Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Most a Mi Hazánk frakcióvezetőjének, Toroczkai László képviselő úrnak adom meg a szót. Parancsoljon!

TOROCZKAI LÁSZLÓ (Mi Hazánk): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Szeretnék rögtön valamit az elején leszögezni, ami a Mi Hazánk Mozgalom krédója is tulajdonképpen, és ez pedig nagyon egyszerű üzenet: Magyarország a magyaroké. Itt, a világ legszebb parlamentjében, a magyar Országházban, amelyet a Szent Korona őriz, én azt gondolom, hogy nem elég ezt csak néha elmondani. Azt gondolom, hogy az előttünk álló parlamenti ciklusban rengeteg teendőnk lesz ezzel kapcsolatban, rengeteg bepótolnivaló, illetve rengeteg eltakarítanivaló is lesz még előttünk, ha azt szeretnénk, hogy Magyarországon, sőt a Kárpát-medencében, sőt a nagyvilágon minden magyar úgy érezze, hogy Magyarország a magyaroké.

Kezdjük mindjárt rögtön az alkotmány kérdésével! Nem véletlen, hogy jelenleg Magyarország Alaptörvényének a társadalmi elfogadottsága igencsak hiányos. Azt nagyon sokan tudjuk, és érzi a társadalom, sőt itt az Országgyűlésben is sokan elmondták már, és sok párt elmondta már azt, hogy Magyarországon a történeti alkotmányunk jogfolytonossága nagyon régen megszakadt, valamikor a második világháború vége felé vagy utána, de abban biztos, hogy mindannyian egyet tudunk érteni, hogy az 1949-es sztálinista alkotmány már egészen biztosan nem a történeti magyar alkotmány folytatása volt.

2010-ben, amikor nagyon sokan abban reménykedtünk, hogy a kormányváltás után lesz egyfajta rendszerváltozás, akkor gondoltunk erre is, hogy rendezni kell a történeti alkotmány kérdését. A 2012. január 1-jén életbe lépett Alaptörvény azonban nem egy ilyen alkotmány lett, hiszen itt az Országgyűlésben szinte kizárólag a Fidesz, illetve a KDNP szavazataival fogadták el, és ha jól emlékszem, márpedig jól emlékszem, akkor elmaradt az a fajta széles társadalmi egyeztetés, amely véleményünk szerint szükséges lett volna ahhoz, hogy ne érezze Magyarország népe, a magyarság úgy, hogy ez egy párt-Alaptörvény, nem pedig egy alkotmány, és nem a történeti alkotmánynak a folytatása.

Természetesen az sem megoldás, amit itt az elmúlt hónapokban hallottunk, hiszen a balliberális közös, egyesült listán bejutott ellenzék jó néhányszor elmondta az elmúlt hónapok során, hogy ő hogyan képzeli ennek a kérdésnek a rendbetételét. Nyilvánvalóan abszurd és elfogadhatatlan, hogy 50 százalékkal valaki meg akarja változtatni az Alaptörvényt, és alkotmányozni akar. A Jóisten mentsen meg minket ettől a fajta elképzeléstől is!

Tudom, hogy idealista megoldásnak tűnik, és lehet, hogy én magam is most idealistának fogok tűnni, de mi azért fogunk dolgozni itt a parlamentben az előttünk álló parlamenti ciklus idején, hogy valamiféle egyeztetés kezdődjön el a pártok között a tekintetben, hogy próbáljunk egyszer eljutni egy alkotmányozó nemzetgyűlés irányába, amely bevonja a civil társadalmat, és tényleg, Magyarországon mindenki úgy érezheti majd, hogy van Magyarországnak egy olyan alkotmánya, amely mindenkié, minden magyaré.

De itt van például a „Magyarország a magyaroké” szlogennel kapcsolatban egy szintén óriási probléma, egy szuverenitási kérdés. Idén április 12-én hozta a WHO, tehát az Egészségügyi Világszervezet nyilvánosságra azt a módosító indítványt, amely az Amerikai Egyesült Államok kormányától, tehát Joe Biden adminisztrációjától érkezett egészen pontosan, amely egy olyan módosítás, amelyet most az Egészségügyi Világszervezet május 22-28. között sorra kerülő közgyűlésén, úgynevezett világközgyűlésén akarnak elfogadni, amely kifejezetten szuverenitási kérdés, hiszen a WHO főigazgatójának, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusznak a kezébe adná a döntés jogát például újabb világjárványok esetén, és bármikor egészségügyi vészhelyzetet rendelhet ő el Etiópiából vagy New Yorkból akár Magyarországon.

(13.50)

Ez életveszélyes, főleg, ha tudjuk, hogy ma már a tudomány ott tart, hogy bármikor egy ilyen mesterséges járványt is el lehet indítani.

És itt van még egy ügy  ezzel kapcsolatban pedig kérjük, hogy a WHO-nál tiltakozzon a magyar kormány , amely megrázta a magyar közvéleményt: március 16-án a Fővárosi Törvényszék hozott egy ítéletet Budaházy György és társai ügyében, összesen 117 év fegyházzal sújtották a magyar hazafiakat. Ez olyannyira széles körű felháborodást váltott ki, hogy nemcsak mi háborodtunk fel, hanem például Csókay András idegsebész vagy éppen Wittner Mária kéri a kegyelmet a hazafiak számára.

