Felszólalás adatai

Felszólalások:   221-224   225-244   245-248      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár asszony válaszát. Tisztelt Országgyűlés! A kérdések tárgyalásának végére értünk.

Soron következik a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/360. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós és nemzetiségi napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási Bizottság álláspontjának, valamint a megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Vejkey Imre képviselő úrnak, a bizottság előadójának. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. VEJKEY IMRE, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2022. július 14-én tartott ülésén megtárgyalta a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló T/360. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 28 igen szavazattal, 12 nem szavazat ellenében és tartózkodás hiányában fogadta el.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány idén tavasszal nyújtotta be a jövő évi költségvetést, ezért ezzel egy időben kell a tisztelt Háznak a 2023. évi központi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslatról is dönteni. Az előttünk fekvő indítvány számos jogszabályt módosít, amelyek legfontosabb célja a jogharmonizáció. Ez a módosító csomag teremti meg a költségvetés és az adótörvények összhangját. A Törvényalkotási Bizottság által benyújtott összegző módosító indítvány további módosításokat, valamint kodifikációs és nyelvhelyességi pontosításokat tartalmaz.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy a benyújtott törvényjavaslat, az összegző módosító javaslat együtt biztosítani fogja a 2023. évi költségvetés szabályszerűségét, törvényességét a költségvetési törvény elfogadásához, ezért kérem önöket, hogy támogassák a T/360. számú törvényjavaslatot szavazatukkal. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Gy. Németh Erzsébet képviselő asszonynak. Hét perc időkeret áll rendelkezésére. Parancsoljon!

GY. NÉMETH ERZSÉBET, a Törvényalkotási Bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Jómagam voltam az egyik olyan hozzászóló, aki a kisebbségi javaslatot a Törvényalkotási Bizottságban megfogalmazta, de mellettem más ellenzéki képviselők is nagyon támadták, támadtuk ezt az összegző módosító javaslatot, amiről az imént Vejkey képviselő úr beszélt.

Én azt gondolom, hogy továbbra is ugyanazt a gyakorlatot folytatja a Fidesz, hogy az utolsó percben a TAB-on egy összegző módosító javaslatban új dolgokat is beemel ebbe a törvénymódosításba, ami az eredeti előterjesztésben, az eredeti törvényjavaslatban nem volt bent, vagy nem úgy volt bent.

Három dologról szeretnék gyorsan beszélni. Az egyik a Vörösmarty tér, illetve a Podmaniczky és a Széchenyi tér elvétele a Fővárosi Önkormányzattól. Ezt át kívánja adni az összegző módosító javaslat a baráti, mármint a Fidesz-baráti V. kerületi önkormányzatnak. Felmerült a kérdés, és ezt szeretném a tisztelt Házzal is megosztani, hogy vajon az vane a Vörösmarty tér átadása mögött, hogy szeretnék, hogy Tiborcz István, akinek a környéken több szállodaberuházása is van, egy kifejezetten baráti önkormányzattal tudja ezt az építkezést folytatni, és ennek legyen felelős. A másik, hogy felmerül bennem az a kérdés, hogy vajon a jó néhány éve, évtizede megrendezett karácsonyi vásárt ezentúl ki fogja a Vörösmarty téren megszervezni, hiszen ha az az V. kerületi önkormányzat vagyonkezelésében van, akkor nyilván az afölötti rendelkezési jog is az övé. Felmerül a gyanú, hogy ezt a nagyon régi karácsonyi vásárt is egy fideszes csókosnak kívánják  mármint a megrendezését  átjátszani.

Szintén felmerül ebben az összegző módosító javaslatban a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács létrehozása. Egészen egyszerűen én azt gondolom, hogy nem normális helyzet az, hogy Budapest és agglomerációjáról egy kifejezetten kormányzati túlsúllyal rendelkező testület, amit egyébként a Pest megyei közgyűlés elnöke hív majd össze, fog dönteni több mint kétmillió Budapesten élőnek és itt dolgozónak az ügyeiről.

A harmadik tétel pedig, hogy egyes közlekedési tárgyú törvényeket is módosítani kíván ez a megalapozó törvényjavaslat, illetve az ahhoz benyújtott összegző módosító javaslat. A szándék az  az összegző módosító javaslatból kiderül , hogy régi mintára, az úgynevezett Budapesti BKK mintájára létrehozzák Vitézy Dávidnak az országos hatáskörű BKK-t, illetve közlekedésszervező céget. Én azt kérném államtitkár úrtól, illetve a fideszes képviselőktől, hogy ezt majd ne támogassák, hiszen nem más, mint maga Tarlós István volt az, aki döntött arról, hogy Vitézy Dávid a BKK-t annak idején nem megfelelően alakította ki, nem megfelelő módon vezette, hiszen ’14-ben útilapot kötött Vitézy Dávid talpára. Nagyon bízom abban, hogy ha valami budapesti szinten kiderült, hogy nem működik, akkor nem erőltetik ezt országos szintre.

Én azt hiszem, az is aggályos, amit ennek az összegző törvénymódosító javaslatnak a 46-58. pontja között terjesztettek be a TAB elé. Ez pedig arról szól, hogy ha egy helyi önkormányzat nem tudja ellátni a közösségi közlekedési feladatait, akkor önök egyértelműen azokat a vagyonelemeket, amelyek ezeknek az önkormányzati cégeknek a tulajdonában vannak, és csakis ezeket kívánják majd elvenni, államosítani, ha úgy tetszik. Én azt gondolom, hogy sokkal jobb megoldás lenne, és a bizottsági ülésen ennek hangot adtam, hogy ha ezeket az önkormányzatokat nem véreztetnék ki, hanem normálisan, tisztességesen támogatnák és finanszíroznák, mert ha ez így van, akkor azt gondolom, hogy egy-egy önkormányzat kifejezetten jó színvonalon tudja ellátni a közösségi közlekedést. És hadd kérjek annyit, mert pont nem értettem az elején, amit mondott, elnök úr, hogy hány percem van…

ELNÖK: Hét perce van.

GY. NÉMETH ERZSÉBET, a Törvényalkotási Bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Hét? Ó, hát akkor még nagyon sokat tudok beszélni.

ELNÖK: Nem kötelező, képviselő asszony.

GY. NÉMETH ERZSÉBET, a Törvényalkotási Bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Akkor azt szeretném kérni, hogy amiket államtitkár úr a bizottsági ülésen a feltett kérdésekre válaszként megfogalmazott, azt szeretném kérni, hogy egy kicsikét a vitához jobban illően, vagy ahhoz illően, amit ott, illetve itt is elmondtam, próbáljon meg érvelni. Én azt gondolom, hogy ez nem normális, és nem teljesen jó, ha a Budapesti Közlekedési Zrt. ugyanúgy 12 milliárd forint állami támogatást kap most már évek óta, mint amit a 2023-as költségvetésbe is beterveztek.

