Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat. Most vitákkal folytatjuk munkánkat. Soron következik a Magyar Honvédség csádi katonai szerepvállalásáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentés vitája. A kormány-előterjesztés H/5650. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem az előterjesztőt, kíváne most felszólalni. Államtitkár úr jelzi, hogy most nem. A későbbiekben 15 perces időkeret lesz majd a zárszóra.

Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Honvédelmi és Rendészeti Bizottság nem állított előadót.

Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretekben. A vita során kétperces hozzászólásra nincsen lehetőség. A képernyőn Novák Előd képviselő úr neve látható, a Mi Hazánk képviselője. Öné a szó, képviselő úr.

NOVÁK ELŐD (Mi Hazánk): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Honvédség csádi katonai szerepvállalásáról szóló határozati javaslathoz egyetlenegy módosító javaslat érkezett, ugyebár, mégpedig a Mi Hazánk Mozgalomtól, melyben köteleznénk a kormányt, hogy a katonai szerepvállalás költségeit évente tegye közzé, azaz ne titkosítsák, ahogy ezt sajnálatos és rossz gyakorlatuk szerint tették az elmúlt években is hasonló esetekben, hiszen például a mai napig sem számoltak el a csúfos bukással végződött afganisztáni megszállásban való részvételünk költségeivel sem. Nem tudhatjuk, hogy mennyibe került az adófizetőknek ez a kaland, becslések szerint 75 milliárd forint. Képzeljük csak el, milyen fejlesztést lehetett volna, vagy milyen javadalmazást lehetett volna 75 milliárd forintból a Magyar Honvédségnek biztosítani!

A Mi Hazánk Mozgalom szerint viszont itthoni szolgálatért, tehát például a határon kellene tisztességesebb javadalmazást és hadgyakorlatokat biztosítani a magyar katonáknak. Aki pedig nagyobb kalandra, gyakorlatra vágyik, annak természetesen ott van például a francia idegenlégió.

Az idegen érdekek helyett a magyar szempontokat helyeznénk előtérbe a hadseregfejlesztés során is, tehát az afganisztáni, iraki és hasonló megszállásokra költött százmilliárdokból inkább vonzóbb itthoni javadalmazást és modernebb felszerelést, komolyabb hazai hadgyakorlatokat biztosítva honvédjeinknek.

Az izraeli határon szolgáló honvédjeink hazahozatalát is kezdeményezte a Mi Hazánk Mozgalom, ahogy Irakban és Csádban sem volna keresnivalójuk a magyar katonáknak. Inkább az automata fegyverekkel ostromlott déli határkerítésünknél kellene szolgáljanak honvédjeink.

Magyarország terrorfenyegetettségét is rendkívüli mértékben növeli, hogy a magyar honvédek idegen háborúkban vesznek részt. Izrael által támogatott, választásokat betiltó, tüntetőkre lövető csádi diktátor karhatalma lesz a Magyar Honvédség a kormány előterjesztése szerint. Bizony, tisztelt Országgyűlés, afrikaiakat képeztek lövészetre eddig is a magyar honvédek a Szahara déli részén fekvő Maliban, jövőre pedig már Csádba is küldene a Fidesz-kormány kétszáz katonát. Eközben Pintér Sándor és Rétvári Bence azt magyarázza a határt védő rendőreinknek, hogy hogyan vonuljanak vissza fülüket-farkukat behúzva, hogyha fegyverropogást észlelnek.

A magyar kormány Afrikát a lehetőségek kontinensének nevezte, a kaszinókoncessziókon milliárdossá vált honvédelmi miniszter az elsivatagosodó Csádba ömlesztené a támogatásokat többek közt orvosi missziók és mezőgazdasági fejlesztések formájában, melyekre szintén itthon volna szükség, hiszen például Matolcsy György nyilatkozata szerint a magyar mezőgazdaság a második legkevésbé versenyképes az EU-ban Bulgária után. Ennek ellenére ki tudja, mennyi pénzt ömlesztenének most Csádba. Ezt a költséget titkosítanák a Mi Hazánk módosító javaslatának leszavazása alapján.

