Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Földi Judit képviselő asszony a Demokratikus Koalíció frakciójából. Megadom a szót, parancsoljon!

FÖLDI JUDIT (DK): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Az élhető város fokmérője, hogy a város lakójának mennyi kihívással kell szembenéznie, mennyi nehézséget kell leküzdenie ahhoz, hogy hozzáférjen bizonyos alapvető vagy annál magasabb szintű szolgáltatásokhoz. Milyen kihívásokkal kell szembenézniük a székesfehérváriaknak a közoktatás területén? 2013-ig az általános iskolák gazdái a települési önkormányzatok voltak, és jó gazda módjára bántak az intézményekkel és az ott dolgozókkal. Az iskolák államosítását követően jelenleg a tankerületek az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szervek.

A közoktatás területén nap mint nap szembesülünk a problémákkal, a tanárhiánnyal, a pedagógusok megbecsültségével, a műszaki-technikai hiányosságokkal. Ma azonban nem a problémák megoldása, hanem azok nyilvánosság előtti eltitkolása zajlik. A hírek a közösségi csatornákon jutnak el az érintettekhez, így például az, ha Székesfehérváron egy tanteremben 37 fokot mérnek tanítás közben, vagy ha egy iskolai mosdó azért nem használható, mert beázik, ha egy székesfehérvári általános iskola tanulóit azért kell másik iskolába átirányítani, mert meghibásodott a kazán, ha egy városi közgyűlésen derül ki, hogy a tankerület bezár egy 40 éves múltra visszatekintő iskolát. A tanárhiányt pedig úgy lehet elfedni, hogy októbertől már nem nyilvános, hogy hány pedagógusi állás van betöltetlenül.

Élhetőbb város lesz Székesfehérvár, ha az iskolák gazdája ismét Székesfehérvár lesz. Élhetőbb lesz a város, ha a pedagógusokat végre megbecsüli a kormány. Élhetőbb lesz a város, ha minden iskolában elegendő pedagógus lesz, ha a kormány többet költ a társadalom jövőjére, az oktatásra.

Milyen kihívással szembesülnek a székesfehérváriak a klímaváltozás miatt? Az éghajlatváltozás hatásait valamennyien napi szinten tapasztaljuk. Az elmúlt évek hőhullámai a napi életet tették szinte elviselhetetlenné. Nagyon fontos, hogy ennek hatásaival foglalkozzon egy város. Egy kutatás szerint a 2005-2014-es évek során a hőhullámos napokon egy fokra vonatkozó napi többlethalálozás 9 százalék volt a székesfehérvári kistérségben.

A nagy melegben a belváros gyakorlatilag kiürül. Elengedhetetlen a városi zöldfelületek növelése, különösen a belvárosban, hiszen úgy készült el a belváros rekonstrukciója, hogy ott zöldfelület nem került kialakításra, így alig vannak fák. Nagyobb figyelmet kell fordítani a családi házas övezetekre is, ha már elavult az a nézet, hogy ezeken a helyeken nincsen szükség közösségi térre. A családi házas övezetekben is szükséges kialakítani parkokat, játszótereket, kutyafuttatókat minél nagyobb zöldfelülettel.

Az egyre gyakrabban fellépő aszály és az egyre gyakoribb hőhullámok miatt is nagyon fontos a zöldfelületek ápolása és fejlesztése, a mikroklíma javítása, a csapadékvíz helyben tartása és gyűjtése. Tőlünk nem messze, az osztrák fővárosban folyamatos törekvés van a buszmegállók zöldítésére, hogy a várakozás kellemesebben teljen. Követendő példa lehetne a megállók vadszőlővel való befuttatása vagy virágok elhelyezése a tetőre. Az öntözéshez szükséges vizet pedig beépített esővízgyűjtő tartállyal lehetne megoldani.

Élhetőbb lesz Székesfehérvár, ha a burkolt felületek helyét minél több zöldterület veszi át, ha több park lesz. Élhetőbb lesz a város, ha minél több fát ültet, amelynek révén csökken a hőmérséklet, kevesebb lesz a por, elviselhetőbb lesz a klíma. Élhetőbb lesz a város, ha minél nagyobb teret nyer a zöldárnyékolás. Köszönöm szépen. (Varga Zoltán tapsol.)

(23.50)

Felszólalások:   265-266   267-268   269-270      Ülésnap adatai