Kérem, államtitkár úr, ne jöjjön azzal, hogy egyébként milyen anyagi helyzetben volt a Fővárosi Önkormányzat, átvállalták az adósságot, s a többi, mert ha ma megnézi valaki 2019 után a Fővárosi Önkormányzat finanszírozási helyzetét, pénzügyi helyzetét, akkor, azt hiszem, ugyanarra a megállapításra fog jutni, mint amire én jutottam. Ma a BKV finanszírozásából még a BKV-t igénybe vevő utazóközönség is nagyobb arányban fizeti a BKV költségeit, mint amilyen arányban a magyar állam támogatást ad.

Ehhez szeretnék még egy érvet tenni. Ma a BKV-n utazók jó része nem is fővárosi lakos, hanem egyértelműen az agglomerációból Budapestre utazva, bejőve veszik igénybe a BKV szolgáltatását, és ha ez így van, akkor legalább, államtitkár úr, azokat az embereket ne büntessék, akik 2022 tavaszán is a Fideszre szavaztak, legalább irántuk legyenek lojálisak, hogy egészen egyszerűen normálisabb és jobb feltételeket tudjunk nekik biztosítani. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem államtitkár urat, hogy a vita e szakaszában vagy a vita későbbi szakaszában kíváne szólni. (Jelzésre:) Államtitkár úr jelzi, hogy a vita későbbi szakaszában kíván szólni. Összesen majd 15 perces időkeret áll rendelkezésére.

Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Költségvetési Bizottság nem állított előadót.

Megadom a szót Varga Szimeon bolgár nemzetiségi szószólónak, a vitához kapcsolódó Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága előadójának, aki az első mondatokat nemzetiségi nyelvén ismerteti, majd magyarra fordítja azt.

(18.10)

VARGA SZIMEON, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Уважаеми господин Председател, Уважаеми Народно Събрание! Позволете ми да ви поздравя от името на Малцинствената комисия в Унгария и от моето име.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Engedjék meg, hogy a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága és a magam nevében tisztelettel köszöntsem önöket. Mint felkért szószóló, és úgy is, mint a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága Költségvetési Albizottságának elnöke, a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló T/360. számú törvényjavaslat vitájában a következőket kívánom elmondani.

Tájékoztatom az Országgyűlést, hogy bizottságunk 2022. július 6-án megtartott ülésén lefolytatta a részletes vitát a nemzetiségi napirendi pontnak nyilvánított T/360. számú, Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat egészére vonatkozóan. Ehhez a törvényjavaslathoz képviselői módosító indítvány nem érkezett, és bizottságunk további módosításra irányuló szándékot sem fogalmazott meg, ezért a bizottság részletes vitát lezáró módosító javaslatot nem nyújtott be, továbbá 12 egyhangú szavazattal elfogadta a részletes vitáról szóló jelentést.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Végezetül engedjék meg, hogy köszönetet mondjak mind Magyarország Kormányának, mind pedig az Országgyűlésnek a magyarországi nemzetiségek nemzeti önazonosságának megőrzéséhez nyújtott példaértékű támogatásáért, ami az elmúlt években mind a költségvetési támogatások folytonos növelésében, mind pedig a nemzetiségi oktatás és kultúra többszintű segítése révén nyilvánult meg. A nemzetiségi önkormányzatok és intézményeik kiegyensúlyozott, stabil működéséhez a szükséges források biztosítása hozzájárul a nemzetiségek megmaradásához Magyarországon.

Mindezekre figyelemmel a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló T/360. számú javaslatot elfogadásra ajánlja. Köszönöm a figyelmüket. Благодаря за вашето внимание. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, szószóló úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretben. Megadom a szót Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak, Jobbik-képviselőcsoport.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Pedig az ember mindig reménykedik. Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Túl vagyunk egy nagyon hosszú, monumentális költségvetési vitán, ahol azért egymásnak feszültek a világképek, és azt látjuk, hogy a költségvetést megalapozó csomagnál azért lett volna lehetőségünk most bizonyos ráncokat kisimítani. Amikor áttekintettük ezt az anyagot, van ebben szó állatgyógyászatról, növényvédő szerek különböző hatóanyagairól, a NAV-ról és egyes idekapcsolódó végrehajtási formákról, illetve egy igen komoly pakk található benne a kisadózó vállalkozásokról, és egyáltalán egy olyan témáról, ami azért elég keményen borzolja a kedélyeket. De mielőtt ezekbe belemennénk, érdemes valamit tisztázni.

A költségvetési vita során talán a fideszes képviselők számára is, a KDNP-seknek is kiadott panelek között a „megalapozott” szó vagy jelző volt az, ami tulajdonképpen minden felszólalást végigkísért, és folyamatosan a költségvetés megalapozottságáról beszéltek. Azért a történelem fényében illik feltenni azt a kérdést, államtitkár úr, kellemetlen helyzetben van, mert ezt védenie kell, de: megalapozottnak tartják még mindig azt, hogy 5,2 százalékos inflációval számolnak? Van olyan ember itt a teremben, aki röhögés nélkül, komolyabb környezetben ezt kibírná? Egészen elképesztőnek tartom! S a forint-euró árfolyam tekintetében jövő évre tényleg háromszázhetven-egynéhány forintos euróval számolnak, tehát ez egészen biztos? (Nacsa Lőrinc: Ez nem az a törvény.  Gy. Németh Erzsébet közbeszól.) Én nagyon örülnék neki, csak a helyzet az, hogy egészen távol áll egymástól az, amit mi látunk, amit a valóságban látunk, illetve az, amit az önök által kreált papír elbír.

Mehetnénk tovább, hogy az államadóssági ráta mennyire jósolható  szerintem tulajdonképpen nem jósolható ebben a pillanatban , és mindezekből következik az, hogy nemcsak a költségvetés, de a költségvetést megalapozó csomag is megalapozatlanná válik, hiszen ennek egyfajta áramvonalasító funkciója lenne, az lenne a dolga, hogy akár az adózást, akár más témákat illetően összedolgozza a valóságot a kormány terveivel, és végül a kettő legalább közelítő módon találkozzon egymással.

De úgy viselkedik a kormány ezzel az összegző módosítóval, meg az egész viselkedése olyan, mintha nem találkozna a valósággal, mintha nem látná azt. Tehát önmagában az, hogy mindennap tüntetés van Budapesten, talán nem annyira szokatlan, ilyen szokott lenni. De az, amikor önök itt létszámháborúkat próbálnak ebből csinálni, egy-egy államtitkár abszolút lefitymálóan lebecsülve a tüntetőket, néhány száz emberről beszél, politikai janicsároknak állítja be őket, akkor szeretném óva inteni önöket, hogy egész rossz útra tévednek ezzel, hiszen itt a katás módosítás kapcsán a leginkább irritáló talán az, hogy volt egy ki nem mondott társadalmi megállapodás Magyarországon.

