Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalra a szerdai ülésnapon kerül sor.

Soron következik az Állami Számvevőszék szervezetével és működésével, valamint a nemzetiségek jogaival összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A Gazdasági Bizottság által benyújtott előterjesztés T/2014. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést nemzetiségi napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

A vitában elsőként a Törvényalkotási Bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Héjj Dávid képviselő úrnak, a bizottság előadójának. Parancsoljon!

HÉJJ DÁVID, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2022. december 1-jén tartott ülésén megtárgyalta az Állami Számvevőszék szervezetével és működésével, valamint a nemzetiségek jogaival összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/2014. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 25 igen szavazattal, 3 nem szavazat ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! A Ház asztalán fekvő törvényjavaslat három fő téma köré épül, valamint számos egyéb módosítást is tartalmaz, melyek elősegíthetik az ellenőrzések hatékonyabb és megalapozottabb lefolytatását, ezáltal pedig a számvevőszéki munka hitelességének növelését és társadalmi elfogadottságának erősítését.

Az egyik legfőbb téma és talán a legfontosabb: az Állami Számvevőszéknél lévő bérrendszer teljes átdolgozása, fontos ugyanis áttérni egy teljesen tiszta bértömeg-gazdálkodásra, amikor az indexálás, ami az Állami Számvevőszék függetlenségének egyik garanciája, a bértömeget érinti és nem pedig az egyes számvevők konkrét fizetését. Szükséges mindehhez hozzátenni azt is, hogy ez a költségvetés számára semmilyen többletkiadással nem jár, tehát pont ugyanannyit fog költeni a költségvetés a számvevők bérére, mint eddig, viszont lehetővé teszi egy teljesítményre ösztönző és a teljesítmények alapján differenciáló bérrendszer kialakítását az Állami Számvevőszéken belül.

A törvényjavaslat további fontos eleme a tanácsadó, támogató szerepének erősítése, valamint az együttműködés. Hangsúlyozandó, hogy az Állami Számvevőszék szerepe kiemelt abban, hogy felkészítse a közpénzekkel gazdálkodó szervezeteket a kihívások eredményes leküzdésére, ezzel is erősítve a közpénzügyi rendszer ellenálló képességét. Ennek érdekében a módosítás nagyobb hangsúlyt kíván fektetni az Állami Számvevőszék tanácsadó és támogató funkciójára.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ugyancsak lényeges szempontként kezeli a módosítás az ellenőrzött szervezetekkel való szélesebb körű együttműködés megvalósítását is. A javaslat kiindulópontja, hogy ha az ellenőrzött szervezetek olyan támogató partnerként tudnak tekinteni az Állami Számvevőszékre, amelynek az ellenőrzés mellett a szakmai alapokra támaszkodó tanácsadás is kiemelt célja, akkor nagyobb hajlandóság mutatkozhat a közreműködésre, valamint az Állami Számvevőszék javaslatainak hasznosítására.

Az elhangzottak ismeretében, azt gondolom, az előttünk fekvő törvényjavaslat támogatandó. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Köszönöm a szót, elnök asszony. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Megkérdezem az előterjesztőt, hogy ebben a szakaszban kíváne felszólalni. (Bánki Erik: Nem.) Bánki Erik bizottsági elnök úr jelzi, hogy nem kíván. A zárszó elmondására 15 perc áll majd rendelkezésére.

Megkérdezem, hogy a kormány képviseletében Répássy államtitkár úr felszólal-e. (Dr. Répássy Róbert: Igen.) Jelzi, hogy igen. Megadom a szót államtitkár úrnak. Parancsoljon!

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök asszony. Csak annyit szeretnék tájékoztatásul elmondani az Országgyűlésnek, hogy mind a Törvényalkotási Bizottság módosító indítványait, mind pedig a törvényjavaslatot a kormány támogatja. Kérem a holnapi napon az elfogadását. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a kijelölt Gazdasági Bizottság nem állított előadót.

