Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Dunai Mónika képviselő asszony, Fidesz-képviselőcsoport: „Aktuális ügyeink” címmel. Öné a szó, képviselő asszony.

DUNAI MÓNIKA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Február óta tart a háború a szomszédos Ukrajnában, amellyel kapcsolatban a mi álláspontunk a kezdetektől változatlan: mi békét akarunk. Mielőbbi tűzszünetre és azonnali béketárgyalásra van szükség. A múlt heti lengyelországi példa is azt támasztja alá, hogy ha a szomszéd országban háború van, senki sincs biztonságban. Most csak a higgadt hozzáálláson múlik, hogy ne terjedjen tovább a háború.

Ezért sajnálatos, ahogy a baloldal az első indulat nyomán nyilatkozott. Rögtön háborús uszításba kezdett. Kérdés, hogy komolyan gondolták, vagy csak a baloldali pártok külföldi finanszírozásával kapcsolatos botrányról kívánták ilyen módon elterelni a figyelmet. Erre válaszoljanak, kérem! Amellett, hogy a háború emberéleteket követel, súlyos gazdasági hatásai is vannak. Minél később lesz béke, annál nagyobb lesz a béke ára, annál több lesz az áldozat. Ráadásul Brüsszel a háborúra olyan szankciós politikával reagált, ami az energiaárakat is az egekbe lökte, és inflációt hozott egész Európában.

A magyar kormány azon dolgozik, hogy megvédje a magyar embereket és a magyar gazdaságot ennek hatásaitól. Ennek részeként az átlagfogyasztás mértékéig biztosítjuk a rezsicsökkentést minden családnak, ami havonta mintegy 181 ezer forint segítséget jelent. Ezen belül új elem, hogy az önkormányzati lakásokra és a közös mérővel rendelkező bérlakásokra is vonatkozik ez a kedvezmény. Az egyes élelmiszerekre és az üzemanyagokra vonatkozó árstop is a családokat segíti, csakúgy, mint a munkahelyek megőrzését célzó intézkedések. A szankciós infláció elleni fellépés egyik eleme, hogy a kormány november 15-étől kiterjesztette a kamatstopot a kis- és középvállalkozások hiteleire. A július 28-ai szintre viszik vissza a kamatokat, és jövő júliusig lesz életben a kamatstop.

Meghosszabbítják továbbá a Széchenyi Kártya hitelprogramot, és gyármentő programot, valamint gyármentő garancia- és hitelprogramot is hirdetnek. A gyármentő program a nagyvállalatok számára nyújt vissza nem térítendő támogatást energiahatékonysági és energiatermelő beruházásokhoz. Mi azt valljuk, hogy a válság egyik ellenszere a gazdasági növekedés. Ezért ösztönözni kell minden lehetőségünkkel, minden erőnkkel a beruházásokat.

A kistelepülések boltjainak támogatására 8 milliárd forint keretösszeggel indul pályázat néhány héten belül a „Magyar falu” program keretében. A lehetőséggel minden olyan kisbolt élhet, amely 2 ezernél kevesebb lélekszámú településen működik, és az elnyert összegek bérköltségre, rezsiköltségre számolhatók el.

A turisztikai ágazat támogatására, vagyis annak érdekében, hogy a szállodák és vendéglátóhelyek a téli szezonban a magas energiaárak mellett is nyitva tarthassanak, a kormány úgy döntött, hogy az ágazat szereplőinek nem kell megfizetniük a nettó árbevételük 4 százalékát kitevő turizmusfejlesztési hozzájárulást idén október 1-jétől jövő év március 31-éig.

Az elhibázott szankciók sújtotta gazdasági helyzetben is célunk a teljes foglalkoztatottság megőrzése. Ezt szolgálja az energiaintenzív kis- és közepes vállalkozások támogatási programja, amely a foglalkoztatottak megőrzéséhez köti a támogatás utalását. A kipróbált és jól működő közfoglalkoztatási programot kibővíti a kormány. Még idén 7 milliárd forint többletforrást biztosít az állam a futó közmunkaprogram folytatására, jövőre pedig 110 milliárd forintot szánunk rá a költségvetésből.

(10.30)

Tisztelt Képviselőtársaim! A fentiek jól tükrözik azt, hogy a kormány mindent megtesz az elhibázott szankciók inflációs hatásainak mérséklésére, a munkahelyek megőrzése és a recesszió elkerülése érdekében.

