Készült: 2024.06.03.02:14:59 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

101. ülésnap (2024.02.26.), 52. felszólalás
Felszólaló Szijjártó Péter (Fidesz)
Beosztás külgazdasági és külügyminiszter
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 5:08


Felszólalások:  Előző  52  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor a közel-keleti konfliktusról beszélünk, akkor inkorrekt lenne úgy beszélni minderről, hogy ne akarnánk a teljes képet megérteni  erre vonatkozólag vannak kísérletek a nemzetközi szervezetekben. Akkor, amikor vagy próbálják eltagadni, hogy ez az egész, amit ott látunk a Közel-Keleten, egy brutális, pokoli terrortámadással indult, vagy ha éppen ezt nem is akarják eltagadni, de relativizálni próbálják, mintegy ezt a terrortámadást csak egy elemként feltüntetve a közel-keleti válságot kirobbantó okok között.

Ezért szerintem fontos, hogy így több hónap távlatából is világosan beszéljünk erről a kérdésről, és a lehető leghatározottabban ítéljük el azt a brutális terrortámadást, amelyet a Hamász elkövetett Izraellel szemben. És azt is tegyük világossá, hogy az izraeliek által végrehajtott terrorellenes műveletek sikere nem kizárólag egy izraeli nemzeti érdek, hanem egy globális érdek is annak érdekében, hogy sikerüljön megelőzni azt, hogy ilyen vagy ehhez hasonló terrortámadás bárhol a világon még egyszer megismétlődhessen.

Most, tisztelt képviselőtársaim, a legfontosabb feladata a nemzetközi közösségnek az, hogy megakadályozza ennek a konfliktusnak a továbbterjedését. Mi, magyarok itt megpróbálunk ebben az ügyben segítőleg közbenjárni. Mi egy olyan külpolitikai stratégiát folytatunk, amely a kölcsönös tiszteletre alapul, ennélfogva mi a közel-keleti válság minden szereplőjével, azt minden oldalról látó országokkal beszélni tudunk  ez ma egy nagy érték. Fenn tudtuk tartani a stratégiai szövetségesi kapcsolatainkat Izraellel úgy, hogy közben fenn tudtuk tartani a kölcsönös tiszteleten alapuló, párbeszédet lehetővé tevő partnerséget az arab országokkal is.

És, tisztelt képviselőtársaim, ennek a külpolitikai stratégiának az eredményei ma a közel-keleti konfliktus tekintetében megmentett emberéletekben mérhetők. A helyzet ugyanis az, hogy az egyiptomiakkal és az izraeliekkel kellett megállapodnunk annak érdekében, hogy a Gázai övezetből elsők között jöhessenek el a korábban ott élő, de most veszélybe kerülő magyar állampolgárok, és a katariakkal kellett megállapodni annak érdekében, hogy a túszok szabadon engedése idején azok a magyar állampolgárságú túszok, akik a szabadítható kategóriába tartoztak, szintén az elsők között szabadulhattak el.

(15.30)

Ha nem folytattunk volna, ha nem folytatnánk ilyen külpolitikai stratégiát, nem lehetne egyszerre hatékony beszélő viszonyt fenntartani az izraeliekkel és az arab országokkal, és akkor nem tudtuk volna megmenteni ezeknek a magyar embereknek az életét. És ugyanígy fenn kell tartani a párbeszédet a térségben kulcsszerepet fenntartó országokkal, Libanonnal, Egyiptommal, Iránnal, Katarral és a többiekkel.

A helyzet az, hogy ennek a biztonsági típusú konfliktusnak újra a gazdaságban is van egy rendkívül negatív, nehézségeket, kihívásokat okozó hatása. A húszik ugyanis folyamatosan terror alatt tartják a kereskedelmi hajózást a térségben. Ennek következtében a keletről nyugatra irányuló szállítások időben meghosszabbodtak, bizonytalanná váltak és kifejezetten drágábbak lettek. Közben Egyiptom elvesztette a Szuezi-csatorna tranzitdíjaiból származó bevétel egy jelentős részét, és mindannyian tudjuk, hogy Egyiptom stabilitása, nyugalma és békéje nem csak most, a közel-keleti válság idején, hanem úgymond békeidőben is kritikus fontosságú az európai biztonság szempontjából. Ezért támogattuk az Európai Uniónak azt a döntését, hogy egy tengeri missziót indít, amelynek célja az, hogy a kereskedelmi hajózás szabadsága újra realitássá válhasson. És itt nagyon fontos, hogy a legitim jemeni kormánnyal együtt kell működni, az európai békekeretből a jemeni parti őrséget támogatni kell, és ugyanígy együtt kell működni a térség azon országaival, amelyek erre hajlandóak, a húszikat pedig terrorszervezetnek kell minősíteni.

Végezetül, tisztelt elnök úr, tisztelt képviselőtársaim, mindenkinek az az érdeke az egész világon, hogy vissza tudjunk térni az Ábrahám-megállapodások szellemiségéhez annak érdekében, hogy a Közel-Keleten az emberek újra békében és nyugalomban élhessenek, és ne kelljen félteniük az életüket. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokban.)




Felszólalások:  Előző  52  Következő    Ülésnap adatai