Nagyon sok honfitársunk, aki vállalkozóként, reménybeli középosztálybeliként igyekezett magát függetleníteni attól a félfeudális függési rendszertől, ami, mondjuk, Északkelet-Magyarországon sajnos megvan, ahol helyi kiskirályok kényétől és kedvétől függ vagy függhet, hogy egy önkormányzati alkalmazottnak vane munkája, vagy éppen az, hogy ki mehet közmunkára, nos, sok honfitársunk ettől elkezdett függetlenedni, és adott esetben katás vállalkozóként igyekezett megtalálni a számításait. Nem vártak ők sokat eddig sem.

Tehát ebben a ki nem mondott társadalmi megállapodásban a legtöbben elfogadták azt, hogy nincs igazi szociális háló. Ezrével lakoltatják ki az embereket, lakoltatták ki Magyarországon, a kormány inkább a bankokkal kötött paktumot, mint hogy a magyar polgárok oldalára álljon. Elfogadták azt is, hogy az egészségügy olyan-amilyen, a benne dolgozók hősies erőfeszítései ellenére az alulfinanszírozottság miatt nagyon sokszor magánellátásba kell menni, ha az ember egyről a kettőre szeretne jutni. Azt is elfogadták, hogy a nyugdíjrendszer olyan-amilyen, ugye, nem kell végigmondanom újra, 28 500 forintos nyugdíjminimum és a társai. Ezek az emberek elfogadták azt, hogy ezek az állami ellátórendszerek vagy recsegnek-ropognak, vagy csak azért működnek, mert hősiesen dolgoznak bennük nagyon sokan, de alapvetően a mi mindennapi biztonságérzetünkről nem gondoskodnak.

A másik oldalon viszont, ha van egy kedvezményes adózási lehetőség, akkor ez a ki nem mondott megállapodás úgy szólt, hogy hagyjatok bennünket békén, hagyjátok, hogy a fizetésünk minél nagyobb százalékát hazavigyük, cserébe, úgy fest, hogy ilyen körülmények között halálig kell dolgozni, vagy nagyon-nagyon szűkített körülmények között élni, ha csak az állami lábra támaszkodik az ember. Na, ezt a ki nem mondott megállapodást rúgta fel a kormány nemcsak a csomagjával, de adott esetben még most is a különböző papírosok között lehetne rendezni ezt a helyzetet.

Ezt fejeli meg a rezsicsökkentés körül okozott kálvária, ahol hivatkozásszinten tíz éven keresztül hallgattuk azt, hogy ez egy mennyire jó vívmány  és egyébként ez egy vitaképes állítás , illetve hallgattuk azt, hogy ez a csúnya, gonosz ellenzék állítólag mennyire le szeretné bontani a rezsicsökkentést, ami természetesen nem volt igaz. A helyzet az, hogy az Orbán-kormány ennyire komolyan vehető szimbólumát ő maga kezdte el lebontani.

Én a mai nap csak egy dolgot kérek önöktől: legalább ne nyerészkedjenek a piaci árú rezsin, mert önök között azért felkészült emberek, államtitkárok ülnek, tökéletesen tudják, hogy ha a piaci árakat akár csak részlegesen ráeresztjük az emberekre, a kétszeres-háromszoros rezsiszámlának ugyanúgy van áfatartalma  három dologból tevődik össze a számla, az egyik lába az áfa , ha kétszer-háromszor akkora a számla, akkor az utána befizetendő 27 százalékos áfa összege is brutálisan, százmilliárdos nagyságrendben növekedni fog egyik évről a másikra.

Én azt kérem, sőt követelem önöktől, hogy ha már ez a méltatlan helyzet előáll, hogy ennyivel többet kell a magyar embereknek fizetniük, és persze, vitatkozzunk a részletszabályokról, állapodjunk meg abban, hogy minél több honfitársunkat megvédjük ettől, de legalább ne nyerészkedjen ezen az állam, és Banai államtitkár úr  akit szakmailag nagyon tisztelek  jövőre ne mondja el nekünk, hogy mennyivel több áfabevételt el tudtak önök költeni, mert ezen pluszáfabevétel egy nagy része abból ered, hogy a piaci áron odarakott rezsiszámlákból sokkal többet kell hogy áfa formájában befizessenek a honfitársaink. Tehát ezt az áfát hagyják az embereknél!

Az a követelésünk, hogy egyértelműen, amellett, hogy ott hagyják, dolgozzanak ki egy támogatási szisztémát is azok számára, akik méltatlanul nehéz helyzetbe kerülnek most. Talán ez lehet egy pártok fölött álló konszenzus, ha van egy ilyen nehéz helyzet, amit mindenki máshogy fog megvilágítani a saját szekértáborából, legalább ezen ne keletkezzen állami nyereség, amit más célokra lehet elkölteni. Szerintem ez lehetne nemzeti minimum.

Nem látom ebben a csomagban a belátást, amit az utcai események vagy éppen a világgazdasági, vagy hazai gazdasági felfordulás okozna, de legalább ezt a szűk határmezsgyét találjuk meg, jöjjenek ennyivel visszább, és bizonyítsák be, hogy igenis a magyar emberek, a magyar családok biztonsága a legfontosabb. Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Keresztes László Lóránt képviselő úrnak, LMP-képviselőcsoport.

(18.20)

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Először egy kérdésem lenne államtitkár úrhoz, hátha tud nekem segíteni, és esetleg még más érdeklődőknek is: ki ma Magyarország Kormányában a közlekedéspolitikáért felelős személy? Én úgy látom, hogy a közlekedéspolitika egy icipicit szét van aprózva a rendszerben, és ha az emlékeim nem csalnak, utoljára 2002-ben volt Magyarországnak közlekedési minisztere. Itt van a teremben Fónagy János, aki közlekedési és vízügyi miniszter volt akkor. El tudjuk mondani, hogy két igen fontos ügynek ma nincs miniszteri szintű képviselője, hiszen sem a közlekedésügynek, sem a vízügyeknek nincs képviselője.

Itt a költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslatról beszélünk, és ennek az idecsempészett közlekedési vonatkozásairól szeretnék röviden szólni, illetve ezzel kapcsolatban szeretnék kérdéseket feltenni. Mi nem tudjuk pontosan…  itt most Lázár János vagy Palkovics miniszter úr lenne az, aki a közlekedéspolitikáért felelős, esetleg Vitézy Dávid lenne államtitkári szinten? A felelősségi területek szét vannak csúszva a kormányban, és igazából nem látjuk, az elmúlt 12 és fél évben én nem látom, hogy lenne valamiféle közlekedéspolitikai koncepciója a kormánynak. Itt van a finanszírozás kérdése. Tudjuk, hogy az egyik legfontosabb közszolgáltatásról van szó. Gy. Németh képviselő asszony említette, hogy a kormány nem adja meg a megfelelő szintű állami támogatást a főváros tömegközlekedésének a finanszírozására vagy annak a kiegészítésére. Vidéken pedig egész pontosan az a helyzet, hogy most már két éve nulla forint jár. Tehát a vidéki helyi tömegközlekedés állami támogatását pontosan nulla forintra korrigálta a kormány, éppen akkor, amikor a koronavírus-járvány alatt ez egy még inkább kritikussá váló szolgáltatás lett, hiszen nyilvánvaló, hogy ha szűkebbek a források egy önkormányzat számára, akkor nehéz megfelelő járatsűrűséget biztosítani és nehéz megfelelő tömegközlekedési szolgáltatást biztosítani, és nehéz az egyéni közlekedéssel szemben versenyképesebbé tenni a tömegközlekedést.