Most megadom a szót Ritter Imre német nemzetiségi képviselőnek, a vitához kapcsolódó Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága előadójának, aki nemzetiségi nyelvén ismerteti felszólalásának első mondatait, majd magyarra fordítja azokat. Parancsoljon, képviselő úr!

RITTER IMRE, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának előadója: Sehr geehrter Frau Vorsitzender! Sehr geehrtes Parlament! Erlauben Sie mir bitte, dass ich im Namen und im Auftrag des Ausschusses der in Ungarn lebenden Nationalitäten unseren Standpunkt bezüglich die Abänderung des Gesetzes über die Änderung bestimmter Gesetze in Bezug auf die Organisation und Arbeitsweise des Staatlichen Rechnungshofs und auf die Rechte der Nationalitäten mit Nr. T/2014, erörtere.

Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága nevében kifejtsem álláspontunkat a T/2014. számon benyújtott, az Állami Számvevőszék szervezetével és működésével, valamint a nemzetiségek jogaival összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kapcsán.

A T/2014. számon benyújtott törvényjavaslat 24. §-a módosítja a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényt, mégpedig oly módon, hogy egyrészt az (1) bekezdés a törvény kihirdetését követő napon történő hatállyal visszavezeti az Njtv.-be a 2022. július 25-ig hatályos fogalommeghatározást, amely szerint „nemzetiségi szervezet: a párt és a szakszervezet kivételével a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő olyan egyesület, amelynek alapszabályában  a nemzetiségi önkormányzati választás évét megelőzően legalább 3 éve  rögzített célja az e törvény szerinti, konkrétan megjelölt nemzetiség képviselete.”

Másrészt a törvényjavaslat a nemzetiségi szervezetek számára új átmeneti időszakot állapít meg arra, hogy nemzetiségi egyesületként vetessék magukat nyilvántartásba, és így jelölő szervezetként jelöltet állíthassanak a nemzetiségi és a helyi önkormányzati választásokon.

(14.40)

A most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat, valamint az ennek előzményét jelentő, 2022 júniusában benyújtott T/367. számú javaslat általános és részletes vitáiban már kifejtettük a magyarországi nemzetiségek súlyos szakmai fenntartásait, valamint annak az eljárásnak az elfogadhatatlanságát, hogy sem a 2022 júniusában, sem ezen, most, 2022 novemberében benyújtott törvényjavaslat előzetesen sem az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetségével, sem a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságával nem került egyeztetésre, holott a nemzetiségi önkormányzati rendszert alapjában befolyásoló nemzetiségi ügyről van szó. Bizonyosak vagyunk benne, hogy az előterjesztő nem vizsgálta azt sem, hogy a területileg illetékes törvényszékek milyen szempontok alapján és módon jegyzik be a nemzetiségi egyesület besorolást, illetve jelenleg hány egyesület van ebbe a kategóriába már besorolva, ezek mikor, milyen szabályozás alapján kerültek besorolásra.

Az átmeneti szabályozással összefüggésben a jogbiztonság sérelmét felvető további érdemi körülményre is szeretnék rámutatni. Korábban a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény, a választási eljárásról 2022. július 25-éig hatályos 307/D. § (2) bekezdés második mondata rögzítette, hogy a nemzetiségi jelölő szervezet nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottságnak a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában ellenőriznie kell a nemzetiségi szervezet alapszabályát és annak a feltételnek a teljesülését, hogy az egyesület alapszabályában  a nemzetiségi önkormányzati választás évét megelőzően legalább három éve  rögzített célja az Njtv. szerinti, konkrétan megjelölt nemzetiség képviselete.

Annak következtében, hogy a Ve. 307/D. § (2) bekezdés második mondatát az Országgyűlés 2026. (sic!) július 26-ai hatállyal hatályon kívül helyezte, a nemzetiségi jelölő szervezet nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottságnak a Ve. jelenleg hatályos 307/D. § (3) bekezdése alapján nem kell vizsgálnia az alapszabályt és az abban rögzített célokat. Ennek hiányában pedig fennállhat annak a veszélye, hogy a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán olyan szervezetek is részt vehetnek, jelölhetnek, amelyek nem felelnek meg az Njtv. 2. § 14. pontban foglalt feltételeknek.