Csádban 2021 áprilisában meggyilkolták a 30 éven át hatalmon lévő államfőt, Idriss Déby Itnót, a hatalmat átvevő hadsereg másfél évig tartó átmeneti időszakot hirdetett. Az ország ideiglenes vezetője az elhunyt államfő fia, Mahamat Idriss Déby lett, azonban ígéretük ellenére másfél év után sem adták át a hatalmat a népnek. Nem volt választás, helyette 2022 októberében bejelentették, hogy 2024-re halasztják a választásokat.

Emiatt tüntetések indultak, de az ellenzéki szervezetek tevékenységének felfüggesztését és kijárási tilalmat rendeltek el, ugye, ismerős, tisztelt kormányzat, Magyarországon is már ez a műfaj. Nos, ott a kinevezett csádi miniszterelnök követte ezt el, miután több mint ötvenen meghaltak, és több mint háromszázan megsebesültek a kormányellenes erők tüntetésein. Hadd idézzem az Afrikai Unió Bizottságának elnökét: „Határozottan elítélem a tüntetések elnyomását, amelynek következtében emberek haltak meg Csádban.”

Tisztelt Országgyűlés! 2023 márciusában több mint négyszáz kormányellenes lázadót ítéltek életfogytig tartó börtönre Csádban. Ezek után ami még itt a Gyurcsány-Bajnai-rezsim idején folytatódott, mondjuk, 2006 után, egészen jogállami, na de hát ott tényleg nagyon messze voltunk a jogállamiságtól, hiszen a per csak egy hónapig tartott. Egy börtönkomplexumban folytatták le zárt ajtók mögött a független média kizárásával, tehát több mint négyszáz kormányellenes tüntetőt életfogytiglan tartó börtönbüntetésre ítéltek. Ennek a rendszernek a karhatalma kíván lenni a Magyar Honvédség?

A 2024-re tolt választás is így felettébb kérdéses. A tüntetők közé lövés pedig jövőre Csádban már a Magyar Honvédség feladata is lehet. A részletekről pedig most nemigen lehet tárgyalni, hiszen egy szexvideóbotrány miatt nemrég lemondani készült a csádi honvédelmi miniszter. E tekintetben egyébként úgy tűnik, hogy Csád mégsem egy teljesen következmények nélküli ország. Magyarországon ezt talán megúszhatta volna, ha nézzük a korábbi hasonló botrányokat.

Eközben Izrael egyre nagyobb befolyást szerzett Csádban, miután a zsidó állam az 1967-es háborúban elfoglalta a palesztin területeket. 22 afrikai ország közül még Csád volt a második, amely tiltakozásul felszámolta a kapcsolatait Izraellel, de idén februárban a csádi elnök megnyitotta újra országa izraeli nagykövetségét mintegy ötvenévi diplomáciai szünet után. Ezt büszkén jelentette be az izraeli sajtó, mi viszont kevésbé lehetünk büszkék arra, hogy mindehhez asszisztál egy ilyen diktatúra karhatalmaként a Magyar Honvédség is. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Novák Előd képviselő úr. Tájékoztatom a kijelző táblát kezelő munkatársat, hogy Novák Előd képviselő úr nem a Fidesz, hanem a Mi Hazánk képviselője (Derültség.), úgyhogy tessék majd kijavítani a táblát.

Felszólalásra következik Harangozó Tamás képviselő úr, az MSZP képviselője, hétperces időtartamban.

(14.50)

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Honvédség csádi katonai szerepvállalásáról szóló javaslat egy nagyon fontos és nagyon súlyos következményekkel járó javaslat. (Zaj a Mi Hazánk soraiban.)