Most ez lesz a koncepció, tisztelt államtitkárok, tisztelt kormánytagok? Két évvel ezelőtt lenullázták a városoknak szánt állami támogatást, magukra hagyták a városokat, magára hagyták Debrecent, magára hagyták Kaposvárt, Pécset, Szegedet, s a többi, tehát semmilyen módon nem kíván a kormány az önkormányzatoknak segíteni ilyen nehéz helyzetben az önállóan amúgy is szinte megoldhatatlan tömegközlekedési feladatok ellátásában. Cserébe államosítani akarják ezeket a közlekedési cégeket?

Tudjuk, hogy Magyarországon van hat-hét olyan vidéki város, ahol saját tömegközlekedési céggel rendelkeznek, és nem a Volánbusztól rendelik meg a szolgáltatást. Én azt gondolom, ki kell mondanunk, hogy a tömegközlekedés szervezése kifejezetten egy olyan közszolgáltatás, ahol a helyi felelősségvállalás, a helyi tudás, a helyi ismeret és a választópolgárokkal való szorosabb kapcsolat igen fontos ahhoz, hogy a megfelelő szervezési és egyéb más gazdasági döntéseket is meg lehessen hozni. Tehát rendkívül rossz útnak tartom azt, hogy kivéreztetik a helyi tömegközlekedést a vidéki városokban, a fővárosban és az agglomerációban is, majd úgy gondolják, hogy egy bizonyos szintű központosítás, vagy mondhatjuk már azt is, hogy egy extrém szintű központosítás majd valamiféle megoldást fog kínálni, holott pontosan tudjuk, hogy ez nem igaz.

A kérdésem az, hogy vane bármiféle közlekedési koncepció, eljutunke oda, amiről egyébként ciklusról ciklusra önök is beszélnek, hogy valamiféle egységes tömegközlekedési rendszert kellene bevezetni, a finanszírozást teljesen új alapokra kellene helyezni, hogy olyan módon kellene szervezni a finanszírozást, hogy kevesebbet kelljen az önkormányzatoknak ebbe beletenni, illetve kevesebbet kelljen az utazóközönségnek fizetni. Erre nagyon jó európai minták vannak. Az önök asztalán már hosszú-hosszú évek óta ott vannak azok a koncepciók, amelyek az ilyen módon egységesen szervezett, tarifaközösségben működő, egymással egységes rendszerben, ütemes menetrend szerint közlekedő tömegközlekedés kialakítását megalapozzák. Ezt a döntést önök nem hozták meg. Nem értem, hogy miért nem hozták meg, és most sem értem ezeket az államosítási intézkedéseket. S az a tragikus, hogy még azt sem lehet tudni, hogy melyik kormánytaghoz kell fordulni, hogy egyáltalán kérdést tegyünk fel annak érdekében, hogy tisztábban láthassunk, vane vagy lesze bármiféle tömegközlekedési vagy közlekedéspolitikai koncepciója a kormánynak. Az is konkrét kérdésem, ez azt jelentie, hogy végleg lemondhatnake a vidéki városok arról, hogy a kormány támogassa a helyi tömegközlekedés finanszírozását.

S még egy dologra szeretnék utalni. Hát, az sem jogharmonizációs módosítás  ahogy azt Vejkey képviselő úr említette , hogy a regionális fejlesztési tanácsokat szintén központosítják és társelnöki rendszert vezetnek be. Tudjuk, hogy a sikeres területfejlesztés alapja a helyi szintű döntéshozatali kompetencia, idegen szóval a szubszidiaritás biztosítása. S látható, hogy azokban az országokban, ahol helyi szinten a döntéshozatal kompetenciája megvalósult, ott sokkal hatékonyabban tudták felhasználni az uniós pénzeket. Sajnos nálunk ezzel ellentétes tendenciák vannak, és mondhatjuk azt, hogy a kormány területfejlesztési politikája körülbelül hasonlóan sikeres, mint a 2010 előtti kormányok területfejlesztési politikája. Látható, hogy több olyan magyarországi régió van, amely továbbra is az Unió húsz legszegényebb térsége között van, és láthatjuk, ha kicsit mélyebbre nézünk a statisztikai adatokban, hogy a különböző régiókon belül kifejezetten kiterjedt és egyre inkább kiterjedő válságtérségek alakulnak ki. Hát, ezt sem a központosítás fogja megoldani, hanem az fogja megoldani, ha a döntési szinteket olyan helyre viszik, ahol azokat még éppen meg lehet hozni, és a helyben megválasztott helyi politikusok kezébe adják azokat a forrásokat, amikkel jól sáfárkodva, megfelelő területfejlesztési és vidékfejlesztési politikát folytatva valóban megvalósulhatna egy kiegyensúlyozott területfejlesztési politika Magyarországon. Sajnos ennek nem látjuk a nyomait.

Ez két ügy volt. Nagyon-nagyon hosszan lehetne még ezt a törvényt kritizálni. Én azt gondolom, hogy ez két, egyébként a vidéki térségek számára is fontos téma, fontos kérdés. Az itt látható rossz irányú kormányzati döntések alapján is azt tudjuk mondani, hogy ezt a javaslatot természetesen nem fogjuk tudni támogatni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak, KDNP-képviselőcsoport. Parancsoljon!

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Csak pár dologra reagálnék, amik itt elhangzottak, hiszen az ellenzék részéről vagy a törvény át nem olvasása, vagy szándékos csúsztatás miatt nem teljesen igaz dolgok hangzottak el.

Azt hagyjuk is, hogy számos olyan dolog, amiről ellenzéki képviselőtársaim beszéltek, nincs benne a költségvetést megalapozó törvényjavaslatban. Például az euró árfolyama sincs benne a költségvetést megalapozó törvényjavaslatban, tisztelt képviselő asszony. Ez nem a költségvetés második olvasatos vitája, hanem a költségvetést megalapozó törvényjavaslatok vitája.

