Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 2. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Szűcs Lajos és Hiszékeny Dezső jegyző urak lesznek segítségemre. Köszöntök mindenkit, aki figyelemmel kíséri a munkánkat.

Tisztelt Országgyűlés! Ma, május 9-én Európa napja van. 1950-ben ezen a napon kezdeményezte Robert Schuman francia külügyminiszter a mai Európai Unió elődjének tekinthető Európai Szén- és Acélközösség létrejöttét.

Az európai közösségek állam- és kormányfői 1985-ben döntöttek arról, hogy minden év május 9. napja legyen Európa közös ünnepe. Az Országgyűlés a 2005. évi XXXVII. törvénnyel május 9. napját Magyarországon is Európa napjává nyilvánította.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt 72 esztendőben Európa eszménye és valósága között még soha nem tátongott akkora szakadék, mint napjainkban. Az eszmény soha nem tűnt olyan távolinak, a valóság pedig soha nem volt olyan aggasztó, mint jelenleg. Ezért a mai napon európai ünneplés helyett inkább európai önvizsgálatra volna szükség.

A második világháború után az európai eszmény a béke, egység, jólét és szabadság megteremtése volt, amit az önrendelkező európai nemzeti államok együttműködésén alapuló politika volt hivatott szolgálni. Napjaink európai valóságában azonban béke helyett ismét háború dúl, az európai politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális érdekek védelme helyett önfeladás van. Az európai nemzeti államok együttműködését és egységét birodalomépítési törekvések zilálják. Az európai emberek kemény munkájával és küzdelmeivel évtizedek alatt elért jólétet és szabadságot pedig soha nem fenyegette akkora veszély, mint most.

Az Ukrajna területén zajló háború földrajzi értelemben európai háború, melynek megelőzésére az Európai Uniónak nem volt erkölcsi és diplomáciai ereje, miként a háború mielőbbi befejezésének elősegítéséhez sincs kellő tekintélye és politikai ereje. Az Európai Unió döntéshozatali rendjét önkényesen a maga javára átalakító Európai Bizottságnak, úgy tűnik, csak ahhoz van elegendő bürokratikus ereje, hogy az agresszor Oroszország büntetésére szánt és e tekintetben hatástalannak bizonyuló gazdasági szankciókkal romba döntse az európai országok gazdaságát.

Az Európai Uniót napjainkban meghatározó politika nem akarja felismerni, nem meri kinyilvánítani és nem képes érvényesíteni az európai önérdekeket, ezért Európa a világpolitikának nem alakítója, hanem elszenvedője. Európa nem ura önmagának, hanem a demokratikus ellenőrzés mechanizmusain és a kontinensen kívüli gazdasági és politikai érdekcsoportok cselédje. Mindez azért van így, tisztelt képviselőtársaim, mert az elmúlt évtizedekben az európai értelmiségi és politikai elit egy része elárulta és cserben hagyta Európa eszményeit, ezáltal cserben hagyja, nap mint nap elárulja az európai embereket is. Ilyen körülmények között a mai napon részünkről az a legméltóbb megemlékezés Európa napjáról, ha kinyilvánítjuk, hogy a magyar állam minden körülmények között hűséges marad Európa eszményeihez, és semmilyen körülmények között nem árulja el és nem hagyja cserben a magyar emberek érdekeit.

Jövőre lesz kétszáz esztendeje annak, hogy 1823-ban az amerikaiak a korabeli európai gyarmatosítási törekvések ellen meghirdették a mai napig érvényes Monroe-elvet, vagyis azt, hogy „Amerika az amerikaiaké”. Segítse a Jóisten Európát és minden európai embert abban, hogy egyszer, egy valamikori, valóban ünnepi napon mi is mindannyian elmondhassuk: „Európa az európaiaké”. (Taps a kormánypártok padsoraiból.  Dr. Brenner Koloman tapsol.)

Tisztelt Országgyűlés! A Jobbik, az MSZP és a Momentum frakciói, valamint a Mi Hazánk és a Párbeszéd frakciói tagjainak azonos létszáma miatt a jegyzők a mai napon sorsolással döntöttek a felszólalások sorrendjéről. Ennek eredménye alapján a következő rendes ülésszak kezdetéig a három érintett tízfős létszámú frakció egymás közötti felszólalási sorrendjében elsőként a Jobbik, ezt követően a Momentum, majd az MSZP képviselőcsoportja lesz felszólalásra jogosult. A két hatfős létszámú frakció egymás közötti felszólalási sorrendjében elsőként a Mi Hazánk képviselőcsoportja, ezt követően pedig a Párbeszéd frakciója lesz felszólalásra jogosult.

A sorsolás eredménye már a mai ülésnapon érinti a felszólalások elhangzásának sorrendjét. A jegyzői sorsolás eredménye alapján kialakult felszólalási sorrend a határozati házszabály 17/B. § (2) és (3) bekezdései alapján a következő rendes ülésszak kezdetéig tart; minden ezt követő időszakban akként változik, hogy az addig utolsóként felszólalásra jogosult képviselőcsoport kap elsőként szót, a többi pedig eggyel hátrébb sorolódik.

Tisztelt Országgyűlés! A mai napon a kormány nevében felszólalásra jelentkezett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úr. Megadom a szót miniszter úrnak, parancsoljon!

Felszólalások:  Előző  1   2-16      Ülésnap adatai