Éppen ezért az általános vitában is ennek a javaslatnak a támogatásához a kormánynak is komolyan kéne vennie a magyar Országgyűlést. Azt kértem, azt kértük itt, a plenáris ülésen az általános vita során, hogy a Honvédelmi Minisztérium teremtsen arra lehetőséget, hogy a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság zárt ülésén, ahogy még egy NATO-misszió vagy egy közös európai uniós vagy bármilyen más kötelékben lévő misszió esetében is elvárható  no pláne egy olyan misszió esetében, ami harminc év után az első alkalommal egyedül kizárólag magyar katonákból álló missziót kíván küldeni egy távoli afrikai országba , legyenek kedvesek részletes tájékoztatást adni az Országgyűlés frakcióinak, a Honvédelmi Bizottság tagjainak arról, hogy milyen feltételekkel, hogyan, miként kívánják ezt a missziót végrehajtani, hogyan kívánják garantálni a magyar katonák legalább relatív biztonságát, milyen eszközökkel, milyen technikai megoldásokkal kívánnak Afrika közepén, a semmi közepén egyedül egy magyar missziót megcsinálni, milyen együttműködést terveznek a térségben más NATO- vagy uniós tagállamok jelen lévő katonáival. És sok-sok olyan kérdést kellett volna tisztázni, ami szükségeltetik ahhoz, hogy egy országgyűlési képviselő tisztességgel, lelkiismeretesen ezt a döntést meg tudja hozni.

Volt egy zárt ülése a bizottságnak, aminek nem ez volt a témája. Miniszter úr ott ígéretet tett arra, hogy a bizottsági ülés későbbi szakaszában a vezérkarifőnök-helyettes és az államtitkár ezekre a kérdésekre válaszolni fog, ez azonban  tekinthetjük ügyrendinek vagy bármilyen más kifogásnak  elmaradt.

Az a helyzet, tisztelt államtitkár úr, hogy ezekre a kérdésekre a HM nem válaszolt. És ez egyáltalán nem normális dolog. Mert vagy titkolnivalójuk van, és akkor fene, aki ezt megszavazza! Vagy nincs, csak annyira nem becsülik ezt az intézményt, ahol most éppen ülünk, annyira nem becsülik sem a Honvédelmi Bizottságot, sem a képviselőket, sem a magyar Országgyűlést, hogy tisztességesen ezekre a kérdésekre nekünk válaszoljanak.

Az előterjesztés szerint az egyetlen jogi kötőerővel bíró dokumentum, ami alapján mi most Csádba küldünk 200 katonát, az a csádi jelenlegi átmeneti vagy nem tudjuk, milyen elnöknek a meghívólevele. Még azt a kérésünket sem tudták teljesíteni, hogy ezt a meghívólevelet mutassák már be a magyar Országgyűlésnek, hogy önök mi alapján fogják egyébként ezt az előterjesztést megszavazni.

Ezért mindamellett, amit már a bizottsági ülésen is elmondtam, hogy annak a célnak vagy azzal a céllal, hogy mind a terrorizmus elleni küzdelem, mind az illegális migráció kezelése tekintetében a legideálisabb és valószínűleg az egyetlen normálisan, hosszú távon fenntartható megoldás a válsághelyzetekben való segítség megadása, illetve a rend fenntartásában való szerepvállalás, ilyen céllal az MSZP egyetértene ezzel a misszióval.

De miután arra nem voltak hajlandóak, hogy a legalapvetőbb feltételekről, a legalapvetőbb biztonsági követelményekről a bizottságot és ezen keresztül az Országgyűlést tájékoztassák, ezért ebben a kérdésben az én személyes megítélésem is, államtitkár úr, a Fidesz-frakciójában sincs egyetlenegy képviselő sem, aki a párthűségen vagy frakciólojalitáson kívül azon információk birtokában van, hogy ezt jó szívvel megszavazhassa.

Mi nem fogunk ellene szavazni, mert még egyszer mondom, a küldetés céljával egyetértünk. De nem tudjuk fölvállalni annak az ódiumát, hogy hetekkel vagy hónapokkal vagy fél év múlva vagy egy év múlva derüljön majd ki, hogy valójában milyen érdekek miatt megyünk ki, valójában kiket is fognak ott védeni a katonák, megvane a megfelelő körülménye annak, hogy ők minden ilyen misszióval együtt is, de a lehető legnagyobb biztonságban tudják a szolgálatukat végezni.

És igen, ezzel a szavazással minden képviselő annak a felelősségét is magára vállalja, ha támogatja, hogy itt bizony magyar katonák halhatnak meg. Csak nem mindegy, hogy olyan esemény során történik ez meg, ami kivédhető, csak felkészülést vagy több forrást igényelt volna, vagy egy olyan esemény alatt, ami kivédhetetlen.

