kíváne valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, a vitát lezárom.

Megkérdezem miniszterhelyettes urat, habár vita nem alakult ki… (Dr. Répássy Róbert nemet int.) Miniszterhelyettes úr jelzi, így nem kíván zárszót mondani, a kormány álláspontját már előző felszólalásában ismertette.

Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapunkon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a nemzeti szuverenitás védelméről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A Kocsis Máté, Fidesz; Németh Szilárd István, Fidesz; Nacsa Lőrinc, KDNP; Simicskó István, KDNP; Varga Judit, Fidesz; Zsigó Róbert, Fidesz; Kósa Lajos, Fidesz; Illés Boglárka, Fidesz, és Czunyiné Bertalan Judit, Fidesz, képviselők által benyújtott előterjesztés T/6222. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

A vitában elsőként a Törvényalkotási Bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Nagy Csaba képviselő úrnak, a bizottság előadójának. Parancsoljon!

(20.50)

Felszólalások:   314-323   324-328   328-332      Ülésnap adatai