Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): (Hangosítás nélkül.) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt évek kétségtelen nominális bérnövekedése sajnos még mindig nem éri el a… (Közbeszólások, köztük: Nem lehet hallani!  Mikrofon!)

ELNÖK: Nincs hangja, képviselő úr, nem hallatszik! Kérnék segítséget. (Rétvári Bence: Megy a számláló is.  Z. Kárpát Dániel: A mikrofon rajtam van, elnök úr! – Z. Kárpát Dániel elé hordozható mikrofont helyeznek.) Kérem szépen az órát visszaállítani. (Megtörténik.) Köszönöm. Parancsoljon!

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mint említettem, az elmúlt évek kétségen kívüli nominális bérnövekedései még így sem érik el a régió béreinek a növekedését, és ne is hasonlítsuk össze őket a nyugat-európai átlaggal vagy akár éppen az osztrák bérszínvonallal. Ugye, régóta halljuk azokat az irritáló kiszólásokat, miszerint nyithatnánk cukrászdát Bécsben, az utóbbi években inkább arról volt szó, hogy 2030-ra utolérjük Ausztriát. Az utolérés tekintetében érdemes a bérviszonyokat megvizsgálni, és azt látjuk, hogy bizony a távolság vagy nőtt bizonyos országok tekintetében, vagy csak parányi mértékben csökkent. Ha pedig euróra átszámoljuk a magyarok bérét  márpedig a kereskedő az üzletekben nagyon sokszor euróért vásárolja azt az árut, amit mi megveszünk , akkor még inkább elkeserítő a helyzet.

Látható tehát, hogy a minimális bérközeledés vagy éppen -stagnálás mellett a brutális mértékű élelmiszer-infláció és összességében az infláció is fojtogatja a magyar családokat. Én örülök, hogy államtitkár úr ezt kijavította, mert elhangzott ma itt egy olyan képtelen állítás a parlamentben, hogy egyre olcsóbbá válnak a dolgok azért, mert az infláció alacsonyabb mértékben nő.

(15.50)

Tisztázzuk: itt a drágulás gyorsulása lassulhat, de attól még a drágulás brutális marad. Európai szinten is rekorder az árak emelkedése Magyarországon.

Éppen ezért adódik a kérdés, hogy a magyarok béreinek rendezése, közvetve pedig a szülőföldön való boldogulás érdekében a költségvetési időszakban nyitotte a kormány az irányba, hogy ne csak megkövetelje a magyar kisvállalkozótól, hogy növelje a béreket fokozatosan, mondjuk, az inflációt is meghaladó módon, hanem rakjunk össze egy bérfejlesztési alapot. Rakjuk bele ebbe a válságon keletkezett extra bevétel egy jó nagy részét, és fordulhasson ide a magyar kisvállalkozó, közepes méretű vállalkozó közvetlenül, ha béreket akar fejleszteni. Voltak hasonló próbálkozások a Covid, a lezárások és a válság időszaka alatt, látjuk, hogy Európa országai ebben versenyeztek, és ebben a versenyben Magyarország sajnos, ha nem is a legeslegutolsó helyek környékén, de valahol a futottak még kategóriában kullogott.

Itt lenne az esély, hogy ha van egy extra bevétel, amire nem számított a kormány  ez, ugye, a magas árak miatti magas áfabevétel miatt jött be jellemzően, és több száz milliárdos nagyságrendű , hajlandóake egy bérfejlesztési alapba csoportosítani mindezt, hogy valóban növekedhessen a magyarok bérszínvonala, így pedig a kényszerből történő kivándorlás üteme lassulhasson. Ha mindez megtörténik, tehát, ha többen tudnak a szülőföldjükön boldogulni, talán a kormány sem gondolkodik majd ilyen intenzitással a szervezett vendégmunkásimporton.

Összességében a kérdésem tehát: vane nyitottság a kormányban egy olyan bérfejlesztési alap létrehozására, amely segíti a magyar vállalkozót, segíti azokat, akik a hátukon viszik a nemzetgazdaságot, hogy érdemben tudják közelíteni a bérek színvonalát, ha nem is a nyugat-európai, de legalább az európai átlaghoz? Érdemi válaszát tisztelettel várom. (Taps a Jobbik soraiból.)