Ezekbe az információkba az Országgyűlés ma nem lát bele, ezért az MSZP frakciója ebben a szavazásban nem fog részt venni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

ELNÖK: Köszönöm szépen, Harangozó képviselő úr. Felszólalásra következik Kósa Lajos, bizottsági elnök úr, képviselő úr.

KÓSA LAJOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azért kértem szót, mert Harangozó képviselőtársam néhány olyan információt osztott meg a tisztelt Házzal, ami pontosításra szorul.

Múlt héten hétfőn tárgyalta a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság a csádi kiküldetésről szóló határozati javaslatot, ahol ez az igény felmerült, nevezetesen, hogy a Honvédelmi Bizottság a misszió olyan részleteivel is ismerkedjen meg, ami semmiképp sem tartozik a nyilvánosság elé, hiszen egyébként ezek az információk adott esetben a katonáink életét, biztonságát veszélyeztethetik.

Hiszen nem kell mondjam, hogy azért kell Csádban missziót teljesítenünk, mert Csádban van egy viszonylagos rendetlenség, rendfenntartási igény, tehát vannak olyanok, akik adott esetben ezzel a misszióval ott Csádban nem értenek egyet, a csádi helyzet elég bizonytalan. De még elmondhatjuk, hogy a migráció, a nemzetközi migráció útvonalában rendkívüli, fontos szerepet játszó Szub-Száhel-övezetnek egy, s valamelyest stabilitást mutató országa, ahol érdemes segíteni ennek a stabilitásnak a fennmaradását, azzal együtt egyébként, hogy valóban vannak veszélyei ennek a missziónak. Csak úgy halkan jegyzem meg, hogy nagyon kevés az a katonai misszió, aminek semmilyen veszélye nincs. Oké, van ilyen is, a Honvéd Zenekar rendszeresen szokott szerepelni Debrecen város zászlófelvonási ünnepségén, annak valóban csekély a veszélye, de még ott is kell vigyázni. De egy katonai misszió szükségszerűen magában hordozza a veszélyt.

Ezért egyébként a jelen lévő honvédelmi miniszter, illetőleg a minisztérium államtitkára maga nyilatkozott úgy, hogy természetesen  a tárgyalás során a miniszternek el kellett mennie másik bizottsági ülésre, de egyébként ott maradt a politikai államtitkár, illetőleg a KNBSZ új főigazgatója, és ők elmondták, hogy természetesen van igény rá, már a jövő héten esedékes miniszteri meghallgatáson a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság ezt a kérdést olyan információk tárgyalásával is mindenképpen napirendjére veszi, amelyet Harangozó Tamás képviselőtársam emlegetett. Ennyit erről, és a bizottsági ülésen is jeleztük azt, hogy a bizottsági ülés hétfőn van, most tárgyaljuk a csádi előterjesztést, de egyébként természetesen a későbbiek folyamán  benne van a vonatkozó szabályokban  a Honvédelmi Minisztériumnak a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság ülése előtt félévente be kell számolnia a misszió állásáról, tapasztalatairól, körülményeiről. Tehát a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság folyamatosan felügyeli, nemcsak ezt, mindegyik missziót.

Másrészt azt is jeleztük a Honvédelmi Minisztérium illetékesei felé, hogy azon az állásponton vagyunk  a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság elég régóta , hogy olyan helyre nem küldjük a katonáinkat, ahova mi magunk nem merünk elmenni. Ezért több missziót is teljesítettünk egyébként viszonylag melegebb  abban az értelemben, hogy kockázatosabbnak tűnő  területekre, mint Erbíl vagy Afganisztán, de mondhatom még nyugodtan Koszovót is, ahol azért figyelmeztettek bennünket, hogy mobilhasználati tilalom van, meg egyébként tényleg különleges biztosítással próbálták amennyire lehet, a kockázatokat csökkenteni. És itt is jeleztük, hogy egyébként nemcsak a szóbeli és a dokumentumok alapján történő beszámolóra tartunk igényt, hanem el is szeretnénk menni egyébként megnézni a katonáinkat Csádba.

