Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, tehát nem fogadta el a választ a képviselő úr. Tájékoztatom önöket, hogy az elfogadott napirendünknek megfelelően a határozathozatalra a mai ülésnapunkon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Dócs Dávid, a Mi Hazánk képviselője, interpellációt nyújtott be az agrárminiszter úrhoz: „Mikor tervezi a kormány, hogy a külföldi multinacionális cégek helyett a magyar gazdákat és az agráriumot támogassa intenzívebben, akiknek a mostani helyzetben szó szerint a lét a tét?” címmel. Dócs Dávid képviselő urat illeti a szó.

DÓCS DÁVID (Mi Hazánk): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszterhelyettes Úr! Hazánk elsősorban mindig is a mezőgazdasági adottságaira tudott támaszkodni a történelem során. A magyar gazdák azonban most sajnos nem tudnak a magyar kormányra támaszkodni ebben a vészterhes időszakban, hiszen a megnövekedett terheik enyhítése helyett továbbra is a multiknak járó végtelen támogatás és újonnan a külföldi munkavállalóknak épített akkumulátorgyárak a kormány gazdaságpolitikájának a legfőbb iránya. A koronavírus időszaka is bebizonyította, hogy mekkora katasztrófához és pánikhoz tud vezetni, ha egy ország kiszolgáltatott az élelmiszer-önrendelkezés terén, s most erre tett még rá egy lapáttal az óriási élelmiszer-infláció, valamint a fizetésünknek, illetve a fizetőeszközünknek a romlása.

Hazánknak a mezőgazdaság talpra állításával ismét Európa éléskamrájává kéne válnia, ezt a szerepet kéne betöltenie országunknak a mi álláspontunk szerint. Azonban a jelen valósága azt mutatja, hogy a békeidőben is nehéz helyzetben lévő agrárszektornak a terheit az infláció és a háború csak növelte. A túlzott bürokrácia, az új támogatási feltételrendszer, amelyre nem volt hagyva elég átállási idő, a támogatások sok esetben történő visszatartása sok gazdálkodót teljesen ellehetetlenít ebben a helyzetben. Ebben a szektorban éreztetik leghatározottabban hatásukat a magas üzemanyag- és inputanyagárak, valamint tovább rontja a helyzetet a jelentős volumenű gabonaimport miatt csökkenő felvásárlási árak alakulása, valamint a humán erőforrás földekről gyárakba való terelése is.

Az uniós gazdálkodóknak, így a magyar gazdáknak is termékeikkel szigorú előírások mellett, alaposan bevizsgálás után lehet csak kereskedniük. De ez a szabályozás nem vonatkozik a hazánkba hatalmas mennyiségben beáramló és silány minőségű, kétes eredetű és akár sok esetben az egészségre is veszélyes, keleti szomszédunk által termelt gabonára. Az előzőekben tapasztalható 50-60 ezer tonna helyett több mint egymillió tonna gabona és olajos mag érkezett hazánkba Ukrajnából. A magyar terménypiacon kritikus helyzet alakult ki ennek következtében. Nem hatásvadász kijelentés tehát, hogy hatalmas bajban van a magyar agrárium.

A Mi Hazánk az egyetlen politikai erő, amely a dúsgazdag külföldi multik helyett a magyar kis- és középvállalkozókat, a magyar dolgozókat, a magyar gazdákat támogatná inkább kiemelten. Önöknek 13 évük volt, hogy elkezdjék felépíteni az önálló magyar nemzetgazdaságot, ami mind ez idáig nem sikerült, s most még a stratégiai irányt is rosszul választják meg, amikor a vas és acél országához hasonlóan rosszul az autóipari összeszerelő üzem országává züllesztik hazánkat.

Kérdésem tehát, mikor tervezi a kormány, hogy a külföldi multinacionális cégek helyett a magyar gazdákat és az agráriumot támogassa intenzívebben, akiknek a mostani helyzetben szó szerint a lét a tét. Várom érdemi válaszát. Köszönöm szépen a szót. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Dócs Dávid képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Farkas Sándor államtitkár úrnak.

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az az állítás, miszerint hazánkban a multinacionális vállalatok támogatása előnyt élvez a kis- és közepes vállalkozásokkal szemben, egyszerűen hamis és hazug. Az ön által felhozott és negatívumként felemlegetett számtalan kérdést szeretném visszautasítani, mert a magyar mezőgazdaság, a magyar agrárium, a magyar vidék egy fejlődőképes, fejlődő, rendkívül erős társadalmat kialakító társadalmi csoport, az agrárium, és ebben az agráriumban részt vevők is egyre jobban társadalmi elismerésben részesülnek, a magyar fogyasztók jelentős része, vagy majdnem mondhatnám, kivétel nélkül mindenki elismeri ezt a munkát.