Arra kérjük a baloldalt, hogy ne akadályozzák az eddig politikai okokból visszatartott uniós pénzek Magyarországra jutását, hiszen azt is hasonlóan fontos célokra, munkabérekre, inflációellenes intézkedésekre kívánja fordítani a kormány. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Tállai András miniszterhelyettes úr kíván válaszolni. Öné a szó.

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Ahogy ön is említette, a magyar emberek kétféle gazdasági nehézség-, válságkezelési módszerrel találkozhattak már. Az egyik régebben volt, több mint tíz éve, a baloldal tette, aki úgy kezelte a válságot, hogy elvette a 13. havi nyugdíjat, megemelte a rezsit, megemelte az adókat, megszüntette a családi adókedvezményt és eladósította az országot. Ennek hatása, eredménye az lett, hogy jelentősen nőtt a munkanélküliség és a gazdaság teljesítőképessége csökkent. Ez volt, ahogy mondtam, a baloldal módszere, pedig abban a válságban, nehézségben háború sem volt, energiaválság sem volt, sőt az Európai Unió sem sújtotta szankciókkal hazánkat és az egész Európai Unió országait.

Ezzel szemben a jelenlegi nemzeti kormány más utat választott. Bármilyen hihetetlen a baloldalnak, azt mondta ki, hogy a magyar családok megvédése az első és legfontosabb feladat. Ezt a pandémia idején úgy sikerült megtenni, hogy gyorsan kilábaltunk a nehézségekből, meg tudtuk őrizni a munkahelyeket, és a gazdaság gyorsan visszaállt a növekedési pályára, mert  ahogy képviselő asszony is mondta  a válság ellen, a nehézség ellen a legbiztosabb módszer a gazdasági növekedés megtartása.

A háború okozta energiaválság a jelenlegi nehézségeket még tovább fokozta, de a kormány stratégiája, a kormány prioritása nem változott, a magyar családok az elsők, a magyar családok, amikor vállalkoznak, akkor vállalkozóként, a magyar családok, amikor munkavállalók, akkor a család nevelése tekintetében, minden tekintetben a magyar családokat kell megőrizni.

Hogyan tette ezt a jelenlegi kormány? Bármilyen unalmas is a baloldalnak, de a jelenlegi kormány építette vissza a 13. havi nyugdíjat. Bármilyen nehéz is hallani a baloldalnak, ez a kormány fizetett először nyugdíjprémiumot. Önök hiába találták ki, nem voltak olyanok a mutatók, hogy fizetni tudjanak. A kormány a nyugdíjasok tekintetében ígéretet tett arra, hogy megőrzi a nyugdíjak vásárlóértékét, ezért ebben az évben már harmadjára emelte meg novemberben a nyugdíjakat. Kimondta a kormány, hogy a családtámogatási rendszer nem csorbulhat, sőt azt megerősítette.

Az inflációs nehézségekkel szemben olyan lépéseket tett a kormány, amit a képviselő asszony is említett, hogy bizonyos árakat megállított. Ezt nevezzük rezsistopnak az átlagfogyasztásig, üzemanyagárstopnak a lakosság fogyasztása tekintetében, és kamatstopnak, ami most már kiterjedt a lakosság mellett a vállalkozásokra is. Ezt kiegészíti az élelmiszerárstop, amihez most jött az étkezési burgonya és a tojás. Azon túl tűzifa- és barnaszénprogramot is indított a kormány.

Nagyon fontos eredmény, hogy Magyarországon jelenleg 4,7 millióan dolgoznak. E mögött a 4,7 millió ember mögött mind-mind család van, gyermek, aki iskolába, óvodába jár. Magyarországnak nagyon jók a foglalkoztatási mutatói, hiszen 74,4 százalék, magasabb, mint az Európai Unió átlaga. A munkanélküliek aránya pedig 3,4 százalék, ami alacsonyabb, mint az európai uniós átlag. De emellett sikerült megőrizni a költségvetési egyensúlyt, és fő célunk, hogy a gazdasági növekedés is ebben az évben 4,5-5 százalék közötti legyen, a jövő évben pedig a növekedés nem mehet át negatív irányba, tehát a jövő évben, 2023-ban is a kormány célja az, hogy gazdasági növekedés legyen, 1 százalék körüli.

Nagyon fontos, hogy ezekben  ahogy említettem  a családok az elsők, a kormány ennek rendeli alá a gazdaságpolitikáját. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Felszólalások:   29-32   33-36   37-82      Ülésnap adatai