Szeretnék mindenkit arra emlékeztetni, hogy a bíró elfogult volt, nem volt pártatlan, személyeskedő megjegyzéseket tett (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), illetve az ügyészség további súlyosbítást kért. Kérjük, hogy támogassák az egyéni kegyelmeket a kormány részéről is. Köszönjük szépen. (Taps a Mi Hazánk soraiból.)

ELNÖK: Ismét Orbán Balázs államtitkár úré a szó.

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Ön a felszólalásában leginkább Magyarország Alaptörvényének társadalmi elfogadottságával foglalkozott, és azt a megállapítást tette, hogy ez alacsony. Azt kell jeleznem, hogy nem értek egyet ezzel az állásponttal, szerintem nem igaz, amit ön állított, és engedje meg, hogy pár olyan konkrét alaptörvényi rendelkezést figyelmébe ajánljak, aminek a társadalmi támogatottsága rendkívül magas.

Például az Alaptörvénynek köszönhető az, hogy a déli határokat ostromló migránsokat kívül tudjuk tartani, és a kerítést fel tudjuk építeni; és Brüsszellel szemben védekezni tudunk azon támadások kapcsán, amelyek arról szólnak, hogy bontsuk le a jogi és a technikai határzárat.

Mondok még egyet: a Magyarország Alaptörvényében található rendelkezéseknek köszönhető az, hogy Magyarországon  szemben más nyugat-európai országokkal , noha a kormány rendelkezik azzal a pénzügyi mozgástérrel, amely a válságkezelés miatt szükséges, de a költségvetési egyensúlynak ebben a helyzetben is fenn kell maradnia. Tehát a pénzügyi egyensúly fenntartása érdekében is kulcsfontosságú az Alaptörvény.

Emellett, ha figyelmesen forgatja Magyarország Alaptörvényének rendelkezéseit, akkor azt fogja látni, hogy ott vannak benne azok a rendelkezések mind egy szálig, amelyek a családok és a gyermekek megvédésével kapcsolatosak; egyrészt anyagi értelemben is ott az alkotmányos kötelezettség, hogy támogatni kell a családokat, másrészt a genderideológiával és az LMBTQ-propagandával szembeni fellépés tekintetében is az Alaptörvény az, ami a jogi kereteket mindannyiunk számára biztosítja.

Az Alaptörvénynek köszönhető az is, hogy veszélyhelyzetben cselekedni tudunk, legyen az akár egészségügyi válsághelyzet vagy akár háborús helyzet. Ha az Alaptörvénynek ezek a rendelkezései nem lennének, akkor Magyarország Kormánya, mindegy, hogy mekkora társadalmi támogatottság áll mögötte, nem tudna fellépni. Illetve, hogy csak két példát említsek még, és befejezem a felsorolást: az Alaptörvény egyértelmű rendelkezéséből vezethető le például a nemzeti fizetőeszköznek, a forintnak a védelme és úgy általában a nemzeti szuverenitással összefüggő rendelkezések is. (Z. Kárpát Dániel: A 400 forintos euróval!)

Most nekem az a problémám, ha önök azt a politikát fogják folytatni, hogy az Alaptörvényt támadják, akkor az a helyzet, hogy önök ezekre az intézkedésekre mondanak nemet, ezeket az intézkedéseket támadják. Tehát én ezt az utat nem javaslom önöknek, ugyanis pont az elmúlt időszak válsághelyzetei azok, amelyek bebizonyították, hogy az alkotmányos rendszer jól működik, és képes hazánk szuverenitását megvédeni. Ezért arra szeretném önöket kérni, hogy ezekkel a felszólalásokkal és a politikai nyilatkozatokkal ne támadják, ne gyengítsék ezt az alkotmányos rendszert, hanem éppen ellenkezőleg, erősítsék.

A Mi Hazánk mozgását látva én azt gondolom, van esély arra, hogy egy új Jobbik alakul, ugye, ön is azt nyilatkozta, hogy a Jobbikot frakcióvezető úr saját halottjának tekinti. Én arra hívnám fel a figyelmet ezzel a felszólalással összefüggésben is, hogy a Jobbik útja elrettentésül szolgál, ezért figyelmükbe ajánlanám, hogy érdemes lenne azt elkerülni. Egyrészt, ugye, szélsőséges, elfogadhatatlan, antiszemita pozíció, másrészt először retorikailag a nemzeti szempontoknak a felkarolása, majd a balliberális oldalnak való belső behódolás, és tulajdonképpen, ahol itt véget ért a Jobbik, az a DK egyik radikális tagozataként a parlamenti frakció. (Z. Kárpát Dániel közbeszól.)

Ez az az út, amelyet a Jobbik bejárt, mi annak szorítunk, hogy a Mi Hazánk-frakció ne az új Jobbikként végezze. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Felszólalások:   21-24   25-28   29-32      Ülésnap adatai