Képviselő asszony beszélt a főpolgármesterrel azonos nevű karácsonyi vásárról. Azt mondta a képviselő asszony, hogy ha a közterület átkerül az V. kerülethez, akkor biztos  ön azt mondta , hogy fideszes csókosok fogják üzemeltetni, vagy valami ilyesmi szavakat használt. Akkor az önök logikája szerint most DK-s csókos üzemelteti, ugye? Mert ez az önök logikája. Azt tudjuk, hogy a fővárost a DK pénzszivattyúként használja amúgy is. Bajnai Gordontól mint ingatlanügynöktől hallottunk a cápákról, és hallottuk már ezeknek a történeteknek a hátterét. S azt is tudjuk, hogy Karácsony Gergely Gyurcsány Ferenc embereivel van körülvéve, és csak úgy dönthet, ahogy Gyurcsány Ferenc megmondja neki.

De tegyük tisztába az V. kerületi kérdést! Tisztelt képviselő asszony, az V. kerület látja el a közterület-felügyeletét ezeknek a tereknek hosszú évek óta, csak önök ezért nem fizetnek neki semmit a fővárosból, nem kompenzálják. Sőt, az ezekhez a terekhez vezető utak mindegyike az V. kerület tulajdonában van. Tehát ön, hacsak nem hőlégballonnal próbálkozik, akkor nem tudja úgy megközelíteni az említett tereket, hogy ne az V. kerület közterületein közelítse meg azokat. Esetleg egy hőlégballonnal, vagy ha elkéri Kóka úrtól a helikopterét, azzal lehetne megközelíteni máshogy.

Azt mondta a képviselő asszony, hogy ami Budapesten nem működik, azt ne erőltessük országos szinten. Hát, ezzel önökkel is így voltak a választók április 3-án, tisztelt képviselő asszony. Látták, hogy Budapesten nem működik, hát nem erőltették országos szinten sem. Pont a kérdések órája utolsó felszólalásának témája volt a budapesti kulturális beruházások, a Liget-projekt. Hallhattuk Vitályos Eszter miniszterhelyettes asszonytól, hogy milyen óriási siker a Ligetben felállított Magyar Zene Háza vagy a Néprajzi Múzeum. Ezek azok, amiket önök nem támogattak, pedig ezek a beruházások hoztak óriási sikert Budapestnek. S annak ellenére van ilyen turisztikai sikere, tisztelt képviselő asszony, hogy elviselhetetlen mértékű a dugó még nyáron is Budapesten, és a szemét is, tisztelt képviselő asszony, mert önök nemes egyszerűséggel leszereltek több száz darab kukát Budapest közterein, mondván, hogy azokra nincs szükség. Nem tudom, hogy a zöldpolitikával vagy a klímavészhelyzettel, amit önök kihirdettek, vane összefüggésben a kukák leszerelése, vagy csupán azzal, hogy a milliós jutalmak meg a negyvenvalahány tanácsadó után nem maradt pénz a kukákra, mert önöknek mindenképpen ki kellett osztani a DK-s megbízottaknak a milliós jutalmakat év végén.

Ezek azért fontos kérdések, tisztelt képviselő asszony. Budapestnek, mint a legtöbb önkormányzatnak a legelső és legfontosabb feladata a közösségi közlekedés üzemeltetése. Ahol ez megtalálható, mint ahogy Budapesten megtalálható, ott az lenne a feladat, tisztelt képviselő asszony, hogy ezt a lehető legkorszerűbben és leginkább felhasználóbarát módon működtessék. Emlékszünk rá, hogy önök 2020-ban, a Covid-járvány kellős közepén ritkítani próbálták a járatokat, hogy minél jobban zsúfolódjanak össze az emberek. Majd amikor a Fővárosi Kormányhivatal a járatsűrítéssel kapcsolatban kért önöktől tervet, akkor kiderült, hogy egy olyan busztendert írtak ki, ahol a nyertesnek sem busza, sem cége, sem semmije nincs egy offshore számlán kívül. Ilyen ügyek keringenek a főváros körül, és lehet, hogy ezért nem működik úgy a fővárosi közlekedés, ahogy az Tarlós István idejében működött, tisztelt képviselő asszony.

Keresztes képviselő úrnak mondanám, hogy van a kormánynak közlekedéspolitikáért felelős minisztere, Palkovics Lászlónak hívják. De érdemes a statútumrendeletet olvasgatni, tisztelt képviselő úr. Ne a Telexet olvasgassa, hanem a Magyar Közlönyt, azt ajánlom, és lehet, hogy jobb lesz önnek is meg mindannyiunknak.

(18.30)

Le van írva, hogy ki a közlekedéspolitikáért felelős miniszter, le van írva, hogy ki az energiapolitikáért felelős miniszter, le van írva, hogy ki a pénzügypolitikáért felelős miniszter, az adópolitikáért felelős miniszter, és így tovább. Azt gondolom, hogy azért, mert valakinek az összes felelősségi területe nincsen, mondjuk, benne a miniszteriális titulusában, az nem azt jelenti, hogy ez a terület ne élvezne kiemelt figyelmet, tisztelt képviselő úr. Folyamatos a konzultáció például az önkormányzati tulajdonú vízügyi cégekkel is a helyzet megoldása érdekében, folyamatos a konzultáció az állami tulajdonú vízügyi cégek tekintetében.

Ha már azt mondta, hogy mi a közlekedéspolitikában semmilyen eredményt nem értünk el az elmúlt 12 év alatt, ezt azért szeretném cáfolni. Rengeteg eredményt tudhatunk magunk mögött, legyen akár csak az autópályák meghosszabbítása a határig, számos autópálya meghosszabbítása a határig, legyen az számos egy számjegyű út négysávosítása, hogy bárhonnan 30 perc alatt négysávos útra el lehet érni, legyen például számos helyen, balesetveszélyes csomópontokban körforgalom kialakítása, legyen például az, hogy számos vasúti átjárót nemcsak fénysorompóval, hanem igazi sorompóval is felszereltünk a biztonságosabb közlekedés érdekében, legyen szó arról, hogy számos magyarországi nagyvárosban elektromos buszok álltak szolgálatba, és segítik az ott élők mindennapjait, és egyébként nem szennyezik annyira a környezetet.

Olyan sok dolgot tettünk, tisztelt képviselő úr, sose fogja tőlem azt hallani, hogy mindent elvégeztünk a közlekedéspolitikában, amit el kellett volna végezni, de ezért is kértünk újabb négy évet a választóktól. Van számos tennivaló, ezen a területen is és más területen is, de hogy ne értünk volna el semmilyen eredményt, azt azért nem gondolnám sem fairnek, sem igaznak. Számos olyan eredményt értünk el a tömegközlekedés és az autózás, a biciklizés, a közlekedés számos formája területén, amire, azt gondolom, hogy igenis joggal lehetünk büszkék, még ön is büszke lehet, akkor is, hogyha ebben a 12 évben ön ellenzékben volt, és nem a kormányt támogatta.