Összefoglalva: tekintettel arra, hogy a nemzetiségi jelölő szervezetek biztonsága alapvető kérdés a helyi és az országos nemzetiségi önkormányzatok választásán  megjegyzem, az egész választást tekintve is , a 2022. júniusi, elhibázott törvénymódosításhoz képest a mostani javaslat részben a korábbi helyzetet állítja vissza, ami előrelépést jelent, ezért ezen törvénymódosítás elfogadását támogatjuk. Ugyanakkor ezt a kérdéskört nem tartjuk lezártnak és megnyugtatóan megoldottnak. Érdemi és átfogó egyeztetést követően teljes biztonsággal állítható, hogy szükség lesz még jövő tavasszal további törvénymódosításra, pontosításokra, melyhez ezúton is kérem minden érintett segítő együttműködését. Köszönöm, hogy meghallgattak. Danke für Ihre Aufmerksamkeit! (Taps.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretekben. A vita során kétperces hozzászólásra nincs lehetőség. Elsőként megadom a szót Szabadi István képviselő úrnak, a Mi Hazánk frakciójából. Parancsoljon!

SZABADI ISTVÁN (Mi Hazánk): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Amint azt a korábbi vezérszónoki felszólalásomban is hangsúlyoztam, a Mi Hazánk Mozgalom konstruktív ellenzéki pártként a törvényjavaslatot kizárólag ellenőrzésszakmai szempontok alapján értékelte.

A jelenlegi és volt ÁSZ-dolgozóktól több bejelentést kaptunk anonim felületünkre, és ez alapján értesültünk arról, hogy korábban a volt ÁSZ-elnök által önkényesen bevezetett intézkedések esetén például az ÁSZ-törvény 2019. évi módosítása a munkáltatói jogkör gyakorlójának a kezébe adta a számvevői kinevezések egyoldalú módosításának a lehetőségét, ezért egyetértünk azzal, hogy a mostani törvényjavaslat szerint a számvevői közszolgálati szerződést, benne a számvevő besorolását és alapilletményének mértékét csak az ÁSZ és a számvevői közös megegyezésével lehet majd módosítani, ezt mindenképp pozitív előrelépésnek tartjuk.

A mostani elnök, dr. Windisch László a bértömeg-gazdálkodás ötletét a korábbi munkahelyéről, a Magyar Nemzeti Bankból hozta, ahol évek óta jól működik, és a magas szaktudású munkavállalói állomány megtartását szolgálja, ugyanis a bértömeg-gazdálkodás pont azt teszi lehetővé, hogy a költségvetési szervként működő ÁSZ-nak az üres státuszokon keletkezett személyijuttatás-megtakarítást ne kelljen visszafizetnie a központi költségvetésbe, amire egyébként a költségvetési gazdálkodás szabályai szerint köteles lenne. A mostani módosítást követően azonban a teljes bértömeget illetményfejlesztésre lehet fordítani, ráadásul törvényileg garantált a személyi juttatások kiemelt előirányzatának az éves növekedése, ami más költségvetési szervnél nem fordul elő. Mivel a közszférában jelenleg a béren kívüli juttatások tilalma érvényesül, és béremelésre nincs lehetőség, ezért javasolta a Költségvetési Tanács, hogy célszerű lenne a költségvetési szerveknél bértömeg-gazdálkodást bevezetni a dolgozók jobb megbecsülése érdekében. Nyilván ez is egy pozitív fordulat.

