Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője, kérdést kíván feltenni a technológiai és ipari miniszternek: „Milyen intézkedéseket kívánnak bevezetni a városokban jelentkező hőhullámok hatásainak mérséklése érdekében?” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

TORDAI BENCE (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Asszony! Ön még új a kormányban, de elmesélem, hogy az Orbán-kormánynak van egy folytatólagos vitája a valósággal, miszerint azt gondolják, hogy Magyarország klímabajnok, a valóság pedig az, hogy sajnos nagyon gyengén teljesít a kormány a klímaváltozás elleni harcban. De a szomorú helyzet az, hogy nemcsak az Orbán-kormány, hanem az emberiség egésze eléggé csehül áll ebben a hadakozásban, úgyhogy egyre nagyobb a hangsúly azon, hogy hogyan tudunk alkalmazkodni a változó klímához, hiszen azt már senki nem tagadja, hogy nyakunkon a klímakatasztrófa.

A nyolcvanas években a harmadfokú hőségriadót megérő 27 fokos átlaghőmérsékletűnél magasabb napok száma még csak 2-3 volt, ennél csak múlt héten is több volt, mostanra legalább háromszoros ez az érték, ahogy egyébként a trópusi éjszakák száma is a kilencvenes évek óta megháromszorozódott, és a 2050-es évekre nagyjából azt várhatjuk, hogy 3,4-3,6 fokkal lesz magasabb a hőmérséklet Magyarországon és azon belül is Budapesten. Ez azt jelenti, hogy a magyar főváros nagyjából olyan klimatikus viszonyokkal fog majd szembenézni, mint Szkopje, az évszázad végére pedig minden nyári nap hőhullámos napnak minősül majd.

Nyilván tudjuk a megoldásokat ezekre a problémákra, a főváros a maga nem teljes eszköztárával teszi is a dolgát: minél több zöldfelületre, minél több fára, minél több folyóvízre, vízfelületre van szükség és minél kevesebb betonra, térkőre, minél szabadabb légcsatornákra. Ehhez képest látjuk, hogy a kormány egyelőre nagyon más irányba mozog. Ha csak kimegyünk ide, a Kossuth térre, látjuk, hogy minden sötétszürke térkővel van leburkolva, és egyszerűen kihívás átmenni egy ilyen 36 fokos napon a Kossuth téren; vagy ahogy megpróbálják tönkretenni a Városligetet, vagy éppen ahogy a MOL-torony engedélyezésével a budai szélcsatornát teszik tönkre.

Tehát az eddigi tapasztalatok fényében nem túlságosan bizakodó az ember, amikor felteszi a kérdést, hogy mit kíván tenni a kormány a klímaalkalmazkodás, a városi hőszigetek és a hőhullámok túlélése érdekében. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Koncz Zsófia államtitkár asszonynak. Parancsoljon! (Pillanatnyi szünet.) Azonnal lesz hang.

DR. KONCZ ZSÓFIA technológiai és ipari minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Úgy gondolom, hogy az elmúlt időszakban sok, nagyon konkrét akciótervet, klímavédelmi törvényt fogadott el a kormány, hiszen nagyon fontos a klímavédelem, a környezetvédelem számunkra is. Ezért az Európai Unión belül nem állunk rosszul, ha mondjuk, arra gondolunk, hogy az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás tekintetében a hatodik legjobb értékkel rendelkezünk, emellett pedig meghatároztuk, hogy 2050-re klímasemleges országgá fogunk válni.

A klíma- és természetvédelmi akciótervben meghatároztunk számos elemet, amelyet meg szeretnénk valósítani, és már el is indítottuk a megvalósítást. Felszámoljuk az illegális hulladéklerakókat, lehetővé tesszük az üveg- és műanyag palackok, valamint a fémdobozok visszaváltását, betiltottuk az egyszer használatos műanyagokat, támogatjuk a kis- és középvállalkozások megújulóenergia-termelését, minden újszülött után tíz fát ültetünk, 2030-ig meghatszorozzuk a naperőművek kapacitását. Ezt már hamarabb is meg fogjuk valósítani.

2020-ban elfogadtuk az első éghajlatváltozási cselekvési tervet, melyben fontos intézkedések kerültek rögzítésre a hőhullámok kezelése, a zöldfelületek és vízfelületek növelése kapcsán. 2019-ben elindítottuk az országfásítási programot, melynek célkitűzése, hogy 2030-ra 24 százalékról 27 százalékra nőjön az ország fával borított területe. Ennek keretében számos helyi akció is megvalósul, én magam is számos ilyen akcióban részt vettem.

Az Európai Unió tagországai június 29-én elfogadták a klímavédelmi törvényeket, melyek lehetővé teszik, hogy az Európai Unió 2030-ra az 1990-es szinthez képest 55 százalékkal tudja csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást. Ezzel kapcsolatban is, úgy gondolom, jól állunk.

Zárásként említette a fővárost. Abban szeretném kérni képviselő úr segítségét, hogy valahogy ez a hatalmas szemétmennyiség, ami Budapesten van, tényleg kerüljön el, mert azt gondolom, hogy a világ legszebb fővárosáról beszélünk, és ahhoz, hogy ezt mások és az itt élők is érezzék, nyilván nem egy pozitív dolog. Úgyhogy ebben kérem a támogatását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Felszólalások:   210-213   214-217   218-221      Ülésnap adatai