Ezek a látogatások egyébként fölöttébb hasznosak voltak, Harangozó képviselőtársam is emlékezhet erre, ahol egyébként a missziós körülményeken túl például a honvédelmi miniszter jelenlétében egyeztünk meg a Honvéd Egészségpénztár függőben lévő dolgairól, mert a katonák ott tudtak velünk beszélni.

(15.00)

Tehát én mindenképpen ragaszkodom ahhoz, hogy ezt a vállalásunkat ebben az esetben is tudjuk teljesíteni, persze nem agyon- vagy túlterhelve az ottani katonai missziót. Ennyit a részletekről.

Szeretném megnyugtatni a tisztelt Házat és kedves Harangozó képviselőtársamat  aki egyébként a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság tagja, tehát ezt személyesen tudja ellenőrizni , hogy maximális figyelemmel leszünk a csádi misszióra mind a beszámolók, mind pedig a helyszíni tapasztalatok alapján. És ha valami olyan problémát látunk, ami nem vállalható, vagy észszerű kockázatok mellett nem vállalható, akkor azt azonnal jelezzük a parlamentnek, hogy ad absurdum fontoljuk meg adott esetben ennek a missziónak a lefújását, mert ez is ott van a lehetőségek között.

Magáról az érdemi kérdésről. Az a helyzet  ezt részben érintettem , hogy a Szub-Száhel-övezet országai kulcsfontosságúak Afrikának a Száhel-övezettől délre eső területeiről történő migráció esetében, ami Európa felé jön. Hiszen tudjuk, hogy nagyon sok ember várakozik arra, hogy ha ezek az országok meggyengülnek  tehát ha a Száhel-övezet alatti vagy a Száhel-övezettel részben érintett országok meggyengülnek , nem tudják feltartani az országukba illegálisan beáramló migrációs szándékú tömegeket, és ezek előbb-utóbb megjelennek a mediterrán térség déli részénél, vagyis a Mediterrán-tenger partjánál.

Megjegyzem, ugyanez volt a helyzet akkor is, amikor az arab tavasz esetében az európai politika úgy döntött, hogy mégiscsak lebombázza Líbiát. Hiába jelezték például az olaszok, hogy persze le lehet bombázni Líbiát, de helyette nem rend lesz meg liberális demokrácia, hanem egy teljesen vállalhatatlan káosz, sokkal több halottal, mint amennyi az egyébként szintén nem helyeselhető vagy támogatható Kadhafi-éra alatt volt. Viszont egy biztos: Líbia ebben az esetben nemigen tudja feltartani a migrációs áramlást. De ugyanez a helyzet a többi észak-afrikai országban is. Tehát most is tudjuk előre, hogy ha a Száhel-övezet déli részén lévő térségben elveszítik az ott lévő országok a stabilitásukat, és egy polgárháborús, kaotikus helyzet alakul ki, a migránsok akadály nélkül áramolhatnak fel Európa felé.

Ez látszólag messze van, valóban messze van, de mégis összeurópai érdek lenne az, hogy a Szub-Száhel-övezet országait mindenáron segítsük, részint azért, mert Magyarország nemcsak katonai erővel, hanem a „Hungary Helps” program keretében is komoly segítséget visz ezekbe az országokba, mint iskola, kórház, szociális intézmények, egyéb intézmények működésének támogatása vagy adott esetben építése. Ezt máshol is csináljuk, nem csak itt. Erbílben is adtunk át óvodát, iskolát, kórházat, a kurdisztáni térségben.

Tehát Magyarország nem csak beszél erről, mint annyi más európai ország. Mert az európai országok döntő többsége nagyon szépen beszél, nagyon megkapóan beszél arról, hogy a segítséget vigyük oda, meg tegyünk valamit a stabilitásért, csak amikor csinálni kell valamit, akkor nem csinál senki semmit. Magyarország a GDP- vagy népességarányosan rá jutó ilyen típusú feladatokat teljesíti. Nyugodtan kiszámolhatja valaki, minden mutatóban azt tudjuk mondani, hogy messze az átlag fölött teljesítünk, mert komolyan vesszük. Nemcsak arról beszélünk, hogy tartóztassuk fel a határainknál a migránsáradatot, hanem arról, hogy a kiindulóponthoz vigyünk segítséget  lásd Hungary Helps , illetőleg próbáljuk meg az ott lévő országok stabilitását fenntartani.

