Készült: 2024.05.09.13:35:00 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

78. ülésnap (2023.07.31.),  11-12. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 5:19


Felszólalások:   7-10   11-12   13-14      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Az MSZP képviselőcsoportjának napirend előtti felszólalására Komjáthi Imre képviselő úr jelentkezett. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

KOMJÁTHI IMRE (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Szocialista Párt támogatja Svédország NATO-csatlakozását. Nekünk van, azt gondolom, ezt illetően a legkevesebb okunk magyarázkodni, hiszen Horn Gyula volt az, aki átvágta a vasfüggönyt, ő mondta ki először a politikai döntéshozók közül, hogy a nyugati szövetségi rendszerben van a nemzet helye. Engedjék meg tehát, hogy egy másik, számunkra nagyon fontos ügyről beszéljek! Az ugyanis meggyőződésem, hogy amint Erdoğan elnök úr a magyar kormánynak megengedi, a parlament ma még passzív fideszesei is meg fogják szavazni a svéd csatlakozást.

Abban viszont egyáltalán nem vagyok biztos, hogy a mai magyar nyugdíjasok helyzetének javítása és a jövő nyugdíjasainak védelme is hasonlóan kiemelt figyelmet fog kapni. Egyszerűbben szólva: egyre kegyetlenebb, kiszolgáltatottabb dolog ma Magyarországon megöregedni. Szeretném ezért kihasználni a figyelmüket, és rögzíteni a legfontosabb problémákat és javaslatokat ennek kapcsán.

Először is: állapodjunk meg abban, hogy meghatározott ideig nem emeljük a nyugdíjkorhatárt! Nézzen körül bárki egy délelőttön bármely állami egészségügyi intézményben, lássa meg a sok, sorára váró idős embert, és mondja meg, kinek kellene közülük munkapad mellett állni vagy a volán mellett ülni! Fontos lenne az is, hogy egyetértsünk abban, hogy az időseink törődést igényelnek, és nem javul úgy a magyar polgárok egészsége, hogy még tovább munkában tartjuk őket. Most ne! Még ne! Jó lenne  baloldaliként meg is tapsolnám, ha már ott tartanánk , hogyha annyival egészségesebb és aktívabb lenne a magyar polgárok tömege, hogy túl korán nyugdíjazzuk őket. Ez egyre kevésbé igaz, ezért tilos emelnünk a korhatárt.

Másodikként döntsünk arról, hogy lefelé viszont rugalmas lesz a nyugdíjba vonulás időpontja. Értsék jól a tétet! Itt élet és halál között döntünk. Aki műszakban, egészségére veszélyes körülmények között dolgozik, annak a szervezete jobban kopik, gyorsabban öregszik, és szívesebben befejezné már a munkát akár korábban, akár alacsonyabb nyugdíjjal ahelyett, hogy roncsként menjen nyugdíjba, és nem sokkal később meghaljon. Csak röviden hadd hivatkozzak személyes élményekre ebben! 2010 előtt a munkahelyemen még élt a korkedvezményes nyugdíj lehetősége. Akinek megvolt a 40 év szolgálati ideje, illetve betöltötte az 57 éves kort, az elmehetett nyugdíjba. A többség élt is ezzel a lehetőséggel, hiszen a dolgozók javarészt műszakban dolgoztak, és bizony, 30-40 év műszakolás felzabálja az embert. Akik akkor elmentek nyugdíjba, azok ma is jó minőségű életet élő nyugdíjasok. Találkozom velük a boltban, a postán; működnek.

Találkozom velük, és találkozom azokkal, akik gyászolják szeretteiket. Ugyanis amikor Orbánék jöttek, 2010-ben, egy gombnyomással életfogytiglani munkára ítélték a melósokat. Azok a kollégáim, akiket ez érintett, 60-62 évesen  kimondom:  hullanak, mint a legyek. Tarol a rák, az agyvérzés, az infarktus. Ahelyett, hogy kerti hintát kötöznének az unokának a barackfára, végre eljárhatnának pecázni, ezek az emberek gyors és tragikus búcsút vesznek az élettől. Azon a pár éven múlik ez, amikor végleg és szó szerint halálra dolgoztatták őket.

(13.30)

A harmadik pontom az előző párja: azokban a munkakörökben, ahol a kor elsősorban tudást nemesít, tapasztalattal ruház fel, és kevésbé a fizikai kihívás a döntő, lehetővé kéne tenni, sőt ösztönözni kéne a nyugdíj melletti munkavállalást, például a tanárok és az orvosok esetében. Önmaga ellensége az a társadalom, amelyik kopott csípővel, sípoló tüdővel is futószalag mellett tartja az időseket, de elzavarja nyugdíjba azt, akinek pótolhatatlan tudása gyűlt fel az évtizedek alatt, és ezeket szívesen át is adná. Ez egy olyan állam döntése, amely nem szereti a polgárait, és nem becsüli meg azok közösségért végzett munkáit. Méltatlan volt a rokkantnyugdíj elvétele, megalázó a szolgálati nyugdíj megszüntetése.

Az MSZP-nek kész és komplex nyugdíjreform-javaslata van. Kérem önöket, ne hagyjuk, hogy minket is elsodorjanak a hangzatos címlapok és kattintásvadász bulvárhírek, amikor az ország sorsát, egy nép jólétét próbáljuk igazgatni. Kérem önöket, hogy kezdjük meg az érdemi párbeszédet a nyugdíjasok és a leendő nyugdíjasok helyzetéről, mert tényleg a 24. órában vagyunk. És igen, amint lesz módunk, akkor meg fogjuk szavazni a svéd NATO-csatlakozást is. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP, a DK, a Momentum, az LMP, a Párbeszéd és a Jobbik soraiból.)




Felszólalások:   7-10   11-12   13-14      Ülésnap adatai