Összességében azt szeretném mondani, tisztelt képviselőtársaim, bár számos hozzászólás nem a költségvetést megalapozó törvényjavaslathoz érkezett, azért a költségvetést megalapozó törvényjavaslat klasszikusan salátatörvény, ezt idehozni kritikaként, azt gondolom, hogy nem fair. Hiszen ez arról szól, hogy a költségvetésben leírt számok számos helyen változásokat eredményeznek, jogszabályi változások kellenek, a felügyeleti szervek változnak, különböző dolgok mozognak, és igenis például kulcsokat, számokat kell változtatni a megalapozó törvényben.

Szerintem helyes, hogyha ez így van, tehát ez egy klasszikus salátatörvény, és így is kell lennie. Mint azt az általános vitában is teljesen nyilvánvalóvá tettük, támogatni is fogjuk, mert szerintünk fontos, hogy ha van egy költségvetés, amivel az a dolgunk, a kormány dolga és azt gondolom, hogy a parlament dolga is, hogy ezt a költségvetést fegyelmezetten végrehajtsuk, akkor ahhoz nyilvánvalóan a megalapozásról szóló törvényekre is szükség van, olyan törvényekre, amelyek segítik majd a költségvetés végrehajtását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Gy. Németh Erzsébet képviselő asszonynak, DK-képviselőcsoport. Parancsoljon!

GY. NÉMETH ERZSÉBET (DK): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Nacsa Képviselő Úr! Én igazából sajnálom önt, megmondom őszintén, mert olyasmiről kell önnek vitatkozni Budapestet illetően, amiről teljesen jogosan nem lehet meg minden egyes pontos tudása, és úgy látszik, akik önt felkészítik, nem mindig mindent mondanak el önnek. De engedjenek meg, mert szerencsére van még időm, néhány dolgot, hátha így a közös bölcsességgel egy kicsiként másképp látja majd ezeket a dolgokat.

A salátatörvényről én azt gondolom, hogy egyetlenegy ellenzéki képviselő nem beszélt arról, hogy az probléma, hogy egy törvénybe ennyi mindent beleraknak. A probléma ott van, hogy új dolgokat hoztak be a Törvényalkotási Bizottság elé az összegző módosító, kormánypárti módosító javaslatban. Tehát amiről beszéltem, de szerintem Z. Kárpát képviselőtársam vagy Keresztes Lóránt képviselőtársam is, azok most kerültek elő, a múlt hét végén, csütörtökön vagy mikor volt a TAB-ülés, addig nem volt igazából szó ezekről az ügyekről, amikről én beszéltem.

Akkor tegyük tisztába ezt az egész V. kerület és Vörösmarty tér kérdést. A közterület-felügyeletet, képviselő úr, nem az V. kerületi közterület-felügyelet látja el, hanem a FÖRI, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság. Így volt ez sokáig, és szerette is volna megtartani ezt a polgármester úr, de hála istennek, a Fővárosi Közgyűlés úgy döntött, hogy saját hatáskörben szeretnénk ezt ellátni.

De ha már itt tartunk, hogy erre a fontos térre minden út az V. kerületen vezet át, kérdezem akkor, a Kossuth teret miért nem adják át kerületi polgármester úrnak, illetve az V. kerületi önkormányzatnak. Ide is minden út az V. kerületen keresztül vezet, még talán valami kis fővárosi út van benne, ott, ahol a villamos jár, de az V. kerületnek nem adják oda ezt a teret.

Nem volt azért véletlen, hogy amikor a Vörösmarty tér felújítására körülbelül 5 milliárd forintos keretet szavazott meg a tisztelt Ház, akkor Tarlós István nem azt mondta, hogy rendben van, akkor odaadjuk a Vörösmarty teret tulajdonba vagy vagyonkezelésbe az V. kerületnek a felújítás elvégzésére. Nem, végezze el a felújítást az V. kerület, ha már jobban megbíznak a polgármesterben, mint Tarlós Istvánban, akkor azt gondolom, hogy utána ő teljesen jogosan kérte ezt vissza. Mi nem kérünk mást, csak ugyanazt, ami eddig volt, hogy ahogy eddig, Tarlós István ideje alatt ez a Fővárosi Önkormányzat hatáskörében volt, ugyanígy maradjon.

A karácsonyi vásárról meg csak annyit szeretnék mondani a képviselő úrnak, hogy érdemes azt azért megnézni, és az előbb szó volt arról, hogy milyen hatalmas turisztikai vonzerőt jelent egyébként a Liget, no, legalább ugyanekkorát jelent a karácsonyi vásár. A Fővárosi Önkormányzat kezdte el valamikor, még a ’90-es évek közepe, vége felé. Azt gondolom, az, hogy jó néhány éven keresztül, sőt évtizeden keresztül ez volt Európa első és legszebb karácsonyi vására, mert a mindenkori fővárosi vezetés tényleg ügyelt arra  és itt most azt gondolom, hogy a 2010-19 közötti fővárosi vezetésről is beszélek , hogy ez egy tényleg nívós és tényleg szakmailag kiváló karácsonyi vásár legyen. Nem vagyok benne biztos, hogy ezt majd garantálni tudja az V. kerületi önkormányzat is.

A Liget-projekt kapcsán: a Liget-projekttel a legnagyobb probléma az, hogy hol van. Ha ezt önök barnamezős beruházásban, egy rozsdaövezetben csinálják meg valamikor, akkor azt gondolom, hogy az tényleg a budapestiek igényeivel és szándékaival is találkozott volna, és azok az állítások, amelyeket Vitályos államtitkár asszony tett, nem igazak. Azért van a zöldfelület, vagy azért lehet kimutatni, hogy a zöldfelület nem csökken, mert önök egyébként a szabályokat, a szabályozást változtatták meg azért, hogy a zöldfelület önök szerint ne csökkenjen.

Amiről még szeretnék szólni, a közösségi közlekedés. Ha lesz időm, akkor majd össze fogok állítani vagy állíttatni önnek egy anyagot, ami arról szól, hogy jelen pillanatban a fővárosi közösségi közlekedés fő teherviselője két csoportból tevődik össze: az egyik a fővárosi adófizetők, azok, akiknek egyébként az iparűzési adóját az önök törvénye alapján nem tudják másra fordítani az önkormányzatok, mert erre kell fordítaniuk, a másik pedig az utazóközönség. Nincs, kedves képviselő úr, sehol Európában olyan nagyváros, ahol az állam legalább az egyharmadát nem veszi ki a közösségi közlekedés költségeiből. (Nacsa Lőrinc: Dehogynem!) Nézzen utána, én azt gondolom, hogy ez az állításom teljes mértékben megállja a helyét.

