Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm, államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Kunhalmi Ágnes, az MSZP képviselője, kérdést kíván feltenni az alapvető jogok biztosának: „Tényleg meg kell halnia egy gyermeknek, hogy vizsgálatot indítson?” címmel. Képviselő asszony, öné a szó.

KUNHALMI ÁGNES (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Biztos Úr! Korábban írásbeli kérdést tettem fel önnek a szolnoki kórház szülészetén kialakult vállalhatatlan állapotok miatt. Ön akkor arról tájékoztatott, hogy bár figyelemmel kíséri az eseményeket, de vizsgálatot nem indított, mert nem fordult önhöz még érintett panaszos, majd kifejtette, hogy a szolnoki szülészet pótlására választott megoldás, vagyis az, hogy 100-120 kilométerre viszik a várostól a terhes nőket, nem tekinthető formálisan jogszerűtlennek.

Tisztelt Biztos Úr! Azóta már kiderült az is, hogy a Hetényi Géza Kórházban a kórház rendelkezésére álló feltételek mellett sajnos olyan műtét sem végezhető, amely előreláthatólag gyermekintenzíves ellátást igényel. A helyzet a kérdésem óta tehát tovább súlyosbodott, az közvetlenül fenyegeti anyák és gyermekek életét. Ön korábban azt mondta, hogy a 100-120 kilométeres utazás nem tekinthető formálisan jogszerűtlennek. Önnek azonban hivatalából fakadóan az a dolga, hogy tartalmilag is vizsgálja meg azt, hogy megsértettéke az anyák, magzataik és gyermekeik alapvető emberi jogait.

Erre utal az Alaptörvény 30. cikk (1) bekezdése, amely alapján ön alapjogvédelmi tevékenységet lát el, ráadásul a (2) bekezdés alapján önnek kifejezetten kötelessége a tudomására jutott alapjogsértésekkel vizsgálatok keretében foglalkozni. Ilyen alapvető jog az Alaptörvény II. cikkében deklarált, az élethez és az emberi méltósághoz való jog, amely külön utal a magzati élet védelmére, valamint a XX. cikk (1) bekezdésében foglalt testi és lelki egészséghez való jog.

Tájékoztatott arról is ön engem, hogy mivel nem érkezett panaszbeadvány, ezért ombudsmani vizsgálat nincs folyamatban. Az ön hivatala azonban nemcsak panaszbeadvány alapján vizsgálódhat, hanem arra hivatalból is lehetősége van, ráadásul ez Alaptörvényből eredő kötelessége is, sőt az ombudsmani tisztség esetén ez a fajta aktivizmus kifejezetten kívánatos, hiszen az alapvető jogok biztosa csak így képes betölteni azt a funkciót, amelyet neki szántak.

Kérdezem tehát, hogy a helyzet súlyosságára tekintettel kíváne az ügyben elindítani vizsgálatot, amennyiben nem, mi az oka a tétlenségnek. Elnök úr, köszönöm a türelmet.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A kérdésre Kozma Ákos úr, az alapvető jogok biztosa válaszol. Biztos úr, öné a szó.

DR. KOZMA ÁKOS, az alapvető jogok biztosa: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Köszönöm a lehetőséget, hogy képviselő asszony ugyanezen tárgyban, alig egy hónappal ezelőtt benyújtott írásbeli kérdését követően ismét lehetőségem van a kérdésben kifejteni az álláspontomat. Akkor részletes szakmai indoklással alátámasztott írásbeli választ küldtem a képviselő asszonynak, most két héttel később szóban is meg tudom fogalmazni az álláspontomat.

Írásbeli válaszomban egyfelől arra hívtam fel képviselő asszony figyelmét, hogy a rendelkezésemre álló információk, kijelölő határozatok tartalma alapján a képviselő asszony által kifogásolt döntés az irányadó jogszabályi előírásoknak megfelelt, ilyen értelemben a jogszerűségük vonatkozásában nem merült fel álláspontom szerint aggály. A döntés jogszabályi alapokon nyugszik, van jogi értelemben vett felelőse, ilyen értelemben tehát jogszerűnek tekinthető.

Arról is tájékoztattam, hogy a helyzet kapcsán egyedi, konkrét panasz az érintettektől hivatalomhoz nem érkezett. Konkrét panasz hiányában, egyedi kontextus nélkül egy hivatalból történő ombudsmani vizsgálat indokoltsága szempontjából minden esetben azt kell figyelembe vennem, hogy tartalmi oldalról fennálle alapjogi jogsérelem, azaz visszásság, illetve annak megoldása kapcsán lehete létjogosultsága biztosi hatáskörbe tartozó intézkedéseknek. A korábbi kérdésében hivatkozott jelentések minden esetben az adott egészségügyi ellátás kapcsán egy tartós hozzáférhetőségi problémát vizsgáltak hivatalból vagy panasz alapján, jelen esetben pedig nem erről van szó.

Alapjogi oldalról egyébként korántsem egyszerű és magától értetődő az, hogy egy egészségügyi ellátási forma átmeneti kiesése általános jelleggel, azaz nem egy konkrét beteg kontextusában felvete alanyialapjog-sérelmet az egészséghez való jog, az állam életvédelmi kötelezettsége, illetve az emberi méltósághoz való jog kapcsán. Mindig a döntéshozó joga és kötelezettsége, hogy mérlegelje a kapacitásmennyiséget, az ellátásbiztonságot, illetve az ellátás hozzáférhetőségét. Alapjogi biztosként pedig szakmai tartalmú döntések megalapozottságát, indokoltságát eleve nincs lehetőségem felülvizsgálni. Az ombudsmani vizsgálatok jellemzően nem akut helyzetek orvoslására, hanem alkotmányos jogokkal összefüggő visszás helyzetek feltárására irányulnak. Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Felszólalások:   189-192   193-196   197-200      Ülésnap adatai