Fontosnak tartjuk azt is, hogy a korábbi felszínes ÁSZ-ellenőrzések helyett a mélységi vizsgálatokra kívánják helyezni a hangsúlyt, hiszen a közpénzek ellenőrzése valójában akkor valósul meg, hiszen a legutóbbi alkalommal is említettem, hogy a nyolcezer állami beruházással szemben mindössze csak négyet ellenőrzött korábban az ÁSZ, azt is rendkívül felszínesen, és ennek szükségességét is látjuk, mivel az anonim bejelentések alapján Domokos László elnöksége idején fokozatosan eltávolított minden olyan számvevőt, aki a szakmaiságáért küzdött, illetve a szakmaiságért küzdött, vagyis az új elnök egy felhígult szakemberállományt örökölt.

A közpénzekkel való gazdálkodás mélyebb számvevőszéki ellenőrzésének megvalósítása céljából alapjaiban egyetértünk a számvevői illetmények teljesítményalapú meghatározásával, amennyiben az valóban teljesítményorientált, objektív teljesítményértékelésen alapul. Az anonim bejelentések alapján ugyanis az is bérfeszültséget okoz, ha egy jobban teljesítő dolgozó ugyanannyit keres, mint a kevésbé jól teljesítő kollégája. Ez azért is fontos, mert amíg a számvevők a nemzetgazdasági átlag többszörösét keresik, addig a tanári fizetések a nemzetgazdasági átlagot sem érik el. Meggyőződésünk, hogy a teljesítményalapú bérezés javítana a számvevők eddigi negatív társadalmi megítélésén.

A Mi Hazánk Mozgalom a transzparenciát és az objektivitást minden államilag elköltött forintnál, így a számvevői fizetések meghatározásánál is fontosnak tartja. A jelen törvénymódosítás szakmailag tartalmazza azokat a lehetőségeket és törekvéseket, amelyek javíthatják a valós és célravezető ellenőrzéseket, amelyek megnyugtató módon tárhatják fel a közpénzek korrekt felhasználásának költségét, ezért ettől a törvénymódosítástól azt várjuk el, hogy a közpénzeket elköltő szervek, intézmények valóban átláthatóbbak legyenek, és korrekt információval szolgáljanak minden egyes forint elköltését követően. Köszönöm szépen.

ELNÖK: A Fidesz képviselőcsoportjából Nyitrai Zsolt képviselő úr jelentkezett hozzászólásra. Megadom a szót, parancsoljon!

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen a szót és a lehetőséget. Az ÁSZ, az Állami Számvevőszék egy nagy szervezet, komoly szervezet, független szervezet, rendkívül fontos területekkel foglalkozik, fontos területeket ellenőriz, illetve vizsgál, ezért a működésére vonatkozó szabályokat időnként szükséges módosítani.

Nyilvánvalóan itt, az előttünk fekvő törvényjavaslat esetében a fő cél az ellenőrzéseknek a még hatékonyabb, még mélyebb, még alaposabb lefolytatása, érinti ez a módosítási javaslat az összeférhetetlenségi szabályokat, erősíti a költségvetési garanciákat, és kiterjeszti az ellenőrzési hatáskört, ezáltal is növelve az ÁSZ, az Állami Számvevőszék mozgásterét.

(14.50)

Sor kerül pozitív döntés esetén a belső bérezés reformjára, az úgynevezett bértömeg-gazdálkodás bevezetésére.

Nagyon örülök, hogy a nemzetiségi képviselő, Ritter Imre is el tudta mondani a törvényjavaslattal kapcsolatos észrevételeit.

A Fidesz természetesen részt vesz ebben a szakmai vitában, és az az álláspontunk, hogy ezt a javaslatot mi is támogatni fogjuk. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: A Momentum képviselőcsoportjából Sebők Éva képviselő asszony következik. Parancsoljon, megadom a szót.