Nagyon rossz úton járnak akkor, amikor ezt is államosítani gondolják, úgy, ahogy Keresztes képviselő úr mondta, hiszen egyenes út vezet oda, hogy kivéreztetik az önkormányzati  és hangsúlyozottan nemcsak Budapestről beszélek  közösségi közlekedést. Ahogy nem tudták megszervezni és normálisan működtetni az alapellátástól a szakosított ellátáson és a fekvőbeteg-ellátáson keresztül az egészségügyet, vagy mondhatom ugyanezt az oktatásra az alapellátástól egészen a felsőoktatásig, ugyanúgy ez sem fog működni önöknek. Köszönöm szépen. (Z. Kárpát Dániel tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok.

Tisztelt Országgyűlés! A vitát lezárom. Megkérdezem az államtitkár urat, kíváne válaszolni az elhangzottakra. (Jelzésre:) Igen. 15 perces időkerete van, államtitkár úr. Öné a szó.

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hadd köszönjem meg mindazokat a szavakat, amelyek az önök előtt lévő törvényjavaslat pozitívumait emelték ki; Varga Szimeon nemzetiségi szószóló úrnak is, hogy nemcsak a 2023-as évről, hanem azokról a mögöttünk lévő évekről is szólt, amikor a nemzetiségiek támogatása bővült. Abban bízom, hogy 2023-ban, egy háború árnyékában is meg tudjuk őrizni ezeket a támogatásokat.

A pozitív szavak mellett természetesen, mint minden törvényjavaslat vitájában, most is voltak negatív észrevételek, negatív hozzászólások. Ezek véleményem szerint nem mindig fedik azt az információt, amit az önök előtt lévő törvényjavaslat tartalmaz. Engedjék meg, hogy kitérjek ezekre!

Gy. Németh Erzsébet képviselő asszony kritikaként mondta azt, hogy három tér tulajdonjogának változása az utolsó pillanatban került be a törvényjavaslatba az összegző módosító javaslat részeként. Hadd mondjam el tényszerűen, hogy a három, ma este is szóba került ingatlan tulajdonjogának változását már az eredeti törvényjavaslat is tartalmazta.

(18.40)

Hogy miért célszerű ez a változás, arról Nacsa Lőrinc képviselő úr szólt. Engedjék meg, hogy röviden, tényszerűen elmondjam és vitatkozzak a képviselő asszonnyal, amikor azt állítom, hogy a Podmaniczky Frigyes tér és a Vörösmarty tér tekintetében a közterület-felügyeleti feladatokat 2014 óta a főváros helyett az V. kerületi önkormányzat látta el, míg a terek tisztán tartását a főváros helyett 2019 ősze óta szintén túlnyomórészt az V. kerületi önkormányzat látta el, illetve látja el ma is, ez utóbbit ráadásul egy 2022. áprilisban megkötött megállapodásban a főváros írásba is adta, ugyanakkor sem a korábbi megállapodások, sem a ma is érvényes megállapodás nem tértek ki a feladatok ellátásához szükséges vagyoni jog vagy más anyagi eszközök átadására. Szó volt arról is, hogy az érintett ingatlanokat körülvevő utak valóban az V. kerületi önkormányzat tulajdonában vannak, és szerintem az is egy lényeges szempont, hogy mind a Podmaniczky teret, mind a Vörösmarty teret és a körülvevő V. kerületi területeket, utcákat 2019-ben az V. kerületi önkormányzat állami támogatással újította meg. Tehát azt gondolom, hogy elvi alapon ezek az ingatlantulajdonjog-változások indokolhatóak.

Arra is felhívom a figyelmet, hogy az elmúlt években számos ingatlan ingyenesen állami tulajdonból önkormányzati tulajdonba került. Hogyha megnézzük a listát, akkor igen hosszú azon önkormányzatoknak a listája, amelyek vezetését ellenzéki képviselő-testület, illetőleg ellenzéki támogatású polgármester látja el, tehát  ismétlem  azért az elmúlt években számos esetben azt láthattuk, hogy önkormányzatok tulajdont kaptak.

Ami a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanácsot illeti, én azt gondolom, hogy ha ellenzéki padsorokból sokszor emlegetik az együttműködés, a konzultáció fontosságát, akkor üdvözlendő egy olyan fórum, amely lehetőséget ad arra, hogy a főváros és a körülötte lévő települések összhangja javítható legyen. A törvényjavaslatból idézve elmondhatom, hogy az említett fejlesztési tanácsnak tagja a főpolgármester és a Fővárosi Közgyűlés tagjai közül egy további delegált. Ami pedig a tanács összetételét illeti, hogyha a képviselő asszony célszerűnek tartja a tanácsok összetételét megváltoztatni, akkor azt gondolom, hogy nem a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanáccsal kell kezdeni, hanem a teljes fejlesztésitanács-struktúrát érdemes áttekinteni, hiszen a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács semmilyen speciális rendelkezést nem kezdeményez a meglévő jogrendszerben a tanács összetétele tekintetében.

A közlekedési témákat illetően tényszerűen hadd mondjam el, hogy a költségvetés egyetlenegy önkormányzat helyi közlekedési feladatainak ellátásához biztosított és biztosít támogatást a jövőben is, ez Budapest Főváros Önkormányzata, ahol 12 milliárd forinttal számoltunk az idei évben is és a következő évben is.

Az önök előtt lévő indítvány Gy. Németh Erzsébet képviselő asszony szavaihoz képest az én meglátásom szerint vagyonjogi változtatásokat nem tartalmaz. Ugye, a képviselő asszony arra hívta fel a figyelmet, hogy az indítvány szerint hogyha egy helyi önkormányzat a helyi közlekedési feladatok ellátásában lát zavart, akkor kezdeményezheti az úgynevezett végső menedékes kijelölését. Vagyonügyletekről nevezetesen ez az indítvány nem szól, ismétlem, és az említett végső menedékest az önkormányzat bejelentése alapján lehet kijelölni, erről a miniszter dönt. Az indítványnak mindössze az a célja, hogy ha egy helyi önkormányzat úgy látja, hogy nem tudja ellátni a helyi közlekedési feladatokat, akkor maga kérheti a feladatnak az ellátását a feladatért felelős minisztertől, aki  elhangzott  Palkovics László miniszter úr, és a miniszter dönthet arról, hogy ki lássa el a közlekedési feladatokat. Ismétlem, vagyonjogi kérdésekről tehát nincsen szó.

Természetesen azon dolgozunk, és a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat is abban a szellemben készült, hogy a helyi önkormányzatoknak meglegyen az anyagi lehetősége a helyi feladatok ellátására. E tekintetben most is elmondom azt, amit a bizottsági ülésen a képviselő asszony fölvetése kapcsán tényszerűen elmondtam, hogy a helyi önkormányzatok legfontosabb adóbevétele, az iparűzési adó összege 2014 és 2019 között 50 százalékkal növekedett, a főváros tekintetében ez 60 százalékos növekedés volt. Tehát ha arról beszélünk, hogy el kell látni a helyi feladatokat, amelyek törvény szerint a helyi önkormányzat feladatai, akkor azt gondolom, elsődleges fontosságú az, hogy az adott önkormányzatnak meglegyenek a forrásai.