A kormány elkötelezett a kis és közepes agrárvállalkozások megerősítése mellett, ezt a vidékfejlesztési program kiemelt agrárberuházási támogatásaiból a 2014 és 2020 közötti időszakban részesült kedvezmények birtokméret szerinti megoszlása is igazolja, hiszen a támogatottak 60 százaléka 50 hektár alatti birtokmérettel, további 37 százaléka 500 hektár alatti birtokmérettel rendelkezik. A közös agrárpolitika hazai stratégiájának tervezése során is az volt a határozott célunk, hogy a kis- és közepes gazdaságok tovább erősödjenek. Az új közös agrárstratégia összesen 14,7 milliárd euró forrást jelent hazánknak. A hazai KAP nagyságrendileg 2485 milliárd forintot közvetlen ágazati támogatás, valamint 2891 milliárd forint vidékfejlesztési forrás felhasználási feltételeit tartalmazza. Ennyi, ekkora támogatási összeg, ilyen anyagi támogatása a magyar vidéknek, a magyar agráriumnak soha nem volt a történelem során.

A kis és közepes agrárvállalkozások likviditásának biztosítása előrelátó és felelős kormányzati munkát kíván meg. A kormány a gazdálkodói hitelek finanszírozási lehetőségeinek megsegítésére hitelmoratórium lehetőségét biztosította az agrárszektor számára, amelynek révén a termelők 286,6 milliárd forintnyi mezőgazdasági középvállalkozási, piaci alapú, változó kamatozású és nem kamattámogatott hiteleire pedig kamatstop került bevezetésre. A tavalyi aszálykárok enyhítésére is mintegy 322 milliárd forint értékben történt meg az uniós közvetlen terület- és állatalapú támogatások előleg- és részletfizetése. 2022-ben az üzemanyag hatósági árának a mezőgazdasági gépekre történő alkalmazása révén mintegy 39 milliárd forintot takaríthattak meg a termelők, a kivételesen aszályos tavalyi év veszteségeinek mérséklésére pedig most március 31-éig 22 ezer termelő 50,6 milliárd forintnyi mezőgazdasági kárenyhítő juttatásban részesült.

A gabonapiaci helyzet kapcsán immár miniszterelnöki szinten folynak a tárgyalások, hogy ezek a korlátok, ezek a Magyarországra bekerülő gabonaszállítmányok ne csak Magyarországon, Európában se bomlasszák fel, ne lehetetlenítsék el a gabonapiaci kilátásokat.

Remélem, tisztelt képviselő úr, hogy az ön számára is egyértelművé vált, hogy a vidék és az agrárium megújulását egyszerre segítő támogatási rendszer minden eleméhez megfelelő mennyiségű forrás áll rendelkezésre, melynek révén folytatódhat a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar teljes körű, átfogó megújítása. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Farkas Sándor államtitkár úr. Megkérdezem a képviselő urat, elfogadjae az államtitkári választ.

DÓCS DÁVID (Mi Hazánk): Köszönöm szépen, de a választ nem tudom elfogadni, éppen azért nem tudom elfogadni, mert a valóság viszont az, miniszterhelyettes úr, hogy annyira védik a magyar termőföldet és a magyar gazdákat, hogy jelenleg Magyarország legjobb termőtalajain, 45 aranykoronás földön épülnek koreai akkumulátorgyárak jelen esetben; illetve a kis és közepes agrárvállalkozások szinte teljesen felszámolódnak és felmorzsolódnak, hiszen egész egyszerűen a támogatás mértékét nem kritizáltuk, egész egyszerűen rosszul koncentrálódik le, és a nagyok kapják azt, hiszen 500 hektáros üzemméretnél nem beszélhetünk már kis és közepes agrárvállalkozásokról.

Éppen ezért mi azt látjuk, hogy egyre többen fordulnak el az agráriumtól, egyre többen hagyják fel sajnos ezt a gyönyörű szép szakmát és hivatást, és hogyha nem lesz valamilyen kormányzati mentőöv az ő megsegítésük érdekében, akkor sajnos a magyar agrárium és Magyarország ennyivel is szegényebb lesz. Köszönöm szépen a szót. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)

(15.20)

Felszólalások:   58-63   64-69   70-75      Ülésnap adatai