SEBŐK ÉVA (Momentum): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Nem terveztem felszólalni ennél a napirendi pontnál, viszont nem szeretném, ha a Nyitrai úr által elmondottak kritika nélkül maradnának a jegyzőkönyvekben. Az ÁSZ nem független, az ÁSZ 2010 óta politikai célokra van használva, az ÁSZ 2010 óta a kormány bunkósbotjaként működik. Az én pártom is több alkalommal az ÁSZ támadásainak a kereszttüzében állt, amelyek mögött nem lehet nem kormányzati megrendelést sejteni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy a fennmaradt időkeretekben kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. Két percre jelentkezett Vejkey Imre képviselő úr. Erre ebben a vitában nincs lehetőség. Kérem, hogy normál szót kérjen a képviselő úr, és akkor az időkeret terhére meg tudom adni a lehetőséget. Köszönöm szépen. Most tudok szót adni. Parancsoljon!

DR. VEJKEY IMRE (KDNP): Tisztelt elnök asszony, köszönöm a szót. Csak nagyon röviden szeretnék reagálni a felvetésre. Az Állami Számvevőszék mindig a törvények alapján jár el, és ez akár tetszik az ellenzéki képviselőknek, akár nem, konkrétan képviselő asszonynak, ez így volt a múltban is és így lesz a jövőben is. Köszönöm.

ELNÖK: Ismételt felszólalásra jelentkezett Nyitrai Zsolt képviselő úr. Megadom a szót. Parancsoljon!

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Igazából kétperces hozzászólást kellett volna kérnem, ha lehetővé tennék a mostani szabályaink, merthogy képviselő asszony felszólalására, az általa elmondottakra kívánok reagálni. Látom, hogy már szót kért, úgyhogy majd ő is beszélni fog. Én arra biztatom önt, hogy az Országgyűlés előtt is adjon számot arról a külföldről induló pártfinanszírozási botrányról, amelyben ön, az ön párttársai és az egész dollárbaloldal érintett. Erről szívesen hallgatnám önt a következő percekben, merthogy egy olyan súlyos politikai és büntetőjogi kérdésről van szó, amit a rendszerváltoztatás óta nem láttunk. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Mielőtt megadnám a szót Sebők Éva képviselő asszonynak, szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét, hogy arra természetesen van lehetőségük, hogy reagáljanak egymás hozzászólásaira, csak a hozzászólás formája időkeretes vita esetében nem a kétperces hozzászólás, hanem a normál hozzászólás. Ennek keretein belül tehetik meg a hozzászólásukat. Parancsoljon, képviselő asszony, öné a szó.

SEBŐK ÉVA (Momentum): Köszönöm szépen. Külön szeretném megköszönni Nyitrai úrnak a Lendvai utcából érkező kommunikációs panelek ismertetését. Én mindenesetre annyit szeretnék önöktől kérni, hogy ha a frakcióirodában találnak egy adag barna sütit, akkor szagolják meg, mielőtt megeszik. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. A vitát lezárom.

Megkérdezem, hogy a kormány nevében kíváne válaszolni az elhangzottakra államtitkár úr. (Dr. Répássy Róbert: Köszönöm, nem.) Államtitkár úr jelzi, hogy nem kíván válaszolni.

Az előterjesztők képviseletében Bánki Erik képviselő úr viszont reagál az elhangzottakra. Megadom a szót. Parancsoljon!

BÁNKI ERIK (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! A vita jól indult, és meghallgathattuk a Törvényalkotási Bizottság szakmaisággal előadott véleményét Héjj Dávid képviselőtársamtól, illetve Ritter Imre képviselőtársam, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága elnökeként elmondta azokat az észrevételeit, amelyek egy részét én magam is osztom, amelyek a mostani szabályozáshoz jelentős előrelépést jelentenek, de még maradhattak vissza olyan módosítások, amelyeket majd a későbbi időszak során érdemes lesz fontolóra venni. Én magam akár a Gazdasági Bizottság elnökeként, akár képviselőként is felajánlom a segítségem elnök úrnak, hogy segítsünk annak érdekében, hogy minél tisztább, minél átláthatóbb és minél valósághűbb legyen Magyarországon minden nemzetiségi választás, de minden más választás is.