Hogyha egy országban gazdasági növekedés van, akkor a gazdasági növekedésnek kedvezményezettjei a helyi önkormányzatok is. Annak köszönhetően, hogy a pandémia előtt a magyar gazdaság bővülése 2013-tól minden évben meghaladta az európai uniós átlagot, ennek köszönhetően a helyi önkormányzatok adóbevétele is növekedett. Jött egy pandémia, a pandémiának a hatását még mindig érezzük, de tényszerű szeretnék lenni: a helyi önkormányzatok saját beszámolója alapján a 2022. I. negyedévi, önkormányzati számlán lévő, kereskedelmi banki számlán lévő megtakarításoknak az összege messze ezermilliárd forint feletti, ez magasabb, mint 2019-ben vagy 2020-21-ben volt. Tehát összességében a helyi önkormányzatok pénzügyi helyzete stabil, így nehezen tudom azt értelmezni, amikor helyi önkormányzatok kivéreztetéséről van szó.

Természetes, egyes önkormányzatoknak vannak nehézségei, a háborúnak a hatásait mindnyájan érezzük, de ismétlem, azért az egy erős állítás, mely szerint a helyi önkormányzatok nem tudják a feladataikat ellátni. Az más kérdés, hogy vannak önkormányzatok, amelyek jobban, mások kevésbé jól gazdálkodnak; szerintem az adott önkormányzat saját adatai mutatják meg azt, hogy egy önkormányzat a jobban vagy a kevésbé jól gazdálkodó önkormányzatok közé tartozik. Tényszerűen hadd mondjam el, hogy a főváros tekintetében több száz milliárd forintos kereskedelmi banki, illetőleg állampapírösszeggel, -állománnyal bírt 2019-ben Budapest főváros. (Gy. Németh Erzsébet: Jaj, istenem! Fejlesztésekkel megcímkézve!) Hallom, amit mond, képviselő asszony, hál’ istennek hogy fejlesztésekre is volt forrás, és tudott félretenni ezekben az években Budapest Főváros Önkormányzata! (Gy. Németh Erzsébet: És a válasz? Nem működési pénz a fejlesztési pénz, ugye?!)

Ami a Budapesten kívüli közlekedési feladatokat illeti, a képviselő asszony az országos közlekedésszervezőről szólt. Fontosnak tartom azt rögzíteni, hogy parlamenti ciklusoktól függetlenül mindig a központi kormányzat látta el a helyközi közlekedési feladatok szervezői részét, tehát ő volt, a kormányzat volt az a szereplő, aki akár vonat-, akár közutas közszolgáltatásokat megrendelt, ő határozta meg a menetrendet. Az önök előtt lévő javaslat e tekintetben semmi újdonságot nem tartalmaz, intézményesíti ezt az országos közlekedésszervező feladatot; természetesen a kormányzatnak a felelőssége, hogy ezt a feladatot jól ellássa.

Ehhez kapcsolódóan Keresztes László Lóránt képviselő úr hozzászólására azért, kiegészítve a Nacsa Lőrinc képviselő úr által elmondottakat, azt hadd mondjam, hogy igenis van a kormányzatnak közlekedési stratégiája. Azt is el kell mondjam, hogy például sem hazai, sem európai uniós fejlesztési forrásokat nem tudtunk volna fölhasználni, hogyha maga az Európai Bizottság nem gondolja azt, hogy ez a stratégia kész van, és ez a stratégia megfelelő az előttünk álló feladatok ellátására. Tehát, ismétlem, nemcsak hogy van stratégia, hanem olyan a stratégia, amit korábban az európai uniós források felhasználása kapcsán az Európai Bizottság kifejezetten elfogadott. Ennek a stratégiának az eredményeit szerintem mindenki láthatja, aki az országban jár. Egyetértek Nacsa Lőrinc képviselő úrral, természetesen vannak feladataink, de hogyha az úthálózatnak a fejlesztését tekintjük, akkor látjuk, hogy milyen beruházások valósultak meg.

Ami pedig a vasutat illeti, kérem, hogy azért nézzük meg, hogy hány KISS vonat működik, vagy hogy 123 Flirt villamos motorvonattal találkozhatunk a síneken, ami korszerű közszolgáltatást tesz lehetővé. De hogyha már Budapestről, az agglomerációról beszéltünk, akkor nézzük meg, hogy a váci vonalon milyen fejlesztések történtek, illetőleg az agglomerációs vonalakon milyen fejlesztések történtek, vagy hogy a főbb, úgynevezett TEN-T vasútvonalon milyen fejlesztések történtek. És hogyha a 2023-as költségvetés megalapozásáról beszélünk, akkor a 2023-as költségvetésitörvény-javaslatban azt látjuk, hogy a közösségi közlekedésre és ezen belül a vasúti közlekedésre is több forrás jut, nemcsak fejlesztésekre, hanem a közlekedés fenntartására, működtetésére is.

Z. Kárpát Dániel képviselő úr valóban olyan makrogazdasági tételekről szólt, amelyek nem szerepelnek az önök előtt lévő törvényjavaslatban. Én abban értek egyet a képviselő úrral, amikor úgy fogalmazott, hogy nehéz helyzet van. Mindnyájan tudjuk  ő az inflációt említette , hogy Európában a háború következtében milyen szinteket ért el az infláció, és azzal is egyetértek, hogy ebben a helyzetben mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a magyar emberek és a magyar családok biztonsága garantálható legyen, a képviselő úr így fogalmazott, ez a legfontosabb. Ha ezzel a képviselő úr egyetért, akkor bízom benne, hogy a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat számos elemét fogja tudni támogatni.

(18.50)

Sokszor elmondtuk, hogy a családok biztonsága létbiztonságként is értelmezhető, a családtámogatások összege jelentősen növekszik, illetőleg a biztonsági kiadások, honvédelmi, rendvédelmi kiadások is összességében jelentősen növekednek. És bizony, ennek a forrása nem egy kormányzati nyerészkedés, hanem forrása részben az a különadórendszer, amely a háború miatti, egyes ágazatoknál jelentkező többletprofit bevonását tartalmazza a közkiadások finanszírozásába.

Összességében azt gondolom tehát, hogy számos olyan kérdés van, amit reményeim szerint az elmúlt hetek vitájában, illetőleg a ma este folyamán talán tudtunk tisztázni. Azzal is egyetértek, amikor képviselők még előttünk álló feladatokról beszélnek, még olyan területekről, ahol szükség lenne több forrásra, mégis azt gondolom, hogy a háború árnyékában egy olyan jövő évi költségvetésitörvény-javaslat és ahhoz kapcsolódóan egy olyan költségvetést megalapozó törvényjavaslat készült, mely jogilag egy egységet képez, és amely arra fókuszál, hogy az elmúlt évek eredményeit a következő időszakban is megőrizzük. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   221-224   225-244   245-248      Ülésnap adatai