Ezek nagyon bonyolult és európai fejjel nehezen érthető országok. Csak egyvalamit hadd mondjak érdekességképpen: ezek olyan országok, ahol a hivatalos nyelv az ott lakóknak nem anyanyelve, egyáltalán nem az, mert rengeteg népcsoport lakja ezeket az országokat, és azok a hivatalos nyelvek, mint angol, francia vagy portugál, amiket használnak, nem az ott lévő emberek anyanyelve. Képzeljék el, hogy milyen furcsa helyzet ez. Azt is lehet tudni, hogy ezeket az országokat mesterségesen alakították ki, át- meg át vannak szőve mindenfajta lehetetlen törzsi és egyéb vallási ellentétekkel. Ráadásul itt találkozik a keresztény civilizáció a muszlim civilizációval; ezen a területen is, többek között. Tehát nagyon bonyolult megítélni azt, hogy mi várható egy ilyen típusú társadalomban, országban, mint Csád, ahol még azt sem lehet mondani, hogy ott létezne csádi nemzet, mert senki nem gondolja magát csádinak. Mindenki csádi országlakónak gondolja magát, de nem a csádi nemzethez tartozónak. Azt mondják, hogy különböző törzsekhez tartoznak, mindenki a saját törzséért a vérét hullajtja, de a szomszéd törzsért nem. Tehát nem az európai keretrendszer szerint szervezték meg ezeket az országokat, és ezzel kell együtt élni.

Azt gondolom, hogy a stabilitás fenntartása még mindig a legkevesebb emberéletbe kerül, és még mindig a legnagyobb segítséget nyújtja abban az értelemben, hogy próbáljunk meg segíteni az ott lévő embereknek, hogy ott boldoguljanak, ne hagyják el a szülőföldjüket, és ne jöjjenek Európába, ahol szintén nem tudunk velük mit kezdeni.

Összességében tehát érdemben is támogatható a misszió célja. Az a felkérés teljesen megfelel a nemzetközi normáknak, amelyet a csádi kormánytól kaptunk. Egyébként pedig nemcsak mi veszünk részt a misszióban, hanem a franciák is, és ők adják a nagyobb katonai erőt ebben a misszióban.

Még egyszer szeretném megnyugtatni a tisztelt Házat, hogy a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság feltétlenül azon lesz, hogy ezt ellenőrizze, mert a katonák biztonsága mindnyájunknak fontos, és nemcsak papírokban meg minisztériumi beszámolókban, hanem személyesen is szeretnénk ezen az ügyön rajta lenni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Kósa bizottsági elnök úr. Megkérdezem, tisztelt Országgyűlés, hogy a fennmaradt időkeretekben kíváne még valaki a felszólalás lehetőségével élni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. A vitát lezárom.

Megadom a szót az előterjesztők képviseletében Vargha Tamásnak, a Honvédelmi Minisztérium államtitkárának, 15 perces időkeretben.

VARGHA TAMÁS honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen a ma is elhangzott támogató hozzászólásokat, különösen Kósa Lajos elnök úrnak, aki kiválóan és részletesen összefoglalta, hogy mi ennek a missziónak a feladata, milyen kihívásokkal néz szembe Európa ebben a tőlünk távol eső térségben. S miniszter úr nevében is szeretném megerősíteni, hogy a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság zárt ülésén állunk rendelkezésre. Ez egyben válasz Novák Előd képviselőtársamnak is.

Azt gondolom, egyetértenek velünk abban, hogy nemzetbiztonsági kérdés az, hogy ennek a missziónak és bármely missziónak a részleteiről, költségeiről az illetékes bizottságok zárt ülésein számoljon be a Honvédelmi Minisztérium, mint ahogy azt a honvédelemről szóló törvény előírja, hogy a külügyekkel, a honvédelemmel és a nemzet biztonságával foglalkozó bizottságok előtt rendszeresen beszámolunk a misszióban végzett munkáról és annak részleteiről. Tehát állunk rendelkezésre a Honvédelmi és Rendészeti Bizottságban is.

Köszönöm szépen a lehetőséget, és kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák kérésünket a szavazás során. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   39   40-47   48-54      Ülésnap adatai