Sebők Éva képviselő asszony felszólalását igazából nem tudom minősíteni, de nem is szeretném, főleg az utolsó felszólalását. Arra azért szeretném felhívni a figyelmét, hogy az Állami Számvevőszék a parlamenttől függetlenül működik, amit a jogszabályok biztosítanak számára. Az egy teljesen természetes dolog, hogy az Állami Számvevőszék elnökét kétharmados többséggel a magyar parlament választja. Nem tudom, képviselő asszony mit gondol, hogy ki választhatná meg az Állami Számvevőszék elnökét mint egy független intézmény vezetőjét. Ha a Momentumnak vagy az ellenzéki pártoknak esetleg van erre bármilyen javaslata, azt szívesen és örömmel venném, feltéve, hogy demokratikus módon történő választások és a parlamentben leképeződő népképviselet alapján születő döntések alapján tenne javaslatot arra, hogy hogyan is lehetne megválasztani az Állami Számvevőszék elnökét. Én pillanatnyilag nem látok arra demokratikusabb és tisztább módszert, mint hogy a parlament választja meg, méghozzá kétharmados többséggel, ami egy elég erős legitimitást és felhatalmazást ad az Állami Számvevőszék elnökének.

Egyébként pedig azt gondolom, hogy Windisch László elnök személye további garancia arra, hogy az Állami Számvevőszék szakmai megfontolások mentén teljesen tiszta és átlátható módon fog működni a későbbiekben. Hiszen ne felejtsük el, hogy Windisch László korábban, akár az Adóhivatalban eltöltött időszaka alatt, akár a Pénzügyi Felügyelet vezetőjeként, a jegybank alelnökeként végzett tevékenysége során olyan súlyos ügyeket tárt fel és vizsgált végig, amelyek a magyar emberek tízezreinek a becsapását göngyölítették fel, és születtek olyan súlyos döntések ezekben az ügyekben, amelyek azt mutatták, hogy elnök úr elkötelezett aziránt, hogy minden jogszabályt betartson és betartasson.

Az lehet, hogy az Állami Számvevőszék későbbi vizsgálata, amely nagyon helyesen vizsgálja a dollárbaloldal által kapott külföldi milliárdok sorsát, biztosan kényelmetlen lesz önöknek. De talán meg kellett volna fontolniuk, mielőtt ezt a pénzt elfogadták, hogy az aktuális magyar törvények alapján külföldi adományokat egy választási kampányban egy Magyarországon bejegyzett párt elfogadhate, s nemcsak a jogszabályok szerint, hanem etikai kérdés is ez. Tehát ez nemcsak jogszabályellenes, hanem etikátlan is. De nem meglepő ez azok után, ahogy az elmúlt heteket ebben a kérdéskörben végighazudozták a hazai sajtóban. Nagyon remélem, hogy ennek a vizsgálatnak az eredménye majd feltárja, hogy valójában mi is történt.

Visszatérve a törvényjavaslatra: köszönöm szépen Nyitrai Zsolt képviselő úr támogatását, valamint köszönöm az általános és a részletes vitában elhangzott véleményeket, és azt a módosító indítványt, amely a törvényjavaslat végleges formáját megalapozza, és amely segít abban, hogy az Állami Számvevőszék működése a lehető legeredményesebb, legsikeresebb és leghatékonyabb legyen, hiszen azok a pontok, amelyeket az Állami Számvevőszék kezdeményezésére ez a törvényjavaslat tartalmaz, azt szolgálják, hogy minél jobban kvalifikált létszámmal és állománnyal, és minél magasabb színvonalon végezhesse az Állami Számvevőszék a munkáját annak érdekében, hogy a közpénzek felhasználása tiszta és átlátható legyen Magyarországon. Kérem képviselőtársaimat, hogy a holnapi zárószavazáson támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(A jegyzői székben Z. Kárpát Dánielt Bakos Bernadett váltja fel.)

Felszólalások:   129-146   147-166   167-174      Ülésnap adatai